Itt a vége, jelenlegi formájában ma végleg bezár a Vidámpark, és már csak műemléki játékait megtartva, az Állatkerttel összebútorozva nyit ki újra. Ennek a lépésnek legfőbb oka az, hogy évente több milliós veszteséget termelt, de erről bővebben már írtunk.

A zárónap örömére összefoglaltuk a park történetét és kellemes retróképeket töltöttünk fel a poszthoz. Legelőször egy videó: az összeállításban a Vidámpark (korábban Angolpark és Vurstli) látható 1928-tól egészen a hatvanas évekig a korabeli filmhiradókban. Kiderül, hogy igaz, miszerint régen minden jobb volt, a húszas-harmincas évek játékai ugyanis simán elirigyelhetők. Az pedig meglepő, milyen dinamikus vágásokat alkalmaztak az akkori filmhiradósok. És 2.44-nél az arc! (Köszi Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet!)

Ez pedig egy kicsit hosszú, de roppant érdekes összefoglaló a park történetéről:

A budapesti Vidámpark a legtöbb ember agyába egyfajta szocialista élményközpontként égett bele. Ez nem csak A tanú című film ominózus jelenetének köszönhető, maga a park Rákosi-korszakban nyerte el mai formáját, és népszerűsége nagyjából követte is a folyamatosan puhuló szocialista diktatúrát.

Több mint száz éve itt a hullámvasút

A Városligetnek ez a része már az ezernyolcszázas évek második felétől mutatványosokkal volt tele, de meglepő módon a kor technikai újdonságaival -  így például a telefon hírmondóval, a fényképezőgéppel és a mozival is -  a Vurstliban találkozhatott először az átlagember, noha ezek mellett törpéket és torzszülötteket is felvonultató mutatványosok is helyet kaptak. A közelben - a mai Szépművészeti Múzeum helyén kiépített Rotunda épületben állították ki először 1893-ban a honfoglalást megörökítő panorámafestményt, a jelenleg Ópusztaszeren található Feszty-körképet is.

Czippán György A budapesti Vidámpark története című könyve szerint az állatkert csak 1870-ben költözött a liget nyugati oldalára, a keleti részen a körhinta, céllövölde és ródlipálya mellett már egy óriáskerék is működött, de volt még viaszbábokat felvonultató bonctani tárlat is. A bajor Meinhard-család itt húzta fel 1908-ban sárkányvasút nevű barlangvasútját, majd a mai Elvarázsolt kastély elődjét, illetve az akkor még Amerikai magasvasútnak nevezett, favázas hullámvasutat - a jelenlegi elődjének tekinthető játék 1922-ben készült el - is, megteremtve a Vidámpark elődjének számító Angol Park alapjait.

Barlangvasút - 1937 (Forrás: Fortepan)

Túl kapitalista volt a kommunistáknak

A második világháborúban a park sok játéka megsérült, de viszonylag hamar kijavították a károkat, a Vurstli és az Angol Park helyén 1950-ben megnyílt a Vidámpark. A sztálinizmus legkeményebb éveiben persze a régi játékok túlságosan kapitalistának minősültek: az Álomvasutat Robogóvá építették át, amelyben a régi elavult és a modern szocialista falvak újításait lehetett megtekinteni, a pár perces utazás pedig Moszkva és Budapest látképeivel zárult.

A hullámvasút alatti - nem sokkal később Mesecsónakká alakult - játékon kezdetben a baráti Kína gazdasági átalakulásának folyamatába avatták be a nagyérdeműt népbutító bolondságok helyett. A korabeli sajtóbeszámolók szerint az Elvarázsolt kastélyban a régi világ urainak haszontalan életét figurázzák ki  "az egészséges, felszabadult humor jegyében." Az új Viharvasútra felülők azt szemlélhetik meg, hogy  a modern szocialista országokban milyen módszerekkel tudják megfékezni a természet erőit - derül ki Czippán György könyvéből.

Az ötvenes évek közepére már évi 2,7 millió vendége van a parknak. 1956-ban egészen október 21-ig üzemelt a park, a forradalom miatt azonban már csak a következő évben nyitott újra.

Körhinta - 1962 (Forrás: Fortepán)

Menő játékok a bűnös kapitalistáktól

Bár a flipperek, a pénzbedobós nyerőgépek és játékautomaták a kapitalista szórakozás jelképei lehetnének, a puhuló diktatúrában már ezek is eljutnak a Vidámparkba. Az első flipper használtan kerül a parkba a bizományi áruház közreműködésével.

Ez akkora sikert arat, hogy hetvenes évekre már külön játékterem működik száznegyven darab - egyébként horribilis áron megvehető -  pénzbedobós géppel. Komoly előnyük, hogy rossz időben is működtethetők, a télen is nyitva tartó terem pedig a teljes vidámpark bevételeinek 17 százalékát termeli ki. Egy balul sikerült műszaki átadás során a Robogó leégett, újjáépítésekor pedig már nem a népnevelés az első szempont, így már Szellemvasútként nyílhat meg. 1979-ben egy piromániás felgyújtotta az Elvarázsolt kastélyt, amelynek újjáépítése csak nyolc évvel később készül el.

Már nem elég óriás a kerék

Óriáskerék már az Angol Parkban is működött, de a jelenleg még látható szovjet gyártmány a hetvenes évek közepe óta működik a Városligetben. Műszakilag semmi gond nincs vele, ám 31 méteres magasságával mostanra már kicsinek számít: a nyári Sziget Fesztiválon vendégszereplő mobil óriáskerék több mint dupla ilyen magas. Olaszországból került a Vidám Parkba a Ciklon, a favázas hullámvasút akkori csúcstechnikát képviselő, vadabb zuhanásokat kínáló utódja: ez nem csak hamarabb ment tönkre elődjénél, sosem volt népszerűbb annál.

Poszter 1987-ből (Forrás)

A budapesti Vidámpark a hetvenes és nyolcvanas években élte fénykorát, ekkor évente átlagosan három millióan keresték fel, ezt a látogatói számot azóta már nem tudta elérni.

És még pár régi kép a hangulat kedvéért:

1962 (Forrás: Fortepan)
Ródli - 1962 (Forrás: Fortepan)

Elvarázsolt kastély (Forrás: Fortepan)

Repülő - 1965 (Forrás: Fortepan)
Poszter forrás

Összerakta: Renton és vb

(Ide pedig akkor érdemes kattintani, ha követni szeretné blogunkat!)