Mint ahogy az Origo is írja, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) megvásárolta a Hunyadi János út 26. szám alatti egykori Lónyay-Hatvany-villát.

Utánanéztünk, milyen érdekességek lehetnek az épület történetében. 

Amikor még nem a török…

A villa területének a története a 12-13. századig követhető vissza, a régészeti ásatások során előkerült leletek (IV. Béla kori ezüstpénzek, kínai porcelántöredékek, perzsa díszkerámiák, középkori edények) azt sejtetik, hogy török hódoltság idejéig kézművesházak álltak itt, és vízhordóút haladt keresztül.

A török hódóltság idején.... 

Gerő Győző régész 1959–1960-ban a villa helyén talált rá az 1685-ben épült török kori védműre, az Aranybástyára. A szabálytalan sokszög alakú bástya, a Vízikaputól a Dunáig nyúló védmű része volt.

A falból még ma is jól láthatók részletek. Az épület újraépítését követően a feltárt emlékeket az épület pincéjében tervezte bemutatni a Budapanoráma Kft.

A miniszter villája…

A villát 1872-ben Ybl Miklós gróf Lónyay Menyhértnek, az Andrássy-kabinet pénzügyminiszterének, későbbi miniszterelnöknek építette.  Az építkezést a Városszépítő Bizottmány hagyta jóvá, a munkákat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ellenőrizte. Nemcsak Kerényi és Bordás építészek terveit támadták, hanem már 1872-ben az Ybl által megálmodott építészeti terveket is.

Ybl a villa megépítésével 42 méteres szintkülönbséget hidalt át a mai Hunyadi János utcai fönti bejárat és az alsó szint között. Két támfalat építtetett, és ezzel lehetővé tette az alsóbb részek (a mai Magas utca és a Hunyadi János utca lenti része) utcasoros beépítését.

A világ eredete és a Hatvany-magángyűjtemény otthona

Az épületet a húszas években báró Hatvany Ferenc, az ország egyik legvagyonosabb cukoriparos kereskedőcsaládjának a leszármazottja, a neves festőművész és műgyűjtő vásárolta meg. Hatvany célja az volt az épülettel, hogy a birtokában lévő, a két világháború közötti időszakban világszerte páratlan kollekciónak tartott 800 darabos magángyűjteményének ebben az épületben adjon helyet. Így a Hatvany-villában El Greco, Ingres, Delacroix, Manet, Renoir, Pissarro és Courbet festményei leltek otthonra. A festményeken kívül a kollekcióban régi kerámiák, ezüstök, porcelánok, bútorok és értékes szőnyegek is voltak. Hatvany gyűjteményének értékes darabjait 1942-ben, alkalmazottainak a nevén, három budapesti nagy bank páncéltermében helyezte letétbe megőrzésre, a többit pedig a villában hagyta. 1944-ben a gyűjtemény darabjait más gyűjteményekkel Németországba, majd a Szovjetunióba szállították. Az elkallódott darabok pedig magánygyűjteményekbe kerültek. A háború után a család leszármazottai leltárakat készítettek, hogy felmérhessék a gyűjtemény széthordásával járó károkat.

A család 1962-ben kárpótlási igényt nyújtott be a német hatóságoknak. Az évszázad jóvátételi pere végül 17,5 millió márka kárpótlással záródott, miközben a széthullott kollekciót több műértő egymástól függetlenül 400 millió márkára becsülte.

Nem tartozott az elzabrált képek közé a Hatvany által 1913-ban megvásárolt Gustave Courbet „A világ eredete” című pornografikus alkotása, ami ma a D’Orsay múzeumban látható.  Mivel a német tisztek nem tartották értékesnek az alkotást, Hatvany Ferenc külföldre távozásakor engedélyezve volt neki, hogy magával vihet egy jelentéktelen művet. Hatvany Ferenc ezt a Courbet-festményt választotta. A festményt Párizsban értékesítette 1,5 millió frankért, ami aztán magángyűjteménybe, majd a Paris D’Orsay múzeumba került.

A műgyűjtemény másik nagy port kavart alkotása a szintén Courbet Fekvő női aktja, ami 2008-ban megrendezett retrospektív Courbet-kiállításon bukkant elő. Az egy női testet nyitott combbal és felkínált ágyékkal ábrázoló képpel, „A világ eredete” című alkotással egy időben került Hatvany Ferenc gyűjteményébe. A képről azt lehetett tudni, hogy Hatvany banki letétbe helyezte a háború alatt, de a háború után nem került elő, egészen az ezredfordulóig, amikor is egy szlovák magánember gyűjteményében akadt rá Daniella Luxembourg galériatulajdonos és képszakértő, aki Hatvany örököseinek érdekeit képviseli. A kép New York-i közvetítéssel 2005-ben került vissza a Londonban élő Hatvany családhoz. Jelenleg magángyűjtemény része.

A Hatvany-villa nem csak műgyűjteményéről volt híres, hanem arról is, hogy számtalan híres ember megfordult a villában, mint például Thomas Mann, aki 1937-ben, magyarországi tartózkodásakor, így írt naplójában Hatvany Ferenc házáról: „Látogatás Hatvany fivérénél, a festőnél, nagy luxussal berendezett ház, értékes képek.”

Az elfelejtett közpark játszótere

 Budapest ostroma alatt a Hatvany-villát bombatalálat érte, kiégett, majd 1946-ban az állam lebontotta, az üres telken pedig játszóteret alakítottak ki. A játszótérrel beépített, gyakorlatban közparkként funkcionáló területet valamiért hivatalosan nem minősítették közparkká. Így miután Bognár Botond megvásárolta az „üres” telket az örökösöktől 1996-ban, a terület beépíthető területként volt nyilvántartva, amit Budapest I. kerületi önkormányzata jóváhagyott.
 

Az új tulajdonos és az építészeti tervek

A Budapanoráma Kft. által megálmodott újjáépítendő palota terve több ponton is indulatokat váltott ki a műemlékvédelmi hatóságok és a városvédők szemében is. A Bognár Botond nevével fémjelzett, egy tulajdonosú kft. nemzetközi építészcsapattal készítette el az újraépítendő villa terveit. Az épület belső terei a világhírű japán építész, Tadao Ando és az angol hangulattervező, Ilse Crawford tervei szerint készült el.

Mindettől függetlenül a Kerényi József DLA vezette építész csoport high-tech elemeket tartalmazó terveit sem a szakma, sem a városvédők nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Az egyik legproblémásabb építészeti megoldás az volt, hogy a csúcspanorámával rendelkező helyen az épület első és második emeletének Dunára néző falait - az ablakkeretek és a kődíszítések meghagyásával – korszerű, antireflexiós, nem tükröződő üvegből építette volna meg.

A városvédők szerint a megépített villa megbontja egyrészt a várból látható panorámát és a Pestről látható várfal vonulatának egységes látványát.  A Kerényi-féle terveket az építési hatóság végül is nem engedélyezte. A szerkezetkész épületet végül mintegy másfél évtized alatt építették meg a jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelően. Az MNB alapítványa ezt a szerkezetkész palotát vásárolta meg.

A palota terei

Az újjáépített villa funkcionális tervei is változtak a másfél évtized alatt. Az első tervek szerint a villa funkciója diplomáciai képviselet és rezidencia lett volna. Az építkezés végére a megépített szerkezetkész épület öt szintből és egy 700 négyzetméteres teraszból áll, amely elsősorban közösségi célú rendezvények megtartására lesz alkalmas. 

A PADA oktatási és rendezvényközpontként, közgazdasági, pénzügyi képzésekkel, kapcsolatos rendezvényekkel és a kor követelményeinek megfelelő szakmai könyvtárral szeretné megtölteni az épületet.Kérdés persze az, hogy egy ilyen egyedülálló, 180 fokos panorámaélményt kínáló, akár 150 fős események befogadására is alkalmas szalonnal rendelkező épületet a budai vár oldalában hogyan tud egy alapítvány rentábilisan fenntartani.