„Budapesten járva lépten-nyomon elhagyott terekbe botlunk. A belvárosi kerületekben régóta kiadatlan üzletek, elárvult iskolák és bedeszkázott lakóépületek, a külvárosokban elhagyatott kórházak, üres szállodák és félbehagyott építkezések sorakoznak egymás után olyan mennyiségben, hogy hasznos területüket összeadva egy egész budapesti kerületet megtöltenének.”

Ez a szöveg azon a kiállításon olvasható, melyet a főváros és a Kortárs Építészeti Központ közösen szervezett Adaptív város – Az üres ingatlanok problémái és lehetőségei címmel. A kedd esti megnyitó óta töprengek, hogy erről, a Rögtön jövök! kampányhoz kapcsolódó kiállításról vagy magáról a kampányról írjak. Végül úgy döntöttem, hogy csak a kiállításról fogok, ami végülis magában foglalja a kampány lényegét.

Fotó: Dorkó Dániel

Azért pár szó a kampányról: a Rögtön jövök! a kiüresedett üzlethelyiségek kezelésével foglalkozó projekt, melynek célja a folyamat megállítása. Emiatt ötletpályázatot írtak ki a használaton kívüli üzlethelyiségek kirakatában elhelyezhető okos installációk/alkotások létrehozására. A több mint 400 pályázat elbírálása épp zajlik. Az egyik fő cél az, hogy fiatal, kezdő vállalkozások méltányos áron vehessék birtokba az üres üzleteket, pop-up (átmenetileg felbukkanó) jelleggel.

És a kiállítás: a leírás szerint az „Adaptív város című kiállítás bevezetőt nyújt a köztes használat logikájába, bemutatva az üres ingatlanok ideiglenes hasznosításának alapvető kérdéseit, szervezeti, gazdasági, jogi és építészeti feltételeit, példákkal és esettanulmányokkal illusztrálva mind az alulról induló kezdeményezések dilemmáit, mind az önkormányzati és tulajdonosi szerepvállalás lehetőségeit.” Vagyis azt igyekszik bemutatni és megértetni, hogy mi okozza az üzletek sokévi kiadatlanságát, a városi ingatlanok használatlanságát. A pöpec ülőbútorokon és a terem közepén lévő két hintán kívül nincs más, csak betűk a falakon. A fehér falakon olvasható szövegek azokat a megállapításokat/tanulságokat tartalmazzák, melyeket eddig a Rögtön jövök! projekt során tettek a szervezők. A kérdésekre apró pontokba szedett, egy-egy képpel illusztrált válaszokat adnak.

Fotó: Tuba Zoltán

Szerda délután, az első nyitvatartási napon végigolvastam mindet és felírtam pár érdekességet:

* A jelenség nem magyar specialitás, más országokban is előfordul, főleg az elmúlt évek kedvezőtlen befektetési klímája miatt. Léptékbeli eltérések mondjuk előfordulnak az érintett városok között.

* A kulcsfogalom itt az ún. köztes használat, ami azt jelenti, hogy addig sem hagyják magára az adott ingatlant, míg a régi után megérkezik az új bérlő. Ehelyett a bérlőt nem találó ingatlant kedvezményesen átengedik olyan kreatív és társadalmi érdekű tevékenységeknek, melyek számára jelentős segítséget jelent egy meghatározott időszakra biztosított olcsó munkatér. Ez nemcsak a tulajdonosnak előnyös, hanem a használónak, a városlakóknak, a kereskedőknek, szóval kb. mindenkinek. A köztes használat egyébként már le lett tesztelve: számos európai nagyvárosban nyújt megoldást a megürült épületek, üzletek új funkciójának megtalálására és még az állagmegőrzésre is

Fotó: Tuba Zoltán

* Apropó állagmegőrzés: szinte semmi nem tesz akkora kárt egy épületben, mint a lakatlanság. (Ennél a pontnál automatikusan a hajléktalanok jutottak eszembe.)

* Az elmúlt években kialakult egy érdekes turisztikai/urbanisztikai műfaj, az urbex, ami a normális esetben hozzáférhetetlen épületek bejárását jelenti. Ez a városi felfedezés mondjuk hogy egyik alműfaja, melynek lényege, hogy „miközben a lakatlan épületek riasztó hatással vannak a befektetői kedvre, ugyanezek az üres ingatlanok stimulálják a városlakók felfedező ösztöneit”.

A szellősen elhelyezett szövegek között amúgy még bőven van hely, mint kiderült azért, hogy a kiállítás folyamatosan bővíthető legyen: a megnyitó idején látható tartalmi váz a hazai és nemzetközi workshopok és előadások anyagaival, eredményeivel fog gazdagodni.

Men in Black: a megnyitón Ughy Attila városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnok, Finta Sándor, Budapest főépítésze és Polyák Levente (KÉK), a kiállítás kurátora (Fotó: Tuba Zoltán)

Kinek ajánljuk? Olyan embereknek, akiket nem zavar, hogy egy kiállításon nincsenek tárgyak, de leginkább azoknak, akiket érdekel, hogy miért éppen úgy veszi körül a város, ahogy. És aki szeret/tud hintázva olvasni. Gyerekkel is látogatható.

A helyszín egyébként elég szimbolikus városrendezési szempontból: a feltúrt Ferenciek tere mellett a hamarosan autópályaszerűre alakuló és a gigantikus forgalom miatt élhetőnek semmiképp sem nevezhető Kossuth Lajos utca (14-16.).

Nyitva április 30-ig hétköznaponként 2-7 között, de folyamatosan bővülni fog időszakos kiállításokkal.

Belépő nincs, infó