A Választások más napján Mundruczó Kornél új, a Felesleges ember című filmjének forgatása miatt tűnhet olyannak a Keleti pályaudvar, mintha szabadon áramolhatnának a menekültek ismét az országban. 

A Keleti pályaudvar egykori tranzitzónáját alakították a menekültek sátortáborát idéző helyszínné. 

Az információt közleményben is megerősítette a stáb:

Cérnaszálon lógnak a Klauzál tér és környéke lakóinak idegei. Több mint 1 hónapja elkezdték Erzsébetváros gázcsöveinek kicserélését, ami miatt hatalmas árkok mellett lavírozik a lakosság.

A felásott gödrök miatt értelemszerűen lecsökkent a parkolóhelyek száma, ami szintén az itt élő lakosok orra alá töri a borsot leginkább. A parkolási nehézséget fokozza a csütörtöki- szombati napokon kialakuló lakossági vs. bulizók parkolási "versenye". Mára egy Klauzál téri lakos örül, ha 1-1,5 óra alatt talál a lakásához közeli parkolóhelyet péntek este. 

Láthatólag az önkormányzat ezt a problémát nem érzékeli, javaslatokat nem látni, hallani a probléma kezelésére.

A jelenlegi áldatlan helyzetet sikerült még tovább fokozniuk azzal, hogy a pattanásig feszült, élhetetlen és semmiképp sem oázisnak nevezhető téren, (ahogy azt a welovebudapest mondja, itt), megrendezték a városi utcalimpiát.  E sport rendezvény örömére (ami egyébként önmagában jó ötlet), a maradék szabad parkolási helyeket is elzárták a lakók elöl.

Valami olyasmire készülnek szombaton a belvárosban, ami egykori középiskoláskorom tömegsportos élményeit juttatta eszembe, ahogy álltunk a vidéki sportpálya szélén a kétcsíkos melegítőnkben.

Itt most azért valami teljesen más dolog fog történni. A nagyváros használt és kevésbé kihasznált köztereit a helyi lakosság különféle városi sporttevékenységgel tölti be. Alkalmi csoportosulások fociznak egymás ellen, mint egykoron grundokon, a Klauzál téren. Kígyózó futók jelennek meg a belváros kevésbé ismert vagy látható részein. A Citadella sétányt longboardozók és városi kerékpározók töltik meg. Manninger Mátéval és Csókay Gergővel beszélgettünk az budapesti első Urban Gamesről, tömegsportról és közösségi sportról.

 Honnan jön az ötlet? 

Azt gondoljuk, hogy a városi tömegsport hiányzik, pedig rengeteg lehetőség adott lenne rá. A belváros tele van olyan területekkel, amiket kiválóan lehet erre a célra hasznosítani, legyen az egy telek, vagy egy turistalátványosság, amire a városlakók nem is gondolnak potenciális “sportpályaként”. Mindenkinek van emléke iskolai testnevelésórákról, amikor csapatosan vezényeltek ki bennünket a közelben lévő focipályákra, vagy futtattak az épület körül. Ezeket az emlékeket szeretnénk egy új és formabontó esemény keretein belül feleleveníteni.

Két helyszín játszik főszerepet az első „Kezdetek” programsorozat alatt. Miért csak ezt a két helyszínt forgatjátok be a programba? Miért nincs benne a frissen átadott Nehru part vagy olyan kerületek, ahol a tömegigény kézenfekvően adná az emberanyagot, például Józsefváros vagy Külső-Erzsébetváros?

A cél az volt, hogy olyan helyszíneket találjunk, ahol kihasználatlanul állnak régi focipályák, pingpongasztalok, és ne a megszokott, kifejezetten erre a célra kialakított, felkapott területeket használjuk. Futni például nem csak a margitszigeti futópályán vagy a Hármashatár-hegynél lehet. Így azok is lehetőséget kapnak, akik nem feltétlenül tudnak autóba pattanni. Most a belváros területeit használhatjuk. Nagy köszönettel tartozunk a Fővárosnak és a BVA-nak, valamint fővédnökünknek Szalay-Bobrovniczky Alexandrának, hogy kezdetektől fogva látott fantáziát a kezdeményezésben, és maximálisan támogatva azt, a sajátjának érzi a rendezvényt.

 Tudtok-e valamit a Klauzál tér és környéke, tágabban Belső-Erzsébetváros grundos életéről? A Citadella környékén, vagyis a Gellért-hegyen is aktív sportélet folyik....

Az, hogy a Klauzálon van focipálya, senkinek nem újdonság. De az, hogy ebből az adottságból egy ingyenes tömegrendezvényt csináljon bárki, szabályrendszerrel, értékes ajándékokkal, még nem volt példa. Az, hogy a Klauzál tér az esemény központja lett, nagyban köszönhető a VII. kerület támogatásának. A Citadellán is volt már bringaverseny, ami a mi felfogásunkban egy üldözős rendszerű verseny, és Bubi-körverseny lesz, ilyen módon biztosítjuk, hogy amatőrök és profi sportolók is jelentkezhessenek, korhatár nélkül.

Az Urban Games, nekem olyannak tűnik, mintha a régi grundos életérzésre reflektálna kicsit szervezetten, kicsit kiszélesítve a határokat a mai városi élet sportjaira, kicsit a városi brandépítés és turizmus szemszögéből is. A programok közt olyan „sportágakat” találunk, amikről első olvasatra nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy mi, miközben nap mint nap találkozunk olyanokkal, akik épp az urban climb, a snake run vagy a longboard gyakorlói. Miről is szólnak pontosan ezek a játékok, és mitől lesz még több egy-egy sportolási lehetőség az urban games eseményén?

Alapvetően a közösségi élmény, ami egyedülálló. Az emberek nem csak fesztiválozni, de sportolni is szeretnek együtt. Lesznek egyéni versenyek, csapatsportok és gyerekprogramok is, így egy igazi családi programmá is válhat az esemény. Idén hat sportágban – snake run, longboard, bicikli, grundfoci, pingpong és streetworkout – próbálhatják ki magukat a jelentkezők, de reményeink szerint a verseny hagyományt teremt, és a jövőben lesz lehetőségünk bővíteni a portfóliót streetball-lal és falmászással is.

Mi az a plusz, amit a sportoláson túl az Urban Games rejt magában? 

Szeretnénk, ha lenne egy gyűjtőrendezvény, ami egyrészt egy ernyő alá rendezi ezeket a sportokat, egy logó alatt egy üzenetet kommunikál. Egységes, mai és szervezett. A versenyeken olyan díjakat lehet nyerni, amik a sporthoz vagy a városhoz kötik a versenyzőket: nagy értékű sportszerutalványt, fürdőbelépőket, vacsorautalványt éttermekbe, ami ingyenes nevezésnél ritka. Van egy képzőművészcsapat is, akik az egyedi díjakat csinálják, egy ékszerműves pedig minden bajnoknak színezüst, oroszlánt formáló gyűrűt gyárt.

A háttérben utcalimpiáról is lehet olvasni. Valahogy úgy tudom elképzelni, hogy Budapest belvárosa megelevenedik az urbánus sportok által, miközben az egész egy nagy versennyé van koreografálva. Mikorra tervezitek az utcalimpiát?

Igen, pontosan így.

A rendezvény október 1-jén, szombaton lesz. A versenyek 10:00-tól kezdődnek, és változó időpontban zárulnak. Erről részletesebben awww.budapesturbangames.hu-n, és a https://www.facebook.com/bpurbangames oldalunkon tudtok tájékozódni!

Hogyan lehet bekapcsolódni a közös játékba?

A weboldalon keresztül ingyenes, előzetes regisztrációval, illetve szabad helyek függvényében a helyszínen is. Versenyzőként és nézőként is várjuk az érdeklődőket!

Ez most egy egynapos rendezvény lesz. Tervezitek-e a következő években a többnapos programmá alakítását?

Bármi lehetséges. Ha az idei év jól sikerül, a lakóknak és a Fővárosnak is tetszik, térben és időben is bővülhetünk.

Hogyan zárul a nap? 

A díjátadók az adott sportág zárásának függvényében a Klauzál téren felállított központi színpadon lesznek, az egész rendezvényt pedig 22:00-tól a Mazel tovban egy afterbuli keretében zárjuk! 

Mit gondolsz, hol található ez a majdnem fügefaliget a bulinegyedben?

Az eldugott kis park évtizedeken keresztül a nyújtott nyugalmat, friss levegőt és csendet a parkot körbeölelő házak lakóinak. Az utóbbi években a Dob utca felől megnyitott parkoló a Dob utca felől szinte láthatatlanná tette a kertet.

Az tudott róla, aki itt lakott, vagy a Nagydiófa utca felőli kocsmákból, boltokból helyekből kilátott rá. A park nyugalmát nem nagyon zavarta semmi, kutyasétáltatók és gyerekek keveredtek időnként a zöldbe. 

Pár évvel ezelőtt felröppent a hír, hogy Erzsébetváros önkormányzata átépíti a Klauzál teret, és az ott található játszóteret áthelyezi ide, a Nagydiófa–Dob–Wesselényi utca házai által körbeölelt parkba.

Majd tavaly hermetikusan elzárta a lakosság elől. 

Idén nyáron munkálatok kezdődtek a parkban, amiről bővebb felvilágosítást nem lehetett kapni, azon kívül, hogy lesz itt egy jó közpark. A munkálatokból is csak a Massolit kávézóból lehetett látni, sejteni valamit.

Mára látható, hogy a fák védelme mellett vélhetőleg újrafüvesítéssel megújul a terület, és használható zöld felülettel gazdagodik a parkokban egyébként kevésbé gazdag VII. kerület.

Budapesten már egyre több olyan helyszín van, amelyek a városi sportolásnak adnak teret. Most kapott például új snakeboardpályát a Nehru park, miközben terjednek a kültéri konditermek, a workout park-ok. Szombaton viszont nem a magányos sportolási forma, hanem a közösségi sportolás élménye kerül előtérbe.

Az első Budapest Urban Games szervezői a város szívébe, egyenesen a bulinegyed közepére szervezik a város első utcalimpiáját. A céljuk, hogy mozgásba hozzák a városrész nem sportolásra használt, de a városi sportok űzésére kitűnően alkalmas köztereit.

Persze a Klauzál térről nem mondható el, hogy nem használják ki a helyiek, hisz sokszor az időjárási viszonyokkal is dacolva lógnak workoutosok a szeren, vagy passzolják a labdát kosarasok és focizók. Szombaton itt az Urban Games nagyköveteivel 4+1 fős csapatokban lehet népszerűsíteni a grundfocit, és kipróbálni a pingpong egy újragondolt változatát, a TTX (Table Tennis X)-et.

A Madách téren jelenleg leginkább a térkövek és az ugrándozó szökőkút fel-feltörő vízsugarai között lehet szlalomozni, ellenben szombaton itt fitogtathatják tudásukat a kültéri kondizás szerelmesei, akik az Urban Games keretében szervezett freestyle és amatőr erőnléti megmérettetés mellett a Kenguru Pro Street Workout World Cup 2016 világkupa hivatalos magyarországi előselejtezőjén is részt vehetnek.

Belső-Erzsébetváros utcái és épületei adják a díszletet a kígyózó, rendhagyó pályára terelt Snake Run futóversenynek is.

Az egyetlen helyszín a vigalmi negyeden kívül a Citadella lesz, ahol kerékpáros versenyt rendeznek, és látványos longboardozás is lesz.

Nevezésről, eseményekről olvasgass bővebben itt, a Facebookon pedig itt.

Szombaton a Margitszigeten zárják adománygyűjtő kezdeményezésüket a Földönfutók. A Földönfutók elnevezésű akcióban amatőr futók vállalták, hogy legalább 1400 kilométer lefutásával hívják fel a figyelmet a világ egyik legkiszolgáltatottabb csoportjára, a menekült nőkre, akiknek adományt is gyűjtenek.
Az összegyűjtött adományokkal a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület női programját támogatják, amellyel a részt vevő menekült vagy oltalmazott státuszú nők hazai beilleszkedését, kulturális integrációját segítik. A női programban jelenleg 7-8 családanya és 3-4 fiatal, egyedülálló nő vesz részt.

A Földönfutók jótékonysági akciójáról bővebben a Facebook-oldalukon lehet olvasni.

Arctalanul ugyan, de névvel ellátva, nagyon is bátran üzennek az idei 16. ARC közérzeti kiállítás alkotói. A Hol jár az eszed? és a Sugárveszély vagy tavaszi szél témakörökhöz kapcsolódó plakátokat szeptember 25-ig nézhetjük meg az  Ötvenhatosok terén.

Nehéz nem röhögni, amikor a Kincskereső KisködMan-ben felismerjük az ország leghíresebb, nem közszereplő közszereplőjét, vagy ha elkezdjük végigböngészni a felcsúti kisvasút határokon átívelő nyomvonalait.

Nem maradt persze szó – vagyis plakát – nélkül a városligeti fejlesztések eredményeként zöldfelületesedő közpark sem.

Több alkotót pedig Kövér László többek számára gyomorforgató mondata, a női lét kiteljesedésére vonatkozó, „a nők önmegvalósítása a szülés” mondata inspirált.

Az Energiaklub támogatásában a Sugárveszély vagy tavaszi szél? címmel olyan plakátokat vártak, amelyek az atomenergia vs. megújuló energia témakörre  vagy a paksi atomerőműre reflektálnak.

A kötött témák mellett más témákkal, az alkotói szabadság jegyében is meg lehetett jelenni.

Idén másodjára rukkolhattak elő ötleteikkel a civil szervezetek, amelyeknek kreatív ügynökségek segítettek a kivitelezésben. Ennek az a célja, hogy a civil szervezetek profik segítségével juttathassák el üzeneteiket a társadalomnak.

A 16. ARC díjazottjai:

1.díj - Kálmán Kristóf, Putz Patrik: Elvesztette enyém jellegét

2.díj - Tóth Györgyi: Arculat

3.díj - Kelemen Orsolya: Bocsánat

A közösségi futás egy nem megszokott formájára van ma lehetősége annak, aki azonosulni tud egyrészt nyilván a futással, másrészt pedig a tarahumara nők hagyományaival.

A mexikói tarahumara indián törzs tagjai szenvedélyes futók. A mintegy 50 ezer fős népcsoport Mexikó északnyugati, hegyvidéki részén él. 
A tarahumarák máig a „civilizált” világtól elzártan élnek, a pénz körforgása alig érinti őket. A napi szükségleteikhez szükséges termékeket cserekereskedelem formájában szerzik be. 

Társadalmi berendezkedésük a környezettel harmonizáló, stabil, öntörvényű és egészséges rendszer. Nem zárkóznak el a világtól, de a szabályaikhoz ragaszkodnak. Az indián törzs életmódjának, vitalitási képességeinek, étkezési szokásainak megismerésére kutatói csoportok alakultak, akik a tarahumara indiánok hosszú életének titkát keresik. Az egyébként többnyire kukoricán, babon élő, és tejterméket, húst egyáltalán nem fogyasztó indiánok a világ leggyakrabban és leghosszabb távot naponta lefutó népcsoportja.

A futás és a gyaloglás a tarahumara indiánok számára az életben maradás egyik legfontosabb eszköze. A futással függ össze napi rutinjuk, munkájuk, élelemszerzésük és kikapcsolódásuk. 
Gyalog vagy futva képesek akár 70 órán át terhet cipelni, az állatokat nem fegyverrel vadásszák le, hanem addig futnak folyamatosan az állat után, amíg az a kimerültségtől összeesik. Gyalog mennek látogatóba, ünnepségekre, akár 250 km távolságra is. Labdás futóversenyeket rendeznek, ahol a két csapat 24–48 órányit is képes futni folyamatosan, miközben labdát rugdosnak maguk előtt. 

A tarahumara indiánoknál a futás a férfiak kiváltsága, a nők is tevékenyen kiveszik a részüket belőle, igaz a gyerekek mellett kevésbé tehetik meg, hogy akár két-három napon keresztül futkorásszanak. Így a nők rövid távja 60–100 km-ben merül ki. 

A „Tiszteletfutást a tarahumara nők előtt” az idén a negyedik alkalommal rendezi meg az Almodóvar egyesület a tarahumarák iránti tiszteletük kifejezésére. A futóegylet tagjai és az eseményhez csatlakozó szimpatizáns futók színes nyári ruhákban és normál esetben (mármint a tarahumarák esetében) szandálban futnak. A budapesti futóknak engedélyezett a megszokott sportcipő használata is. 

Az eseményről bővebben az Almodóvar Futó Egylet Facebook-oldalán lehet tájékoztatást kapni. 

Egy jó ideje egyre több helyen ízlésesen kivitelezett könyves szekerekre bukkanhatunk forgalmas köztereinken.

Mennyiben más egy, az emberek közé menő, használt könyveket áruló könyvárus, mint egy antikvárium, és miért jó (jobb) ez nekünk még könyvolvasóknak, mint egy boltban keresgélni.

A válasz valószínűleg a lakosság rohanó élettempójára és a technológiai fejlődés mellett a könyvek iránt lankadó érdeklődésére vezethető vissza. 300 forintért könyvet venni megéri, főleg még, ha az időt is rászánjuk, hogy elolvassuk őket. 

A program lényege, hogy olyan emberek is minőségi irodalmat kínáló könyvekhez juthassanak, akik nem tudnak elmenni az antikváriumba, vagy nincs erre lehetőségük. A mozgó könyvárusok polcain árult könyvek sok esetben megegyeznek az antikváriumokban árult könyvekkel, csupán áruk nem lesz több, mint 300 forint, miközben az antikváriumokban magasabb áron lehet megvenni ezeket a könyveket.

A Mozgó Árus kezdeményezés egy állami pályázatból támogatott kezdeményezésből, a Közkincs Egyesületet támogató programjából nőtte ki magát. A Közkincs Egyesület által létrehozott program egyik célja, hogy a 300 Ft/darab áron kínált könyvek ösztönzőleg hatnak a lakosság olvasási szokásaira.

Az eredeti cél az volt, hogy a könyveket munkanélküli pedagógusok, valamint egyetemi, főiskolai hallgatók árusítanák (olvasható az előterjesztésben), és – úgy tűnik – működik a vállalkozás.

Az egyébként pozitív kezdeményezés szomorúsága mindenképp tükröt mutat olvasási kultúránk és oktatási intézményi rendszerünk hanyatlásának, mindemellett pedig lehetőséget teremt azok számára, akik még szeretnének könyvet olvasni, de nem tudnának a jelenlegi antikváriusi és könyvesbolti árak mellett könyvhöz jutni.

Egy mozgó könyvárus reggelente 1000 könyvvel száll ki az adott közterületre, és este 10-ig van nyitva.

A várakozással idejüket töltők pedig, ha lemondanak okostelefonjaik böngészéséről, akkor az értelmiségi pályájukat elhagyó pedagógusok mozgó könyvespultjainál köthetnek ki, és legtöbb esetben nem üres kézzel távozhatnak.  

Jelenleg a mozgó könyvárusok Budapest több pontján működnek: a Bikás parkban, az Allee bevásárlóközpont mögött, a Szabó Ervin könyvtár előtt, a Corvin közben, Hűvösvölgyben, a Bánffy György Emlékparkban, a MOM Kulturális Központban és Kőbányán, a Kőrösi Csoma Sándor sétányon.

Július 14-én adták át az új Paskál fürdőt. A beruházásnak azért örülhetünk, mert a budapesti lakók kaptak egy új, alternatív energiával működő szaunával egész évben nyitva tartó fürdőt. 

Az eddigi, 1989-ben épült Paskál strand a jelenlegi beruházásig 2 medencével üzemelt. Az új fürdő egy 1400 m² alapterületű fedett fürdőépülettel gazdagodott. A fedett részben egy tanmedencét, egy gyerekmedencét, egy gyógymedencét és egy kinti-benti vízi bárral működő élménymedencét alakítottak ki. Az új szaunarendszerben egy geotermikus szaunát építettek. 

A geotermikus szauna Magyarországon egyelőre egyedülálló. A fürdő hőszivattyús rendszerrel működik, az elfolyó, felesleges 30 fokos vizet pedig fűtésre használják.

A fürdőzök felújított terasszal és modern dizájnú pihenőhelyiségekkel, új öltözőkkel gazdagodtak. A felújítás során a régi medencét két részre, egy úszó- és egy strandmedencére választották szét. 

A Paskál fürdő megújulása azért is fontos, mert ugyanazzal a termálvízzel működik, amivel a Széchenyi fürdő, így ügyes marketinggel akár a Széchenyi fürdőzőit is átcsábíthatják, másrészt a Dagály bezár szeptemberben, ezért valószínűleg megnő az igény egy másik fürdőre.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnep, Szent István király, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Augusztus 20. 1945-ig volt nemzeti ünnep, az ezt követő két évben egyházi ünnepként ünnepelték. 

1945-ben visszakerült Budapestre a Szent Jobb, ami így újra része lett az akkori egyházi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-tól. 

A kommunista rendszer nem tudott mit kezdeni augusztus 20. nemzeti és egyházi tartalmával, ezért tartalmilag megújította és az új kenyér ünnepének nevezte el. 

Az ünnep kiváló alkalom volt a kommunista rendszer üzeneteinek propagálására. Az új alkotmány hatályba lépését, vagyis a szocialista államalapítást 1949-ben erre a napra időzítették. Ettől a naptól kezdve 40 éven keresztül ez a nap volt az alkotmány ünnepe. 1950-től a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánították. A rendszerváltás újabb megújulást hozott az ünnep tartalmi megjelenésében, ismét előkerültek az egyházi és történelmi tradíciók. 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb körmenetet. 1991-ben Szent István napját emelték a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyílvánították. 

A rendszerváltás újabb megújulást hozott az ünnep tartalmi megjelenésében, ismét előkerültek az egyházi és történelmi tradíciók. 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb körmenetet. 1991-ben Szent István napját emelték a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. 

A Fortepan képei között bepillanthatunk az 1939-es Szent Jobb körmenetbe, a kommunista rendszer dicsőítő szlogenjeibe, láthatjuk Kalasnyikovot és Knézy Jenőt, miközben tudósít és találunk fekete-fehér tűzijátékos felvételeket is.