Nagy a készülődés az óbudai Kiscelli Múzeumban. Egyrészt helyére került a múzeumnak otthont adó templom két tornyát ötméteres magasságban, a belső térben összekötő fémhíd, és megújult a hátsó lépcsőház csigalépcsője is. Így két új kiállítóhellyel, a két templomtoronyban található helyiségekkel lett gazdagabb a múzeum.
Június 12-én, a templomtornyokban nyíló kiállításukon az egykori trinitárius kolostor, később Schmidt-féle kastély kedélyeket borzoló történetét ismerhetjük meg, többek között a Mágnás Elza-rejtély felgöngyölítésének lehetünk tanúi.
1914-ben a budai rakparton, a Kacsa utcánál egy megfagyott, meztelen női holttestet találtak egy utazókosárba gyömöszölve. A meggyilkolt nő a Budapesten csak Mágnás Elzaként ismert Turcsányi Emília volt, a kiscelli kastély tulajdonosának, a bécsi bútorgyáros és műgyűjtő Schmidt Miksának a szeretője.
A bűntény szenzációként söpört végig az akkoriban formálódó bulvársajtóban, itthon és külföldön egyaránt napokig szerepelt az újságok címlapján. Az Észak-Amerikától Ausztráliáig nagy port kavart gyilkosság nyomon követhető a kiállításhoz tartozó blog térképén.
Schmidt Miksa 1910-ben vásárolta meg a rend felosztása után kaszárnyává alakított épületegyüttest. Négy évvel később a bécsi Am Hof téren lebontott egykori osztrák haditanács épületének egyes részeit és a szintén lebontott bécsi Alser-laktanya kapuit beépítette a kiscelli épület homlokzatába, és a kolostort kastéllyá alakította. A kastélyban egy lakberendező cég bemutatótermei kaptak helyet, az egykori templomtérben pedig saját műgyűjteményét helyezte el.
A bécsi bútorgyáros szeretője, Turcsányi Emília inkább pénzszeretetéről volt híres, mint okosságáról. A ledér bájait is bátran használó hölgy pincérlányként, büfédámaként dolgozott az Olimpia mulatóban, majd a Casino de Paris-ban. A perverzióiról is híres Schmidttel való találkozása után élete megváltozott, „pazarul berendezett lakásban élt, saját fogaton járt, ruháit Párizsból hozatta, és különleges, ritka ékszereket viselt” – írja a biográfus.
A gyilkosság felgöngyölítése után kiderült, hogy Elzát házvezetőnője, Kóbori Róza és annak szeretője, a péksegéd Nick Gusztáv ölte meg.
A kiállítás a konkrét bűneset történetének bemutatásán túl betekintést enged az akkori Budapest társadalmába, a női szerepek 20. század elejétől bekövetkező átalakulásába vagy az éppen a korszakra jellemző viktoriánus erkölcsök lazulásába.
Fotók: Kiscelli múzeum ; Huszadik század