Csütörtök 13.30. Reastrat Budapest! A főváros újranyitásáról indít beszélgetés sorozatot a Fővárosi Önkormányzat. Az első beszélgetésen két neves szakértővel, Polyak Levente urbanistával, Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval és Karácsony Gergely főpolgármesterrel beszélget Krizsó Szilvia.

A belvárosi polgármesterek nem szeretnek ott lakni, ahol irányítanak. Legalábbis ez derül ki, abból a felmérésből, amit az itthon.hu végzett, arról, hogy a városrészek vezetéséért felelős első emberek vajon ott élnek-e, ahol dolgoznak. 
A 23 budapesti kerületből, ötben nem lakik helyben a kerület vezetéséért felelős polgármester, mégpedig a város legzajosabb negyedeinek vezetői.

A belvárosi polgármesterek közül a legigazibb hazafi Kocsis Máté, aki helyből irányítja a kerületet.

Akár Váci Mihály A ledöntött jegenye című versét is olvashatnánk az újlipótvárosban letarolt fák üresen tátongó helyén..

Már csak hűlt helye található annak a 63 éves jegenyenyárfának az egykori Pannónia utcai óvoda és parkos területének helyén, ahol ma a 215 lakásos, műtermekkel és üzletekkel színesített Pannónia ház épül. A fát 2014-ben a Berzsenyi Gimnázium diákjai jelölték az Év fája díjra. Ezt nem gondolta ugyanígy a kerület vezetése. A XIII. kerület egy önkormányzati tollvonással tüntette el a zsebkendőnyi de annál fontosabb zöld területet, az újlipótvárosi panelházak tövében.

"S akkor az útfordulóban 
tarkón ütve tántorodtam. Homlokommal hullottam le, arcom széthullt töredezve. Oszlopokat éreztem csak 
akkor fájó rokonomnak. 
Csak a rönk, mit vas-ék hasgat, érzi, ami engem szaggat.
Álltam, mint az oszlop állja 
a csapást, ha balta vágja. 
Álltam, s mint a görcs a fában, szívem pattogott kínjában.
Ami elém tárult ottan, 
két vállam leszakította; 
vállamra hullt az a szálfa, 
engem zuhant az halálra. Nagyapáim jegenyéje 
ledöntve az árokszélre! 
Fűrész foga rágta tőből, 
tönkje sikolt, sír a földből; 
gallya szárnya letarolva 
sudara feldarabolva. 
Ágait, a csillagfészkest, 
lábbal tördelte sok részeg; 
lombja - a nagy ezüst-dallam -sárba hullott - elnémultan; levelei fénybe mosott 
arcára hullott a mocsok. Teknővájók faragcsálták holdringató koronáját; 
- s csak bámultak rám röhögve, mikor lehulltam a tönkre, 
s tördelt arcomat zokogva szorítottam a facsonkra."
/Váci Mihály: A ledöntött jegenye részlet/

A Választások más napján Mundruczó Kornél új, a Felesleges ember című filmjének forgatása miatt tűnhet olyannak a Keleti pályaudvar, mintha szabadon áramolhatnának a menekültek ismét az országban. 

A Keleti pályaudvar egykori tranzitzónáját alakították a menekültek sátortáborát idéző helyszínné. 

Az információt közleményben is megerősítette a stáb:

Július 14-én adták át az új Paskál fürdőt. A beruházásnak azért örülhetünk, mert a budapesti lakók kaptak egy új, alternatív energiával működő szaunával egész évben nyitva tartó fürdőt. 

Az eddigi, 1989-ben épült Paskál strand a jelenlegi beruházásig 2 medencével üzemelt. Az új fürdő egy 1400 m² alapterületű fedett fürdőépülettel gazdagodott. A fedett részben egy tanmedencét, egy gyerekmedencét, egy gyógymedencét és egy kinti-benti vízi bárral működő élménymedencét alakítottak ki. Az új szaunarendszerben egy geotermikus szaunát építettek. 

A geotermikus szauna Magyarországon egyelőre egyedülálló. A fürdő hőszivattyús rendszerrel működik, az elfolyó, felesleges 30 fokos vizet pedig fűtésre használják.

A fürdőzök felújított terasszal és modern dizájnú pihenőhelyiségekkel, új öltözőkkel gazdagodtak. A felújítás során a régi medencét két részre, egy úszó- és egy strandmedencére választották szét. 

A Paskál fürdő megújulása azért is fontos, mert ugyanazzal a termálvízzel működik, amivel a Széchenyi fürdő, így ügyes marketinggel akár a Széchenyi fürdőzőit is átcsábíthatják, másrészt a Dagály bezár szeptemberben, ezért valószínűleg megnő az igény egy másik fürdőre.

A 150. születésnapját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert 2 napos rendezvénnyel várja vendégeit. A programok között afro- és latin zenei, táncos programok, mesejátékok, és persze az állatkert lakói lesznek a fő attrakciók.

Mi most azt mutatjuk meg a Fortepan képei közül válogatva, milyen is volt az élet a fővárosi állatkertben a 150 év alatt.

Kis kávézók, kis kocsmák, kis kiállítások, ami jó nekünk. A kultúrát és művészetet kedvelők számára is igen szerethető jelenség a kiállító művészek, a kocsmák és vendéglátóhelyek azon találkozása, amikor a művészek munkái a vendéglátós helyiség kiállítási tárgyaivá válnak. 
A vendéglátóhelyekre kihelyezett képek, tárgyak ebben a formában a galériákban bemutatottaknál intimebb és közelebbi helyzetbe kerülnek. (Arról nem is beszélve, hogy hova juthat egy alkotás, amikor a kliens-nézelődő egyre ittasabb állapotba jut.)
Az alkotók és kocsmahelyiségek egymásra találása a legtöbb esetben a már régebben kialakult „baráti” kapcsolatra épül. Az alkotó többnyire rendszeres látogatója az adott kocsmának vagy épp egy törzsvendég protezsáltja. De vannak, olyan kocsmák is, ahol külön kolléga foglalkozik a kiállítások szervezésével (is).

A Nagydiófa utcai Massolit kávézó intim kistermében (az egész Massolit egy nagy intimitás) a dadaista, paradicsomszószt szívesen falra kenő Berei Zoltán kiállítása látható, aki paradicsomszósz és tejes zacskó mellett még a Farkas Bercit is idehozza nekünk pár napra. 

A kiállítás a kenézlői dadaista művész gesztusa a bulinegyed Bermuda-háromszögének lakói és átutazó rétege számára. 

A Bodrogközből származó alkotó művészete helyrajzi választás. A Bodrogköz 1950-ig a dadai felső járás közigazgatási egység része volt. Berei Zoltánék – Pásztor Attilával és a Pallagi Miklóssal – a mai napig gyűjtik és feldolgozzák a Bodrog-zug fotóarchívumát, vizuális töredékeit képzőművészeti és mozgóképi alkotásokban. A kenézlői tárgyi emlékezet és a kortárs művészet mixelt elegye még pár napig látható a Massolit könyvesbolt és kávézóban.

Szintén a bulinegyedben, a Kőleves étteremben kapott helyett Schnedarek Réka Lélekképek című kiállítása.

Réka utóbbi időszakának munkáiból, elsősorban akvarelljeiből válogatott a vendéglőbe. Ezeket az alkotásokat a művész előző figurális, látványelvű munkáival szemben az erős színvilágba helyezett, nonfiguratívabb, intuitívabb lélekfestészet jellemzi.

A kocsma art (KocsmArt) évek óta meghatározó képviselője Berki Ági kurátor, aki rendszeresen kiállításokat rendez a budai Libella kocsmába.

Most épp Orosz Ricsi kocsmajátékait karolta fel és vitte magával a Villányi borozóból. Orosz Ricsi régóta készíti összegründolt, lomtalanított és egyéb tárgyakból a jobbnál jobb kocsmajátékokat, amelyeket ki is lehet próbálni. A változatos játékok között találunk építést lezáró deszkákból készített gördeszkát, papír és kartonmaradékból készített malomjátékot és játékos szeszes üvegeket. Orosz Ricsi egyébként annak örül a legjobban, ha vendégek használják a tárgyait. Június 25-ig még van lehetőség kipróbálni őket.

Mint tavasszal nyíló virágok, úgy nyílnak meg a Nyitva! fesztivál keretében Budapest különböző terei, nem használt helységei, a város közönség elől elzárt házai, udvarai, épületei a Kortárs Építészeti Központ szervezésében.

Április 1-jén kezdődött a második Nyitva! fesztivál. A fesztivál ideje alatt, vagyis egész áprilisban a közösségek, civil kezdeményezések üresen álló, épp nem használt helyiségeket kapnak meg ingyenes használatra, ahol kipróbálhatják „álmaik tevékenységét”. Jó esetben pedig a tulajdonos is jól járhat, mert könnyebben vagy némi szerencsével ráakadhat potenciális bérlőjére. 

A bérlő és tulajdonos egymásra találásának és a Nyitva! fesztivál sikertörténete a Naspolya Nassolda, amely az első fesztivál alatt nyitotta meg a nassoldát 1 hónapra a Káldy Gyula utcában. A kezdeményezést a tulajdonos is annyira megkedvelte, hogy közös nevezőre jutással már a Naspolya Nassoldában készülnek Budapest legfinomabb és legegészségesebb sütijei.

Az idén 6 üzlet talált gazdára. A Paulay Ede utca 19. századi műemlékházba kortárs alkotók műhelyeket és bemutatóteret nyitnak, ahol a közönség, mint egy igazi nyitott műhelyben ki is próbálhatja a tevékenységeket. 

Üzlethez jutottak újrahasznosítással foglalkozó designművészek, zöld gondolkodók, gyerekprogramot csináló önjelöltek. Ígéretes programkínálatot takar a Gondnok projekt, aminek a keretében 30 nap alatt 30 elfelejtett, fiókban hagyott műalkotás lesz ismert Kádár László nyugdíjas, vagyis a teremőr közreműködésével. 

A fesztivál extra helyszíne az idén a Kazinczy utca lesz. A helyi vállalkozók összefogásával és az AZÉRT Egyesületnek és a Magyar Plakát Társaságnak köszönhetően egy hónapra kiállítótérré válik az egész utca, és egy hónapon át a művészi plakát visszanyeri eredeti funkcióját, és újra megszólítja az utca emberét.

Az április 6-án kezdődő Funding the Cooperative City–Budapest workshopján, beszélgetésein, a közösségi terek és szolgáltatások működtetéséhez szükséges kreatív, innovatív gazdasági modellekkel ismerkedhetünk meg. A háromnapos  program górcső alá veszi a közösségi finanszírozás, illetve a közösségi befektetés módszereinek alkalmazhatóságát a budapesti/magyarországi ingatlanpiacokon. 

A workshop célja rávilágítani Budapest sok ezer, kihasználatlanul álló ingatlanára és arra, hogy az ingatlanpiac és a társadalom változásával valószínűleg egyre több közösség fog jelentkezni ezeknek az üres ingatlanoknak a nonprofit vagy közösségi célú hasznosítására.

A rendezvényre érkező külföldi, különböző innovatív, közösségi városfejlesztéssel és közösségi célú ingatlanfejlesztéssel foglalkozó szakembereken keresztül közelíthetünk a magyar valóságos ingatlanvagyon helyzetének megmozdításához.  

A Budapest 100, a KÉK harmadik programján keresztül számos Budapesti ház lesz elérhető a lakosság számára. Az idei év témájához kapcsolódva a Nagykörút házai nyílnak meg április 16-17-én.  

Ezalatt a két nap alatt beszélgetéseken, kulturális programokon keresztül ismerhetjük meg a körúti kávéházak, színházak, mozik néhai és mai világát a Margit hídtól a Petőfi hídig. 

Gyönyörű képeket hagyott az utókorra két holland turista, Ed Sijmons és felesége a 70-es évek Budapestjéről.

A Fortepan.hu-n található képek hűen tükrözik az akkori budapesti utcák hangulatát.

A fotókon az olyan turistalátványosságok mellett, mint a Vidámpark, az Aquincum vagy az azóta már felújított Várkert bazár, több képet találunk a várost akkor meghatározó emblematikus utcai tárgyakról is, például régi telefonkagylóról, buszmegállóról.

A holland turisták jóérzésű humora mutatkozik meg az egy-egy építkezésen készült fényképeiről is.

Az Index.hu szerint Ed Sijmons azóta már feleségül vette akkori barátnőjét, akivel nemcsak Budapesten, hanem a világ több városában dokumentálták az adott kor hangulatát.

1975-ben, amikor Magyarországon jártak, nemcsak Budapestet látogatták meg, hanem több magyarországi városban is jártak. Kedvelt úti céljuk volt Eger és Szentendre is.

Hasonló fotósorozat jelent meg a nyolcvanas évek New Yorkjáról a Huffington Postban. Ed Sijmons és felesége, Louise akkori képeit egy Olympus Trip 35-ös kamerával készítette.

Ed Sijmons a mai napig kedvtelésből fotóz, amerre jár, fényképeit mind megtekinthetjük a Flickr fényképmegosztó oldalán. 

Az idén először versenyeztették meg Budapest legjobb helyeit. A Budapest Highlife Awards 2016-on a közönség dönthette el, melyek Budapest legjobb kocsmái, kertjei, bárja, romkocsmái. A kategorizálás sajátossága, hogy a teraszokra és parkokra együtt, mint szabadtéri helyszínekre lehetett szavazni.

A közönség tizenkét kategóriában szavazhatott, és mintegy 100 helyből választhatta ki kedvenceit.

 Íme, a kedvencek névsora.

Legjobb kocsma:
Aznap
Telep
Liebling

Legjobb romkocsma:
Ankert
Fogasház
Instant

Legjobb bár:
Raktár bár
Badgirlz Barclub
BOB

Legjobb borbár:
Divino
Doblo
Apropó

Legjobb kézműves söröző:
Léhűtő
Bestia

Legjobb szabadtéri hely:
Budapest Park
Raqpart
Fröccsterasz

 Legjobb koncerthelyszín:

Akvárium Klub
Budapest Park
Barba Negra Music Club

 Legjobb melegbarát hely:
Ankert
Tütü
KIOSK Budapest

Legjobb kis klub:
VOLT Music Bar@Akvárium
LÄRM
Toldi klub

Legjobb nagy klub:
Akvárium
Tesla
Ötkert

 Legjobb partiszervező:
Citymatiné
Next Level
Lavalava

A közönség a budapesti helyszínek mellett megszavazhatta a legjobb vidéki várost is. Pécs vezeti a rangsort, Győr és Szeged követi