Garamvári Gábor két évvel ezelőtt költözött Pécsről Budapestre, elmondása szerint egy nehezen meghozott döntést követően. Színházi fotózással foglalkozott, ami teljesen beszippantotta, „mára inkább a mindennapi élet megfigyelése az, ami szórakoztat”. Zavarja, hogy azt látja, több minden úgy zajlik Budapesten, mint a rendszerváltás előtt, de tetszik neki, hogy „örökre beszorult a város kelet és nyugat közé, amitől izgalmassá válik, de lehet hogy ez egy tősgyökeres budapestieknek már fel sem tűnik”.

A lenti sorozat egy nap alatt készült, "a miértje alapvetően az, hogy szerettem volna bebizonyítani, hogy azért, mert esik az eső, nem kell otthon maradni".

Előbb jön Garamvári Gábor szövege, utána a hozzá kapcsolódó kép, melyek mindegyikén előfordul több-kevesebb sárga szín. (Több kép tőle itt és itt.)

Parlament: mindig szerettem volna egy olyan képet készíteni a Parlamentről, ami eltér a sablonos megjelenítésétől és teljesen egyedinek számít. Talán sikerült.

Garamvári Gábor Parlament

Rákóczi híd: azt hiszem, gyalogos forgalomra a legkevésbé igénybe vett híd, de mégis van olyan pillanat, amikor fotogén arcát tudja mutatni.

Garamvári Gábor

Zöld Pardon: egyszerűen kihagyhatatlan esőben egy béka lefotózása!

Garamvári Gábor

Hajózás-Szabadság híd kombó: a dunai hajó(ká)zás szerintem feketebárány a budapestiek életében. sosem értettem, hogy miért, hiszen annyira egyértelműnek tűnik.

Garamvári Gábor

Bem rakpart: gyalogosokat fotózni általában nem túl szórakoztató, de van olyan amikor ők is pont jókor vannak jó helyen.

Iskola utca: a kacsa majdnem olyan mint a béka, ha már vízről van szó. Érdekes módon ezen a napon ez is előfordult.

Halászbástya: sokat gondolkoztam rajta, hogy mennyi ideig kellene várni arra, hogy egy sárga esernyős ember lemenjen ezen a lépcsőn. Most már tudom: 10 másodpercet.

Garamvári Gábor

Budai vár: az éppen arra járó sárga útikönyves turistákat leszámítva a képről, kinek tűnt már fel, hogy a kapun túl sárgák a macskakövek?

Garamvári Gábor

Bazilika: ha nem árulnám el, hogy hol járunk, akkor nem hiszem, hogy túl sok ember felismerné, hol is vagyunk Budapesten.

Garamvári Gábor

Fotók: Garamvári Gábor

(Ide kattints, ha követni szeretnéd blogunkat!)