A fiatalok körében egyre népszerűbb sportolási forma a street workout. A más néven ghetto workout, freestyle calisthenics vagy street fitness szabad testsúlyos edzést, avagy extrém tornagyakorlatok végzését jelenti szabadtéri parkokban. Én leginkább street szertornának nevezném. Ennek a hagyományos mozgásformákra épülő, új, a mindennapi testmozgást népszerűsítő, egyszerű gyakorlatok elvégzését támogató sportnak nagy előnye a közösségépítő jellege is, nem véletlenül építik a parkokat lakótelepek, egyetemi campusok szomszédságába vagy olyan terekre, ahol sok fiatal megfordul.

A magyarországi street workout népszerűsítői közé tartozik a Hard Body Hang fiatal srácokból álló csapata, akik több vállalkozásfejlesztési pályázat útján már több street workout parkot építettek ki Budapesten, Magyarországon és külföldön egyaránt. Jelenleg is kedvezményezettjei a Design Terminál fiatalokat segítő mentorprogramjának.

A csapat egyik tagja, Erdélyi Tamás az általa tervezett HBH-kockával megkapta a Magyar Formatervezési Tanács 2014. évi különdíját.

Ők a kivitelezői a kispesti Vasgereben utcai, az óbudai Reviczky utcai, az ELTE sporttelepén található, a XIII. kerületben az Országbíró sétányon és az Angyalföldön található parkoknak.

A Petőfi híd budai hídfőjénél, a Rió helyén kialakított street workout park az idén ünnepli egyéves születésnapját. Ez alkalomból a HBH saját forrásból új eszközökkel, padokkal és biciklitárolókkal bővíti a parkot, és egy közös együtt evésre, együtt levésre invitálja majd a fiatalokat.

A múlt héten készült el az új park az Árpád híd pesti hídfőjénél, és elvileg már kész van egy a budai hídfőjénél is, mondta Csepregi Szabolcs, a HBH alapítója.

Összegyűjtöttük, hol lehet street workout sportolni Budapest belvárosban, és egy kicsit messzebb is:

• Margitsziget
• Orczy-kert 
• XIII. kerület Országbíró sétány
• Petőfi híd budai hídfő
• Árpád híd pesti hídfő 
• Városliget
• MOM park
• Hegyalja út –Avara utca sarok
• Hajógyári-sziget

Az elmúlt időszakban, ha a Várkert Bazárról esik szó, általában mindenki arról beszél, hogy hányadik alkalommal adják át a kerti építményt. Tulajdonképpen mindegy, ugyanakkor bosszantó, hogy így van. De ha nem ezzel foglalkozunk, mindenféleképpen érdemes észrevenni a Várkert Bazár felújításával járó pozitív eredményeket. Ezek közé a pozitívumok közé sorolandó a Bazár egykori neoreneszánsz kertjének felújítása is, ami a lakossági használatbavétel óta közparkként funkcionál.

Az ismét használható zöld terület két részből áll: az eredeti, a bazársorok mögött található, felújított egykori neoreneszánsz kertből és az Öntözőház udvarán kialakított új kertből. 

A Steffler István vezette Garten stúdió tervein alapuló felújítás még nem zárult le, de már most a kert leglátványosabb elemei közé tartoznak az egykori sétányok vezetési útvonalát megőrző sétautak, a nagy felületű gyepszőnyeg, a rózsasor és a ma még kevésbé látványos fiatal cserjék. 

A kert szépségét és értékét növelik olyan kerti építészeti elemek, műtárgyak mint a Triton-kút és a Grotta vagy az ízlésesen kivitelezett padok.

A Várkert Bazár kevésbé kedvelhető eleme a multifunkciós teremből felhordó lift. 

A kert szerkezetileg érdekes elemei a korrózióálló corten acélból készült kerti műtárgyak. 

Kedden, délután 1-kor megnyílik a régi Vidámpark egy része Holnemvolt Park néven, immár az Állatkert részeként. Ez az a terület, ahol a műemléknek nyilvánított játékok vannak, köztük a hullámvasút is.

A honlapukon azt írják, hogy az 1950-2013 között itt működött Vidámparktól megörökölt, nagyrészt műemléki játékok továbbra is üzemelnek. És azt is, hogy "újdonságként állatbemutató terek és simogató gazdagítják a látogatók állatvilággal kapcsolatos élményeit". Aki izgulna a hullámvasút miatt, annak egy jóhír: "A felújított pálya nagyszerűen vizsgázott száraz és nedves időben is, a szerelvények kiválóan futottak. Így a hullámvasúton minden készen áll a látogatók fogadására" - jelent meg az Állatkert oldalán csütörtökön.

Pár hónapja bejártuk a területet és írtunk róla, több infó a Holnemvolt Parkról itt. És itt van a logója, nagyon jópofa (mindkét kép az Állatkert honlapjáról van):

Itt pedig az látható, amint 125 flamingó költözik a dodzsem melletti sétányon kialakított új kifutójukra (Fotó: Állatkert).

(Itt követhető blogunk a Facebookon, de miután a Facebook pár napja már csak a követők tíz százalékának teszi láthatóvá az egyes posztokat, érdemes néha mechanikusan visszakattintani ide, mintha 2002-t írnánk. Még az is lehet, hogy hamarosan heti hírleveleket kell majd küldenünk.)

Hova vigyük a gyereket hétvégén, hogy ne a szokott DVD-ket nézze, ne a telefont nyomogassa naphosszat? Ha már megvolt számtalanszor a Hármashatár-hegy, a Liget, a Margitsziget, az Állatkert, a Normafa, a szentendrei séta, a visegrádi kirándulás, Csobánka és a Pál-völgyi-cseppkőbarlang, ha az ugrálós játszókat már kinőtte a gyerek (és ezeket őrületesen unjuk), de nincs épp tíz kis barát egy lézerharcra, akkor még mindig ott a Budakeszi Vadaspark, ahová kétévente egyszer azért érdemes kinézni. Vasárnapi élmények, nyolc pontban.

Fotók: Kalmár Csaba

1. Ha jól időzítünk, láthatunk úgynevezett látványetetést, ilyenkor gondozók, trénerek közelebb csalogatják a vadakat, miközben érezhető szeretettel mesélnek róluk, szórakoztatóan, a kicsiket is egy darabig lekötő stílusban. Mi végignézhettük az amúgy roppant bizalmatlan farkasok etetését (kerekded húspogácsával), majd a barnamedvék voltak soron: ketten vannak, Móric és Vackor, komótosan battyogtak fel-alá, majszolták a bedobott ennivalót, békésen bámultak vissza a fényképeket készítő anyukákra, vakaróztak egy sort, majd eldőltek egy fa tövében. A látványetetések időpontja fenn szokott lenni a honlapon, ha előbb érkezünk, a bölényeket is közelebbről látjuk. Amúgy ötvenféle állatfaj található a területen, szarvasok, őzek, barátságos mosómedvék, sárban, koszban elégedetten dagonyázó vaddisznók.

2. A parasztudvar önmagában is jó móka egy városi gyereknek, aki amúgy hónapokon át csak kutyát, macskát és galambot lát. Főleg most, hogy van vagy három, nemrég született kecske, pár kismalac, a megszokott állatsereglet (kacsa, liba, tyúk, szamár, nyúl, disznó) mellett. Ez a része a Vadasparknak ingyenes, a bejárat előtt van, de azért 10-15 percnél több néznivalót nem kínál.

3. Állatsimogató. Ilyen ugyan az Állatkertben is van, de attól a gyerkőcöknek még élmény, amikor egy muflon vagy dámszarvas eszi a tenyeréből az eledelt. Egyszerre húsz ember lehet benn a területen, hogy ne legyen nyüzsgés, azaz pár percet esetleg várni kell. Mi egy zsúfoltabb időszakban érkeztünk, jó tíz percet kellett várakozni, és az állatok is jóllakottnak tűntek, csak a harmaduk szagolgatta egykedvűen a kaját, a többi céltalanul lézengett vagy épp menekült egy felé szaladó, hangosabb óvodás elől.

4. Szoktak rendezni alkalmanként kiselőadást, „Állatijó bemutató” címmel. A ceremóniamester vasárnap délben egy szórakoztató férfi volt, aki úgy mutatott be egy kisegeret, egy vándorpatkányt és egy nyestet, hogy többször megnevette az ötven nézőt, főképp a gyerekeket. Félórás műsora alatt több poént eresztett el, mint a tévében nyomatott, neves stand-up humoristáink egy egész este, a gyerekek hálásan kacagtak vagy fintorogtak, borzadtak el, mikor mit kellett.

5. Van egy kilátó is a terület legmagasabb pontján, közvetlenül a három farkas által birtokolt terület mellett, szép kilátás nyílik a környékre.

6. Százéves feketefenyők mellett kirándulhatunk a környéken, van az út mellett egy nagyobb tisztás is, családi focira, tűzrakóhellyel, akár egy félnapos piknikre.

Bár az összkép mindenképp kedvező, és kifejezetten ajánljuk a parkot tavaszra, nyárra (akkor talán olyan állatok is előbújnak, amelyek a hűvös, szeles, március eleji vasárnapon nem mutatkoztak),  a végére némi negatívum:

7. Két pohárka forró csoki a gyerekeknek egy kerek ezres volt, ez igazi belvárosi ár, azaz a merész számokkal dolgozó büfében indokolt előbb megnézni, mi mennyi, és csak azután rendelni (persze sorban állás után).

8. A fizetős pakolóba akkor is beenged minket autóval a lakókocsi mellett strázsáló, amúgy barátságos öregúr, ha benn már telt ház van – így sikerült egy saras területen leállni, némi tekergés után. A kinti pakoló ingyenes, onnan jó 20 perc séta a park bejárata, de vasárnap 11-kor az is tele volt, egy matchbox sem fért volna el. Mivel a vadaspark mindennap kilenckor nyit, ha hétvégén megyünk, érkezzünk meg tízig, vagy délután egy után, ha jó parkolót akarunk. 

Több infó a honlapon.

(Ide kattints, ha követni szeretnéd blogunkat!)

Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója azt mutatta meg szerdán a sajtónak, amit a Vidámparktól örököltek. Hat és fél hektárt, ami most furcsa látványt nyújt: félig vagy teljesen lebontott játékok maradványai, cölöpök, itt-ott néhány állat. Bejártuk vele a hervatag területet, elmondta, mi lesz itt tavasztól és közben gyakran emlegette a cinóber szót dolgokra rámutatva. És a képen látható tevével beszélgetett.

Persányi főigazgató egy tevével szemléli, hova fognak költözni a tevék (Fotók: Vincze Barbara)

1. Mint azt már megírta mindenki, miután bezárt a Vidámpark, a területét megkapta az Állatkert, amit szépen átépít majd. Arról is írtunk, hogy a Vidámpark területével bővült Állatkert területén lesz egy ún. Mesepark és egy ún. Pannon Park. Ezek közül a Mesepark lesz előbb kész, a tervek szerint már 2015-re. A Pannon Park keményebb dió, mivel az épület is elég melós lesz, plusz terveznek bele egy csomó pálmát, krokodilokat és úszó elefántot is. A remények szerint az csak 2018-ra lesz kész (mindezekről már sokat írtunk az előző posztunkban). Hogy ez össze is jön-e? „Eddig az állatkert bicskája az elmúlt húsz évben semmibe nem tört bele” – mondta optimistán a két hét múlva huszadik állatkerti évét ünneplő igazgató.

2. A 2015-ös Mesepark nyitásig tehát lesz egy átmeneti időszak, amikor már látogatható lesz a vidámparki terület, várhatóan idén tavasztól. Ekkor átmeneti szolgáltatásokkal üzemelnek majd. A legfőbb attrakció idénre az állatbemutatók lesznek - magyarázta Persányi főigazgató.

Sok helyen hasonlóa látvány fogad (háttérben a Toxikológiai Intézet)

3. A Vidámpark Zrt. jogilag még létezik, de már csak egy munkavállalója van, jópár szakembert átvett állományába az Állatkert.

4. Minek örül és minek nem Persányi főigazgató? Annak örül, hogy már elvitték a nagy, "hiperhánytató játékokat"; annak nem örül, hogy egészen biztosan szennyezett a Vidámpark talaja, melynek mértéke még ismeretlen. Az ún. Hipphopp-toronyból – melynek már csak hűlt helye látható – például 2002 óta szivárgott a hidraulikai olaj. A főigazgató ugyanazon morfondírozott, amin mi is: „Hogy mikor éri el a Széchenyi fürdőt, nem tudjuk”.

5. Mennyi lesz az átmeneti időszakban a Vidámpark területére a belépő? Ötszáz forint, amiért lehet majd nézelődni, állatot simogatni, játszótéren játszani. A tervek szerint működni fognak a műemléki játékok, azaz a körhinta, a barlangvasút, a dzsungel mesevasút és bíznak benne, hogy a hullámvasút is (ezek később a Mesepark részei lesznek). Ha valaki felülne valamelyik műemléki játékra vagy egy pónira, az extra pénzbe kerül majd. Az igazgató szerint nem kizárt, hogy tantuszrendszerben működik majd az átmeneti időszak.

A figura múzeumba kerül majd

6. Mikor nyitnak? Pontosan még nem lehet tudni. A főigazgató azt reméli, hogy minél előbb, de legkésőbb májusban. Korábban úgy volt, hogy márciusban, de csúszott az átadás-átvétel, állítólag ezért lett május.

7. Hosszútávon ki hova költözik? A lényeg, hogy erre a területre egyelőre békésebb, házi vagy háziasított állatokat hoznak. Minden egyes állatot nem jegyeztem fel, de ami biztos: a gokart-pálya helyére jönnek a tevék, nagyjából a top spin nevű átfordulós-vízbe landolós játék helyére jön majd a vadmalac-óvoda. Az egykori panorámakerék közelében állatsimogató lesz (most a gép csonkjain kívül csak negyvenéves szovjet anyacsavarokat lehet látni, amivel a főigazgató megajándékozta az újságírókat.) A versenyautó-pálya csarnokában már most álldogál pár szamár és birka.

Negyvenéves szovjet anyacsavarok

8. Na, de ha átjönnek az Állatkertből a Vidámpark területére a békés háziállatok, mi lesz a helyükön? Erre is van válasz: a törpekenguruk és az emuk. Közéjük is be lehet majd menni.

9. Ide ugyan nem költözik állat, de teljesen átalakul: a lézerdodzsem alighanem a játszótér fedett folytatása lesz. Ennek az épületnek a tetőszerkezete műemléki, mivel évszázados ácsmunka. Az elvarázsolt kastély a kalandpálya része lesz, amit az elképzelések szerint bérbe adnak majd.

A hullámvasút jó eséllyel ugyancsak újra indul majd. Lehet, hogy tavasszal, de az is lehet, hogy később

10. A barlangvasút működik! Nyomvonalán végiggyalogolhattak az újságírók, és az állatkert volt olyan kedves, hogy erre az időszakra áramtalanította a síneket. Itt János vitéz története látható diorámákon, ami mozog meg minden (1953 óta). Az újranyitáskor újra járnak majd a sínen a kis kocsik is. Érdekesség: a műszikla mögött neogótikus homlokzat rejtőzik.

A barlangvasút egyik réme

A barlangvasút barátságos figurái

11. Akkor még egyszer vegyük végig a műemlékeket: a játékok közül a körhinta, a hullámvasút és a barlangvasút. A nem játékok közül a céllövölde hátfala és a lézerdodzsem épületének tetőszerkezete. Ezeket kötelező megőrizni.

Talált tárgyak az egyik jegykiadó bodega falán

12. Mibe kerül mindez? Lásd korábbi posztunkat.  

A Kanyargó nevű játék hűlt helye

(Ide kattints, ha nem szeretnél lemaradni posztjainkról! A főigazgató kérését is tolmácsoljuk: ha valakinek van olyan produkciója, amivel szívesen menne a leendő Meseparkba, jelezze az Állatkertnek!)

A Budapesti Vidám Park a Városligetben működött az 1800-as évektől 2013. szeptember 30-ig, 6,5 hektárnyi területen. Különleges hangulatú, az elmúlás melankóliáját megidéző filmetűddel búcsúzunk a jelenségtől. Mindenképpen érdemes kitenni nagyba, mert kellemes látvány!

(Ide kattintson, ha nem akar lemaradni posztjainkról!)

Itt a vége, jelenlegi formájában ma végleg bezár a Vidámpark, és már csak műemléki játékait megtartva, az Állatkerttel összebútorozva nyit ki újra. Ennek a lépésnek legfőbb oka az, hogy évente több milliós veszteséget termelt, de erről bővebben már írtunk.

A zárónap örömére összefoglaltuk a park történetét és kellemes retróképeket töltöttünk fel a poszthoz. Legelőször egy videó: az összeállításban a Vidámpark (korábban Angolpark és Vurstli) látható 1928-tól egészen a hatvanas évekig a korabeli filmhiradókban. Kiderül, hogy igaz, miszerint régen minden jobb volt, a húszas-harmincas évek játékai ugyanis simán elirigyelhetők. Az pedig meglepő, milyen dinamikus vágásokat alkalmaztak az akkori filmhiradósok. És 2.44-nél az arc! (Köszi Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet!)

Ez pedig egy kicsit hosszú, de roppant érdekes összefoglaló a park történetéről:

A budapesti Vidámpark a legtöbb ember agyába egyfajta szocialista élményközpontként égett bele. Ez nem csak A tanú című film ominózus jelenetének köszönhető, maga a park Rákosi-korszakban nyerte el mai formáját, és népszerűsége nagyjából követte is a folyamatosan puhuló szocialista diktatúrát.

Több mint száz éve itt a hullámvasút

A Városligetnek ez a része már az ezernyolcszázas évek második felétől mutatványosokkal volt tele, de meglepő módon a kor technikai újdonságaival - így például a telefon hírmondóval, a fényképezőgéppel és a mozival is - a Vurstliban találkozhatott először az átlagember, noha ezek mellett törpéket és torzszülötteket is felvonultató mutatványosok is helyet kaptak. A közelben - a mai Szépművészeti Múzeum helyén kiépített Rotunda épületben állították ki először 1893-ban a honfoglalást megörökítő panorámafestményt, a jelenleg Ópusztaszeren található Feszty-körképet is.

Czippán György A budapesti Vidámpark története című könyve szerint az állatkert csak 1870-ben költözött a liget nyugati oldalára, a keleti részen a körhinta, céllövölde és ródlipálya mellett már egy óriáskerék is működött, de volt még viaszbábokat felvonultató bonctani tárlat is. A bajor Meinhard-család itt húzta fel 1908-ban sárkányvasút nevű barlangvasútját, majd a mai Elvarázsolt kastély elődjét, illetve az akkor még Amerikai magasvasútnak nevezett, favázas hullámvasutat - a jelenlegi elődjének tekinthető játék 1922-ben készült el - is, megteremtve a Vidámpark elődjének számító Angol Park alapjait.

Barlangvasút - 1937 (Forrás: Fortepan)

Túl kapitalista volt a kommunistáknak

A második világháborúban a park sok játéka megsérült, de viszonylag hamar kijavították a károkat, a Vurstli és az Angol Park helyén 1950-ben megnyílt a Vidámpark. A sztálinizmus legkeményebb éveiben persze a régi játékok túlságosan kapitalistának minősültek: az Álomvasutat Robogóvá építették át, amelyben a régi elavult és a modern szocialista falvak újításait lehetett megtekinteni, a pár perces utazás pedig Moszkva és Budapest látképeivel zárult.

1. A Vidámpark nem szűnik meg szeptember végével, csak összebútorozik szomszédjával, az Állatkerttel. Ezért - hogy eképp rendezze gigantikus tartozásait a főváros felé - ingó- és ingatlanvagyonát eladja az Állatkertnek.  

2. A műemléki játékokat (pl. körhinta, barlangvasút, hullámvasút, mesecsónak) megőrzik, az „óriási, hánytató gépeket és adneralinfokozó technikát”, ahogy Persányi Miklós állatkerti főigazgató fogalmazott, elszállítják. Ha jól értettem, az óriáskeréknek is mennie kell.

Persányi főigazgató munkahelyén (Fotók: vb)

3. Elég valószínű, hogy a műemléki játékok márciustól újra látogathatók lesznek, kivéve a hullámvasutat. Esetében bizonytalan, mikor nyit ki újra.

4. 2014 az átmenet éve lesz, aztán hatalmas beruházás kezdődik.

Ez most még csak egy unalmas fal, de a jövőben az átjáró lesz a Vidámpark területe és az Állatkert között

5. Persányi Miklós szíve szerint az elefántokat költöztetné a leghamarabb, akiknek az elhelyezése nem valami korszerű. Négy év múlva, ha minden jól megy, a vizilovaknak is jobb élete lesz.

6. Az emuk viszont már átköltöztek a megszűnt vidámparki kosárlabda-játékhelyszín oszlopai közé. Itt kiderült, hogy nem szeretik a Vidámparkból nyári estéken átáramló technó és house zenét, amire izgatottan szaladgálni kezdtek (őket valamint a lovakat, a tevét, a kecskéket, a szamarat, a tengerimalacokat jelenleg 500 forintért lehet megnézni, és ebben az árban benne van a pónilovaglás is. A bejárat a cirkusz mellett van jobbra.) A dodzsem helyére majd a flamingók költöznek.

Az emuk már egy egykori vidámparki létesítmény aljában laknak. A hangos technót nem szeretik, a fényképezőgépet viszont igen

 7. Az ezredfordulóig több látogatója volt a Vidámparknak, mint az Állatkertnek, azóta megfordult ez az arány; az Állatkertet évente kb. egymillió ember látogatja.

 8. Évente közel kétezer mentett állatot hoznak be az Állatkertbe, akiknek a tárolása és bemutatása jelenleg helyhiány miatt problémás.

9. Az 1866 óta működő Állatkert egész területe műemlék, laktak is benne: húsz évvel ezelőtt még 35 szolgálati lakásban.

10. Az egész átalakítás majd az ún. Pannon Park Projektben fog kicsúcsosodni, ami = Állatkert bővítése a Vidámpark területével. Ennek során a Vidámpark hat és fél hektárnyi területével bővül majd az Állatkert, ami így újra 18 hektáros lesz, ahogy a 18. század végén volt. Ez még a jövő zenéje, a teljes befejezés a tervek szerint 2017 végére várható.

11. A Liget rekonstrukciójára 135 milliárd forintot szán az állam, ebből az Állatkert átalakítása és kibővítése 15 milliárdos projekt lesz. A fejlesztési tervek elkészítésére idén százmillió forintot kapott az Állatkert. 

12. Az egyik új egység az ún. Pannon Park lesz (ez két részből áll: Pannon Ősvilág és Pannon Ősvadon csarnok), legmenőbb részének a Biodom tűnik: húszezer négyzetméternyi szubtrópusi csarnok, részben üveggel fedett terület, legmagasabb pontján negyven méteres és az lesz a feladata, hogy az ún. Pannon ősvadont idézze. Pálmafák is lesznek benne a tervrajzok szerint, és ha minden jól megy, úszó elefánt is.
Biodom látványterv (Illusztráció: Állatkert)

13. Kialakítanak egy Meseparkot is, ami kifejezetten gyerek- és családbarát egység lesz játszóterekkel, gyerek lovardával, mesevárral stb. Háromféle belépőt tervez az igazgató, attól függően, ki mit akar majd megnézni.

14. A Mesepark szíve az elvarázsolt kastély lesz, ami Végh Gyula építész munkája volt és most kábé egy romhalmaz, de már elkezdték felújítani.

A Biodom tetején sétálni és távolba látni is lehet majd (Forrás: Állatkert)

15. Mindez csütörtökön derült ki az Állatkertben, az elmúlt hónapok leghosszabb sajtótájékoztatóján. Majdnem két órán át tartott, fedett helyszínen és szabadtéren; csodálatos összhangban vezényelte le Persányi főigazgató és Hanga Zoltán szóvivő. A végén az újságírók répával etethették a lovakat.

A Google Maps is megmondta, hogy Budapest tele van pompás tetőteraszokkal, ám egy csomót nem használnak ki a tulajdonosok. Amiket viszont igen, azokból remek tetőkert lesz, ezeket mutatjuk be most induló sorozatunkban. Először Zsófi tetőkertjét a Szent István parkban.

Remek kilátás nyílik a Dunára (a kép nagyobban és a többi fotó megnyílik, ha ráklikkol a tetőkertre!)
Fotók: Hajdú D. András

Kicsit olyan ez a terasz, mint egy szabadidőpark: hintaágy, függőágy, napágy – belőlük épp a Dunára lehet látni -; fényfüzér, színes égősor, kis grill szett, kihajtható pingpong-asztal. Az itt lakók a kánikulát egy mini gumimedencében vészelik át. A kilátás pedig lenyűgöző, bizonyára ez vonzotta a Zsófiék macskáját is, amikor egyszer nekiindult a légnek és a harmadik emelet egyik erkélyéig repült (eközben csak egy foga törött ki). A húszas éveinek végén járó építész lány és barátja rendszeresen tartanak itt teraszbulikat, bár a barátaik ennél is többet követelnek. A szomszédok nem háborognak ilyenkor, Zsófi szerint azért, mert mindenki tisztában van vele, hogy tetőterasz = buli.

Kattintson a macskára, és galéria nyílik sok képpel!

A lakásban és a teraszon már három generáció óta Zsófi családja él: itt laktak a nagyszülők, Zsófi édesapja itt nőtt fel. Ő még csak három és fél évvel ezelőtt költözött ide barátjával, nagyjából ennyi idő kellett ahhoz is, hogy kitapasztalja, milyen növények bírják a speciális klímát, ugyanis napfelkeltétől kb. este hatig idetűz a nap. Plusz olyankor is fúj a szél, amikor a városban alig mozdul a levegő. A klíma nyerteseinek végül az igénytelen, húsos levelű növények bizonyultak, valamint a varjúháj, tuja, leander, muskátli és a piros levelű begónia. A fűszer- és haszonnövényeknek kialakított sarokban épp érik a paradicsom, nem messze tőle a bazsalikom, padlizsán, rozmaring, zsálya, oregano lengedez a szélben. A terasz kiirthatatlannak tűnő vendége a legendás csattanó maszlag, de szerencsés, hogy sem a házigazdák, sem a macska nem szeretik. A tetőkert ápolására naponta nagyjából fél órát fordítanak, tavasszal három-négy hétvégét töltenek a növények kiültetésével, ősszel kettőt az elcsomagolással.

A kánikulában néha kint alszanak a teraszon: „Nagyon jó úgy ébredni, hogy az első dolog, amit az ember lát, az a Duna”. A város forgalma mellett a Margitsziget hangjai is felhallatszanak a hatodik emeletre, Andrea Bocelli Time to Say Goodbye című lírai, grandiózus slágerének már minden részletét ismerik, a margitszigeti pávák visítását ezer állathang közül is felismernék.

Kattintson a kannára a többi fotóért!

Egyetlen árnyék vetül csak a tetőterasz-idillre: ahogy a város legtöbb tetőteraszán, itt sem tökéletes a szigetelés, a kavicsokkal megszórt betonlapokat évente többször fel kell szedni, hogy kiderüljön, hol ázik be az alattuk lévő lakás. Zsófi szerint a Szent István parki tetőteraszoknál ez egy örök szélmalomharc.  

(Szuper tetőterasza van, amit megmutatna nekünk? Ide írjon: bpluszp@gmail.com!)

Száz nap múlva végleg bezár a Vidámpark, amit leginkább a gyerekek sajnálhatnak, mert hat-hét órát vígan el tudnak tölteni ott. A helyszínen nem sok minden utal arra, hogy közel a vég, vasárnap dugig volt - így minden esélye megvan a létesítménynek arra, hogy a rossz évek után egy erős szezont zárjon. Megnéztük, érdemes-e egy last minute-látogatásra.

Amikor a T-Rex egyre jobban begyorsult, és a hirtelen miden furcsa, zavaros, összemosódott lett, akkor még nem éreztem magam keservesen, inkább csak büszke voltam, hogy beültem a mai Vidámpark legdurvább játékára, ám miután két percen át fejjel lefelé forogtam hatalmas sebességgel, néha hanyatt pörögtem, és ide-oda cibált a hangos, dübörgő zenét okádó gépezet, akkor már csak a menet végét vártam. Mikor sápadtan és izzadtan odabotorkáltam a legközelebbi padhoz, olyan volt a gyomrom, mintha három langyos Hubertusra, három kevertre dobtam volna egy kis nyers disznómájat, miközben úgy szédültem, mintha a Klicsko-fivérek paskoltak volna meg két oldalról. Miközben családom aggódó pillantásokkal méregetett, én meg szinte ápolásra szorultam, rájöttem, mennyire hazug az a mondás, hogy mindenki annyi éves, amennyinek hiszi magát: nem, negyven körül már sokkal nehezebben bírja az ember az űrhajós-kiképzést, mint egy tini.

Kisgyerekként persze én is imádtam a Vidámparkban csatangolni, de utána szerencsésen eljutottam olyan helyekre, amelyek könnyen lepipálták a Vurstli és az Angol Park összevonásával létrejött városligeti intézményt: a Buenos Aires-i Luna Park, az orlandói Disney World már a nyolcvanas években is egészen magas szinte emelte a gyerekszórakoztatást. Ezek után bő húsz évig a Vidámpark felé sem néztem, volt nekem más gondom is - ráadásul főleg rossz hírek jöttek, hogy pangás van, csődközeli állapot, csak lézengenek a vendégek az idejétmúlt, korszerűtlen gépezetek között. Nem is hiányzott sokáig, de most, hogy biztosnak tűnik, hogy ez a szezon az utolsó, felpakoltam lányaimat, és egy forró vasárnapot rászántunk a parkra.

2005-ben még dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes és dr. Bende Péter tűzoltó vezérőrnagy, fővárosi tűzoltóparancsnok adta át ünnepélyesen a Pokoli torony nevű játékot, újságíróként ott voltam. Sok hűhó semmiért: meglehetősen szánalmas, talán három méter magas volt az egész tákolmány, bármely búcsúban vannak különbek - és most a kisgyerekeknek van fenntartva. Azóta is csak szállingóztak a hírek az újabb, szerényebb attrakciókról, így nem voltak nagy reményeim, nagy elvárásaim, amikor nehezen, de sikerült leparkolni a Városligetben. Nyáron, vasárnap amúgy sem könnyű feladat parkolóhelyre lelni, aki keringett már arrafelé, tudja.