Összegyűjtöttem 10 Budapestről szóló nagyon szép könyvet, amelyeket bátran lehet ajándékozni (nem csak karácsonykor).
 

A kedvencem (több is van) Klement Judit „Gőzmalmok a Duna partján” című könyve. A szerző egy nagyon szépen illusztrált kötetben idézi fel a gőzmalmok világán keresztül Budapest és a városlakók történeteit. A kapitalizmus hírnökeinek is számító, női és férfineveket, és persze cégneveket is, felsorakoztató gőzmalmok a dualizmus koráig meghatározó látványelemei voltak a budapesti Duna-partnak. Azok a malmok, amelyek nem lettek a háború, majd a rendszerváltás áldozatai, nemcsak mint ipari műemlékek számítanak különlegességnek, hanem revitalizált állapotukban exkluzív loft lakásokként, irodaházakként kiemelkedő építészeti alkotások.  

A „Zsebkönyv a zsidónegyedről – fiataloknak” című könyvben fiatalok szólnak fiatalokhoz. A zsebkönyv a „régi pesti zsidónegyedet” mutatja be újszerű, szépen illusztrált útikönyv formájában. A könyv bemutatja a régi zsidónegyed építészeti emlékeit, az itt élt hírességeket. Külön fejezetben olvashatunk kultúráról, a kevés zöldterületről, iparos műhelyekről, helyi fesztiválokról, kocsma- és gasztronómiai életről és mindenről, ami érdekes lehet egy érdeklődő fiatal számára a pesti zsidónegyedben. Még egy kis szótár is található a kötetben. A könyv nem a történelmi elmélyülésről szól, hanem információt kínál és egy szerethető segítséget a fiatalok számára a városnegyedhez. A pont!budapest elődje már egy korábbi írásban bemutatta a könyvet, így akit érdekel a funky zsidónegyed annak érdemes ide lapoznia.
 

És egy másik könyv a zsidónegyedről. Nem csak fiataloknak. Perczel Anna „Védtelen örökség – Lakóházak a zsidó negyedben” című angol és magyar nyelvű, végtelenül precíz könyve rövid történeti bevezetés utcáról utcára, épületről épületre. A Lábass Endre színes fotóihoz tartozó rövid fülszövegeken keresztül ismerhetjük meg belső-Erzsébetváros házait, lakóit és közös történetüket.
 

A Holnap kiadó gondozásában három budapesti témát feldolgozó könyvet ajánlanék. Kapronczay Károly Gyógyító Budapest című könyvében egy olyan budapesti történelmi sétára hívja az olvasót, amelyben bemutatja a város kórházait, gyógyító helyeit és történeti fejlődésüket egészen a római korig visszamenőleg.

Így betekintést kapunk a középkori kolostorházak és gyógyító rendek, a felvilágosult abszolutizmus, majd a reformkoron és a dualizmus korszakán át az orvosi karok és a kórházrendszer kialakulásába. Mesél a katonai vagy tábori, mentő- és magánkórházakról, szanatóriumokról, a sebészcéhről és híres gyógyító emberekről.A könyv jó ajánló lehet a kórházrendszer újragondolásán munkálkodóknak is! 

A másik "gyógyító", szintén a Holnap Kiadó gondozásában megjelent könyv a Borozó Budapest. A szépen illusztrált könyv apró szépséghibája, hogy a címében kicsit mást sejtet, mint amit a tartalomban kapunk. Legalábbis én azt gondoltam, hogy Budapest legendás borozóiról lesz szó a könyvben. Tehát ha valaki erre kíváncsi, az egy másik könyvet keressen. Szóval Búza Péter könyve Buda és Pest szőlőtermesztéséről szól, akkor, amikor még szőlők koszorúja vette körül Budapestet, egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig. Beszél budapesti borkultúráról, a bor hazai és külföldi forgalmazásáról, a pezsgőgyártásról és persze a fröccsről. 

A Mesél a város sorozat harmadik könyvében, Kelecsényi László „Mozizó Budapest”-jében a szerző a fővárosi filmszínházak elmúlt 111 esztendejéről beszél. Olyan művelődéstörténeti esszé, amely a folytonos technikai változásokkal is együtt élő mozgóképkultúra naprakész krónikáját mutatja meg nekünk, a kispiszkosoktól a filmszínházakig, a csőmozitól a soktermes multiplexig, korabeli fényképekkel gazdagon illusztrálva.  
 

A Legát Tibor–Zsigmond Gábor szerzőpárosnak a Libri Kiadó gondozásában megjelent „Közlekedik a székesfőváros” című könyve a hat évvel ezelőtt megjelent Közlekedik a főváros című könyv folytatása. Míg a Közlekedik a főváros Budapest tömegközlekedésének elmúlt hatvan évét mutatta be, a Közlekedik a székesfőváros a budapesti közlekedés meghatározott, 1914–1949 közötti időszakáról szól.

Semmiképp sem tipikus közlekedés- és járműtörténet, nem is társadalomtörténet, ugyanakkor mindenből találunk egy keveset. Rengeteg fotó, karikatúra, plakát, jegyek, bérletek, karszalagok, képeslapok, részvények, bélyegek, újságcikkek, a cég belső rendeletei, igazgatósági üléseinek iratai, levéltárakba került utasítások illusztrálják a könyvet.
 

Ami eddig még nem volt. Tíz Budapesten élő építész írt könyvet Budapestről, Budapest építészetéről. A Terc Kiadó gondozásában megjelent „Építészeti kalauz. Budapest” című könyv 250 budapesti épületet hoz közel hozzánk. A színes, gazdag képi világgal rendelkező könyv 200 az utolsó húsz évben épült kortárs épületet és 50 a szocializmus, a Bauhaus és a szecesszió időszakában épült házat mutat be. 

Nagyon szép ajándék album lehet Somlai Tibor belsőépítész „Fent és lent – Pest-budai lépcsőházak 1835–1945” legújabb kötete. Az első három könyv a XX. századi belsőépítészet különböző irányzatait ismertette.

Az album a legreprezentatívabb budapesti lépcsőházakat és előcsarnokokat válogatja össze, az egyszerű bérházakétól a pompás palotákéig. Bepillantást nyújt a bérházak gyönyörű belső tereinek világába. A kötetet Székely Péter fotóművész gyönyörű fotói és a fényképekhez fűzött elemezések színesítik, megismertetve bennünket csaknem száz budapesti lakóház lépcsőházával.
 

És végül a másik kedvencem a Szubjektív telefonkönyv 1966. "Tényleg az. (...) Ez a könyv egy szubjektív kivonata az akkori telefonkönyvnek. Azokat a mára többnyire megszűnt címszavakat tartalmazza, amely hordoztak valamiféle jellegzetességet a korból, amivel kapcsolatban van személyes élményem, vagy amelyek önmagukban is mulatságosak, de legalábbis furcsák lehetnek egy mai, ifjabb olvasónak. Reklámok, plakátok egészítik ki az anyagot, és néhány mini történet a korból, itt persze +/- 10 évvel kell a kort értelmezni. Csak remélni tudom, hogy az emlékek közt van minél több közös az olvasóval." (a Szerző) 

A könyv az 1966-os budapesti közületi telefonkönyv segítségével idézi fel a  kor emlékeit. Fényképekkel, szövegekkel, plakátok, hirdetések, színhelyek fotóival, a saját emlékein keresztül juttatja eszünkbe – ha emlékszünk rá –, hogy mi is történt akkoriban... Lehet folytatni, bárki hozzáírhatja, beírhatja a könyvbe saját emlékélményeit, szubjektív történeteit.

Kihirdették az Év Önkéntes programja 2014 nyerteseit, amelynek budapesti vonatkozású nyertese a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány (KÉK) és az OSA Archívum szervezésében  elindított Budapest 100, vagyis Budapest 100 éves épületeit bemutató rendezvény.

A KÉK-et 2005-ben hozták létre építészek, urbanisták a városról aktívan gondolkodó civilek, abból a célból, hogy az építészetről, illetve a városi kultúráról folyó diskurzust a figyelem központjába helyezzék. Rendezvényeikkel - mint a Pecha Kucha Night, a Budapesti Építészeti Filmnapok, vagy a Budapest 100 - lehetőséget teremtenek arra, hogy az építészetet, a település- és területfejlesztést közelebb vigyék az épített környezet lehetőségeit és korlátait ismerő aktív állampolgárokhoz. Programjaikkal, eseményeikkel kiemelik a városról való gondolkodást a szűk szakmai környezet és a döntéshozók környezetéből. Bekapcsolódási pontokat teremtenek civilek, közösségek, innovatívan gondolkodó vállalkozások számára a városi terek (újra)hasznosítására, például a Nyitva fesztivál, vagy a Közösségi kertek programokkal.

2014. év egyik nyertes önkéntes programja lett a Budapest 100, más néven a 100 éves házak ünnepe. A Budapest 100 két kutató, Tamási Miklós és Lénárt András ötlete volt, hogy az akkor, 2011-ben 100 éves Goldberger házat (most OSA Archívum épülete) valahogy méltón meg kellene ünnepelni és ezt továbbgondolva kiterjesztették a programot a budapesti 100 éves házakra. Ettől az évtől kezdve minden évben újabb és újabb 100 éves épületek nyitják meg kapuikat. A program nem csak a házak bejárására korlátozódik, számos programot, mi több a helyi lakóközösségek lelkes csapatát hívja elő. 2013-ban már nosztalgiavillamos, kedvezményes taxizás és egy okostelefon-alkalmazás is segítette a rendezvényt.

Már most lehet jelentkezni a jövő évi programra. Minden olyan ház csatlakozhat, amelynek az építése kapcsolódik 1915-hez: ekkor kaptak építési engedélyt, ekkor volt az alapkőletétel, ekkor adták át stb. Például a Wekerle telep építése 1909-től 1925-ig tartott, így eddig minden évben részt vettek a programban. Egyaránt csatlakozhatnak lakóházak és intézmények is. Az intézmények évről-évre egyre színvonalasabb programmal jelennek meg, például 2012-ben a Külügyminisztérium Térey János és Bálint András részvételével szervezett beszélgetést, a minisztérium munkatársai adtak koncertet, a Kolibri Színház azokat az időket idézte fel, amikor a házban kétes hírű mulató működött. A lakóházak kisebb programokkal, fotótárlattal, pince- és padláslátogatással, piknikkel, bolhapiaccal készülhetnek.

Ideje van a szaunázásnak, a karácsonyi őrület előtti ráhangolódásnak. Megnéztük, milyen szaunakínálattal várnak bennünket a budapesti belvárosi fürdők. A legkomplexebb szolgáltatást a Szent Lukács fürdő és a Széchenyi fürdő kínálja a szaunázni vágyóknak.

Lukács fürdő - szaunavilág

A felújított Lukács fürdőben a férfimedence melletti, régi kültéri szauna és gőzfürdő helyén, az épületen belül alakították ki, az új „szaunavilág” részleget.

Itt infra-, finn, naturista és sókristályszauna (inkább meleg szoba, Himalája-só-fallal) és aromagőzkabin üzemel, melyekhez jégkunyhó (jégkása-adagolóval), merülőmedence, tepidárium, fűtött római padok, pihenő és társalgó tartozik.

A régi, szintén felújított gyógyfürdő részen továbbra is működik a gőzfürdő, egy finn szauna és hőlégkamra egy 24 °C-os hideg vizes merülőmedencével. A Szaunavilág mindennap 7 órától este ¾ 9-ig van nyitva. A fürdőbe a napi belépőjegy ára 3000 és 3500 Ft-ba, a reggeli kedvezményes belépő 2600 és 3100 forintba, a délutáni kedvezményes jegy 2200-tól 3000 Ft-ig terjedhet. A szaunavilág a fürdőjegy árán felül 500 forintba kerül.

Széchenyi gyógyfürdő
 

Széchenyi gyógyfürdőben 5-féle szauna található. Ezekből kettő az alagsorban 40 fő befogadására is alkalmas. Általában az egyik szaunában mindig melegebb van, mint a másikban. A zárt fürdőcsarnokokban finn, fény- és aromaszaunákat találhatunk, mindegyikhez 18-20 °C-os merülőmedence kapcsolódik.  

A szaunák mellett többféle gőzkabin, kamillás gőzkamra, gőzfürdő és hőlégkamra is található a fürdőben.

A fürdőbe a napi belépőjegy ára függően attól, hogy szekrényes vagy kabinos szolgáltatást választjuk, 4100-4800 forint között mozog. A belépőjegyek hétvégén drágábbak.

Dandár fürdő

2014. október 2-án felújítva, kibővítve adták át, az eredetileg tisztasági fürdőnek épített Dandár gyógyfürdőt. Az átalakítások eredménye, hogy a fürdő új szolgáltatásokkal bővült. Felújították az egy medenceteres zárt részt, az udvarban, két élményelemekkel beépítetett 34-36 °C-os termálmedencét hoztak létre. A pincében egy kisebb wellnessrészleget alakítottak ki szaunával, gőzkamrával, merülőmedencével és pihenővel.

A Dandár fürdő nagyon kedvező árakkal várja a fürdővendégeket. A szekrényes fürdőbelépő 1450 Ft, termál és wellness kombinált jeggyel is csak 2150 Ft. Van diákjegy 1000 Ft-ért, és többféle kedvezményes jegy, mint wellness kiegészítő jegy (700 Ft), fürdőváró napi belépőjegy (szerda) 950 Ft vagy a délutáni fürdőbelépő (17 órától) 1000 forintért.

Rudas fürdő

A Rudas gyógyfürdő a déli szárnyának, a volt palackozóüzemnek a rekonstrukciójával a fürdő területének növelésével, új medencékkel és a szaunavilág kialakításával gazdagodott.

A fürdő árai alacsonyabbak, mint a Széchenyi, a Lukács vagy a Gellért fürdőé, a napi kabinos gőzbelépő 3000-3300 Ft, a kombinált jegy 3700-4000 Ft-ba kerül, attól függően, hogy hétköznapi vagy hétvégi jegyet vásárolunk. Kedvezményes áron lehet igénybe venni a gőz- és szaunaszolgáltatásokat délelőtt 9-12 óra között, az erre az időszakra váltott napijegy 2300 Ft-ba kerül.          

Király fürdő

A törökkori hódoltság ideje alatt épített, nem melegvíz-bázisra épített Király fürdőt még Arszlán budai pasa kezdte megépíteni. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalása után, 1796-ban a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára. A fürdőt a II. világháború után, 1950-ben újították fel utoljára. Az I. kerületi Király fürdő két gőzkamrával és egy finn szaunával várja a fürdőzőket.

A kombinált napi belépőjegy ára 15 perc masszázzsal 4800 Ft, a reggeli termálbelépő - ami csak hétköznap 12 óráig vehető igénybe - 2400 Ft-ba kerül.

Gellért fürdő

A Gellért fürdőről semmiképpen sem mondhatjuk el, hogy sokszínű a szauna szolgáltatása. A fürdőhöz egy finn szauna, hőlégkamra és nedves gőzkamra tartozik, hideg merülőmedencékkel.

A szép, műemléki környezetben viszont itt a legdrágább a fürdő- és szaunaszolgáltatás, 4900 és 5500 Ft-ba kerül a napijegy.

Hajós Alfréd sportuszoda

Annak, akik elsősorban úszni szeretnek, és nem a szaunázás különböző típusait szeretnék próbálgatni, azoknak nagyon kedvező áron biztosít szaunázási lehetőséget a Hajós Alfréd sportuszoda. Itt az 1800 Ft-os napijegy árában benne van az uszodához tartozó szauna használatának lehetősége. Annak, aki megengedheti magának,  hogy hétköznap, iskolaidőben járjon, annak 800 forintjába kerül az úszás és a szaunázás.

Irgalmasok Veli bej fürdője 

Az Irgalmasok Veli bej fürdője a török időkből maradt ránk. A Betegápoló Irgalmasrend által felújíttatott fürdő a Budai Irgalmasrendi Kórház területén működik. A törökfürdőben különböző hőmérsékletű nagymedence és négy kismedence található. A fürdőszolgáltatáshoz finn szauna, infraszauna és gőzfürdő is tartozik jégkásagéppel és zuhanyzóval.

A fürdő 6–12 és 15–21 óra között van nyitva. A belépőjegy 3 órára 2800 Ft.

A 4-es metró átadása óta több rangos építészeti elismerésben részesült. A hazai, A média építészeti díja versenyen minden évben Magyarország legérdekesebb építészeti  projektjeit díjazzák. 2005-ben tervkategóriában a Fővám téri állomás nyerte meg a versenyt. Az idén ugyan nem ért el helyezést a metró, de az Erő Zoltán, Csapó Balázs, Dévényi tamás DLA és Finta Sándor építészek nevével fémjelzett konzorcium által tervezett metróvonal az előkelő negyedik helyen végzett.

A Sporaarchitects által tervezett Fővám tér és Szent Gellért tér állomáspár-kategóriájában az idei Architizer A+ Awards globális építészeti díjat nyerte el, olyan indulók között, mint az Aarau busz terminál (Svájc), a CTA Morgan állomás (Chicago, USA) és a Tahoe City Transit Center (Sunnyside-Tahoe City, USA).

Tahoe City Transit Center (Sunnyside-Tahoe City, USA)

Jelenleg pedig egy népszerű nemzetközi weboldal, a Bored Panda hirdetett szavazást, hogy kiderítse, melyik a világ legszebb metróállomása. Ebben a versenyben a Szent Gellért téri metrómegálló bekerült a legjobb tíz közé, és jelenleg a nyolcadik helyen áll.

A versenyben olyan metróállomásokkal vetélkedik, mint a moszkvai Kijevszkaja-Majakovszkaja-Park Pobedy állomás, a stockholmi Rådhuset, a szentpétervári Avtovo, a nápolyi Toledo, vagy a New York-i City Hall állomások.

Kijevszkaja-Majakovszkaja-Park Pobedy állomás (Moszkva) - Fotó: boredpanda.com
 

Radhuset (Stockholm, Svédország) Fotó: boredpanda.com

Avtovo metróállomás (Szentpétervár) Fotó: boredpanda.com

Toledo metróállomás (Nápoly) - Fotó: boredpanda.com

Annak, akinek még nem volt lehetősége megismerni a 4-es metró állomásait, vagy jobban elmélyedni a metróvonal építészeti finomságaiban, az alábbi, nagyon szép felvételekkel megörökített videót megnézve megteheti ezt.

Fotók forrásai: 

Metro 4 honlap

boredpanda

Valamikor 2010-ben volt egy olyan pályázat, amikor Budapestet, Budapest részeit feldolgozó szubjektív térképeket lehetett alkotni. Ekkor került a fókuszomba a térképeknek ez az egyéni, szociális, mentális, társadalmilag érzékeny, érzelmi útvonalrajza.

Az OSA archívumába beérkezett térképek közül a Berei Zoltán – Barcsai Gergő páros metrómegállókból készített mászófala, a Boulder Metro tetszett akkor a legjobban. Az alkotás, ahogy azt Berei Zoltán, az alkotópáros egyik tagja idézte - „Föld alatti kaland a föld felett. A lassan fejlődő tömegközlekedésünk virtuális lenyomata a falon. A budapesti metrótérképből fejlesztett interaktív útvonalhálózat. A boulderfalon a metrómegállók helyén egy-egy fogást rögzítettünk a falba. A megállókba kapaszkodók kimászhatták az útvonalakat. Új, könnyebb vagy nehezebb fogáskombinációkkal kísérletezhettek. A cipők talpa nyomot hagy a fehér falon, a tömegközlekedési térkép átalakul közösségi grafikává. A mászó biztosítás nélkül használja a falat, „ellenőr nélkül utazik”. A lezuhanó utasok ütközője a szőnyeg, onnan a beszállás-átszállás kifulladásig ismételhető.”

A pályázat másik nagyszerű ötlete volt Liszkai Zoltán Budapest hangtérképe. Budapest térképét, amit összekötöttek a város zajaival, hangjaival érintőképernyős felületen lehetett mozgatni. Minden helyszínhez más és más zaj, hang tartozott. A városi térbe, a város részeinek életébe lehetett bekapcsolódni, mintha élő rádióközvetítést hallanánk. 

Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” című térképe azt ábrázolja, milyen hosszú kapcsolatok alakultak ki Budapesten 2000 és 2010 között. A látogatók eltérő színű fonalak és térképtűk segítségével jelezték saját párkapcsolatuk adatait, így kibogozható volt, hogy a kapcsolatok szereplői hol éltek akkor, amikor egymásra találtak. (A fonalak színe az évek számát jelölte.)

A Kitchen Budapest szubjektív térképei olyan térképek, amely egy ország vagy nagyváros “használatát” változó intenzitású torzítással jelenítik meg. A SubMap×UrbanCyclr (2.1) térkép főszereplői a budapesti biciklisták. A rövid videón, megnézték, hogy merre bicajoznak a legtöbben egy átlagos fővárosi hétköznap 24 órájában. Az így kapott adatokat dolgozták fel, vizualizálták, Budapest térképének torzításával.

A következő térképnél átlépek Budapest határain, de mivel origo.hu vonatkozású adatokat dolgoz fel a submap, ezért úgy érzem, ide kívánkozik.  A fortyogó Magyarországot mutató videó az origo.hu hírportál 1998. december és 2010. október közötti belföldi híreit dolgozza fel. A térkép vizualizálásához minden egyes alkalommal, amikor egy hazai település szerepelt az origo.hu hírportálon valamelyik belföldi hírben, torzító erőt helyeztek el Magyarország térképének megfelelő pontjára. A zúgó-zümmögő hanggal kísért animációban egy képkocka egy napnak, avagy egy másodperc egy hónapnak felelt meg.

A poszt végére hagytam a kedvencemet, ami a belváros bulinegyedének hallgatható zenei térképe. Zseniális! A térkép a zenei licenceléssel és zenei márkaépítéssel foglalkozó Eastaste csapatához köthető, akik arra voltak kíváncsiak, hogy ki mi alapján, mennyire tudatosan dönti el, hogy milyen zene szóljon a saját helyén. A kutatás eredményeinek alapján készítették el Belső-Erzsébetváros epicentrumának zenei arculati térképét. A zenélős térkép legfontosabb eredménye az volt, hogy mely bulihelyszínek foglalkoznak komolyan a zenei márkaépítéssel, a sonic brandinggel. Az eredmények vizuális megjelenítésén túl még arra is rávették a projektben szereplő vendéglátó egységeket, hogy állítsanak össze egy-egy rájuk legjellemzőbb mixet vagy playlistet, így a térképre rákattintva meghallgathatjuk egy-egy partihelyszín zenei ízlésvilágát. Hallgassunk bele!

Fotók:
Boulder Metro: Berei Zoltán
Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” térképe: stilblog.hu

…ha kiállítás 

…akkor Hello Your name is a Palomában. A kiállítás a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának új tagjainak bemutatkozó kiállítása. Az FFS újoncainak hagyományos kiállítása minden évben egy (minimum) kétszintes ismerkedési helyzetet teremt: a kiállítók egyrészt saját munkáikon keresztül önmagukat mint alkotókat ismertetik meg a közönséggel, másrészt ez a szituáció a felkészülés során elsőként ad alkalmat a csoporton belüli interakciókra és a kapcsolatok kiépítésére is.

A mostani kiállításon a közösség tagjai véletlenszerűen párokat alkotva, figyelmüket a társukra fókuszálva ismerték meg egymást annyira, hogy az önreprezentáció biztos és bevett formája helyett rábízhatták egy másik alkotóra első saját stúdiós bemutatkozásukat. 

Az FFS oldala itt, az esemény itt érhető el.

 ….és ha még egy kiállítás

…akkor új generációs valóságok. A Kép és képtelenség a Capa Központ és a Kitchen Budapest közös interaktív kiállítása, amely a látáshoz és megfigyeléshez kapcsolódó új, innovatív technológiákat egyedi nézőpontból vizsgálja meg. Az interaktív tárlat párhuzamosan mutatja be a piacvezető technológiákat és a hackerek, művészek technológiai vízióit. A kiállításon kipróbálhatóak az „advanced userek”, művészek és gamerek körében már jól ismert innovációs termékek, mint az Android operációs rendszert futtató szemüveg a Google Glass vagy az Oculus Rift virtuális szemüveg. 

A Kép és képtelenség című kiállítás kurátorai az „early adopterek” kreatív szemléletére épülő eszközöket és alkalmazásokat is bemutatnak, a piacvezető technológiákkal párhuzamosan. A Robert Capa központban ez az első, olyan kiállítás, amely kifejezetten a kortárs technológiákra fókuszál. A kiállítás célja, hogy játékos és szórakoztató formában mutassa be mindenkinek, hogy milyen, a látást és megfigyelést segítő eszközök fogják meghatározni a következő évtizedet. Továbbá az is,  hogy a látogatókat az eszközök kipróbálására és kreatív felhasználására ösztönözze. A kiállításon sci-fi filmekben megjelenő eszközvíziók gyűjteménye, vírusmarketing-kampányokat idéző videók és hackerek, gamerek videói is láthatók. Az installációk mindegyike kipróbálható, így a látogatók egyszerre lehetnek interaktív felhasználók és a technológiai újítások nyitott szemlélői.

A kiállításról bővebben itt találtok információt.

….ha koncert

Akkor nem lehet kellemesebb, mint a Vasárnapi Gyerekek és a Puszi együttes koncertjei egy helyen, egymás után, szépen sorban.

A Vasárnapi Gyerekek a kortárs zenei élet egyik meghatározó figurájához Darvas Benedek nevéhez fűződik. A sokak szerint sikergyanús zenekar a régi hazai legendás underground együttesek hangulatát idézi, mindezt átgyúrva a mai kor szellemében.

A Puszi Együttes az egykori Csókolom zenekar tagjaiból verbuválódott zenekar. A Puszi zenészei a Hajtás Pajtás alapítói, Spenót és Lackó gitárokon, Neményi Zsolt dobon, Tóth Marci szintetizátoron játszik. A koncert alatt Dj TG Lupin forgatja a lemezeket. Az együttes egyik sikerdala a sok közül a Peer Krisztián által írt dal a Mit loptál ma, Kolbász Viktor? című szám, A klipet a webes Photoshop-művész, Lazacz készítette.

Az eseményről bővebben itt találsz információkat. 

…ha mozi 

…akkor nem lehet más, mint az Anilogue nemzetközi animációs filmfesztivál. Aki eddig nem volt, az már lemaradt a Noam Chomskyval való beszélgetés animált változatáról. De az talán jó hír, hogy még sok jó dolgot tartogat a fesztivál a maradék napokon.

A fiú és a világ című brazil animációs film egy gyermek szemével láttatja a modern világ problémáit. A fiú és a világ a globalizáció veszélyeire hívja fel a figyelmet, és főleg a gazdaság, az elme és a lélek tömegcikké válásának veszélyére. Egy apa nélkül felnövő fiú elhagyja a faluját, és felfedez egy fantasztikus világot, amelyben gépek, állatok és különös lények az urak. 

A Lisa Limone és a Maroc Orange gyors szerelmi története egy lehetetlen szerelemről szól az éneklő hajóról menekült narancsfiú, Maroc és a citromlány Lisa között, aki zenélő kagylókat gyűjt, és szerelemről álmodozik. Maroc igazi bátor hőstípus az előítéletek és a szegénység fogságában. Lisa egy gazdag ketchupültetvényes üzletember lánya. De vajon mi történik, ha egy narancs és egy citrom egymásba szeret? 

A filmeken kívül ingyenes mesterkurzust tart a világhírű argentin animációs rendező, Juan Pablo Zaramella. November végéig lesz látható Priit és Olga Pärn kiállítása.

Az alkotópáros személyesen 23-án (vasárnap) 17.00 órakor tárlatvezetést is tart!

A fesztivál esemény oldala itt érhető el.

 …ha valami más

…akkor TEDxYouth@Budapest 2014. A TEDxYouth a TED-del szoros kapcsolatot ápoló, mégis különálló új platform, amely a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. Olyan fiatalokat, akiknek különleges látásmódjuk, érzékenységük, nyitottságuk segíthet más szemszögből látni a világot és magunkat. A TEDxYouth események színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké volt, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársaik közül, és mondanivalójuk van a világ számára.

Az idei konferencia a káosz megismerésével foglalkozik, mint ahogy azt a címe is sugallja: a Tökéletes káosz! (A káosz: lehetőség. A káosz: alkotás. A káosz: egység. A káosz: átváltozás.) A rendezvény célja felfedezni és bemutatni egy fiatal, erős alkotó szellemi közösséget és integrálni a fiatalokat egy inspiráló, hazai gondolkodó közösségbe, amelyben lehetőséget kapnak további fejlődésre, kutatásra, alkotásra.

A program itt érhető el.

 …és ha szociálisan érzékeny vagy, vagy fontosnak tartod AIDS elleni küzdelmet vagy érintett vagy akkor bekapcsolódhatsz a Nagy Nyáltesztbe.
Az EHTW egy olyan nemzetközi akció-hét, amely az AIDS elleni küzdelem december elsejei világnapja előtt kívánja felhívni a figyelmet a HIV-szűrés fontosságára, lehetőséget teremtve arra is, hogy Európában a lehető legtöbb módon és színtéren tájékozódhassanak az emberek a vírusfertőzés jellemzőiről és a kockázatokról. Tavaly több mint 470 európai szervezet csatlakozott az eseménysorozathoz és több ezer ember vett részt szűrésen. Budapesten a Kék Pont csatlakozott a programhoz, biztosítva ezáltal, hogy az Európai HIV (AIDS)-szűrés hét ideje alatt tanácsadást és anonim szűrést biztosítson a jelentkezők számára.  

A szűrésekre a Kék Pont Ferencvárosi bázisán november 21-28. között lehet jelentkezni. 

Bővebb információ a programról itt található. 

Lajhárt, pingvineket, gorillát és vízilovat festettek a szürke, elhasználódott betonfelületre. A Fővárosi Állat- és Növénykert már a régi, 1911-ben készített vaskerítésnél is figyelt arra, hogy a kerítés kívülről ne mint a létesítményből kizáró elem jelenjen meg, ezért már az akkori kerítésen is voltak állatminták.

A jelenlegi projekt célja, hogy a már lekopott, szürke falfelület megszépüljön. Az állatkert és a Let’s Colour Településszépítő Egyesület közös koncepciójának az a lényege, hogy az utca irányába néző képek az állatkert közösségi szerepére hívják fel a figyelmet.

A képeken látható játék állatok és az állatkerti nagy állatok együttes megjelenítése arra utal, hogy amíg a kis játék állatokat otthon lehet tartani, addig ezeket a nagyméretű állatokat, mint a gorilla, a lajhár és a víziló Magyarországon csak az állatkert kínálta közösségi térben lehet megnézni. De ettől függetlenül a játék és az élő állat jól megférnek egymással a gyermekek lelkében.

A falak kifestéséhez művészeket, a Hegedűs Babett vezette Color Brigade csapatát - Zocskár Andrea szobrászművészt, Varga György festőművészt és Végi Pétert kérték fel.

Már egy előző bejegyzésben írtam a belvárosi termelői, közösségi piacokról. Azokról a nem hagyományos vásárokról, amelyek átlépik a mindennapi, megszokott vásárcsarnok, nagy bevásárlópiac kereteit, és a piaci áruk mellett kulturális, szociális, gasztronómiai vagy valamilyen más vizuális élményt is kínálnak a vásárlók számára. Ezek közé a piacok közé sorolható a bulinegyedben a Szimpla őstermelői piac a Szimpla kertben vagy a Gozsdu udvarban a bazárhangulatú Gouba.

Október 30-tól Erzsébetvárosban új piac nyílik, aminek a különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy egy passzázsban rendezik meg, hanem a hétvégi piaci időpontoktól eltérően csütörtökönként, délutántól késő estig, 13 és 21 óra között lesz nyitva. 

A Central Passage-ban a termelői és kézműves piac különleges termékekkel, ételkóstolókkal, házi finomságokkal, ajándékokkal, mindenféle csecsebecsével, de a hétvégi ebédhez szükséges hozzávalókkal is várja a hazai és külföldi érdeklődőket. A gasztroélményt élő zenével teszik teljessé a szervezők. A helyszín fedett így a zord időjárástól sem kell tartani.

Bővebben a piacról a Facebook-oldalukon lehet tájékozódni. 

Mindenki számára elérhető lett a Budapest című havilap a világhálón. A sok képpel, illusztrációval, korabeli fotókkal kivitelezett havilap a főváros kulturális életéről, épületeiről, történelméről, de leginkább Budapest lakóiról közöl írásokat.
A Budapest folyóiratot 1945-től 1947-ig Némethy Károly akkori fővárosi kulturális tanácsnok szerkesztette. A ’45 utáni időszak kevéssé lokálpatrióta gondolkodása a színvonalában, műfajában kiemelkedő lap megszűnéséhez vezetett.

A Fővárosi Tanács által kulturális újságként indult második időszak (1966-1988) első embere Mesterházi Lajos, a lap olvasószerkesztője pedig Fekete Gyula volt. Nekik és a későbbi szerkesztőknek is sikerült visszaállítaniuk a lap Némethy időszakában felépített presztízsét.  

1986-tól érezhető a lap hanyatlása. Először formátumában, szerkezetében változik, majd könnyedebb hetilapként 1988-ban eltűnik a süllyesztőben.
2003-ban Saly Noémi, Török András, Ráday Mihály és Gerle János által alapított baráti és szakmai társaság, a Nagy Budapest Törzsasztal az a fórum, amely nem hagyja, hogy a főváros várostörténeti, a város kultúrájával, mindennapi embereivel foglakozó folyóirat nélkül maradjon.

A Budapestet imádó, lelkes társaság nagy vállalkozásává vált a Budapest folyóirat újraindítása és szellemi támogatása. Így 2004 márciusában megjelenhetett a Budapest folyóirat harmadik időszakának első száma Buza Péter szerkesztésével. A lap azóta is havi rendszerességgel megjelenik.

Egy támogatói akciónak köszönhetően a szerkesztőség most örömmel értesíti azokat, akiknek fontos Budapest, hogy ingyen elérhetővé vált a kiadványok archívuma 1945-től 2013-ig. A folyóirat adatbázisát minden évben egyszer frissítik az előző évi számokkal.

Vajon lesz-e annyira hatékony a Teréz körúti portálprogram, mint az Andrássy úton, ahol már szinte minden üzletportál ízlésesen, a városképet gazdagítva kínálja szolgáltatásait?

A nyáron elindított Teréz körúti portálprogram abból a célból jött létre, hogy a lakosság, a tulajdonosok és az önkormányzatok együttműködésével vonzóbbá tegye a körúti üzletsorok megjelenését. A program lendületes, tetszetős honlapja az üzlettulajdonosok számára nyújt segítséget a Teréz körúti homlokzatok feltárt problémáinak bemutatásával. Iránymutató javaslatokat nyújt az üzlettulajdonosok számára abban, hogy a Terézvárosi Építészeti szabályzat figyelembe vételével hogyan tudnának hozzájárulni a Nagykörút egységes és elegáns portálsorának kialakításához.

A terézvárosi honlapon lehetőség van megnézni az épületekre vonatkozó legfontosabb adatokat (építés éve, építész/építtető neve, helyrajzi szám). Megmutatja a kerületi főépítészeti iroda által feltárt problémákat, és példát mutat arra, hogy milyen megoldással igazodhatna a üzlettulajdonos az építészeti szabályozás betartásával egy szebb, elegánsabb nagykörúti arculat kialakításához.

Meglévő állapot

Feltárt problémák

Példa javasolt megjelenésre

A körúti tolakodó, vizuális káosz persze nem szüntethető meg könnyen. A virtuális városi kalandozásra, konzultációra lehetőséget adó honlap nem feltétlen ér célba a tulajdonosoknál. Az áprilisban életbe lépő önkormányzati rendelet, a településképi bejelentési és kötelezési eljárás alapján az önkormányzat kötelezheti a tulajdonosokat arra, hogy az utcaképbe nem illő üzletrészeket elbontsák, sőt bírságot is kiszabhat ellenszegülés esetén. Bagi Borbála, a főépítészi iroda munkatársa elmondta, a portál elindítása óta még nem valósult meg egy olyan kirakat- vagy portálátalakítás sem, amit ez a program hívott volna életre. Mindemellett nem is lenne életszerű, mert a vonatkozó rendeletek szigorú eljárásrendjében még egy program lebonyolításához, megvalósításához is kevés volt az idő.

A program sikerességében bízva pozitív elmozdulásnak tekinti, hogy a portál működése óta már jött létre olyan együttműködés, amelyben az önkormányzat és az üzlettulajdonos közös gondolkodással alakítja ki az üzlethelyiségeihez tartozó utcai portáljait.

Képek forrása:

http://www.terezvaros.hu/Terez_koruti_portalprogram/weboldal/

IWC üzlet, 15 rue de la Paix, Párizs (2012) - Forrás: http://www.watchpro.com/13588-iwc-opens-boutique-in-paris/ 

Budapest VI., Oktogon, Teréz körút a Nyugati pályaudvar felé nézve 1900-ban. Forrás: http://www.fortepan.hu/