Van a Magyar utca 1. és a Kossuth Lajos utca 17. szám alatt egy épület, amire leginkább lekoszlott kirakatai és a homlokzat felső részében található szobrok hívják fel a figyelmet.

Illetve az, hogy a ház Kossuth utca felőli oldalán egy "bújtatott parkoló" található. A HVG szerint azért, mert itt van a miniszterelnöki fodrászat. A ház jelenleg helyi védelem alatt áll.

A Czompó-féle épület előtti épületnek a tulajdonosai Magyar (Unger) Henrik, Erkel Józsefné és Erkel Rezsőné férje voltak. A házban élt, valószínűleg a rokoni kapcsolatoknak köszönhetően egy darabig Erkel Ferenc is. Az épület alsó szintjén különböző üzletek sorakoztak.

A ma is látható szecessziós jellegű házat Czompó Ede építtette, valószínűleg Flamm Miksa és Zenner Gyula építészek tervei alapján. A homlokzatra a 12 színezett szoboralakot Ney Simon szobrász készítette.

1904-ben Flamm Miksa tervei szerint a ház tetőszerkezetének sarkára került a díszes betonív, amelyet 1969-ben el is távolítottak. 1907-ben a háznak Wagner János lett az új tulajdonosa. 1933-ban a ház a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének háza lett. A tulajdonosváltás következménye az lett, hogy az épületet fokozatosan irodaházzá alakították.

Az alsó szinten megmaradt az üzletsor. 1938 körül itt volt a Seiner és Klinger áruház, amelynek impozáns portálját már 1979-ben sehol sem lehetett találni. Ma Martha May és az Astor üzletháza van az előbbiek helyén.

Felújították a Mágnásfertályban található Degenfeld-Schomburg-palotát, Tisza Kálmán egykori miniszterelnök házát. Mágnásfertálynak a palotanegyed Nemzeti Múzeum mögötti részét nevezik, a Bródy Sándor utca–Ötpacsirta utca–Pollack Mihály tér–Múzeum utca határolja.

A Puskin és a Bródy Sándor utca találkozásánál álló Degenfeld-Schomburg-palota Odescalchi Gyula feleségéről, Degenfeld Annáról kapta a nevét. A kettős funkciójú épületet – egyrészt főúri palota, másrészt bérház – 1872–74-ben, Ybl Miklós tervei alapján emelték. A két házrész külön lépcsőházzal és külön bejárattal rendelkezik most is. A bérházi rész ma is lakóházként funkcionál, a főúri részben is megmaradt a lakófunkció, de egyes helyiségeket irodák, cégek bérelnek.

A főurak a Bródy Sándor utcai impozáns kapubejárat és kocsifelhajtó oldalán, míg a Puskin utcai szerényebb kivitelezésű kapun keresztül a bérház lakói közlekedtek. A két épületet két átjárható udvar köti össze, a bérházi részen voltak a kocsibeállók és az istállók is.

A társadalmi viszonyokat tükröző különbségeket a ház tereiben mindenhol jól érzékelhetjük. A homlokzat meghatározó elemei a földszint és az első emelet rusztikái. Kiemelkedően szépek a palota öntöttvas oszlopai, a lépcsőházi korlátok.

A házban élte le életének nagy részét Tisza Kálmán egykori miniszterelnök, aki Degenfeld Anna testvérének, Degenfeld-Schomburg Ilonának volt a férje.

A szépirodalom zamata és ízei! Most már meg is kóstolhatja! Budapesten egyre több olyan kávézó, kocsma található, ahol a fogyasztás mellett lehetőség van arra, hogy „helyben kínált” polcos könyveket, folyóiratokat és napilapokat olvasgassunk. Ilyen helyek a Café ponyvaregény a Kopaszi-gáton és a Bercsényi utcában, a Nagydiófa utcában található Massolit kávézó, vagy Budán a Margitutcakilenc, a Gdansk könyvesbolt és kávézó, de egy kicsit talán ide sorolhatjuk a Kisüzemet is, illetve az egy hete nyílt Könyvbárt, ami azért egy kicsit más, mint a többi.  

A Café Ponyvaregényben a Kopaszi-gáton külön olvasósarok áll a vendégek rendelkezésére.

A sokkal intimebb, számomra a tizenöt évvel ezelőtti krakkói kávézók hangulatát idéző Bercsényi utcai Café ponyvaregényben a polcokról lehet válogatni a megfelelő olvasmányt vagy akár egy társasjátékot az időtöltéshez.

Ahogy egy barátom mondaná, a „hiánypótló Margitutcakilenc”, ahol a szabadtéri közösségi hely mellett magyar kézművesterményeket, -termékeket áruló boltot is találunk. A télen zárt terű büfében különleges szendvicskombinációk mellett szabadpolcos olvasórészlegben olvasgathatunk is a helyi könyvkínálatból. 

A Nagydiófa utcában, a külföldiek körében is igen népszerű Massolit könyvesbolt és kávézóban saját készítésű sütemények mellett lehet válogatni az angol és lengyel nyelvű könyvkínálatból. A tavasztól használatos belső erzsébetvárosi majdnem titkos kertre nyíló terasz talán a belváros egyik legnyugodtabb helye. 

Ugyancsak a lengyel könyvekre specializálódott a Gdansk könyvesbolt és kávézó, ahol a lengyel gasztronómiai finomságok mellett merülhetünk el a kortárs lengyel irodalom remekeiben.
 

És megérkeztünk a belváros új gyöngyszeméhez, a Dob utcai KönyBárhoz. Ha kintről, az ablakon keresztül pillantunk be a helyiségbe, elsőre az a gondolatunk támad, hogy ez valami könyvtárféleség vagy könyvesbolt. A furcsa érzetet az kelti leginkább, hogy a könyvespolcok között megterített asztalok, ételkínálat és bárpult van. Nos, van olyan, aki emlékszik még arra, hogy milyen ételeket esznek Bendegúzék az Indul a bakterházban?  Van sejtésünk arról, hogy milyen lehet az ebenguba vagy a ténsasszony levese "cipőpertlivel"? El tudjuk azt képzelni, hogy milyen ízűek lehetnek, és hogy nézhetnek ki ezek az ételek?  Akár igen, akár nem, a KönyBárban megtudhatjuk.

Az éttermet üzemeltető házaspár, Béky Ildikó és Szalay Gábor egy mérhetetlenül finom panna cotta mellett mesélték el, hogy az étterem születésének a valós oka mindkettőjük részéről a gasztronómia és Ildikó könyvszeretete.

Eme két dolog összegyúrásából született meg az a gondolat, hogy egy olyan éttermet hozzanak létre, ahol egy-egy könyv által ihletett ételek közül lehet válogatni. Így például ezen a héten az Indul a bakterház című regényből átfantáziált ételek, mint például a lókupec kolbászválogatása, a ténsasszony levese "cipőpertlivel”, sűrű burgonya babérlevéllel, gombócok és az ebenguba közül lehet választani.

A minőségi alapanyagokból készült menü mellett természetesen van általános étlap is azoknak, akik mégsem merik bevállalni a sokszor furcsa hangzású ételeket. 

A "polcos helyekről" készült rajzokat Berei Zoltán képzőművész rajzolta.

Véget ért a hatóságok, önkormányzatok, befektetők által meghurcolt Király utca 40-es számú ház története. Ma reggelre, az épület földszinti homlokzatának egy részét meghagyva, a föld felszínével lett egyenlő az egykori épület. A jobb időket megélt, Hild József által tervezett épületet Rabicsek József építtette 1844-ben. Az épület eredeti formájában maradt meg a 2005-ben elkezdődő pusztulási időszakig.

Az épületnek több tulajdonosa volt, 1869-től Muráthy Szilárd, 1910-től Klein Miksa és 1935-ben Sauerteig Henrik. Az utolsó magántulajdonos komfortosította az összes lakást, és modernizálta az előző tulajdonosok tervei alapján a homlokzatot is.

Az épület művészettörténeti értéke elsősorban a Hild-életműben betöltött helye alapján értékelhető. Hild József irodája az 1838-as árvíz utáni pesti építkezésekben játszott igen fontos szerepet. A Hild-házak erősen meghatározták a korszak pesti városképét. Mára a Hild-iroda által jegyzett több mint 1000 épületből csak néhány tucat maradt meg, és ezeknek a házaknak a többsége valamilyen átépítés áldozatává válik. Így az épület jelentőségét már nemcsak feltétlenül az épület művészet- és építészettörténeti értéke, hanem az is meghatározza, hogy egyáltalán megmarad-e az épület. Ez az épület nem maradhatott meg.

Az épület történetének fénykorában itt volt Krúdy Gyula kedvenc sörözője, a Bécs városához címzett sörház, amit a Boldogult úrfi koromban című regényében meg is örökített. Két sörházas időszak között itt működött 1869-től az első pesti Gundel étterem is, ahol a legnépszerűbb ételek a bécsi tányérhús, a bécsi szelet és a szalontüdő volt. Gundel János ez után több éttermet is nyitott Pesten, amelyek sokkal népszerűbbek voltak, mint ez. Körülbelül 2000-től 2006-ig egy Gulyás csárda folytatta a vendéglátós szerepkört az egykori vendéglátóegységek helyén.

Miután a terézvárosi önkormányzat eladta a házat, a befektető belekezdett az épület bontásába, amit 2006-ban az Óvás Egyesület, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen megakadályozott. A tulajdonos válaszként hagyta elpusztulni az épületet, annyira, hogy ház födémje 2014. augusztus 20-án beszakadt. És míg a Varga Kálmán vezette KÖH azt mondta, hogy a Hild-ház nem bontható le, addig a jelenlegi hivatal a Foster Központ a kerületi tervtanács támogatásával és Budapest Főváros Kormányhivatala idén szeptemberben jóváhagyta, a már igencsak veszélyeztetett állapotú épület bontását, azzal a kitétellel, hogy háromemeletnyi homlokzatot Hild eredeti tervei szerint kell visszaépíteni.

Közeleg a tél és az ünnepi időszak, lassan húzódik felénk a hideg idő, egyre több adományozási és jótékonysági akcióval fogunk találkozni. A hajléktalanok és szegény sorsúak életében a meleg és ennivaló hiánya mellett a cipő jelenti az egyik legnagyobb hiánycikket.

A Király utcai The Lab Shop hagyományteremtő jelleggel szervezi meg első jótékonysági cipőgyűjtését a Király utcában. A megunt, megtisztított és még hordható lábbeliket 1 hónapon keresztül 2014. november 1. és 30. között lehet bevinni a boltjukba.

A szervezők a beérkezett lábbeliket a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek ajánlják fel, amelynek célja a szegény sorsú és szükségbe jutott emberek támogatása. A rászorulók között rengeteg a gyermek és fiatalkorú, akik állandó nélkülözésben élnek. 

Ezzel az akcióval szeretne segíteni a The Lab, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, és az is, aki beviszi a cipőjét a boltba a hátrányos helyzetben élő gyerekeknek és felnőtteknek.

Az elmúlt hónapokban szinte mindennap újabb és újabb tűzfalfestménybe botlunk a belvárosi kerületekben.

Nyilván joggal, ugyanakkor kevesebb szó esik a hatvanas évek házgyári rendszerében épült panelek homlokzati felújításáról. Mind vidéken, mind Budapesten - talán a pályázati panelprogramnak köszönhetően - a Főtáv pályázatainak egyre több hőszigetelt, szürke színét elhagyó, színes panelházra bukkanunk. Ez jó. Kétségkívül enyhíti a nagy panellakótelepek depressziós hangulatát.

Az elmúlt évben Óbudán átadott Timár utcai panelházon a megszokott színes, kockás kifestésen túl egy jóval kreatívabb megoldással találkoztunk. A házfalán az aktív szabadidős tevékenységeket – bringázás, evezést, sárkányrepülőzést - propagáló rajzokat lehet látni. Visszafogott, nem uralkodó megjelenése mindenképpen üdítően hat a Tímár utcai panelsorok között. Vasvári István kivitelező elmondta, hogy a felújítás a lakóközösség, a kivitelező és egy, a házban lakó építész összefogásából a III. kerületi főépítész jóváhagyásával valósulhatott meg. A rajzok a ház földrajzi helyzetéből adódó és a sportos Óbudához kapcsolható rekreációs tevékenységeket népszerűsítik, a Duna menti bringázást, a Dunai kajakozást, a sárkányrepülőzést a Budai-hegyekben.

A panelházak felújításának kreatívabb kivitelezése külföldön egyáltalán nem ismeretlen tevékenység. Nagyon jók, és az itthoni házközösségek és önkormányzatok számára is jó példával szolgálhatnak a berlini, varsói, krakkói, párizsi, madridi vagy szöuli példák.

Berlinben a Friedrichsfeldén 22 000 négyzetméter nagyságú panelházfelületet festett ki a francia CitéCreation csapata. A szolidaritás című festmény apró részletekben ábrázolja az állatvilág, a fák és a lakók kapcsolatát.

A Lipcsében élő Maler Michael Fischer-Art a neubrandenburgi 32 méteres magas házra festett Színsziget című alkotás a keletről (Pomerániából, Lengyelország) érkező autópályát üdvözli ezzel a színes „mérföldkővel”.

Madridban egy 123 apartmanból, üzletekből, garázsból álló épületet teljes zöld felülettel újítottak meg.

Varsóban, a Jana Pawla II. utcában az ENSZ által szponzorált, bolognai művész által készített falfestményt nézhetünk meg.

A hétvégi programajánlónkban elég lenne csak a designhétről írni, és már azzal kimerítenénk mindenki hétvégi kapacitását. A Magyar Formatervezési Tanács angol nyelvű térképpel rukkolt elő a design világnapján. A térkép és mobilalkalmazás Budapest designértékei között navigál. Közel 150, tematikus csoportokba rendezett budapesti designboltról, galériáról és múzeumról nyújt alapinformációkat.

Az Erzsébet téren mindenkit várnak az Art Market kiállítói. Idén Berlinre és az Art Photo Budapestre fókuszáló piacon 500 művész mutatkozik be. Október 9. és 12. között magyar és angol nyelvű tárlatvezetés kapcsolódik a programhoz.

A Wamp vasárnap a Millenárison a Wamp exluzívval várja az érdeklődőket. A bemutatón a Wamp történetének legtehetségesebb tervezői mutatkoznak be vadonatúj kollekcióikkal. Olyan alkotóké a főszerep, akik a korábbi években elnyerték a rangos Hónap Designere díjat, illetve résztvevői voltak a kizárólag pályázati úton elnyerhető Wamp+ megjelenéseknek.

A Café Budapest rendezvényei közül én leginkább az irodalmi kínálatban fürdőznék.Versek szódával sorozatban Kiss Judit Ágnes versel, zenél és játszik.  Az Irodalmi vándorcirkuszban ma este Keresztury Tibor és Víg Mihály együtt „boldogítja” a hallgató közönséget a Kisüzemben, míg holnap Dr. Máriás és Grecsó Krisztán a Kék Lóban.

A Fotóutca október 12-ig várja a fényképezés iránt érdeklődőket a Nagymező utcában, a Capa Központban és a Mai Manó Házban ingyenes programjaival. Láthatjuk Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado The Salt of the Earth című filmjének bemutatóját.

Lesz fényfestés, égi vetítés, filmvetítések, a 120 éves Mai Manó Ház kiállításai, archaikus technikák, kétóránként cserélődő kiállítások, performanszok, koncertek és tárlatvezetések, utcai jelmezes fényképezkedések, családi nap, múzeumpedagógiai programok, Vírus Est, művészeti vásár, képnéző show, kortárs fotósok és fotók minden mennyiségben.

A filmesek sem maradnak filmek nélkül. Az Urániában már hömpölyög a spanyol filmhét. Széles kínálatból lehet válogatni, többek között a torreádor Hófehérke (Hófehérke) drámai hangulatú, érzelmeit elnyomó, majd önmagára ébredő fiatal lány (Ne félj!) és a portugál-spanyol határ mentén játszódó, a nihilizmus, a fantasztikum és miszticizmus határait feszegető (Arraianos) filmek közül.

Bulizni egész hétvégén lehet a Kőleves kertben, ahol kerti nyárbúcsúztató bulit tartanak három napon át, és ahol Mezősímán simán zenél. A Mika Tivadar beöltözve vár a gengszterpartin. A terézvárosi búcsún a kétnapos programkínálat mellett, szombaton este a Magashegyi Underground ad  ingyenes koncertet.

Pár napja így néz ki a Dob utca-Csányi utca sarka, amit egy fiatalokból álló cég festett át a kerület támogatásával, mégis egészen kreatív módon. Kreativitás = az ábrázolt emberek egy része helyi lakos. Itt a csapat "így készült"-mappája, amiben egy csomó kép látható arról, hogyan bírkóztak meg a falfelülettel.

Itt pedig fentről lefelé haladva részleteiben a homlokzatfestmény Hajdú D. András fotóin:





Távolról:

Az Erzsébetvárossal karöltve megvalósult kezdeményezés még úgy is figyelemreméltó, hogy bőven van külföldi előkép, ezt a két fotót pl. tavaly lőttem Lyonban egy gagyi fényképezőgéppel:

A budapesti csapat nem sokáig ül a babérjain, a Facebookon ezt írják: "megyünk át a Király utcába folytatni a TűzfalRehabot!" Majd jön a többi helyszín: "a neopaintes fiúk már kilenc helyszínt kinéztek maguknak; többek között a Kis Diófa, Nagy Diófa, a Dob és az Akácfa utcát vennék kezelésbe."

Dzsentrifikáció, csendrendelet, ingatlanüzlet, Hunvald - jelentéssel telnek meg ezek a többnyire újságcikkekben olvasott szavak a BUPAP (Budapesti Aszfaltprojekt) és a KÉK együttműködésében megvalósult  erzsébetvárosi túrán. Budapest felkapott vígalmi negyedének titkai tárultak fel az út során.

Tudják melyik a város legrövidebb sugárútja? Az ami a Madách-házaknál kezdődik, átmegy az Andrássy Gyula által indított egykori Fővárosi Közmunkatanács (FKT) címerével díszített ív alatt, majd egy utcával később az engedélyezett 37 méternél tíz méterrel magasabb Madách Trade Centerbe fut bele. Talán fél kilométernél sem hosszabb, pedig a századelőn az Andrássy úthoz hasonló méretű és presztízsű projektnek szánták. A 30-as években azonban az FKT már nem volt annyira erős szervezet, mint a 19. század végén, amikor a fővárosnál is több pénz állt a rendelkezésére az útban levő ingatlanok megvásárlására és a tervek kivitelezésére - mondta Olt Gergely szociológus, a túra egyik vezetője.

A Fővárosi Közmunkatanács címere a Madách téren. További képekért kattintson a fotóra!

Annyiban talán szerencse, hogy nem sikerült a felkapott Király utca és a történelmileg lepukkantabb Dob utca közé bezsúfolni még egy sugárutat, hogy így semmi nem vágta ketté a hét épületből és hat udvarból álló Gozsdu-udvart. Az a mondás járta a második világháború előtt, hogy ha egy fiatal pár az egyik végéből elindult a másikba, teljesen felruházkodhatott, a végén pedig még egy jegygyűrűt is vehettek. Ha ma itt nem is járunk, de ismét népszerű helye a kerületnek.

A felújítással az épület eredeti lakói azonban nem minden esetben jártak jól. Azok, akik korán mondtak igent az önkormányzat kivásárlási ajánlatára, gyakran nagyon kevés pénzt kaptak, amiért nem vehettek másik belvárosi lakást. A felújítás így a lakosság kicserélődésével járt, illetve azzal, hogy a szegényebb lakók szinte szabályszerűen rosszul jártak. A kerület modernkori történelmének ismétlődő motívuma ez.

A streetart a bulinegyeddé vált Kazinczy utca egyik lakott házán. További képekért kattinson a fotóra!

A séta alatt új megvilágításba kerülnek a romkocsmák, amik először ideiglenesen bérbe adott, ingatlanfejlesztőre váró házakban ütötték fel a fejüket. Az első generációs kocsmák még az önkormányzattól vették bérbe az épületeiket, később megjelentek azok a romkocsmák is, amelyek az épület későbbi elbontásában reménykedő ingatlanbefektetőtől bérlik a helyüket. És meginog az a gyakran hangoztatott érv is, hogy a szórakozó negyedbe költözők számíthattak a hangoskodó fiatalokra. Az olyan lakóknak, akik 1944-ben a mostani lakásukba születtek, vagy akik egy életet leéltek a belvárosban ez valószínűleg nem számít érvnek.

A kerületben azonban nem csak romkocsmává változtatott, vagy lebontott és lakóparkosított épületeket lehet találni. A Kazinczy utcában található egykori kóser húsüzem helyén ma úgy üzemel szórakozóhely és étterem, hogy a ház külleme nem változott semmit - mondta Lénárd Anna képzőművész, a túra vezetője. Egy darab régi belváros lett, felújítva.

A Király utca majdnem negyedszáz üres kirakata előtt végighaladva a Hunvald-ügyről és az ingatlanpanamákról szól a túra. A Király utca 15. kertjében meg lehet tekinteni a pár évre lebontott, majd műemléknek visszaépített egykori gettófalat. A társasházhoz azonban újabb történet is fűződik, ez a közösség perelte be először az önkormányzatot, mikor 2005-ben el akarták adni a tetőt a fejük felől. Az üzlet meghiúsult, de a ház állapotán látszik, hogy nem az önkormányzat szíve csücske. Érintünk üresen álló, majdnem eladott, és a közelmúltban kiürített épületeket is. Az utca minden portás által őrzött, felújított házára jut egy olyan, aminek az ablakai be vannak deszkázva.

Ráférne a felújítás az önkormányzattal szembeszegülő társasházra. További képekért kattintson a fotóra!

Az erzsébetvárosi ingatlanok ügye nem csak romos régi lakásokról szól. Az új Gödörnek helyet adó Central Passage élettartama a legoptimistább becslések szerint sem haladja meg a huszonöt évet, ám egy egészen új épületről van szó. A kétszintes, majdnem teljesen üres bevásárlóközpontban maroknyi üzlet van, a felette található 271 lakásos háznak pedig - a Gödör Klub üzemeltetője szerint- összesen öt állandó lakója van. A befektetésből lakást vásárlók pedig lassan elkönyvelhetik magukban, hogy az építtető cég átverte őket.

Lényegében üresen áll a Passage Center. További képekért kattintson a fotóra!

A budapesti túráknak nem lehet igazán a végére érni. Romkocsmák már nem csak az Erzsébetvárosban vannak, gyanús ingatlanügyletekre is lehet találni máshol példát. A séta valójában akkor ér véget, amikor az ember már nagyon leülne egy csendes sörre, hogy rendszerezze magában a hallottakat.