Eredetileg újságíró és fotóriporter, illetve a Printa nevű concept store-kávézó-szitanyomó műhely egyik alapítója, de lefutotta a félmaratont is. Claudia Martins brazil, de fiával évek óta Budapesten él. Ő nyitja a Budapest külföldi szemmel-sorozatot.
Mióta élsz Budapesten és miért pont itt?
Nyáron lesz kilencedik éve és a szerelem hozott ide, ami nem tartott túl sokáig, de a város iránti szeretetem egészen biztos, hogy hosszabb lesz.
Milyen a környék, ahol élsz és hogy tetszik?
Két helyen töltöm a hétköznapjaimat, az egyik a Printa, itt a Rumbach Sebestyén utcában, a másik a Gellérthegy. Két évig kerestük a megfelelő helyet az üzletnek, kimondottan a 7. kerületben. A lakóhelyemért, a Gellérthegyért teljesen odavagyok, csodálatos a kilátás, plusz egyszerre van nagyon közel a belvároshoz, és rögtön ott van az erdő is, csodás fákkal. Nagyon szeretem mindkét világot; és pont jó, hogy a boltom itt van, ott meg lakom, és nem fordítva. A kettő közti utat igyekszem bringával megtenni.
A 7. kerületet azért szeretem, mert nagyon erős a történelme, és mostanában annyi minden lett itt: éjszakai szórakozóhelyek, alternatív bárok plusz egy csomó művész lakik a környékbeli gyönyörű épületekben.
Mik a kedvenc helyeid a városban?
Természetesen az üzletünk. De nagyon kedvelem például a Gerlóczy Kávéházat, pompás az ebédmenüjük és jó a haluk is, csak nem mindig van időm arra, hogy ott egyek. Sétálni a lakóhelyem közelében lévő kiserdőben szoktam a Gellért-hegyen, télen is. Amikor még új voltam a városban, sokszor buszoztam fel a Normafához és ott futottam. Mostanában inkább a Margitszigetre járok futni.
Mi az, amit leginkább kedvelsz Budapestben és az itt élő emberekben?
Rio de Janeiróval összehasonlítva tetszik, hogy sokkal üresebb, és szeretem ezt a szellősségét. Az emberek ugyanolyanok mindenütt, vannak köztük jobb és rosszabb arcok. Kiváló barátaim vannak itt, az egyik legjobb barátom például magyar.
Mi az, amit a legkevésbé kedvelsz Budapestben és az itt élő emberekben?
Az emberekről könnyebben meg tudom fogalmazni: néhánynak – természetesen nem mindenkinek – nagyon nyomasztó a humora. Például állok itt az üzletben, valaki elmegy az ablak előtt - és talán mert a világra mérges vagy másra -, beint valami kellemetlen dolgot. Ezt még mindig nem szoktam meg, mert abból indulok ki, hogy ha nem ismerek valakit - még ha szörnyű napom is volt -, nem vágom arcon.
Ha a pénz nem lenne kérdés, mit változtatnál meg Budapesten?
Jobban karban lehetne tartani a várost. Van jó néhány gyönyörű történelmi épület, amit nem hagynék lepusztulni, helyrehoznám őket. Ha meg tudnám állítani ezt a folyamatot, az már remek lenne. Elkerülném, hogy további épületek jussanak a 8. kerületi Futó utca és környékének sorsára, vagyis, hogy lebontsanak teljes városrészeket, amiknek a helyére egyformára szabott házakat húznak.
Ha egyetlen kívánságod lenne, mi lenne az, amit az eredeti otthonodból, Rióból átültetnél Budapestre?
A tengert, mert az nagyon hiányzik. Leginkább az úszás az óceánparton – amit azzal igyekszem pótolni, hogy gyakran járok a Rudasba. De ha az óceán nem is helyettesíthető, én már meg lennék elégedve az óceánból áramló friss, sós fuvallattal is.
Fotók: Hirling Bálint [origo]
Claudia saját tervezésű táskája, amit több méter biztonsági övből készített
S
Fotó: Hajdú D. András