Eredményesen zárult az M3-as metró egyes állomásaira vonatkozó felújítási tervpályázat. A pályázat célja az volt, hogy az M3-as útvonalaihoz tartozó felszíni épületeket a mai kor esztétikai és funkcionális követelményeinek megfelelően alakítsák át. Az építészeti koncepcióknak tartalmazniuk kellett az M3-as metró egyes állomásainak rekonstrukciós terveit, a vonal esetleges északi meghosszabbításához az új felszíni állomások típusépületét, valamint a meglévő lépcsők lefedését.

A pályázati kiírásban meghatározott határidőre 4 pályamű érkezett. A bírálóbizottság értékelése alapján a nyertes az Építész Stúdió Kft. pályaműve lett. Az Építész Stúdió Kft. három állomásra: a Pöttyös utcaira, a Klinikákra, az Arany János utcaira és a IV. kerületi Óceánárok utcaira készített terveket.

Az Óceánárok utcai leendő állomás az M3-as metró vonalának északi meghosszabbításával az új felszíni megállóhelyek típusépülete lesz.

Kihirdették az Archdaily "2015 Building of the Year Awards" kategória győzteseit. A több mint 31 000 jelöltből 3000 projektet választottak ki a legjobb, válogatott projektek közé. Magyarországról egyetlen projektként a 4-es metró két állomása, a Gellért téri és a Fővám téri állomáspár került be a "Public Architecture" kategóriában. A Sporaarchitects által tervezett állomáspár olyan projektek között lett első, mint a Grimshaw Architects vagy a SOM. 

A négyes metró egyik legizgalmasabb részletének tervezőjével a pont!budapest egy korábbi postjában olvasható interjú.

(Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

A 4-es metró átadása óta több rangos építészeti elismerésben részesült. A hazai, A média építészeti díja versenyen minden évben Magyarország legérdekesebb építészeti  projektjeit díjazzák. 2005-ben tervkategóriában a Fővám téri állomás nyerte meg a versenyt. Az idén ugyan nem ért el helyezést a metró, de az Erő Zoltán, Csapó Balázs, Dévényi tamás DLA és Finta Sándor építészek nevével fémjelzett konzorcium által tervezett metróvonal az előkelő negyedik helyen végzett.

A Sporaarchitects által tervezett Fővám tér és Szent Gellért tér állomáspár-kategóriájában az idei Architizer A+ Awards globális építészeti díjat nyerte el, olyan indulók között, mint az Aarau busz terminál (Svájc), a CTA Morgan állomás (Chicago, USA) és a Tahoe City Transit Center (Sunnyside-Tahoe City, USA).

Tahoe City Transit Center (Sunnyside-Tahoe City, USA)

Jelenleg pedig egy népszerű nemzetközi weboldal, a Bored Panda hirdetett szavazást, hogy kiderítse, melyik a világ legszebb metróállomása. Ebben a versenyben a Szent Gellért téri metrómegálló bekerült a legjobb tíz közé, és jelenleg a nyolcadik helyen áll.

A versenyben olyan metróállomásokkal vetélkedik, mint a moszkvai Kijevszkaja-Majakovszkaja-Park Pobedy állomás, a stockholmi Rådhuset, a szentpétervári Avtovo, a nápolyi Toledo, vagy a New York-i City Hall állomások.

Kijevszkaja-Majakovszkaja-Park Pobedy állomás (Moszkva) - Fotó: boredpanda.com
 

Radhuset (Stockholm, Svédország) Fotó: boredpanda.com

Avtovo metróállomás (Szentpétervár) Fotó: boredpanda.com

Toledo metróállomás (Nápoly) - Fotó: boredpanda.com

Annak, akinek még nem volt lehetősége megismerni a 4-es metró állomásait, vagy jobban elmélyedni a metróvonal építészeti finomságaiban, az alábbi, nagyon szép felvételekkel megörökített videót megnézve megteheti ezt.

Fotók forrásai: 

Metro 4 honlap

boredpanda

Oké, ez egyértelműen valami marketingesemény része, de azért nekem gyerekkori álmom vált valóra azzal, hogy csúszdát tettek egy metrómegállóba vezető lépcsőre. Hogy meddig lesz ez így, azt nem tudom, mindenesetre most - szerda délelőtt - biztosan ott van, szóval aki szeretné kipróbálni, az rohanjon az Árpád híd pesti hídfőjéhez, egész pontosan a Volán buszok felé vezető lépcsőhöz. 

Fotók innen 

UPDATE: Közben kiderült, hogy valami strandpromó, ami vélhetően tényleg csak ma van. 

(Ide akkor kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

Négyesmetróztam egyet a héten, és miután az utolsó jegyemet is elhasználtam, úgy döntöttem, hogy veszek egy tízes gyűjtőjegyet. A Rákóczi téren szálltam ki, és mivel nem találtam jegyárusító embert, a géphez fordultam. Ezzel persze rögtön el is vetettem annak a lehetőségét, hogy tízes gyűjtőjegyet vásárolok - annál nagyobb volt az örömöm, amikor megláttam a gép által felkínált lehetőségek között. Gondoltam, végülis, miért ne lenne; hiszen az emberiség már van olyan fejlettségi szinten, hogy Túró Rudit, kólát vagy plüssállatokat is képes gond nélkül automatákba tölteni, miért éppen a tizes gyűjtőjegy fogna ki rajta?

Átmeneti lelkesedésem azonban hamar letört, végérvényesen akkor, amikor hallottam, hogy az automata a második jegy nyomtatásába kezd. Igen, ezután valóban ez jött: a gép egyenként, szép komótosan nyomtatta ki az összeset, nem kapcsolta össze őket és még egy számlát is leküldött a végén (szomorú szmájli). Eközben a mögöttem kialakuló sorban a hatodik-hetedik jegy nyomtatásakor már szinte tapinthatóvá vált a fokozódó gyűlölet (nem a gép iránt, irántam).

Fotók: Vincze Barbara

(Vicces dolgokat láttál a városban? Írd meg ide:bpluszp@gmail.com. Itt követhető a blog a Facebookon, de miután a Facebook pár hete már csak a követők tíz százalékának teszi láthatóvá az egyes posztokat, érdemes néha mechanikusan visszakattintani ide, mintha 2002-t írnánk. Még az is lehet, hogy hamarosan heti hírleveleket küldünk majd.)

A négyes metró állomásait különböző művészek tervezték, melynek eredményeként van összegyűrt mennyezet, mozaikba rejtett idézet, Space Invaders-figura, rácsos szék, két tucat üvegtextil és csomó minden más. Sorozatunk harmadik részében Bojti Márton szobrászt és Antal Máté építészt kérdezgettük: ők tervezték az Újbuda-központ állomáson az üvegből készült végfalat, az álmennyezetet és a mozgólépcső melletti robbantott üvegfalat.

Fotók: Bojti Márton

Amikor még februárban részt vettem a metróbejáráson, ezt jegyeztem fel Újbuda-központnál: „Bojti Márton képzőművész tárgyak alakjait rejtette el a peron végét jelző üvegfalban”. Milyen tárgyakról van szó és hogyan értendő, hogy elrejtetted őket a falban? 

Márton: Az állomáson, a járókelőket körülvevő összes felület fontos jellemzője, hogy nem iparilag előállított, hanem emberi kéz által készített, minden részletében egyedi és megismételhetetlen munka eredménye. Az üvegfal 80 nm-es felületén egy tenyérnyi sávban különböző emberek számukra fontos tárgyak lenyomatait, jeleket, nyomokat hagytak az üvegben teljesen szabad kezet kapva. Ezek a gesztusok hasonlóak az őskori barlang-rajzokhoz, a mai graffitikhez vagy egy régészeti lelőhely kultúr-rétegéhez.

Antal Máté építésszel közösen terveztétek az Újbuda-központ állomáson az üvegből készült végfalat, az álmennyezetet és a mozgólépcső melletti robbantott üvegfalat. A végfalat és az álmennyezetet te kivitelezted. Mi volt az alapötletetek és hogyan jutottatok el a végleges megoldáshoz?

Márton: 2008-ban kapcsolódtam be a tervezés folyamatába a Palatium Stúdió és Antal Máté meghívására. Ekkor már adott volt a nyers betonszerkezet, amit nem eltakarni, leburkolni, díszíteni szerettünk volna képzőművészeti alkotásokkal, hanem önmagát értelmezni, a téralkotó szerepét kiemelni.

Máté: A súlyos beton struktúrában, könnyű, hártyaszerű, fénnyel játszó felületekkel szerettünk volna az emberek terét kirajzolni. A tervezés során elsőként a rogyasztott üveget találtuk meg, mint olyan anyagot, ami természetesen gazdag struktúrájával jó kontrasztja tud lenni a látszóbetonnak. A bejárati kapunál emellé került a hasonlóan változatos tört üveg, majd végül a megjelenésében rokon, mennyezeti gyűrt fémlemez. Az esztétika mellett fontos volt, hogy minden ponton az adott funkciónak megfelelő anyagot és megoldást válasszunk, hiszen a bejárati kapu és a mennyezet is az állomás tűzvédelmi rendszerének fontos eleme. 

Mikor kezdtétek a tervezést és mikorra lett kész?

Az állomás tervezése 2004-ben indult, a közös munka 2008-ban kezdődött, a kivitelezés pedig 2010 és 2012 között zajlott.

Máté: A tervezés során nagyléptékű maketteken, digitális modelleken teszteltük az elképzeléseinket. A tervek elkészülése után a gyártásához kapcsolódó technológiai próbák következtek, majd maga a gyártási folyamat. 

Mi lebegett a szemetek előtt?

Márton: Alapvetően az egész teret úgy kezeltük, mint egy bejárható szobrot. A külső tektonikus építészeti struktúrát belülről egy emberléptékű finom, érzékeny áttetsző hártyával béleltük ki.

Máté: Szerettünk volna egy olyan emberi teret létrehozni, ami annak ellenére, hogy a föld alatt van, mégsem nyomasztó, hanem kellemes érzést nyújt.

Milyen technikával dolgoztatok? Hogyan lehet egy ekkora felületet elkészíteni?

A mozgólépcső melletti fal üvegburkolata háromrétegű edzett üveg, melyből a középsőt óvatosan megkoccantják, így az edzett üvegréteg berobbanásával alakul ki a finom hálós rajzolat. Az álmennyezet 660 darab eleme alumínium lemezből készült, melyeket kézi erővel gyűrtünk, majd keretbe feszítettünk, így nincs köztük ismétlődő.

Az állomás végén elhelyezkedő fal rogyasztott üvegtáblái kemencében, hő hatására olvadtak az előkészített gipsz felületre. Az üvegfelület mögött, egy acél installáció épült, mely két oldalról lassan változó megvilágítást kap. Ez az elemegyüttes adja a fal messziről látható rajzolatát.

Mennyire kaptatok szabad kezet?

Márton: Az építészeti koncepció terén teljes mértékben megvalósíthattuk elképzeléseinket. A felhasználható anyagok tűzvédelmi szempontból meghatározott csekély száma szabott csak korlátokat. A betont, fémet, és az üveget az anyagok természetes tulajdonságait előtérbe hozva, mégis a megszokottól eltérően használtuk.

Amikor nem ilyen monumentális felületeket tervezel vadiúj metróba, akkor mivel foglalkozol?

Márton: Szobrászként végeztem, a public art, street art vonal érdekel. Emellett gyakran foglalkozom belsőépítészettel, szívesen tervezek szoborszerű bútorokat, belső tereket, de műemléki és kortárs építészeti modellek készítésével is foglalkozom. (Több infó itt.)

A négyes metró további két művészével készült villáminterjúnkat itt és itt találod. 

(Folytatás jön! Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

A négyes metró állomásait különböző művészek tervezték, melynek eredményeként van összegyűrt mennyezet, mozaikba rejtett idézet, Space Invaders-figura, rácsos szék, két tucat üvegtextil és csomó minden más. Sorozatunk második részében Komoróczky Tamás képzőművészt kérdezgettük: ő tervezte a Gellért téri spirálmintás alagutat. Kiderül egyebek mellett, milyen kép jelent meg előtte, amikor kitalálta az örvénylő mintát, a végén meg néhány werkfotó.

Fotó: Mudra László

A Gellért téri mozaikos alagúton kívül terveztél még valamit a négyes metróba?  
A Sporaarchitects építésziroda felkérésére terveztem az M4 Szent Gellért téri állomás peronszinti mozaikburkolatát, és a Fővám téri monokróm burkolat tervezésében is részt vettem.

Mi a technika lényege, amivel dolgoztál?
A minta tulajdonképpen raszter a raszterben: a hagyományos analóg nyomdatechnikában használt úgynevezett rozettamintázatot - ami a rácselforgatásból származik - alkalmaztam a kerámia mozaik rácsszerkezetére. Ettől van az a viszonylagos optikai térbelisége a munkának.

Az eredeti terveidben ez a minta volt. Végül miért épp a spirálszerű minta mellett döntöttél? (Reflektál ez valamiféle örvénylő vízre, vagy ez csak képzelgés?)
2004-2005-ben kezdtem el a tervezői munkát és az idő során több különböző jellegű és anyagú terv is megszületett, de az eredeti tenderkiírás kismozaikos burkolatról szólt, tehát maradtunk ennél a legelső tervnél. Esztétikailag az optikai tértágítás és a dinamika volt fontos számomra és az, hogy a sok látszóbeton ridegségével szemben színeiben meleg összhatású, geometrikus és organikus elemekből építkező, komplex mintarendszert tervezzek. Az örvénylő víz nem volt szándék, inkább egy puskacső belső huzagolása jelent meg előttem.

Hogy választottad ki a színeket?
A színösszeállításra több javaslatot is tettem, végül ennél, a melegebb színhang mellett döntöttünk az építészirodával. 

Nem tartottál attól, hogy beleszédülnek majd az utasok az alagút mintájába, ahogy leérnek a mozgólépcsőn?
Az elején voltak megjegyzések, hogy ez a látvány szédülést okozhat, de nem tartottam ettől, szerintem ez belefér, ennél durvább ingerek is érhetnek bárhol.

Lehet tudni, hány mozaikkocka van összesen a Gellért téren vagy azon a felületen, amit te terveztél?
Nem tudom pontosan, hogy hány mozaikkockát használtak fel, a Gellért téri felület 1100 m2.

Figyeled a reakciókat? Miket hallasz?
Persze, figyelem a reakciókat, sok gratulációt kaptam eddig, a legtöbbeknek tetszik a minta.

Mit szólsz a menő díjakhoz, amit a Gellért tér és a Fővám tér kapott?
A díjakról közelebbit nem tudok, én is a sajtóból értesültem ezekről - hiányolom, hogy sehol nem említik meg a nevem.

Innen pedig Korodi Luca és a Sporaarchitects fotói a munkafázisokról:

Itt pedig maga a tervező elmosódva

Az előző rész tartalmából: a textiltervező, Hegedűs Andrea munkái négy megállóban.

(Folytatás jön! Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

Oké, nyilván azért, mert ő is rajta van plakáton (bal lent), de így is vicces, hogy pont ezt a böszme épületet tette ki egész Budapestről. A tegnapi müpás koncertjén amúgy arról tréfálkozott a kiváló dalnok, hogy a Gellért fürdő olyan volt, mint egy trip, a fürdőzés-szaunázás szuperül belőtte a séróját, és a kép szerint volt egy kis városnézésen is.

A négyes metró Szent Gellért tér és a Fővám tér állomása megnyerte az Architizer A+Awards közönségdíját és a szakmai zsűri díját is. A tervező a Sporaarchitects, melynek néhány tagja a belinkelt képen veszélyes, a két megálló karakterét erősen meghatározó gigantikus látszóbetonon szöveten ücsörög.

És itt van két érdekesség, amit a februári bejáráson a győztes megállókról írtunk:

Fővám tér

Fotók: Mudra László

Ez a négyes metró legmélyebben fekvő állomása, 30-35 méterrel a felszín alatt, egy nagyon kicsit be is nyúlik a Duna alá. A mélységnek részben biztonsági okai vannak: Európa egyik legszélesebb folyója alatt kellett bombabiztos alagutat fúrni.

Érdekesség: A Buda felé vezető peronról fölfelé nézve lehet látni az eget!

Gellért tér


Gellért tér

A csarnokban a szövetszerűen kialakított látszóbeton, az oldalfalon patinázott acéllemezek. Spirálszerűen futó fekete alapon színes mozaikborítás díszíti, ami értelmezés szerint szimbolizálhatja a pár méterre lévő Gellért fürdő falát vagy az ugyancsak méterekre hömpölygő Duna hullámait.

Érdekesség: A peron alagút az alagútban.

Köszönjük Berényi Zsófia olvasónknak, hogy felhívta a figyelmünket a díjra, ide pedig akkor kattints, ha szeretnéd követni blogunkat!

Több művészt kértek fel arra, hogy dekorálják a négyes metró állomásait, melynek eredményeként van összegyűrt mennyezet, mozaikba rejtett idézet, Space Invaders-figura, rácsos szék, két tucat üvegtextil és egy csomó minden más. Most induló sorozatunkban a négyes metró művészeit szólaltatjuk meg egy-egy villáminterjúban. Az első Hegedűs Andrea textiltervező művész, akinek négy megállóban láthatók a munkái.

Hegedűs Andrea a négyes metróba került egyik műve előtt (Fotó: Koroknai Zsolt)

Négy megállóban láthatók az üvegtextileid (II. János Pál pápa tér, Kálvin tér, Újbuda-központ Kelenföld vasútállomás,). Összesen mennyi?  

Tizenkét darab üvegtextil panel.

Hogyan döntötted el, hogy melyik megállóba mit tervezel?

A Palatium Stúdió építésziroda felkérésére kezdtem el tervezni, Antal Máté építésztervező megmutatta először a Bocskai úti, azóta átnevezett Újbuda-központ látványtervét, és lemehettem a még készülő megállót megnézni, hogy milyen a tér, milyen anyagokat használnak, milyen a színvilága stb. Akkor már ott volt Bojti Márton szobrászművész mennyezeti gyűrtlemez burkolata, ehhez a megállóhoz az adott ihletet.

A többi megállónál is mindig igazodtam a már meglévő anyag-, és szín használathoz, a belső tér adottságaihoz, hangulatához.

Fotó: Koroknai Zsolt

Milyen technikával alakítottad ki ezeket az alkotásokat?

Térben álló üvegtextil paneleket készítettem, amihez ülőbútor társult és útjelző táblák a tetején. Két üveg közé laminált egyedi textíliákkal, biztonsági üvegből készültek.

Mikor kezdted el a tervezést?

2012 tavaszán készültek el a tervek, a kisméretű üvegtextil minták, rá egy évre elkészültek a nagy panelek, amiket beépítettek és a helyszínen várták a nyitó eseményt.

Mennyire kaptál szabad kezet?

Nagyon szerencsés voltam a tervezésnél és kivitelezésnél is, mert teljesen szabad kezet kaptam, természetesen a már fentebb említett szempontokat szem előtt tartva, de teljesen önállóan alkothattam meg az üvegtextil paneleket. Az építészek kérése az volt, hogy nyugodtan használjak színeket.

Fotó: Koroknai Zsolt

Mennyiben tértél el az eredeti tervektől?

Nem volt módosítás a terveken, így az valósulhatott meg, amit kiválasztottunk az építészekkel és amit jóváhagyott az építtető - hozzáteszem ez nem megy mindig ilyen gördülékenyen, de ez esetben jó volt a konstelláció.

Milyen érzés használatban látni a munkádat?

Pénteken késő délután végignéztem az összes megállót, fantasztikus élmény volt így, egyben látni az állomásokat és a mosolygós arcokat, ahogyan birtokba vették a tereket, érdeklődően néztek körbe, megtapogatták a burkolatokat, fotóztak. Végre jókedvű utazóközönséggel találkoztam a metróban. Remélem, ez így is marad a továbbiakban és a hétköznapok monotonitását sikerül megtörni, színesíteni az állomásokon szereplő egyedi alkotásoknak.

<- Így készült, és ilyen lett ->

Fotók: Hegedűs Andrea

(Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat! Ez pedig Hegedűs Andrea Facebook-oldala.)