Budapesten nagyon sok olyan kültéri mozaik van, ami mellett nap mint nap elhaladunk, és már annyira életünk részévé váltak, hogy már észre sem vesszük őket.
Szó szerint így futottam rá a Margitszigeten Pólya Józsefnek a Szabadtéri színház oldalában található nagyméretű nonfiguratív alkotásaira, amelyek szerényen megbújnak az ősz színeiben pompázó fák között.
A szocialista realizmus "mozaikgazdag" kora pont olyan helyeken termelte ki alkotásait, ahol ma is el tudnánk képzelni gyárak, vállalatok, hotelek, fürdők és jól prosperáló éttermek falain.
A Palatinus strand igazgatósága 1966-ban bízta meg Bálint Endrét, hogy a strand hullámmedencéjére készítsen egy műalkotást. Bálint szürrealista fantázialényei ma is kísérik nyári strandolásainkat.
Az évek óta jobb sorsra váró újpesti fürdő rejtett kincse Barcsay Jenő üvegmozaikja. Horváth György művészettörténésztől lehet tudni, hogy a mozaik közösségi állami beruházások egyik szelete volt, a műalkotás elkészítése abban az időben hatalmas, 2 millió forintos költséggel bírt, amiből igen keveset kapott az akkor 74. éves alkotó mester, míg a muranói üvegre rengeteget költöttek. A mozaikképek az uszoda emeleti várakozóterének két egymással szemközti falára kerültek. Az újpesti önkormányzat állítása szerint a mozaik műemléki védettséget élvez, a Forster Gyula Örökséggazdálkodási Központ Nyilvántartási osztályán azonban nem tudták megerősíteni ezt a hírt. A mozaik áthelyezése fogadóhely hiányában és a mintegy 20-30 millió forintos áthelyezési költség miatt egyelőre várat magára.
Korányi Dalma mozaikkal borított figurái színesítik vagy színesítették a Dagály fürdő medencéit. A jelenlegi átalakítások miatt ezekről az alkotásokról nem lehet többet tudni.
A volt Pákozdi, mai Wass Albert tér házai rejtik Jánossy Ferenc négy képből álló mozaikjait. Az 50-es években épült házak központi épülete átjárójának két oldalát díszítik a Munka, Pihenés, Játék és Tanulás című mozaikképek.
A város most igazán ikonikus darabjai a voltak Moszkva térhez, a mai Széll Kálmán térhez kötődő mozaikalkotások.
Széll Kálmán tér 3. szám homlokzatán található a Moszkva tér feliratú tábla. Az akkori Széll Kálmán tér Moszkva térre való átnevezésekor került ide. Hogy szélnek eresztik-e a Moszkva táblát így, hogy ismét Széll Kálmán tere lett a városnak, nincsenek információink.
Egy előző posztunkban írtunk a Sellő szökőkútról. A szökőkút három korongján Makrisz Zizi virágokat, növényeket a tenger élőlényeit megelevenítő mozaikábrázolását láthatjuk.
A mozaikművészet szerencsére napjainkban is igen értékes alkotásokkal színesíti a várost.
Az utóbbi évek nemzetközi díjakkal is elismert munkája a Gellért téri 4-es metró aluljárójának mozaikdíszítése.
Kevésbé ismert alkotás a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, valamint a Neurológiai Klinika közös kertjében két évvel ezelőtt átadott "közösségi kompozíció". A Moravcsik Alapítvány gondozottjai által készített mozaik érdekessége, hogy minden figuráját más és más tervezte, és a készítésben is részt vettek a betegek.
Ide sorolható Hegedűs Márton Hesztia című csempemozaikja a Rácskert falán.
A szocreál és a kortárs mozaikábrázolásokon túl a város épületein megmaradtak a szecesszió mozaikművészetének gyönyörű alkotásai is.
A budapesti házak homlokzatán többnyire Róth Miksa műhelyéből kikerültek szecessziós alkotások láthatók. Legismertebb kültéren látható műve a Szerviták terén az egykori Török Bankház homlokzati mozaikja, vagy a Népszínház utcai Polgári Serfőzde társasház a „sörkészítés és sörivás dicséretét hirdető” homlokzati mozaikfríze.
A város épületei számos nagyon szép mozaikalkotást rejtenek, és nagyon sok van, amelyek a felújításokkal eltűntek. Ezekről a háromrészes gyűjtés soron következő cikkeiben lehet majd olvasni.