A Rudas fürdő déli szárnyában található palackozóüzem soha többé nem lesz már olyan, amilyen most, azaz lepukkant és elhagyatott. Az épületrész évek óta – látogatásunkkor kis töprengés után kísérőink abban egyeznek meg, hogy kb. 2005 óta – zárva van. Október végén megkezdik a fürdő déli szárnyának átépítését, a munkálatok majdnem egy évig tartanak majd. Amint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. átadta hasznosításra a fürdő déli épületrészét a Budapest Gyógyfürdői- és Hévizei Zrt.-nek, a projekt zöld jelzést kapott (több infó erről itt). A felújítási munkálatok kb. 5-600 négyzetmétert érintenek majd.
Ilyen most és a tervek szerint ilyen lesz: (Fotók: Tuba Zoltán, látványterv: Rudas fürdő)
A Pepsinek is palackoztak itt
A déli szárny egyenlő azzal az üzemmel, ahol több évtizeden keresztül ásványvizeket palackozták. A palackozóról a helyszínen annyit tudtunk meg, hogy az első világháború körül nyitott meg, és a Fővárosi Ásványvíz Zrt.-hez tartozott, és a Pepsinek is palackozott itt a Fővárosi Ásványvíz.
A földön neoncsövek, szétesett üdítőautomata és csempe hever, a talajon lyukak tátongnak, az ablakokat bedeszkázták. Nincs elektromosság, a kapcsolószekrények szétszedve; a jelenlegi állapotok alapján elég élénk fantázia kell ahhoz, hogy elképzelje az ember, hogy itt egy év múlva modern fürdő lesz élményfürdővel, három termálvizes medencével, pancsoló emberekkel. Vékony Péter főtervező vezetésével a tartószerkezetig visszabontják az épületrészt, és az említettek mellett étterem, napozótető, dzsakuzi is helyet kap majd itt. Mivel az épület két forgalmas út között fekszik, nagyon hangos (bár valószínűleg nem hangosabb, mint a palackozás), ám a tervek szerint olyan ablakokat szerelnek majd be, melyek a fényt ugyan áteresztik, de a hangot nem.
Most még nagyon hangos, de egy év múlva a tervek szerint hatalmas ablakok, víz és nyugalom lesz itt (Kattintson a képre!)
Angol nyelvlecke a falakon
Költözéskor alaposan kibelezték az épületet, alig maradt itt régmúltra utaló épkézláb tárgy. Slendriánságról csak az igazgató szobája tanúskodik, akinek távozásakor talán már nem volt titkárnője: egy kávéscsésze-alátét mellett rengeteg iratot, a Cimkézőgépek üzemeltetőinek kis abc-jét és flopit is hátrahagyott. Ha nem építenék át nemsokára, az épületben kis angol nyelvleckét lehetne tartani ipari kifejezések tárgykörben. Gondolom, a Pepsi előírásai miatt kétnyelvű a legtöbb felirat. Néhány példa angolul tanulóknak: Akkumlátor töltő = Battery charger, Fólia- és tálcaraktár = Foil and trail warehouse, Széndioxid mérés = Carbon dioxid tests.
Lent folyt a palackozás, fönt - a feliratok alapján - egyebek mellett az üzemi étkező, a férfi öltöző, a laboratórium (sajnos még egy poros kémcsövet sem találtunk) és az üzemvezetői iroda kapott helyet. És a rágcsálócsapda is. Az erre utaló feliratot elolvasva kisebb félelemmel léptem a zegzugos, helyenként töksötét pincébe, amiről hamar kiderült, hogy jelenlegi állapotában simán alkalmas lenne zombifilmek forgatására, de ezt is teljesen átalakítják, így a zombik helyett a gépészet kerül ide.
A pincében szörpöt is szivattyúztak (Kattintson a szörpszivattyúra!)
Amúgy nemcsak ezt a déli részt építik át, hanem a régi nappali kórházat is (fehér épületrész), ami az épület másik használaton kívüli része. Új öltözők kerülnek ide, és üveghíd vezet majd innen a palackozó mellett lévő uszodához, az uszoda falát pedig áttörik, hogy át lehessen sétálni oda, ahol most állunk.
Az ígéretek szerint a fürdővendégek szinte meg sem fogják érezni az átalakítást, az uszodát is max arra az időre kell korlátozni, míg áttörik a falát. Az uszodáról egyébként azt az érdekességet tudtuk meg, hogy 22,5 méter hosszú és kb. 29 fokos- minimum 55%-a termálvíz -, és így jó eséllyel Budapest legmelegebb úszómedencéje. Jövő őszre valószínűleg többféle jegytípust vezetnek majd be, de ezen még törik a fejüket a fürdő vezetői.
A kézzel festett logó-freskónak is mennie kell (Kattintson!)
Az egész romhalmazban egyetlen szép dolog van: a Gellérthegyi Kristályvíz freskószerű kék-rózsaszín logója a lépcső fölött. Kísérőink szerint ennek sem fognak megkegyelmezni, hiába próbáltam győzködni őket, hogy 20-30 év múlva már nagy retró/kulturtörténeti értéke lesz a szemlátomást kézzel festett képnek.
(További látványtervek itt, ide pedig akkor érdemes kattintani, ha nem szeretne lemaradni posztjainkról és Facebook-bejegyzéseinkről!)
