Valamikor 2010-ben volt egy olyan pályázat, amikor Budapestet, Budapest részeit feldolgozó szubjektív térképeket lehetett alkotni. Ekkor került a fókuszomba a térképeknek ez az egyéni, szociális, mentális, társadalmilag érzékeny, érzelmi útvonalrajza.

Az OSA archívumába beérkezett térképek közül a Berei Zoltán – Barcsai Gergő páros metrómegállókból készített mászófala, a Boulder Metro tetszett akkor a legjobban. Az alkotás, ahogy azt Berei Zoltán, az alkotópáros egyik tagja idézte - „Föld alatti kaland a föld felett. A lassan fejlődő tömegközlekedésünk virtuális lenyomata a falon. A budapesti metrótérképből fejlesztett interaktív útvonalhálózat. A boulderfalon a metrómegállók helyén egy-egy fogást rögzítettünk a falba. A megállókba kapaszkodók kimászhatták az útvonalakat. Új, könnyebb vagy nehezebb fogáskombinációkkal kísérletezhettek. A cipők talpa nyomot hagy a fehér falon, a tömegközlekedési térkép átalakul közösségi grafikává. A mászó biztosítás nélkül használja a falat, „ellenőr nélkül utazik”. A lezuhanó utasok ütközője a szőnyeg, onnan a beszállás-átszállás kifulladásig ismételhető.”

A pályázat másik nagyszerű ötlete volt Liszkai Zoltán Budapest hangtérképe. Budapest térképét, amit összekötöttek a város zajaival, hangjaival érintőképernyős felületen lehetett mozgatni. Minden helyszínhez más és más zaj, hang tartozott. A városi térbe, a város részeinek életébe lehetett bekapcsolódni, mintha élő rádióközvetítést hallanánk. 

Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” című térképe azt ábrázolja, milyen hosszú kapcsolatok alakultak ki Budapesten 2000 és 2010 között. A látogatók eltérő színű fonalak és térképtűk segítségével jelezték saját párkapcsolatuk adatait, így kibogozható volt, hogy a kapcsolatok szereplői hol éltek akkor, amikor egymásra találtak. (A fonalak színe az évek számát jelölte.)

A Kitchen Budapest szubjektív térképei olyan térképek, amely egy ország vagy nagyváros “használatát” változó intenzitású torzítással jelenítik meg. A SubMap×UrbanCyclr (2.1) térkép főszereplői a budapesti biciklisták. A rövid videón, megnézték, hogy merre bicajoznak a legtöbben egy átlagos fővárosi hétköznap 24 órájában. Az így kapott adatokat dolgozták fel, vizualizálták, Budapest térképének torzításával.

A következő térképnél átlépek Budapest határain, de mivel origo.hu vonatkozású adatokat dolgoz fel a submap, ezért úgy érzem, ide kívánkozik.  A fortyogó Magyarországot mutató videó az origo.hu hírportál 1998. december és 2010. október közötti belföldi híreit dolgozza fel. A térkép vizualizálásához minden egyes alkalommal, amikor egy hazai település szerepelt az origo.hu hírportálon valamelyik belföldi hírben, torzító erőt helyeztek el Magyarország térképének megfelelő pontjára. A zúgó-zümmögő hanggal kísért animációban egy képkocka egy napnak, avagy egy másodperc egy hónapnak felelt meg.

A poszt végére hagytam a kedvencemet, ami a belváros bulinegyedének hallgatható zenei térképe. Zseniális! A térkép a zenei licenceléssel és zenei márkaépítéssel foglalkozó Eastaste csapatához köthető, akik arra voltak kíváncsiak, hogy ki mi alapján, mennyire tudatosan dönti el, hogy milyen zene szóljon a saját helyén. A kutatás eredményeinek alapján készítették el Belső-Erzsébetváros epicentrumának zenei arculati térképét. A zenélős térkép legfontosabb eredménye az volt, hogy mely bulihelyszínek foglalkoznak komolyan a zenei márkaépítéssel, a sonic brandinggel. Az eredmények vizuális megjelenítésén túl még arra is rávették a projektben szereplő vendéglátó egységeket, hogy állítsanak össze egy-egy rájuk legjellemzőbb mixet vagy playlistet, így a térképre rákattintva meghallgathatjuk egy-egy partihelyszín zenei ízlésvilágát. Hallgassunk bele!

Fotók:
Boulder Metro: Berei Zoltán
Lévai István „Kapcsolati háló az évezred eleji Budapestről” térképe: stilblog.hu

…ha kiállítás 

…akkor Hello Your name is a Palomában. A kiállítás a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának új tagjainak bemutatkozó kiállítása. Az FFS újoncainak hagyományos kiállítása minden évben egy (minimum) kétszintes ismerkedési helyzetet teremt: a kiállítók egyrészt saját munkáikon keresztül önmagukat mint alkotókat ismertetik meg a közönséggel, másrészt ez a szituáció a felkészülés során elsőként ad alkalmat a csoporton belüli interakciókra és a kapcsolatok kiépítésére is.

A mostani kiállításon a közösség tagjai véletlenszerűen párokat alkotva, figyelmüket a társukra fókuszálva ismerték meg egymást annyira, hogy az önreprezentáció biztos és bevett formája helyett rábízhatták egy másik alkotóra első saját stúdiós bemutatkozásukat. 

Az FFS oldala itt, az esemény itt érhető el.

 ….és ha még egy kiállítás

…akkor új generációs valóságok. A Kép és képtelenség a Capa Központ és a Kitchen Budapest közös interaktív kiállítása, amely a látáshoz és megfigyeléshez kapcsolódó új, innovatív technológiákat egyedi nézőpontból vizsgálja meg. Az interaktív tárlat párhuzamosan mutatja be a piacvezető technológiákat és a hackerek, művészek technológiai vízióit. A kiállításon kipróbálhatóak az „advanced userek”, művészek és gamerek körében már jól ismert innovációs termékek, mint az Android operációs rendszert futtató szemüveg a Google Glass vagy az Oculus Rift virtuális szemüveg. 

A Kép és képtelenség című kiállítás kurátorai az „early adopterek” kreatív szemléletére épülő eszközöket és alkalmazásokat is bemutatnak, a piacvezető technológiákkal párhuzamosan. A Robert Capa központban ez az első, olyan kiállítás, amely kifejezetten a kortárs technológiákra fókuszál. A kiállítás célja, hogy játékos és szórakoztató formában mutassa be mindenkinek, hogy milyen, a látást és megfigyelést segítő eszközök fogják meghatározni a következő évtizedet. Továbbá az is,  hogy a látogatókat az eszközök kipróbálására és kreatív felhasználására ösztönözze. A kiállításon sci-fi filmekben megjelenő eszközvíziók gyűjteménye, vírusmarketing-kampányokat idéző videók és hackerek, gamerek videói is láthatók. Az installációk mindegyike kipróbálható, így a látogatók egyszerre lehetnek interaktív felhasználók és a technológiai újítások nyitott szemlélői.

A kiállításról bővebben itt találtok információt.

….ha koncert

Akkor nem lehet kellemesebb, mint a Vasárnapi Gyerekek és a Puszi együttes koncertjei egy helyen, egymás után, szépen sorban.

A Vasárnapi Gyerekek a kortárs zenei élet egyik meghatározó figurájához Darvas Benedek nevéhez fűződik. A sokak szerint sikergyanús zenekar a régi hazai legendás underground együttesek hangulatát idézi, mindezt átgyúrva a mai kor szellemében.

A Puszi Együttes az egykori Csókolom zenekar tagjaiból verbuválódott zenekar. A Puszi zenészei a Hajtás Pajtás alapítói, Spenót és Lackó gitárokon, Neményi Zsolt dobon, Tóth Marci szintetizátoron játszik. A koncert alatt Dj TG Lupin forgatja a lemezeket. Az együttes egyik sikerdala a sok közül a Peer Krisztián által írt dal a Mit loptál ma, Kolbász Viktor? című szám, A klipet a webes Photoshop-művész, Lazacz készítette.

Az eseményről bővebben itt találsz információkat. 

…ha mozi 

…akkor nem lehet más, mint az Anilogue nemzetközi animációs filmfesztivál. Aki eddig nem volt, az már lemaradt a Noam Chomskyval való beszélgetés animált változatáról. De az talán jó hír, hogy még sok jó dolgot tartogat a fesztivál a maradék napokon.

A fiú és a világ című brazil animációs film egy gyermek szemével láttatja a modern világ problémáit. A fiú és a világ a globalizáció veszélyeire hívja fel a figyelmet, és főleg a gazdaság, az elme és a lélek tömegcikké válásának veszélyére. Egy apa nélkül felnövő fiú elhagyja a faluját, és felfedez egy fantasztikus világot, amelyben gépek, állatok és különös lények az urak. 

A Lisa Limone és a Maroc Orange gyors szerelmi története egy lehetetlen szerelemről szól az éneklő hajóról menekült narancsfiú, Maroc és a citromlány Lisa között, aki zenélő kagylókat gyűjt, és szerelemről álmodozik. Maroc igazi bátor hőstípus az előítéletek és a szegénység fogságában. Lisa egy gazdag ketchupültetvényes üzletember lánya. De vajon mi történik, ha egy narancs és egy citrom egymásba szeret? 

A filmeken kívül ingyenes mesterkurzust tart a világhírű argentin animációs rendező, Juan Pablo Zaramella. November végéig lesz látható Priit és Olga Pärn kiállítása.

Az alkotópáros személyesen 23-án (vasárnap) 17.00 órakor tárlatvezetést is tart!

A fesztivál esemény oldala itt érhető el.

 …ha valami más

…akkor TEDxYouth@Budapest 2014. A TEDxYouth a TED-del szoros kapcsolatot ápoló, mégis különálló új platform, amely a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. Olyan fiatalokat, akiknek különleges látásmódjuk, érzékenységük, nyitottságuk segíthet más szemszögből látni a világot és magunkat. A TEDxYouth események színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké volt, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársaik közül, és mondanivalójuk van a világ számára.

Az idei konferencia a káosz megismerésével foglalkozik, mint ahogy azt a címe is sugallja: a Tökéletes káosz! (A káosz: lehetőség. A káosz: alkotás. A káosz: egység. A káosz: átváltozás.) A rendezvény célja felfedezni és bemutatni egy fiatal, erős alkotó szellemi közösséget és integrálni a fiatalokat egy inspiráló, hazai gondolkodó közösségbe, amelyben lehetőséget kapnak további fejlődésre, kutatásra, alkotásra.

A program itt érhető el.

 …és ha szociálisan érzékeny vagy, vagy fontosnak tartod AIDS elleni küzdelmet vagy érintett vagy akkor bekapcsolódhatsz a Nagy Nyáltesztbe.
Az EHTW egy olyan nemzetközi akció-hét, amely az AIDS elleni küzdelem december elsejei világnapja előtt kívánja felhívni a figyelmet a HIV-szűrés fontosságára, lehetőséget teremtve arra is, hogy Európában a lehető legtöbb módon és színtéren tájékozódhassanak az emberek a vírusfertőzés jellemzőiről és a kockázatokról. Tavaly több mint 470 európai szervezet csatlakozott az eseménysorozathoz és több ezer ember vett részt szűrésen. Budapesten a Kék Pont csatlakozott a programhoz, biztosítva ezáltal, hogy az Európai HIV (AIDS)-szűrés hét ideje alatt tanácsadást és anonim szűrést biztosítson a jelentkezők számára.  

A szűrésekre a Kék Pont Ferencvárosi bázisán november 21-28. között lehet jelentkezni. 

Bővebb információ a programról itt található. 

Most, hogy megalakult a Hauszmann Bizottság, és nyilvánosan is bejelentették, hogy a miniszterelnök a Várba költözik, aktuálissá teszi, hogy szubjektív megközelítéseken keresztül megnézzük, hogy milyen volt és milyen lett a Budavári Palota.

Három videofilmet és egy animált gifet válogattam össze a vizuális kalandozáshoz.

A 3Dpast Mátyás király várát megidéző új generációs 3D filmje történelmi utazást kínál a nézőnek. 2012 márciusában a Budapesti Műszaki Egyetemen és a vajdasági Szabadkai Főiskolán tanuló diákok kezdték el megtervezni, hogy miként lehetne megvalósítani egy polarizációs 3D technológián alapuló mozifilmet. Tervük az volt, hogy megmutassák, hogy Mátyás király halálakor, 1490-ben hogyan nézhetett ki a budai vár. A filmet 2013 augusztusáig a Nemzeti Táncszínházban lehetett megnézni, amikor is felbontották a 3Dpast bérleti szerződését. A filmet azóta nem vetítik.

A budai vár múltja és jelene című kisfilm az Ybl Miklós és Hauszmann Alajos által tervezett palotát, kordokumentumainak pillanatait és a II. világháború okozta pusztítást követő átépítés eredményét mutatja be. A film által jól leképezhető a vár épületeinek funkcióváltása és az idomult terek egyszerűsödése.  

A harmadik kép egy animált gif, amely az Urbanista.blog.hu-n debütált. Vígh András a mai vár állapotát fejtette vissza a XVIII. század első feléig.

A negyedik film a magyar királyi várról összegyűjtött fotókat, régi képeslapokat fűzi össze egy filmbe. A videó aláfestő sanzonját az Egy szerelem három éjszakája című első magyar musicalből és a belőle készített filmből ismerhetjük. A Vas István és Ránki György által írt Isten veled, Budapest, te édes sanzon Melitta búcsúdala.

Lajhárt, pingvineket, gorillát és vízilovat festettek a szürke, elhasználódott betonfelületre. A Fővárosi Állat- és Növénykert már a régi, 1911-ben készített vaskerítésnél is figyelt arra, hogy a kerítés kívülről ne mint a létesítményből kizáró elem jelenjen meg, ezért már az akkori kerítésen is voltak állatminták.

A jelenlegi projekt célja, hogy a már lekopott, szürke falfelület megszépüljön. Az állatkert és a Let’s Colour Településszépítő Egyesület közös koncepciójának az a lényege, hogy az utca irányába néző képek az állatkert közösségi szerepére hívják fel a figyelmet.

A képeken látható játék állatok és az állatkerti nagy állatok együttes megjelenítése arra utal, hogy amíg a kis játék állatokat otthon lehet tartani, addig ezeket a nagyméretű állatokat, mint a gorilla, a lajhár és a víziló Magyarországon csak az állatkert kínálta közösségi térben lehet megnézni. De ettől függetlenül a játék és az élő állat jól megférnek egymással a gyermekek lelkében.

A falak kifestéséhez művészeket, a Hegedűs Babett vezette Color Brigade csapatát - Zocskár Andrea szobrászművészt, Varga György festőművészt és Végi Pétert kérték fel.

Már egy előző bejegyzésben írtam a belvárosi termelői, közösségi piacokról. Azokról a nem hagyományos vásárokról, amelyek átlépik a mindennapi, megszokott vásárcsarnok, nagy bevásárlópiac kereteit, és a piaci áruk mellett kulturális, szociális, gasztronómiai vagy valamilyen más vizuális élményt is kínálnak a vásárlók számára. Ezek közé a piacok közé sorolható a bulinegyedben a Szimpla őstermelői piac a Szimpla kertben vagy a Gozsdu udvarban a bazárhangulatú Gouba.

Október 30-tól Erzsébetvárosban új piac nyílik, aminek a különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy egy passzázsban rendezik meg, hanem a hétvégi piaci időpontoktól eltérően csütörtökönként, délutántól késő estig, 13 és 21 óra között lesz nyitva. 

A Central Passage-ban a termelői és kézműves piac különleges termékekkel, ételkóstolókkal, házi finomságokkal, ajándékokkal, mindenféle csecsebecsével, de a hétvégi ebédhez szükséges hozzávalókkal is várja a hazai és külföldi érdeklődőket. A gasztroélményt élő zenével teszik teljessé a szervezők. A helyszín fedett így a zord időjárástól sem kell tartani.

Bővebben a piacról a Facebook-oldalukon lehet tájékozódni. 

Mindenki számára elérhető lett a Budapest című havilap a világhálón. A sok képpel, illusztrációval, korabeli fotókkal kivitelezett havilap a főváros kulturális életéről, épületeiről, történelméről, de leginkább Budapest lakóiról közöl írásokat.
A Budapest folyóiratot 1945-től 1947-ig Némethy Károly akkori fővárosi kulturális tanácsnok szerkesztette. A ’45 utáni időszak kevéssé lokálpatrióta gondolkodása a színvonalában, műfajában kiemelkedő lap megszűnéséhez vezetett.

A Fővárosi Tanács által kulturális újságként indult második időszak (1966-1988) első embere Mesterházi Lajos, a lap olvasószerkesztője pedig Fekete Gyula volt. Nekik és a későbbi szerkesztőknek is sikerült visszaállítaniuk a lap Némethy időszakában felépített presztízsét.  

1986-tól érezhető a lap hanyatlása. Először formátumában, szerkezetében változik, majd könnyedebb hetilapként 1988-ban eltűnik a süllyesztőben.
2003-ban Saly Noémi, Török András, Ráday Mihály és Gerle János által alapított baráti és szakmai társaság, a Nagy Budapest Törzsasztal az a fórum, amely nem hagyja, hogy a főváros várostörténeti, a város kultúrájával, mindennapi embereivel foglakozó folyóirat nélkül maradjon.

A Budapestet imádó, lelkes társaság nagy vállalkozásává vált a Budapest folyóirat újraindítása és szellemi támogatása. Így 2004 márciusában megjelenhetett a Budapest folyóirat harmadik időszakának első száma Buza Péter szerkesztésével. A lap azóta is havi rendszerességgel megjelenik.

Egy támogatói akciónak köszönhetően a szerkesztőség most örömmel értesíti azokat, akiknek fontos Budapest, hogy ingyen elérhetővé vált a kiadványok archívuma 1945-től 2013-ig. A folyóirat adatbázisát minden évben egyszer frissítik az előző évi számokkal.

Vajon lesz-e annyira hatékony a Teréz körúti portálprogram, mint az Andrássy úton, ahol már szinte minden üzletportál ízlésesen, a városképet gazdagítva kínálja szolgáltatásait?

A nyáron elindított Teréz körúti portálprogram abból a célból jött létre, hogy a lakosság, a tulajdonosok és az önkormányzatok együttműködésével vonzóbbá tegye a körúti üzletsorok megjelenését. A program lendületes, tetszetős honlapja az üzlettulajdonosok számára nyújt segítséget a Teréz körúti homlokzatok feltárt problémáinak bemutatásával. Iránymutató javaslatokat nyújt az üzlettulajdonosok számára abban, hogy a Terézvárosi Építészeti szabályzat figyelembe vételével hogyan tudnának hozzájárulni a Nagykörút egységes és elegáns portálsorának kialakításához.

A terézvárosi honlapon lehetőség van megnézni az épületekre vonatkozó legfontosabb adatokat (építés éve, építész/építtető neve, helyrajzi szám). Megmutatja a kerületi főépítészeti iroda által feltárt problémákat, és példát mutat arra, hogy milyen megoldással igazodhatna a üzlettulajdonos az építészeti szabályozás betartásával egy szebb, elegánsabb nagykörúti arculat kialakításához.

Meglévő állapot

Feltárt problémák

Példa javasolt megjelenésre

A körúti tolakodó, vizuális káosz persze nem szüntethető meg könnyen. A virtuális városi kalandozásra, konzultációra lehetőséget adó honlap nem feltétlen ér célba a tulajdonosoknál. Az áprilisban életbe lépő önkormányzati rendelet, a településképi bejelentési és kötelezési eljárás alapján az önkormányzat kötelezheti a tulajdonosokat arra, hogy az utcaképbe nem illő üzletrészeket elbontsák, sőt bírságot is kiszabhat ellenszegülés esetén. Bagi Borbála, a főépítészi iroda munkatársa elmondta, a portál elindítása óta még nem valósult meg egy olyan kirakat- vagy portálátalakítás sem, amit ez a program hívott volna életre. Mindemellett nem is lenne életszerű, mert a vonatkozó rendeletek szigorú eljárásrendjében még egy program lebonyolításához, megvalósításához is kevés volt az idő.

A program sikerességében bízva pozitív elmozdulásnak tekinti, hogy a portál működése óta már jött létre olyan együttműködés, amelyben az önkormányzat és az üzlettulajdonos közös gondolkodással alakítja ki az üzlethelyiségeihez tartozó utcai portáljait.

Képek forrása:

http://www.terezvaros.hu/Terez_koruti_portalprogram/weboldal/

IWC üzlet, 15 rue de la Paix, Párizs (2012) - Forrás: http://www.watchpro.com/13588-iwc-opens-boutique-in-paris/ 

Budapest VI., Oktogon, Teréz körút a Nyugati pályaudvar felé nézve 1900-ban. Forrás: http://www.fortepan.hu/

Budapestről jól tudjuk, hogy semmiképp sem a botanikus kertek fővárosa. Az itteniek köszönőviszonyban sincsenek a londoni a Kew-kertekkel (Királyi Botanikus Kertek) vagy Párizs négy részből álló, a város különböző kerületeiben található botanikus kertjeivel. Budapest e zöldfelületei sem méreteiben, sem kínálatukban nem olyan gazdagok, mint az említett kertek. Ugyanakkor az ilyen meleg, napsütéses őszi napokon kellemes feltöltődést biztosítanak számunkra. Így aztán arra gondoltam, bejárom őket. Jól jártam!

Budapesten négy látogatható botanikus kert van.

A legismertebb az ELTE-hez tartozó Füvészkert, ami a hét minden napján 9–17 óráig október 31-jéig van nyitva. A nyolcadik kerületben, panelházak tövében található kert volt Magyarország első botanikus kertje. A fenntartó Egyetem a Józsefvárosi birtokra a reformkorban helyezte át a székhelyet. A több mint három hektár nagyságú területen szinte riasztó nyugalomban lehet eltölteni az időt akár a Pálmaházban, akár az ázsiai kertben vagy a kert bármely zugában.

A másik legnépszerűbb hely a Gellért-hegy déli lábánál, a Corvinus Egyetem budai campusához tartozó, alsó és felső kertre osztott Budai Arborétum.

Az egykoron szőlőskertek borította hegyoldalba az 1850-es években, Entz József orvos alapított kertésziskolát. Az iskola mai épülete a felső kertben még ma is megtalálható. Az arborétumban csaknem 2000 fás szárú dísznövény, több száz hagymás virág és egyéb évelő dísznövény pompázik. Találunk a kertben hungarikum növényeket, például hazai berkenyeféléket vagy gazdagon virágzó végzetfákat is. Az arborétum szemmel láthatóan népszerű, és nem utolsósorban mindenki számára ingyen használható és látogatható. 

A harmadik, nem városi kert, a szintén a Corvinus-hoz tartozó Soroksári Botanikus kert. A hatvan hektár nagyságú terület, a pannóniai erdőssztyepp növényzet eredeti maradványainak megőrzésével tűnik ki a többi magyarországi botanikus kert közül. Ez azt jelenti, hogy itt a pannóniai erdőssztyeppre jellemző, az eredeti kékperjés száradó lápréttől a homokbucka gyepig és az alföldi gyöngyvirágos tölgyesig minden megtalálható. A belvárostól ugyan távolabb, de tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, háborítatlan nyugalommal várja a látogatókat a természetvédelmi terület.

A negyedik kert Budapest határában, Budakeszihez tartozó egy hektárnyi budakalásziKemotaxonómiai Botanikus Kert. A kemotaxonómia – mielőtt mindenkit elriasztanék – azt jelenti, hogy a növényeket a kémiai rokonságuk alapján helyezik egymás mellé az ágyásokban. A körülbelül 950 féle birtokló növénykertet előzetes bejelentkezéssel lehet megtekinteni.

Tegnap lezárták az idei év egyik legérdekesebb pályázatát, ami ráadásul Budapestről szól. Mint ahogy azt már egy régebbi posztban is megírtuk, a 100 szóban Budapest pályázatra egy maximum 100 szóból álló szöveggel lehetett jelentkezni, ami témájában valamilyen módon kapcsolódik Budapesthez. A Winkler Nórából, Hajós Andrásból és Szőllőssy Balázsból álló zsűri a beérkezett 738 alkotásból 12+1 alkotást választott ki, melyeket neves illusztrátorok és egy fotós képei egészítenek ki. Az első három helyezett összesen 150 000 Ft díjazásban részesült.

Az első helyezett Véssey Miklós három írásával került be a kiválasztott alkotások közé. A Költözés Budára című, kedves írását Agócs Írisz illusztrálta. A nyertes pályaműve A Ferencieken című, a különdíjas pedig a Budapest ostroma című alkotása lett.

Véssey Miklós: Költözés Budára
Nagyon szerettem Julit. A szomszéd házban lakott, mindig adott cukorkát, és ő is utálta Dávidot. Amikor a szüleivel együtt Budára költözött, mondtam anyunak, hogy mi is költözzünk oda. Anyu mondta, nincs pénzünk, és Budán drágák a házak. Még aznap fogtam egy galambot. Lefekvés után megvártam, hogy anyuék ajtaja alól eltűnjön a fénycsík. A kéményen át felmásztam a tetőre, odaragasztottam a galamb lábát a cseréphez, és mondtam neki, hogy merre repüljön. Simán átvitte a házunkat a Duna felett, úgyhogy reggel már Budán ébredtünk. Anyu leszidott, de láttam, hogy közben mosolyog. Délután már Juliéknál játszottam.

A második helyezett Torma Fanni „Nincs” című írása (illusztráció: Simonyi Cecília) felébreszti bennem a vidéki diák budapesti átutazós élményeit, a folyamatosan táguló Budapestet, ahol már lassan 10 éve élek. 

Torma Fanni: Nincs
Gyermekkoromban balatoni nyaralásra hajnalban indultunk Egerből. Hosszú volt az út. Az ébredő Budapesten haladtunk át odafelé, az éjszakába hangosodón hazafelé. Hajnalban a Kossuthon a 7-es busz megállójában álló embereket figyeltem. Sex Pistols-os pólós srác, mellette matyó hímzéses kendős néni. Mindennél jobban vágytam ide, mert itt mindenki olyan lehet, amilyen. Tizenkét éve olvasok már a Károlyi kertben, veszek kávét a Rádayn munkába menet, romkocsmákban álmodom barátokkal, szégyellem magam, amiért kerülöm az aluljárókat. Húzok el függönyt a Szabadság-szobrot megpillantva, mely mögül ömlik be a fény. Van matyó hímzéses kötény a konyhában, Sex Pistols-póló a szekrényben. Már majdnem olyan vagyok, amilyen lenni szerettem volna.

A harmadik helyezett Szujó Alexandra Julianna Pocokjában az együtt boltozó, de egymást nem ismerő fiatal lány gondolatai jelennek meg a pár házzal arrébb lakó srácokról.

Pocok
Pocoknak neveztem el, mert a feje meglepően emlékeztet egy pocokéra. Talán a fogai miatt, nem tudnám pontosan megmondani, mindenesetre abban biztos vagyok, hogy két házzal arrébb lakik, valószínűleg azzal a másik férfival él, akivel mindig együtt mennek a boltba. Őt csak úgy hívom, hogy a Pocok barátja. Pocoknak göndör, barna haja van, és a szemei zöldek, emlékszem egyszer a sorban mögöttem állt, és véletlenül belenéztem. A legszomorúbb ebben, hogy még sosem látott úgy, hogy ne lenne WC-papír a kezemben. Persze ennek is van előnye, talán ő úgy hív engem, hogy a WC-papíros lány. Egyszer majd megkérdezem tőle.

A pályázatokat jelenleg a Bálna első emeletén lehet megnézni, és idővel majd megjelennek a város különböző közterein is.

Több mint harminc régi Habsburg és Monarchia-kori Budapest térkép nézegetésére nyújt lehetőséget a megújult Habsburg Birodalom történelmi térképei című weboldal.

Az új tartalmak között a Budapest Főváros Levéltára tulajdonában lévő, Budapestet ábrázoló legjellegzetesebb kéziratos és nyomtatott áttekintő térképeket találjuk meg.

A honlap a 18. századtól a 20. század közepéig tartalmazza a Budapestet ábrázoló legfontosabb, legrészletesebb térképeket. Ezek lehetnek Pestet, Budát vagy Óbudát ábrázoló részek, illetve számos térkép található az egyesült Budapestről is.

A térképek segítségével követhetjük a város változásait, fejlődését, kiváló lehetőség a városfejlődés tanulmányozására. A térképeket ezen az oldalon lehet elérni.