A Neonon csoport még 2004-ben indította el projektjét, céljuk az volt, hogy gyűjteményt hozzanak létre a régi utcai neonreklámokból.

 A lelkes csapat a következő 3-4 évben feltérképezte, begyűjtötte, rendszerezte és felújította a neoncsöveket. Az akkori Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve több neonreklámot védetté nyilvánítottak.

Elkészítették és lehetőségeikhez mérten folyamatosan bővítik a város, egyelőre még mindig nem teljes neontérképét.

Raktárhelyiséget kaptak az Elektrotechnikai Múzeum épületében (Budapest, VII., Kazinczy u. 21.)  A múzeum Neonparádé címmel az udvar belső homlokzati falán egymás mellé rendezve mutatta be a műemlékké nyilvánított neonreklámokat.

Jelenleg az épületegyüttes hátsó részében a Tesla kapott helyet.

Forgács  Simon, az egyesület jelenlegi vezetője elmondta, hogy jelenleg leltároznak, és várják, hogy újra teljes mellbedobással dolgozhassanak.

A program felvirágzásának lehet előszele, hogy az egyesület mögé állt Patkós Luca, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafikus hallgatója, és új arculatot tervezett a csoport, illetve az egyesület végcéljaként definiált „Neon Múzeum” és kulturális központ számára.

A lengyeleknek már van neonmúzeuma, így egy kis összefogással nekünk is lehetne. A varsói Sohóban helyet kapott múzeum mecénása az RWE energiaszolgáltató vállalat, emellett több kisebb vállalat is támogatja az intézmény működését.

A neonreklámok az 1930-as években jelentek meg Budapesten, részben ezektől a fénycsövektől kapta világvárosi hangulatát. A II. világháborúban többségük elpusztult, majd a hetvenes években megkezdődött a városi neonreklámok második aranykora. A 80-as évek végére, majd a rendszerváltás után az új hirdetési formák háttérbe szorították a neonreklámokat. Ma már többnyire csak fénytelen maradványaikat láthatjuk szétszórva a házak homlokzatán.

Újabb fájdalomtól vagy keserűségtől eltorzult arcú Hervé Loránth Ervin-szobrot építettek a Széchenyi téren. A Budapest Essentials fesztiválhoz kapcsolódóan felállított szobor augusztusig marad a helyszínen. 

Hervé tavaly októberben a Gresham-palota előtt felállított, Feltépve című alkotása a MY Modern Metropolis magazin „a 12 legjobb streetartalkotás” listáján megkapta az év első helyezettje díjat.

Legközelebb már ezek a pavilonok várnak minket a karácsonyi vásáron.
A Fővárosi Önkormányzat által a Vörösmarty téri egységes pavilonok megtervezésére kiírt pályázaton három első helyezettet díjaztak. Finta József, a zsűri társelnöke elmondta, hogy olyan pavilonok terveit várták, amelyek jól betöltik elsődleges szerepüket, vagyis védelmet nyújtanak az árusoknak, továbbá könnyen legyárthatók, kopásállók, és a térhez is illeszkednek, amellett, hogy önálló reklámértékkel bírnak. A kiírás szerint olyan pavilonokat kellett tervezni, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a különböző típusú rendezvényekhez és az árusok, vendéglátósok eltérő igényeihez is, mégis egységes arculatot, egyedi karaktert adnak a Vörösmarty téri vásároknak. A tervben részletezni kellett a pavilon alapegységeit, azok variálhatóságát, sorolhatóságát, valamint alkalmazhatóságát a téren. A kiírás összköltsége 10 millió forint, amelyből a pályázatok díjazására 7 millió forint volt fordítható.

A beérkezett 70 pályamunkából a Dancs Tamás, Zilahi Péter által képviselt P8 Műhely, Schändl Zsófia és Dúzs Sándor, valamint Láris Barnabás tervei kapták a három első díjat.

Dancs Tamás, Zilahi Péter vázas tartószerkezetekből álló, téliesíthető, de leginkább tavaszi, nyári és őszi időszakokban használatos modulrendszert dolgozott ki. A forma kialakításában fontos szerepet játszott, hogy tiszta, átlátható építési rendszert lehessen kialakítani. Az összekapcsolható, egymáshoz illeszkedő, két oldalról használható pavilonegységeket utcákba lehet sorolni.  A két elemből, egy pillérvázból és egy tetőszerkezetből álló egység könnyen össze- és szétszerelhető.

Schändl Zsófia és Dúzs Sándor 4 m2 alapterületű 2 vagy 3 részre osztható moduljai műgyanta kötésű, impregnált fa- és műanyag rostokból állnak. Az egymás mellé állítható modulok vonalas utcaszerkezetbe, de akár önállóan szétszórva is elrendezhetők. A felhajtható sínes előtetőbe intergrált szolárpaneleket lehet beletenni, ezzel biztosítva a LED-es világításhoz szükséges energiát. A modulok kerámiafűtéssel biztosítanák a komfortérzetet a téli időszakban.

Láris Barnabás szekrényei egyáltalán nem törekszenek a tér utcásítására, hanem megőrzik a tér saját, egyedi arculatát. Eladóegységeivel igyekszik személyesebbé tenni a vevő-eladó viszonyát. A csökkenthető alapterületű kioszkokat bárhogy el lehet helyezni, akár egyesével, akár vonalláncban. Könnyen zárhatóak, zárás után színes térelemekké válnak. 

Maurer Klimes Ákos és Virág Ottó kiemelten megvásárolt terve szembemegy a mainstreammel, és azt vallja, hogy igenis a karácsonyi vásárok hangulatát a falusi házakra emlékeztető árusító egységek adják meg. Ezért olyan, ház alapú modellrendszert dolgoztak ki, amely hagyományos alapanyagokból álló, alakítható szerkezetével egyszerre jelenít meg falusias és modern hatást.

A másik megvásárolt terv alkotói, Mészáros András, Buzás Bence Álmos és Jäger Krisztián „városi lámpás”-nak nevezett körpavilonokat tenne a Vörösmarty térre. A városi arculathoz illeszkedő, körüljárható, felnyitható pavilonok ötlete az egykori, henger alakú hirdetőoszlopokból indul ki. A pavilonok információs felülete le- és felhúzható, így ez a felület kerül közel a járókelőhöz. A pavilon nyitva tartása alatt, a hirdetőfelület az árusító, kommunikációs pultok felett helyezkedik el. A LED-es lámpákkal megvilágítható pavilonok pultja teljes mértékig újrahasznosítható anyagokból épült.

A zsűri a kiemelt, megvett tervek mellett még megvásárolta a Minusplus Generáltervező Kft., valamint Máté Tamás és Poós Tamara pályamunkáit.

Tegnap lezajlott a 2. Rehab Critical Mass. Kaptunk egy videót, amelyen Kiss Csaba, a Rehab Critical Mass ötletgazdája szemével, kamerájával láthatjuk Budapestet, gyönyörű légi felvételekkel mixelve.

Két újabb szubjektív térképpel gazdagodott Budapest. 

Eric Fischer hosszú távú projektje a Geotaggelt világatlasz. Az atlaszba bekerülő városok legérdekesebb helyeit és útvonalait a több mint egy évtized alatt a Flickrre összegyűjtött képek, fotók helymeghatározásai alapján adja meg.  

Egy-egy felhasználó betaggelt képeit összekötve határozott útvonalakkal jellemezhető egy-egy turista útvonala a városban. Azok a helyszínek és kirajzolódó útvonalak lesznek egy-egy város legnépszerűbb útvonalai és helyszínei, ahol a legtöbb kép készül. 

A térképek sok újdonságot tartalmaznak, jól kirajzolódnak olyan, a külföldiek és turisták által kedveltebb célpontok is, amelyek egy régebbi időszakban a turisták számára jelentéktelen részei voltak a városoknak. Budapesten az Andrássy út, a Lánchíd, a Vár, a pesti Duna-part, a Váci utca, a Hősök tere és a bulinegyed a legnépszerűbb helyek. 

 A másik, a Tumblren terjedő térképen (by Steven) sztereotípiák alapján határolnak le városrészeket. Így lesz például (bebaszott) tinédzserek helye belső-Terézváros egy része. A külföldi turisták gyülekezőhelye az Erzsébet tér és környéke, a holokauszttagadóké a Szabadság tér vagy a simán pisiszagú belső-Erzsébetváros. 

Kevés az a belvárosimádó, akit könnyen rá tudnék arra venni, hogy jöjjön már ki velem Újpestre, mert biztos találunk ott pár olyan dolgot, amiért érdemes kimenni.
A Tarzan parkba hívtak. Magam mögé nyaláboltam a 3 gyereket, és nekiindultunk a kisebb fajta kirándulással felérő utazásnak. A Google map applikációjának köszönhetően a „hátsó” utakon haladva tulajdonképpen teljesen hülyének tartottam magam ezért a bevállalt trippért. Semmi sem volt sem szemnek, sem szájnak ingere, egy bizonyos idő után már a skacok is elkezdtek kérdezősködni, hogy mikor is érünk oda. Aztán ahogy lassan megérkeztünk a minden háta mögött lévő Tarzan parkba, egyszer csak elénk tárult egy nagyon is európai ízű, hangulatú, minőségű hatalmas játszópark, 2 hektáros, ősfás, rendezett területtel.

A zárt, belépőrendszeres parkban legalább 6-7 bázisponton alakítottak fejlesztő- és játszóeszközcsoportokat. A hálós mászókák, mesterséges játszódombokba rejtett átjárók és különféle hintajátékok mellett a játszópark legkedveltebb eleme mindenképp az épp annyira meredek, átcsavart csúszda toronnyal, amit még a gyerekek visszafele is meg tudnak mászni. A park északi részében található egy kéttornyú vár többszintes gúlával és a két építmény tetején átjáróval.

A tornyos építmény mögött találunk egy jól megépített, nagy kalózhajót, itt futkározhatnak a gyerekek a színes-vizes részen, ahol a víz útját mindenféle kütyükkel irányítható vizesblokk is van leegyszerűsített malomkerékkel. Mondanom sem kell, hogy a gyerekek kedvence. Ugyanezen a sémán alapul a vizesblokk mögött található homokszállító/-szóró rendszer is. A nagy attrakciók mellett kisebb hangulatelemek, mint a hangvilla, a libikóka-félék és nagy homokozó tarkítják a teret.

A füves területen számtalan pad, kisebb ülőhely, asztalok teszik lehetővé a felnőttek rekreációját. Egy új épületben nagy, buszos csoportok fogadására is alkalmas baba-mama és mozgássérültbarát vizesblokkot alakítottak ki.

Az egész rendszerben két gyengébb pontot találtam, az egyik volt a büfé, amit drágának és szegényesnek ítéltem meg, és értetlenül állok az előtt is, hogy az egyébként nem alacsony árfekvésű teljes árú jeggyel miért csak 4 órát lehet a parkban tartózkodni. Magyarázatot nyilván találok rá, de nem látom értelmét. Ezt talán pont abból a szemszögből lenne érdemes végiggondolni, hogy ha vidékről vagy más kerületekből túrázik ide egy csapat, az, biztos, hogy maga szeretné eldönteni, hogy mennyi időt tölt itt. És bár nyilván a park sosem konkurálhat az állatkerttel, de annak kétségkívül óriási előnye lesz a kötetlen idejű ott-tartózkodási lehetőség.

A Tarzan park mögötti UTE stadion, Tungsram és Chinoin sporttelep után tisztán praktikus okokból építette meg az újpesti önkormányzat a város másik, egyben szokatlan „fénypontját”, az újpesti sípályát a Szilas parkban. A sípálya a 2013-ban átadott újpesti uszoda helyéről kiásott földből épült, és majdnem egész évben ki van használva! A Szilas Családi Park egyébként is a helyiek egyik kedvelt rekreációs tere, ahol a már említett sípálya mellett senior torna-, tengó- és BMX-pálya is található.

Már a Dunánál található az a vadregényes hely, amiről azt gondolom, hogy nekem sokkal nagyobb felfedezés, mint sok „őspesti” számára.  A Hajógyári-szigettől északra fekvő félsziget, a Népsziget (Szúnyog-sziget, Csiga-sziget, Sabat-sziget) leginkább 70-es évekbeli, retró hangulatot áraszt. Elhagyott vagy ébredező csónakházaival, lerobbant, elhanyagolt MÁV- és Mahart-épületekkel és területekkel, az egykori hajódarugyár ipari ősállatokra emlékeztető maradványival, tiltott területeivel a város érdekes elegyét alkotja. Ez egy olyan hely, ahol jól megfér egymás mellett a nagy víztározó, a félsziget természetvédelmi területe, a téli kikötőben várakozó hajók, a kutyaiskola, helyi sörözők, a MÁV „kakasneveldéje” és „állatmutogatója”.

Találunk a szigeten magára hagyott kúriaszerű épületet, famentesített, kecskékkel teli MÁV-legelőt és a Budapest Evezős Egyesület hajóra emlékeztető csónakházát.  

A félsziget - leszámítva a „MÁV-kakasok” kukorékolását - nagyon csendes, békés sétálók, pecások és kerékpározó családok békés sütögető- és pihenőhelye.

És persze biztos vannak olyan helyi dolgok, amiket egy „vidéki” nem lát. Én ezeket a dolgokat láttam most, és tudom, hogy vannak olyan dolgok is, amiket jó lett volna látni, vagy működésük ideje alatt ismerni.

Ilyen lehetett volna a legendás Tungsram strand, népszerű nevén a Tungi. Az eredeti nevén UTE Duna fürdőt 1938-ban nyitotta meg az Egyesült Izzó, később Tungsram igazgatója, Aschner Lipót. A több mint 30 000 m² nagyságú területen 50 méteres versenymedence, egy 50 méteres szabad medence és gyermekmedence volt.

A strand befogadóképessége jóval tízezer fő fölött volt. Aschner - felmérve a hely népszerűségét - saját pénzből kiépítette a 87-es villamos vonalát egészen a strand közeli Megyeri csárdáig. A rendszerváltás után, 1990-ben a strand a General Electrichez került, és azóta az ő tulajdonukban válik az enyészet martalékává.

A város másik elvérzett és sokak számára sajnálatos története az egykori Táncsics (Wolfner-féle) bőrgyár ipari csarnokaiban működött MEO Kortárs Művészeti Központ bukása. A szépen rendbe hozott ipari épületek oldalában meghúzódó MEO volt az ország első állandó kortárs művészeti magángyűjteménye és kiállítóhelye.

A MEO revitalizálása jó példája lehetett volna ipari épületek kulturális célú hasznosításának. Úgy látszik, a fenntarthatósággal és az egymás meg nem értésével is baj volt.

És végül még érdemes pár szót ejteni a már üzemen kívül álló, 1911-12-ben épített vasbeton víztoronyról. Az Újpest központjában magasodó torony kulturális vagy kereskedelmi célú hasznosítására volt több elképzelés is, de vagy a műemléki védettség vagy az építészeti szabályok miatt ezek a kezdeményezések sorra elvéreztek.

Hatvan ház tart nyitva a Budapest100 hétvégéjén április 18-án és 19-én. Az ingyenesen látogatható házakban programok, színes események várják az érdeklődőket.

A megnyíló házak között lesz a Józsefvárosi Telefonközpont, amiről nemrég írtunk. (Sajnos az épületbejárásra a létszám már betelt.) Így most azok közül a házak közül ajánlunk párat, amelyeket még van lehetőség megnézni.

A Lipótvárosban megnyílik a közönség számára a Fellner Sándor tervezte Igazságügyi Palota, amely jelenleg a Legfőbb Ügyészségnek, a Fővárosi Ítélőtáblának és Magyarország legfőbb bírói szervének, a Kúriának a székhelye. Bepillantást nyerhetünk a Kúria elnökének dolgozószobájába, az elnöki fogadóterembe és a Kúria dísztermébe. Látogatható lesz a rabmegőrző is.

A Teréz körúton megnyílik a látogatók előtt a Radisson Béke Hotel. Az egykori Britannia kora legmodernebb szállodái közé tartozott. Az egész épületet központi gőz- és vízfűtéssel látták el, a szobákban folyó hideg és meleg vizet vezettek be. Itt létesült a világ harmadik önálló szállodai mosodája, és a hotel beépített, központi porszívóval is rendelkezett. A szolgáltatások terén a Britannia legnagyobb attrakciója kétségkívül az ún. szobahívó fényjelzés volt, amely a szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait. Az épület alatt épült meg az ország első "parkolóháza".

Ezen a hétvégén meg lehet látogatni a Neues Politisches Volksblatt Hírlapkiadó Rt. Nagymező utca 3. szám alatti székházát is. A függőlegesen kétosztatú épületben az alsó két szinten a nyomda és a kiadói helyiségek kaptak helyet, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. Az épületben kiállítás nyílik a 100 évvel ezelőtti belvárosról. A Darabanth régiségkereskedés bolhapiacot rendez, itt 100 évvel ezelőtti fényképeket, tárgyakat, könyveket lehet böngészni.

A Károly körúton érdemes meglátogatni a Röser-udvart, másnéven Röser-bazárt. Az épület különlegessége, hogy az egykor Budapesten nagy számban létező közül szinte az egyedüli, amely megszakítás nélkül, ma is az eredeti funkciójában üzemel. Az udvaron közös délelőtti brunch-csal lehet kezdeni a napot, amely később beleolvad egy múltidéző vásárba, ahol a Zeneakadémia diákjai adnak koncertet. Délután lesz kávétörténeti bemutató, borkóstoló, vintage divatbemutató és építészeti séta is.

Az Aranykéz utca és a Régiposta utca kereszteződésében látogatható lesz a Román Ernő és Miklós tervei szerint épült lakóház. A ház fantasztikus külső megjelenésével és mór stílusjegyeket mutató tornyával tűnik ki a többi épület közül. Az épület izgalmas belsőépítészeti megoldásokat, díszes kapualjat, festett mintás boltozatot, csempével burkolt falakat, színes oszlopokat és mintás padlóburkolatot rejt.

A lakóházak közül valószínű, nagy érdeklődésre fog szert tenni a józsefvárosi Magda-udvar. Az első ötemeletes lakóházak építtetői dr. Vágó Lajos ügyvéd és Balassa Zsigmond drogista voltak. A ház érdekessége, hogy 1920-ig itt működött a Mátyás mozi, vagy ahogyan a működési engedélyekben megjelenik: "Griffatong János mozgófényképes helyisége".

Most, hogy óriási fennakadások vannak a városban, feltörve a 4-6-os villamos pályája, felújítás alatt több metrószakasz is, a BKK és a BKV egy frappáns elterelési „hadművelettel” áprilisi nosztalgiajáratokat indít.

Április két hétvégéjén és a húsvéti ünnepeken is lehet majd utazni a már parkolópályára állított egykori villamosokon, autóbuszokon és trolibuszokon.

Április első hétvégéjén, szombaton állítják újra pályára az „ezresként” ismert favázas villamost, ami 1984-ig közlekedett a fővárosban. A villamoskocsikat az 50-es években modernizálták, és a favázas szerkezetet leváltották acélvázra. Érdekessége ennek a villamosnak az is, hogy a kontrollerkarját a hagyományos kocsikéval szemben az óramutató járásával ellentétes irányban kellett forgatni.

Április 18-án és húsvéthétfőn  ismét közlekedni fog az első harmonikás Ikarus 180 nosztalgia-autóbusz, amely a Deák Ferenc tér M és Szentendre H között szállítja majd az utasokat. „A csuklós autóbusz nem az Ikarus találmánya, és nem is Mátyásföldön készült az első. Budapesten előbb jártak a Fővárosi Autóbuszüzem házilag átalakított, nagy befogadóképességű csuklósai, az Ikarus dupla hátrányból indult” - írja a 180-as buszt bemutató cikkében az Origo.  

A húsvéti ünnepeken vasárnap és hétfőn is más-más közlekedési eszközzel lehet nosztalgiázni. Húsvétvasárnap ki lehet próbálni a 492-es pályaszámú „Bengáli” csuklós villamost, ami a Széll Kálmán tér M és a Deák Ferenc tér M között fog közlekedni.

A Csáktornya park és a Kossuth Lajos tér M között a ZiU–9B trolibusz a 70-es, a 74-es és a 78-as trolik vonalán szórakoztatja majd az utasokat.

Húsvéthétfőn három villamos is segíti majd a főváros közlekedését: az 1074-es pályaszámú favázas nosztalgiavillamos a Móricz Zsigmond körtér M és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között, a 436-os és a 611-es favázas villamosok pedig a Közvágóhíd H és a Jászai Mari tér között közlekednek majd.

Kihirdették a Bútorozd be a városod! című pályázat nyerteseit. Még valamikor februárban írtunk a pályázatról, aminek az volt a lényege, hogy a kor igényeinek megfelelő és a kor viszontagságaival szemben ellenálló köztéri bútorok tervezésére van lehetőség. A pályázaton diákok, egyetemisták és profik külön kategóriában indulhattak.

A pályázatra beérkezett 300 pályaműből diák kategóriában megosztott első díjat osztottak ki. A Váci Utcai Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola második osztályos tanulói a Károly-kert játszóterét tervezték újra, míg a másik díjazott, Ürmössy Barbara gyümölcsformákat idéző bútorcsaládtervet készített. 

Az egyetemista kategóriában pályáztak a legtöbben. A nyertes alkotást Lévai Levente Tordu című alkotása nyerte, aki egy kényelmes, a környezethez idomuló, környezetbarát utcabútort tervezett. Az igen esztétikus, jó élményt közvetítő, a természeti formákhoz idomuló koncepcióban én leginkább a vandálbiztosság hiányát érzem. Leginkább azért, mert egy egyszerű fapad megőrzése, karbantartása, rendszeres megújítása olyan feladatot jelent a közterület-fenntartók számára, amit igen nehézkesen tudnak teljesíteni.

A második helyezett Sághegyi Adél Spin & Slide terve különböző fakockákból tetszőlegesen építhető utcabútorból áll. Adél koncepciójában figyelembe vette a mobilitást, a mozgathatóságot, a zsaluzás sűrűségének változtatásával reagál az időjárási viszonyokra. A kockák forgathatók úgy, hogy napozni lehessen bennük vagy akár elbújni az eső elől.

Borbás Renáta és Szigony János Hinta-palinta terve szerint négy lábon álló hintaszékekkel, fekvőalkalmatosságok lepnék el a parkokat.

A profi kategóriában a beérkezett 75 pályamű közül a nyertes Dányi Tibor Zoltán RÖNK+ című pályázata lett. A projekt a város parkjaiban újratermelődő fatömegek felhasználására épít. (Bennem csak az a kérdés, hogy hol vannak Budapesten azok a parkok, ahol a fa olyan mértékben termelődik újra, hogy azokból sok utcabútort készíthessünk.)

Nagy Dániel moduláris padcsaládja kiemelkedik az utcabútorok „statikus” világából. Kényelmes baráti társalgáshoz teret adó, környezetbarát anyagokból elállított utcabútort tervezett. A koncepcióban figyelembe vette a költséghatékony előállítást, a szállítási lehetőségeket, az anyaghasználatnál az újrahasználható anyagok felhasználási lehetőségeit és azt, hogy a konstrukció vandálbiztos és könnyen javítható legyen. 

Oravecz Juli beépített napelemmel működő tervével győzte meg a zsűrit.

A különdíjazottak, Papp Dóra Csilla és Almási Balázs multifunkcionális, kompozitból készülő bútorokat terveztek.

A nyertes pályázók pénzjutalomban részesültek, és elkezdhetik terveik megvalósítását a Hello Wood szakembereinek mentorálásával.

Képek forrása: Az Én városom