A Bulinegyed sűrűjében élő János a teraszán üldögélve gyakran nézegette a szemközti tűzfal sátortetős oromzatának falát. A lemenő vagy a felkelő nap fényében a piramisokhoz hasonlította, és már csak a tevéket hiányolta. Egy hosszabb kirándulás alkalmával a szomszéd építész házaspár, kapva az alkalmon, hogy János elutazott, felmászott a háztetőre, és megfestette János ábrándjait.

Az építész házaspár legóépítkezéshez hasonló, mini városképjavító kreatív tevékenysége nem egyedülálló a városban. Belső-Erzsébetváros és a város nagy része számos olyan épített felülettel rendelkezik, amit a fenntartó elhanyagol. Ilyenek az önkormányzati tulajdonban lévő, nem bérbe adott ingatlanok kirakatai, a parlagon hagyott, kiégett zöldfelületek, a bulinegyed összevizelt, másnap kiszáradt vízerekre hasonlító, bűzölgő, párolgó járdái vagy a Közútfenntartó által kijavítatlan kátyúk, töredezett útfelületek és járdák.

 Az elmúlt időszakban több ilyen gerillaakciószerű „városszépítő” tevékenység bukkant fel a városban.

Az akciók közül van, amelyik eléri a célját, és felébreszti a fenntartót Csipkerózsika-álmából. Ilyen volt a civilek elmúlt heti kezdeményezése, amikor is a Millenáris kerékpárpályán kezdték el befoltozni a betonfelület lyukait, aminek hatására a Nemzeti Sportközpontok intézménye átvette a javítás folytatását.

Nem jött ki jól városszépítő akciójából a Kétfarkú Kutya Párt, akik már egy éve szorgalmasan végzik kedves, kis színes városszépítő akcióikat. Ők voltak azok, akik használhatóvá tették a nyolcadik kerületi használhatatlan, dizájnos buszmegállókat, „alternatív útjelző táblákkal” segítik a Blaha Lujza téren kevergőket, és színesre festik az elhanyagolt járda- és útfelületeket. A színező „úttörők” ellen lakossági bejelentés alapján büntető eljárás indult.

 Egyelőre még szabadon színesíthetik a város közterületeit a gerillahorgolók, akik különböző felületeket támadnak le színes fonalaikkal. Horgolták már körbe a Móricz Zsigmond tér gombáját, a Széll Kálmán tér és a Madách tér oszlopait és a Klauzál tér fáit is.

 Az urbanizációs környezethez kapcsolódó szépítőjellegű lakossági akciók, általában a városvezetés, az önkormányzati szerepvállalás hiányosságaira reflektálnak, így többnyire az ott élők tetszését jobban elnyerik, mint a felelősökét, mint ahogy látjuk ezt a Kétfarkú Kutya Párt esetében is.

A 150. születésnapját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert 2 napos rendezvénnyel várja vendégeit. A programok között afro- és latin zenei, táncos programok, mesejátékok, és persze az állatkert lakói lesznek a fő attrakciók.

Mi most azt mutatjuk meg a Fortepan képei közül válogatva, milyen is volt az élet a fővárosi állatkertben a 150 év alatt.

Miközben Hosszú Katinka a Bálna előtti spriccteraszon (is) megússza a világcsúcsot, a szomszédban egyre többen próbálják birtokba venni a felújítás alatt lévő Nehru parkot.

A Ferencvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat által kiírt 2013. évi TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton nyert támogatást a „Nehru-projekt I” című projekt megvalósítására.

A közel félmilliárd értékű beruházás keretén belül új rekreációs terek jönnek létre, illetve design bútorelemeket helyeznek el a Duna melletti területen, miközben a park jelenlegi faállományát megőrzik, közte egy gyönyörű öreg kocsányos tölggyel.

A park egyik leglátványosabb új eleme a Petőfi híd alatt kialakított skate-pálya, amelynek egyedi, meleg színekkel átitatott dizájnja jót tesz a Boráros tér lepattant, szürke hangulatának. A több térelemből álló pályát már lehet is tesztelni, átadás után biztosan népszerű színfoltja lesz a környéknek.

A kültéri sportlehetőségeket egészíti ki egy új focipálya és egy kisebb workoutpark.

Két külön játszóteret alakítottak ki a kisebb és nagyobb gyerekek számára, akik árnyas fák alatt, kellemes környezetben játszhatnak.

Zavarba ejtő elemei a parknak a kültéri pihenőbútorok: nagy részük ugyan még be van csomagolva, de – a sétálók által használatba véve – így is megmutatják a tervezésük hátrányait. A kék és narancssárga színű, műanyag, többféle formációba összeilleszthető padok láthatólag nem képesek a vízelvezetésre, így eső után nagy tócsákba ülhetünk bele – hacsak nem jár arra alkalomadtán egy-egy közmunkás, aki szépen áttörli a bútorokat.

Bár az is látható, a lakosság nem jön zavarba az ilyen hiányosságoktól: a magukkal hozott takarókkal a padokat leterítve élvezik az újonnan kínált kényelmi lehetőséget.

A park Bálna felőli része megmaradt füves területként, ugyanitt folyamatban van a város legnagyobb kutyafuttatójának kialakítása is.

A játszóterek mellett található, Szabó Tamás által tervezett romaholokauszt-emlékmű a park egyik különleges részlete. A krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló szobrot megrongálták, és úgy tűnik, egyelőre a park rendezésébe nem fért bele az emlékmű kijavítása.

A nyári időszakban a koncert- és fesztiválkínálat mellett Budapest tábori palettája is annyira sajátos és színes, hogy még július végén és augusztusban is több olyan lehetőség kínálja magát, amiért érdemes a fővárosban maradni vagy ide jönni. Összeszedtünk néhányat.

A Budapest Cityscape a városi művészet kétnyelvű tábora, ahol szobrászként vagy festőként lehet elemezni, kutatni, felfedezni a város rejtett tereit, ismeretlen arcát. Az inspirálódást koncentrált műhelymunka követi, amelyet a Corvin-rajziskola művészetpedagógusai vezetnek. A táborra július 25-ig lehet regisztrálni. 

A Robotikatábor a Cubelets-féle intelligens építőkockák interaktív használatán alapuló tananyagra épül, ami az algoritmikus gondolkodás alapjaiba vezeti be az ifjú táborozókat játékos és kooperatív úton. A robotika mellett a gyerekek angol-, tenisz-, kézműves és magyar mint idegen nyelv foglalkozásokon is részt vehetnek.  

A népszerű Legótábor Budapesten két helyszínen, a II. és a XVIII. kerületben várja az építőjátékosokat. A tábor, ahol egész nap építeni lehet. A műanyag építőkockák vezérelte világban a terepasztal-építéstől és csoportos építőversenyekig kalauzolják a gyerekeket a szakképzett pedagógusok. 

Egyedi táborba hívja az alkotókedvűeket a CaritArt Művészeti Egyesület. Az alapítvány budapesti telephelyén, ahol egy héten keresztül van lehetőségünk a könyvkötészeti technikák elsajátítására, úgy, hogy közben felújíthatjuk és újraköthetjük régi könyveinket.

A legdrágább táborok közé tartozik a Budapesti Állatkert Zoo tábora, ami tartalmas, érdekes kihívások elé állítja a fiatalokat. Az egy hetes turnusok alatt a gyerekek megismerkedhetnek a Földön élő állatvilág apraja-nagyjával, elsajátíthatják az állatokról való gondoskodás rejtelmeit, és mindezt kézműves foglalkozások és a cirkusz fűszerezik.

Beteg és fogyatékossággal élő gyerekek táboroztatását vállalja fel a Bátor Tábor népszerű vállalkozása. A Bátor Tábor több táborozási lehetőséget kínál. A nyári, nem speciális turnusokra a daganatos, cukorbeteg, hemofíliával, krónikus ízületi gyulladással és IBD-vel kezelt 7–18 éves gyerekek jelentkezését várják. Itt közel annyi vagy több önkéntes segíti a táborba érkező gyerekek jól létét.

Egy kicsit átlépve Budapest határait igazi természetbúvárkodási lehetőséget kínál a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. A 9–12 éves természetbúvároknak szóló tábornak a Királyréti Hiúz Ház ad otthont. A napi programok közt a kis természetbúvárok megismerkedhetnek a vizek, odúk, bányák lakóival. Túlélésre ösztönző és tájékozódást segítő terepi játékok fűszerezett kirándulásokkal ismertetik meg a gyerekeket a Királyrét növény- és állatvilágával. 

S az utolsó helyszín a Tábor Anyunak, már csak az ötlet miatt is megéri!

Eldőlt az Orczy-kertben található egykori vívóterem, közismertebb nevén Bárka színház sorsa. 

Míg 2013-ban volt némi esély arra, hogy a Bárka színház átmentődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartása alá, az évek során az ilyen és másfajta illúziók is elapadtak. Mostanra világossá vált, hogy Józsefváros önkormányzata szabadulni kívánt az épülettől, és az állami finanszírozású NKE szolgálatába állította az épületet. Az épület régi funkciójával újul meg, ismét vívóterem lesz az egy időre teátrummá változott belső térből.

Az egykori angol parkban, Pest akkori legszebb parkjában, 1829-ben építették meg a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiának első épületegyüttesét, amit a 30-as és a 80-as években még kibővítettek és átalakítottak. Ennek az épületegyüttesnek volt a része a vívóterem, amit Nagy Bálint és Arnóti Éva építészek és Magyari Éva belsőépítész tervei alapján alakították át színházzá.

A Józsefvárosi Önkormányzat által alapított Bárka színház 1997 őszén kezdte meg a műemlék épületben sikeres pályafutását, amire mostantól leginkább csak emlékezhetünk, mind az épületre mint színházra, mind a társulatára.

Miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a terjeszkedése közben lassan felfalja a város egykori legszebb parkját is. 

A Kétfarkú Kutya Párt szellemes, de leginkább hasznos akcióval rukkolt elő. Mint egy előző posztunkban is megírtuk, a Józsefvárosi Önkormányzat az elmúlt év nyarán a Műegyetem diákjaival közösen dizájnbuszmegállókat alakított ki a kerületben.

A dizájnbuszmegállók nem is hagytak kérdést a kreativitást illetően, sőt még az újrahasznosítás is kipipálható lett a projektben, mert méregdrága (már fel nem használható?!) közlekedési táblákból készítették a várakozó-pihenő-utcai tárgyakat. A buszra várók védelmét szolgáló új designelemeknél csak egy dolog nem sikerült, hogy a várakozókat megvédjék a környezet hosszú távú kellemetlenebb hatásaitól, az esőzéstől, vagy árnyékot nyújtsanak a tűző napon.

Ezt nem bírta tovább nézni a Kétfarkú Kutya Párt, és az önállóan álló palacsintaoszlopokat összekötötte egy-egy nagyobb fémtáblával, némileg nagyobb fedettséget nyújtva az eső és a tűző nap ellen. Közben a közlekedési táblákat is szemlélhetjük a fejünk felett. 

A teljesség kedvéért még kölcsönesernyőket is helyeztek az oszlopokra, hogy eső esetén teljesebb legyen a védelmi hatás.

A buszmegállók újrahasznosítása. A megújulás formái határtalanok. 

Fotók: Magyar Kétfarkú Kuyapárt

Az idei Múzeumok éjszakája okozhat némi fejtörést június 25-én az éjszakai kiállításlátogatóknak, rengeteg programmal készülnek ugyanis most is az intézmények.

A vonzó kínálatból kiemelkedik a Nemzeti Galéria Picasso-kiállításához kapcsolódó, a kaleidoszkóp változatosságát idéző, sokszínű programja.

A tárlatvezetések mellett koncertek (nem csak felnőtteknek), workshopok és gyűjteménytörténeti séták színesítik a repertoárt. A zenei aláfestést a MintaPinty gyerekzenekar, a Nemzeti Filharmonikusok, a Fra Palermo zenekar és a nyelvtörő rapet, slam poetryt, jazzt és költészetet vegyítő Bob és Bobék Orchestra szolgáltatja. 

Az Aquincumban teljes körű wellnesscsomag-kínálattal várják a látogatókat. A szappan-, parfümkészítés és a biokozmetikai bemutató és vásár mellett a római emberek ókori fürdőkultúráján keresztül színészek szólaltatják meg a múlt egykori szemtanúit.

Az Óbudai Múzeumban a nemrég nyílt Játék a városban című kiállítás határozza meg az estét. A családi színház és a Mystery Gang koncertje mellett tárlatvezetést tart Varró Dániel, Szabó T. Anna és Poós Zoltán.

A Ludwig Múzeumban a Szenvedély, rajongás és művészet című kiállítást zenei csomagba ágyazzák. 18.00 órától DJ Bem aka Matild dj-szettjét hallgathatjuk hajnal kettőig, és ide érkezik a Valyo kukucskálódoboza, amibe belenézve személyes élmények nyílnak meg előttünk szerelmekről, fürdőzésekről, a Dunához kapcsolható élményekről.

A Néprajzi Múzeumban hősökön, felfedezőkön és újítókon keresztül jutunk az "ég-tájak" birodalmába. Ég és föld különleges szereplői, felfedezők, csillagképek, távoli tájak népei, hagyományok és időtlen történetek elevenednek meg a múzeum falai között. Együtt vizslathatjuk a csillagos eget és a balettcipők talpát. Kongótól Szibériáig, az Alföldtől Mexikóig bejárhatjuk a nagyvilágot, majd éjfélkor a bál vége előtt összegyűjthetjük Hamupipőke elhagyott cipőit.

Az idei év újdonsága a budapestiek számára, hogy a környezettudatosság jegyében idén először elektromos kisautók is közlekednek majd a kisebb múzeumok között. Azok, akik inkább bicikliznének, azokat a Bubi várja az erre éjszakára szóló ajánlatával.

Minden mellett a BKK Múzeumbuszok az elmúlt évekhez hasonlóan szállítják majd a karszalaggal rendelkezőket 18.00 és 02.30 óra között.

Az útvonalakról, programokról a muzej.hu honlapon és a programfüzetből lehet tájékozódni.

Ádámot és Évát almával és kígyóval, valamint Örkény-egypercest ajándékozott a Madách téren járóknak a gerillakötők csoportja. 

A horgolt „kisszínes”, a Madách Ember tragédiájára utaló jelenetábrázolással vagy az Örkény egypercessel nemcsak megköti, hanem összeköti a közteret, az irodalmat és írót, a színházat és az arrajárót.

A Kézimunkások Szakszervezetéhez kapcsolható Gerillakötők a köztéri kötés világnapja alkalmából díszítették fel az Örkény Színház előtti oszlopot.

A köztéri kötés világnapját 2005 óta minden év júniusának második csütörtökén tartják. Az idén Budapesten egy kicsit hosszabbra nyúlik az esemény.

A horgolt-kötött mintákból kirajzolódik Ádám és Éva az almával és a kígyóval, a virágos rétek és a fodrozódó felhők. Az oszlop másik oldalára egy Örkény-egyperces került, mi más. A harmadik oldal az éjszaka rejtelmeibe vezet.

A gerillakötő(nő)k már eddig is több helyszínen színesítették a várost. Felöltöztették már a Móricz Zsigmond körtéri gombát, a Klauzál téri fákat és a városi padokat.

Egy nap múlva, június 18-án a Városligetben nagyszabású közösségi kötészetre készülnek, ami ebben az esetben nem csak azt fogja jelenteni, hogy a gerillakötők feldíszítik a fákat, hanem több közösségi program is kapcsolódik az eseményhez. Lesznek workshopok, előadások, és a fákon túl beszélgetnek személyes történetekről, a nőkről és hátrányos helyzetű emberekről is.

Fotók: Szerkesztő

Miközben az ország nagy része az Eb-re kijutó foci válogatottra és a vébére kijutó magyar férfi kézilabda-válogatottra figyel, szombaton a Kőér utcai uszodában is figyelemre méltó sporteseményre készülnek, az ország első Swimathon versenyére.

A Swimathon 2016 nem egy szimpla úszóverseny, hanem egy olyan adománygyűjtő kampány, ahol helyi közösségek fontos céljaik megvalósítására gyűjtenek. 

Az idén 4 szervezet szimpatizánsai állnak a rajtkőre.

1. A Ferencvárosi Felépülési Központ célja, hogy a Kék Pont Alapítvány közel húsz éve működő ferencvárosi drogambulanciáját és drogkonzultációs központját olyan felépülési központtá alakítsa át, amely eszközeiben és szolgáltatásaiban az elmúlt évek dizájnerdrog-robbanására adhasson érdemi, hatékony reakciókat.
2. A Déméter Alapítvány a csontvelő-transzplantáción átesett gyerekek családjait befogadó, 2006-ban nagy társadalmi összefogással megépülő Démétér Ház bővítéséhez gyűjt támogatást.
3. A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány - egyben a Swimathon szervezői is - helyi közösségi programok megvalósításáért kampányolnak.
4. A József Attila-lakótelepi Anyaközpont közösségi teret épít. A Kikötőt az Anyahajónak programjait nem várt siker övezi, ezért is fontos, hogy a kezdeményezés állandó, használható otthonra leljen.   

A gyűjtésben 1 hónapja 63 jól és kevésbé ismert ember vesz részt, akik kiárusítják úszó-kilométereiket. Az összegyűjtött összeget pedig az alapítványoknak ajánlják fel. 

A kampányban olyan közismert arcok vesznek részt, mint Ragályi Elemér operatőr-filmrendező, V Ügynök, a Tilos Rádió 7térítő című műsorának társ-műsorkészítője, Tóth Zoltán (Spenót) a Puszi együttes frontembere, Szemere Katalin újságíró, Sándor Erzsi és még sok fontos ember. 

Van, aki jól úszik, van, aki jól kampányol. Két nappal az esemény előtt már több mint 6 millió forintot gyűjtöttek össze, és több mint 1000 támogatót szereztek. 

Kis kávézók, kis kocsmák, kis kiállítások, ami jó nekünk. A kultúrát és művészetet kedvelők számára is igen szerethető jelenség a kiállító művészek, a kocsmák és vendéglátóhelyek azon találkozása, amikor a művészek munkái a vendéglátós helyiség kiállítási tárgyaivá válnak. 
A vendéglátóhelyekre kihelyezett képek, tárgyak ebben a formában a galériákban bemutatottaknál intimebb és közelebbi helyzetbe kerülnek. (Arról nem is beszélve, hogy hova juthat egy alkotás, amikor a kliens-nézelődő egyre ittasabb állapotba jut.)
Az alkotók és kocsmahelyiségek egymásra találása a legtöbb esetben a már régebben kialakult „baráti” kapcsolatra épül. Az alkotó többnyire rendszeres látogatója az adott kocsmának vagy épp egy törzsvendég protezsáltja. De vannak, olyan kocsmák is, ahol külön kolléga foglalkozik a kiállítások szervezésével (is).

A Nagydiófa utcai Massolit kávézó intim kistermében (az egész Massolit egy nagy intimitás) a dadaista, paradicsomszószt szívesen falra kenő Berei Zoltán kiállítása látható, aki paradicsomszósz és tejes zacskó mellett még a Farkas Bercit is idehozza nekünk pár napra. 

A kiállítás a kenézlői dadaista művész gesztusa a bulinegyed Bermuda-háromszögének lakói és átutazó rétege számára. 

A Bodrogközből származó alkotó művészete helyrajzi választás. A Bodrogköz 1950-ig a dadai felső járás közigazgatási egység része volt. Berei Zoltánék – Pásztor Attilával és a Pallagi Miklóssal – a mai napig gyűjtik és feldolgozzák a Bodrog-zug fotóarchívumát, vizuális töredékeit képzőművészeti és mozgóképi alkotásokban. A kenézlői tárgyi emlékezet és a kortárs művészet mixelt elegye még pár napig látható a Massolit könyvesbolt és kávézóban.

Szintén a bulinegyedben, a Kőleves étteremben kapott helyett Schnedarek Réka Lélekképek című kiállítása.

Réka utóbbi időszakának munkáiból, elsősorban akvarelljeiből válogatott a vendéglőbe. Ezeket az alkotásokat a művész előző figurális, látványelvű munkáival szemben az erős színvilágba helyezett, nonfiguratívabb, intuitívabb lélekfestészet jellemzi.

A kocsma art (KocsmArt) évek óta meghatározó képviselője Berki Ági kurátor, aki rendszeresen kiállításokat rendez a budai Libella kocsmába.

Most épp Orosz Ricsi kocsmajátékait karolta fel és vitte magával a Villányi borozóból. Orosz Ricsi régóta készíti összegründolt, lomtalanított és egyéb tárgyakból a jobbnál jobb kocsmajátékokat, amelyeket ki is lehet próbálni. A változatos játékok között találunk építést lezáró deszkákból készített gördeszkát, papír és kartonmaradékból készített malomjátékot és játékos szeszes üvegeket. Orosz Ricsi egyébként annak örül a legjobban, ha vendégek használják a tárgyait. Június 25-ig még van lehetőség kipróbálni őket.