A Neonon csoport még 2004-ben indította el projektjét, céljuk az volt, hogy gyűjteményt hozzanak létre a régi utcai neonreklámokból.

 A lelkes csapat a következő 3-4 évben feltérképezte, begyűjtötte, rendszerezte és felújította a neoncsöveket. Az akkori Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve több neonreklámot védetté nyilvánítottak.

Elkészítették és lehetőségeikhez mérten folyamatosan bővítik a város, egyelőre még mindig nem teljes neontérképét.

Raktárhelyiséget kaptak az Elektrotechnikai Múzeum épületében (Budapest, VII., Kazinczy u. 21.)  A múzeum Neonparádé címmel az udvar belső homlokzati falán egymás mellé rendezve mutatta be a műemlékké nyilvánított neonreklámokat.

Jelenleg az épületegyüttes hátsó részében a Tesla kapott helyet.

Forgács  Simon, az egyesület jelenlegi vezetője elmondta, hogy jelenleg leltároznak, és várják, hogy újra teljes mellbedobással dolgozhassanak.

A program felvirágzásának lehet előszele, hogy az egyesület mögé állt Patkós Luca, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafikus hallgatója, és új arculatot tervezett a csoport, illetve az egyesület végcéljaként definiált „Neon Múzeum” és kulturális központ számára.

A lengyeleknek már van neonmúzeuma, így egy kis összefogással nekünk is lehetne. A varsói Sohóban helyet kapott múzeum mecénása az RWE energiaszolgáltató vállalat, emellett több kisebb vállalat is támogatja az intézmény működését.

A neonreklámok az 1930-as években jelentek meg Budapesten, részben ezektől a fénycsövektől kapta világvárosi hangulatát. A II. világháborúban többségük elpusztult, majd a hetvenes években megkezdődött a városi neonreklámok második aranykora. A 80-as évek végére, majd a rendszerváltás után az új hirdetési formák háttérbe szorították a neonreklámokat. Ma már többnyire csak fénytelen maradványaikat láthatjuk szétszórva a házak homlokzatán.

Újabb fájdalomtól vagy keserűségtől eltorzult arcú Hervé Loránth Ervin-szobrot építettek a Széchenyi téren. A Budapest Essentials fesztiválhoz kapcsolódóan felállított szobor augusztusig marad a helyszínen. 

Hervé tavaly októberben a Gresham-palota előtt felállított, Feltépve című alkotása a MY Modern Metropolis magazin „a 12 legjobb streetartalkotás” listáján megkapta az év első helyezettje díjat.

Legközelebb már ezek a pavilonok várnak minket a karácsonyi vásáron.
A Fővárosi Önkormányzat által a Vörösmarty téri egységes pavilonok megtervezésére kiírt pályázaton három első helyezettet díjaztak. Finta József, a zsűri társelnöke elmondta, hogy olyan pavilonok terveit várták, amelyek jól betöltik elsődleges szerepüket, vagyis védelmet nyújtanak az árusoknak, továbbá könnyen legyárthatók, kopásállók, és a térhez is illeszkednek, amellett, hogy önálló reklámértékkel bírnak. A kiírás szerint olyan pavilonokat kellett tervezni, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a különböző típusú rendezvényekhez és az árusok, vendéglátósok eltérő igényeihez is, mégis egységes arculatot, egyedi karaktert adnak a Vörösmarty téri vásároknak. A tervben részletezni kellett a pavilon alapegységeit, azok variálhatóságát, sorolhatóságát, valamint alkalmazhatóságát a téren. A kiírás összköltsége 10 millió forint, amelyből a pályázatok díjazására 7 millió forint volt fordítható.

A beérkezett 70 pályamunkából a Dancs Tamás, Zilahi Péter által képviselt P8 Műhely, Schändl Zsófia és Dúzs Sándor, valamint Láris Barnabás tervei kapták a három első díjat.

Dancs Tamás, Zilahi Péter vázas tartószerkezetekből álló, téliesíthető, de leginkább tavaszi, nyári és őszi időszakokban használatos modulrendszert dolgozott ki. A forma kialakításában fontos szerepet játszott, hogy tiszta, átlátható építési rendszert lehessen kialakítani. Az összekapcsolható, egymáshoz illeszkedő, két oldalról használható pavilonegységeket utcákba lehet sorolni.  A két elemből, egy pillérvázból és egy tetőszerkezetből álló egység könnyen össze- és szétszerelhető.

Schändl Zsófia és Dúzs Sándor 4 m2 alapterületű 2 vagy 3 részre osztható moduljai műgyanta kötésű, impregnált fa- és műanyag rostokból állnak. Az egymás mellé állítható modulok vonalas utcaszerkezetbe, de akár önállóan szétszórva is elrendezhetők. A felhajtható sínes előtetőbe intergrált szolárpaneleket lehet beletenni, ezzel biztosítva a LED-es világításhoz szükséges energiát. A modulok kerámiafűtéssel biztosítanák a komfortérzetet a téli időszakban.

Láris Barnabás szekrényei egyáltalán nem törekszenek a tér utcásítására, hanem megőrzik a tér saját, egyedi arculatát. Eladóegységeivel igyekszik személyesebbé tenni a vevő-eladó viszonyát. A csökkenthető alapterületű kioszkokat bárhogy el lehet helyezni, akár egyesével, akár vonalláncban. Könnyen zárhatóak, zárás után színes térelemekké válnak. 

Maurer Klimes Ákos és Virág Ottó kiemelten megvásárolt terve szembemegy a mainstreammel, és azt vallja, hogy igenis a karácsonyi vásárok hangulatát a falusi házakra emlékeztető árusító egységek adják meg. Ezért olyan, ház alapú modellrendszert dolgoztak ki, amely hagyományos alapanyagokból álló, alakítható szerkezetével egyszerre jelenít meg falusias és modern hatást.

A másik megvásárolt terv alkotói, Mészáros András, Buzás Bence Álmos és Jäger Krisztián „városi lámpás”-nak nevezett körpavilonokat tenne a Vörösmarty térre. A városi arculathoz illeszkedő, körüljárható, felnyitható pavilonok ötlete az egykori, henger alakú hirdetőoszlopokból indul ki. A pavilonok információs felülete le- és felhúzható, így ez a felület kerül közel a járókelőhöz. A pavilon nyitva tartása alatt, a hirdetőfelület az árusító, kommunikációs pultok felett helyezkedik el. A LED-es lámpákkal megvilágítható pavilonok pultja teljes mértékig újrahasznosítható anyagokból épült.

A zsűri a kiemelt, megvett tervek mellett még megvásárolta a Minusplus Generáltervező Kft., valamint Máté Tamás és Poós Tamara pályamunkáit.

Tegnap lezajlott a 2. Rehab Critical Mass. Kaptunk egy videót, amelyen Kiss Csaba, a Rehab Critical Mass ötletgazdája szemével, kamerájával láthatjuk Budapestet, gyönyörű légi felvételekkel mixelve.

Két újabb szubjektív térképpel gazdagodott Budapest. 

Eric Fischer hosszú távú projektje a Geotaggelt világatlasz. Az atlaszba bekerülő városok legérdekesebb helyeit és útvonalait a több mint egy évtized alatt a Flickrre összegyűjtött képek, fotók helymeghatározásai alapján adja meg.  

Egy-egy felhasználó betaggelt képeit összekötve határozott útvonalakkal jellemezhető egy-egy turista útvonala a városban. Azok a helyszínek és kirajzolódó útvonalak lesznek egy-egy város legnépszerűbb útvonalai és helyszínei, ahol a legtöbb kép készül. 

A térképek sok újdonságot tartalmaznak, jól kirajzolódnak olyan, a külföldiek és turisták által kedveltebb célpontok is, amelyek egy régebbi időszakban a turisták számára jelentéktelen részei voltak a városoknak. Budapesten az Andrássy út, a Lánchíd, a Vár, a pesti Duna-part, a Váci utca, a Hősök tere és a bulinegyed a legnépszerűbb helyek. 

 A másik, a Tumblren terjedő térképen (by Steven) sztereotípiák alapján határolnak le városrészeket. Így lesz például (bebaszott) tinédzserek helye belső-Terézváros egy része. A külföldi turisták gyülekezőhelye az Erzsébet tér és környéke, a holokauszttagadóké a Szabadság tér vagy a simán pisiszagú belső-Erzsébetváros. 

Hatvan ház tart nyitva a Budapest100 hétvégéjén április 18-án és 19-én. Az ingyenesen látogatható házakban programok, színes események várják az érdeklődőket.

A megnyíló házak között lesz a Józsefvárosi Telefonközpont, amiről nemrég írtunk. (Sajnos az épületbejárásra a létszám már betelt.) Így most azok közül a házak közül ajánlunk párat, amelyeket még van lehetőség megnézni.

A Lipótvárosban megnyílik a közönség számára a Fellner Sándor tervezte Igazságügyi Palota, amely jelenleg a Legfőbb Ügyészségnek, a Fővárosi Ítélőtáblának és Magyarország legfőbb bírói szervének, a Kúriának a székhelye. Bepillantást nyerhetünk a Kúria elnökének dolgozószobájába, az elnöki fogadóterembe és a Kúria dísztermébe. Látogatható lesz a rabmegőrző is.

A Teréz körúton megnyílik a látogatók előtt a Radisson Béke Hotel. Az egykori Britannia kora legmodernebb szállodái közé tartozott. Az egész épületet központi gőz- és vízfűtéssel látták el, a szobákban folyó hideg és meleg vizet vezettek be. Itt létesült a világ harmadik önálló szállodai mosodája, és a hotel beépített, központi porszívóval is rendelkezett. A szolgáltatások terén a Britannia legnagyobb attrakciója kétségkívül az ún. szobahívó fényjelzés volt, amely a szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait. Az épület alatt épült meg az ország első "parkolóháza".

Ezen a hétvégén meg lehet látogatni a Neues Politisches Volksblatt Hírlapkiadó Rt. Nagymező utca 3. szám alatti székházát is. A függőlegesen kétosztatú épületben az alsó két szinten a nyomda és a kiadói helyiségek kaptak helyet, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. Az épületben kiállítás nyílik a 100 évvel ezelőtti belvárosról. A Darabanth régiségkereskedés bolhapiacot rendez, itt 100 évvel ezelőtti fényképeket, tárgyakat, könyveket lehet böngészni.

A Károly körúton érdemes meglátogatni a Röser-udvart, másnéven Röser-bazárt. Az épület különlegessége, hogy az egykor Budapesten nagy számban létező közül szinte az egyedüli, amely megszakítás nélkül, ma is az eredeti funkciójában üzemel. Az udvaron közös délelőtti brunch-csal lehet kezdeni a napot, amely később beleolvad egy múltidéző vásárba, ahol a Zeneakadémia diákjai adnak koncertet. Délután lesz kávétörténeti bemutató, borkóstoló, vintage divatbemutató és építészeti séta is.

Az Aranykéz utca és a Régiposta utca kereszteződésében látogatható lesz a Román Ernő és Miklós tervei szerint épült lakóház. A ház fantasztikus külső megjelenésével és mór stílusjegyeket mutató tornyával tűnik ki a többi épület közül. Az épület izgalmas belsőépítészeti megoldásokat, díszes kapualjat, festett mintás boltozatot, csempével burkolt falakat, színes oszlopokat és mintás padlóburkolatot rejt.

A lakóházak közül valószínű, nagy érdeklődésre fog szert tenni a józsefvárosi Magda-udvar. Az első ötemeletes lakóházak építtetői dr. Vágó Lajos ügyvéd és Balassa Zsigmond drogista voltak. A ház érdekessége, hogy 1920-ig itt működött a Mátyás mozi, vagy ahogyan a működési engedélyekben megjelenik: "Griffatong János mozgófényképes helyisége".

Most, hogy óriási fennakadások vannak a városban, feltörve a 4-6-os villamos pályája, felújítás alatt több metrószakasz is, a BKK és a BKV egy frappáns elterelési „hadművelettel” áprilisi nosztalgiajáratokat indít.

Április két hétvégéjén és a húsvéti ünnepeken is lehet majd utazni a már parkolópályára állított egykori villamosokon, autóbuszokon és trolibuszokon.

Április első hétvégéjén, szombaton állítják újra pályára az „ezresként” ismert favázas villamost, ami 1984-ig közlekedett a fővárosban. A villamoskocsikat az 50-es években modernizálták, és a favázas szerkezetet leváltották acélvázra. Érdekessége ennek a villamosnak az is, hogy a kontrollerkarját a hagyományos kocsikéval szemben az óramutató járásával ellentétes irányban kellett forgatni.

Április 18-án és húsvéthétfőn  ismét közlekedni fog az első harmonikás Ikarus 180 nosztalgia-autóbusz, amely a Deák Ferenc tér M és Szentendre H között szállítja majd az utasokat. „A csuklós autóbusz nem az Ikarus találmánya, és nem is Mátyásföldön készült az első. Budapesten előbb jártak a Fővárosi Autóbuszüzem házilag átalakított, nagy befogadóképességű csuklósai, az Ikarus dupla hátrányból indult” - írja a 180-as buszt bemutató cikkében az Origo.  

A húsvéti ünnepeken vasárnap és hétfőn is más-más közlekedési eszközzel lehet nosztalgiázni. Húsvétvasárnap ki lehet próbálni a 492-es pályaszámú „Bengáli” csuklós villamost, ami a Széll Kálmán tér M és a Deák Ferenc tér M között fog közlekedni.

A Csáktornya park és a Kossuth Lajos tér M között a ZiU–9B trolibusz a 70-es, a 74-es és a 78-as trolik vonalán szórakoztatja majd az utasokat.

Húsvéthétfőn három villamos is segíti majd a főváros közlekedését: az 1074-es pályaszámú favázas nosztalgiavillamos a Móricz Zsigmond körtér M és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között, a 436-os és a 611-es favázas villamosok pedig a Közvágóhíd H és a Jászai Mari tér között közlekednek majd.

Kihirdették a Bútorozd be a városod! című pályázat nyerteseit. Még valamikor februárban írtunk a pályázatról, aminek az volt a lényege, hogy a kor igényeinek megfelelő és a kor viszontagságaival szemben ellenálló köztéri bútorok tervezésére van lehetőség. A pályázaton diákok, egyetemisták és profik külön kategóriában indulhattak.

A pályázatra beérkezett 300 pályaműből diák kategóriában megosztott első díjat osztottak ki. A Váci Utcai Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola második osztályos tanulói a Károly-kert játszóterét tervezték újra, míg a másik díjazott, Ürmössy Barbara gyümölcsformákat idéző bútorcsaládtervet készített. 

Az egyetemista kategóriában pályáztak a legtöbben. A nyertes alkotást Lévai Levente Tordu című alkotása nyerte, aki egy kényelmes, a környezethez idomuló, környezetbarát utcabútort tervezett. Az igen esztétikus, jó élményt közvetítő, a természeti formákhoz idomuló koncepcióban én leginkább a vandálbiztosság hiányát érzem. Leginkább azért, mert egy egyszerű fapad megőrzése, karbantartása, rendszeres megújítása olyan feladatot jelent a közterület-fenntartók számára, amit igen nehézkesen tudnak teljesíteni.

A második helyezett Sághegyi Adél Spin & Slide terve különböző fakockákból tetszőlegesen építhető utcabútorból áll. Adél koncepciójában figyelembe vette a mobilitást, a mozgathatóságot, a zsaluzás sűrűségének változtatásával reagál az időjárási viszonyokra. A kockák forgathatók úgy, hogy napozni lehessen bennük vagy akár elbújni az eső elől.

Borbás Renáta és Szigony János Hinta-palinta terve szerint négy lábon álló hintaszékekkel, fekvőalkalmatosságok lepnék el a parkokat.

A profi kategóriában a beérkezett 75 pályamű közül a nyertes Dányi Tibor Zoltán RÖNK+ című pályázata lett. A projekt a város parkjaiban újratermelődő fatömegek felhasználására épít. (Bennem csak az a kérdés, hogy hol vannak Budapesten azok a parkok, ahol a fa olyan mértékben termelődik újra, hogy azokból sok utcabútort készíthessünk.)

Nagy Dániel moduláris padcsaládja kiemelkedik az utcabútorok „statikus” világából. Kényelmes baráti társalgáshoz teret adó, környezetbarát anyagokból elállított utcabútort tervezett. A koncepcióban figyelembe vette a költséghatékony előállítást, a szállítási lehetőségeket, az anyaghasználatnál az újrahasználható anyagok felhasználási lehetőségeit és azt, hogy a konstrukció vandálbiztos és könnyen javítható legyen. 

Oravecz Juli beépített napelemmel működő tervével győzte meg a zsűrit.

A különdíjazottak, Papp Dóra Csilla és Almási Balázs multifunkcionális, kompozitból készülő bútorokat terveztek.

A nyertes pályázók pénzjutalomban részesültek, és elkezdhetik terveik megvalósítását a Hello Wood szakembereinek mentorálásával.

Képek forrása: Az Én városom

A MOME Tervezőgrafika Tanszék első éves mesterszakos hallgatói budapesti épületek ihlette betűtípusokat készítettek. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy Budapestype címen tervezzenek egy kiadványt és betűtípust egy várostörténeti különlegességeket bemutató projekthez. A hallgatók többnyire várostörténeti jelentőségű vagy Budapest építészetében meghatározó épületekből merítették az ihletet.

Elek Gita KÖKI betűtípusa még az 1978-1980-ban épített 3-as metró Kőbánya-Kispest végállomásának régi épületéhez köthető.

A KÖKI a maga idejében építészeti szempontból úttörő létesítménynek számított, élénk színezésével, formabontó anyagaival (például a homlokzati műanyag panelekkel) a magyar posztmodern építészet egyik meghatározó emléke volt.

Az épület nagy részét 2008-ban elbontották, helyére pedig Dél-Pest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja került. A KÖKI-panelek újrahasznosítására a D1618 műhely dobott be pár hasznos ötletet. Ilyen volt az Antal Balázs tervezte mobil pavilon, amely bizonyos mértékig a KÖKI régi épületének állított volna emléket, vagy a 2012-es velencei biennáléra tervezett, KÖKI-panelekből álló, Velencében jól hasznosítható vízibicikli-ötlete is.

Elek Gita a tervezés során nemcsak az épület formáját, színvilágát, hanem az intermodiális csomópont más fontos alkotóelemeit, a vasúti sínhálózat és a vonatok világát is felhasználta a vidám, végeredményben játékos, letisztult betűtípusának kialakításához.

Földi Viktor a Parisiana betűtípusával Lajta Béla egykori mulatójára, a felső tízezernek szánt táncos szórakozóhely, a Parisiana épületére reflektált.

Az Újszínház épülete a mai magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, de egyes motívumok, mint a vörösrézből domborított, aranyozott pártázat szárnyas angyalai vagy az alumíniummal borított ajtók szerint az art deco korai előfutárai közé is besorolható.

Az épületet később átépítették, homlokzatát lebontották, majd 1987-90-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter irányítása alatt teljesen rekonstruálták az épületet. A mai épület megmaradt legrégebbi része a neoklasszicista dekorációjú, 1921-ben készült színházterem, a rekonstrukciónak köszönhetően pedig a helyreállított homlokzattal fogad az épület.

Földi Viktor - azonosulva a Lajta-féle dekoratív formavilággal és a késő szecessziós, art deco hangulattal - geometrikus, cizellált betűtípust tervezett.

Láng Kristóf betűje a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villára, a mai Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének házára hangolódott.

A Hermina úton, a Városliget szomszédságában álló villát Lechner 1905-1906-ban tervezte a zalai főispán, Sipeki Balás Béla számára. A Lechner-épületek közül ezt tartják a legszebb szecessziós alkotásának, itt jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyítő díszítő elemek.

Láng Kristóf a betűk tervezésénél a homlokzat jellegzetes motívumainak grafikailag jól ábrázolható elemeit vette át, negatív formájú betűtípusként megjelenítve.

Illés Hajnalka a hatvanas évek építészeti világából a sokakszámára kedvelt városligeti Pántlika bisztró épületét választotta.  A mai bisztró a Budapesti Nemzetközi Vásár számára épült. Évtizedeken keresztül ez az épület volt a BNV egyetlen, az eredeti helyszínen és formájában fennmaradt emléke. Hajnalka betűtípusaiban az épület betoníveinek vonalait lehet felfedezni.

Képek forrása: d1618 ; Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ; MOME Alternatíve szakmai fórum