Emlékszünk arra a játékra, amikor két rajzot összehasonlítva meg kell találni a különbségeket?

Aki szereti ezt a játékot, most kedvére gyakorolhat a Klauzál téri tűzfalon. A régi, sokak által kedvelt, zöldség-gyümölcs kereskedést ábrázoló képet felújítási munkálatok miatt újra kellett festeni. A régi festményt még 2012-ben készítette a Neopaint csapata. A képet a Lumen zöldséges ihlette, amely pont a tűzfallal szemben áll.

Az új munka kicsit más, mint az első, de Klauzál tér két meghatározó zöldségese  - egy igazi és egy rajzolt – ezután is szembenézhet egymással minden reggel.

A Palotanegyed zöldfelületeivel, eldugott kis tereivel, hangulatos vendéglőivel, kocsmáival a lassú, felhőtlen időtöltés príma lehetőségét nyújtja a belváros egy zsebkendőnyi részén.

A Palotanegyed Józsefváros Nagykörúton belüli része, az Astoria, a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út és a Múzeum körút által határolt területen.

A többnyire 1861-1900 között, neves építészek által épített paloták, kúriák és az itt lakó gazdag polgárok miatt "mágnásfertálynak" is hívták a "nyolckernek" ezt a részét.

A mostani Palotanegyed viszont az egyetemisták, fiatalok és külföldiek kedvelt helye.

Tavasszal a negyed kihagyhatatlan terei a Baross utca Kálvin térre kiöblösödő tere, a Mikszáth Kálmán tér, a Lőrinc pap tér és a Gutenberg tér a Gutenberg-ház szomszédságában. Ha már zöld, akkor persze a múzeumkertben is lehet üldögélni, napozni.

A paloták közötti kis utcákban számos vonzó étterem, kiskocsma, cukrászda vagy biobolt bújik meg, amelyek egyediségükkel apró színes, vonzó elemei a negyednek. 

Bővebben a Croma betonpadról: Van egy szuper betonpad a városban

Fotók: Szerkesztő

A Liget Projekthez kapcsolódóan újjáépül az Állatkerti út melletti három pavilon is.

A pavilonok Feszl Frigyes eredeti tervei szerint újulnak meg, kávézó, cukrászda, üzletek kapnak helyet bennük, a környezetükben pedig időszakos kerthelyiségek nyílnak.

Nemzetközi közönségdíjat kapott a VPI Betonmanufaktúra CROMA névre hallgató betonpadja.

Az Architizer A+ Awards díj a világ egyik legfontosabb építészeti és designdíja. A versenyben több száz kategóriában választják ki a legjobbakat. Az idén a köztéri bútor kategóriában a VPI Betonmanufaktúra CROMA köztéri betonpadja kapta meg a közönségdíjat. 

A kreatív- és designiparban a beton mint használható anyag egyre rangosabb szerepet tölt be. 

A Paunoch Renáta és Varga Péter István által tervezett pad kivitelezésénél az volt a cél, hogy a finombetonból készült, kellemes tapintású pad találkozási pontként funkcionálhasson.

A pad öt szabadon variálható elemből áll, amelyeket finom grafikákkal díszítettek. CROMA betonpaddal találkozhatunk már a Pollack Mihály téren és Vizafogó sétányon is.

Fotók: VPI Betonmanufaktúra facebook oldal ; Bakonyi Zsuzsa

A legismertebb szobor Marton László a Dunánál című alkotása. Az 1980-ban a Kossuth téren felállított szobrot a tér átalakításakor eltávolították, majd 2012-ben a Duna-parton kapott helyet a Parlament oldalában. 

Varga Imre Margit-szigeti József Attila-szobra viszont többször is eltűnt már helyéről. Az 1974-ben készített szobrot, először 1977-ben lopták el, majd 11 évbe telt, mire pótolták. Kilenc évvel később a szobrot ismét ellopták. 2014-ben pedig vandalizmus áldozata lett, miközben más szobrokat elloptak. A szobor a rongálást követően a BTM Budapest Galériába került, hogy felújítsák.

A város harmadik József Attila-szobrát 2006-ban állították fel a Liszt Ferenc téren. A költő az 1895-ben megnyílt Japán kávéház rendszeres látogatója volt, ahol kiterjedt társasági életet élt. Így ír József Attila a kávézó tulajdonosáról: „Kraszner Menyhértnek, aki Pestre Japánt varázsolt, nem akarok sokat mondani, de majdnem olyan kávés ő, amilyen költő én vagyok.” Ebben a kávézóban kezdte el papírra vetni „1936. május 22. péntek, 12 előtt 8 perccel” a Szabad ötletek jegyzékét. A költő születésének 100. évfordulója alkalmából Gyurcsek Ferenc készíthette el József Attila félalakos portréját, ami csendesen megbújik a tér árnyas fái alatt. 

 A negyedik József Attila szobor a XIII. kerületi József Attila téren található. A szobor Beck András 1952-ben készült alkotása. 

A nem rangsor szerinti felsorolásban ötödik szobor a XX. kerületi Pesterzsébeti József Attila Általános Iskola előtt áll. A szobrot Oláh Gyula készítette a költő születésének 100. évfordulójára. 

A józsefvárosi telefonközpont épülete 1999 óta üresen éktelenkedett a Horváth Mihály tér sarkában. Bejutni az épületbe nagyon ritkán, egy-egy szervezett bejárás esetén lehetett. 

Miután több hasznosítási elképzelést is nyilvánossága hoztak, az elmúlt évben elkezdték az épület felújítását. Ma már azt is lehet tudni, hogy egy hotel nyílik az épületben.

Térey János író, urbanista 2014-ben megjelent verses-novellás kötetében a közelmúlttól a közeljövőig Budapest ismert és ismeretlen helyszíneiből, annak hol nagyszabású, hol kisszerű figuráiból mutat be jó párat. 

Térey a videóban a telefonközpont tetejéről beszél az épület titkairól, Józsefvárosról és Budapestről. 

Az épületről az Érzelmi zsarolás című versében így ír:

"Kint megállt rágyújtani a józsefvárosi telefonközpont
Erődítményjellegű tömbje alatt.
A sarkon állt egy teherautó
A farán hatalmas vöröskereszttel.
Hallani lehetett a sofőrjét: „A csapatmunka ebben
Az országban döghalál.” Nincs válasz."

Térey könyvéhez 2014-ben a Könyvhétre egy, a helyszíneket bejáró, interaktív Google-térképet készítettek. A térkép ezen a linken elérhető. 

Az épületről egy régebbi posztunkban itt olvashat. 

Nem csak a VII. kerületben tűnnek el városképileg meghatározó épületek. A furcsa, az épített környezetre visszavonhatatlan hatással bíró önkormányzati döntések bármelyik kerületben felüthetik a fejüket. Most épp Ferencvárosban, a Kálvin tér közeli Erkel utcában bontanak egy 1860 körül épült kétemeletes, romantikus bérházat. 

A Ráday utcából nyíló Erkel utcai épülettől 2010-ben vonták meg a helyi védettséget. Az önkormányzat 2014-ben írt ki pályázatot az épület értékesítésére.

Az új tulajdonos és az önkormányzat értelmezésében is az ingatlaneladás céljaként meghatározott „hozzájárulni az épített környezet minőségének javításához” definíció a 150 éves épület bontását jelentette. A bontást a tulajdonos az önkormányzat hozzájárulásával gyorsan el is kezdte.

A szenvtelen és visszavonhatatlan rombolásban leginkább az a szemet szúró, hogy az épület nem volt rossz állapotban, így a bontás semmiképp sem volt indokolt. Az Urbanista szerint a ház az önkormányzati ingatlan adok-veszek áldozata lett.

De vajon mi lesz helyette? 

A kis romantikus épület helyett az Erkel Residences névre hallgató hatemeletes, nem igazán városképbarát, modern luxuslakásokkal teli épület kerül.  
A baj pedig az az új építéssel, hogy ebben a városrészben lebontanak egy olyan épületet, amelynél ez egyáltalán nem volt indokolt, megbontják a város szövetét, és a helyére beépítenek egy városképidegen objektumot.

Mint tavasszal nyíló virágok, úgy nyílnak meg a Nyitva! fesztivál keretében Budapest különböző terei, nem használt helységei, a város közönség elől elzárt házai, udvarai, épületei a Kortárs Építészeti Központ szervezésében.

Április 1-jén kezdődött a második Nyitva! fesztivál. A fesztivál ideje alatt, vagyis egész áprilisban a közösségek, civil kezdeményezések üresen álló, épp nem használt helyiségeket kapnak meg ingyenes használatra, ahol kipróbálhatják „álmaik tevékenységét”. Jó esetben pedig a tulajdonos is jól járhat, mert könnyebben vagy némi szerencsével ráakadhat potenciális bérlőjére. 

A bérlő és tulajdonos egymásra találásának és a Nyitva! fesztivál sikertörténete a Naspolya Nassolda, amely az első fesztivál alatt nyitotta meg a nassoldát 1 hónapra a Káldy Gyula utcában. A kezdeményezést a tulajdonos is annyira megkedvelte, hogy közös nevezőre jutással már a Naspolya Nassoldában készülnek Budapest legfinomabb és legegészségesebb sütijei.

Az idén 6 üzlet talált gazdára. A Paulay Ede utca 19. századi műemlékházba kortárs alkotók műhelyeket és bemutatóteret nyitnak, ahol a közönség, mint egy igazi nyitott műhelyben ki is próbálhatja a tevékenységeket. 

Üzlethez jutottak újrahasznosítással foglalkozó designművészek, zöld gondolkodók, gyerekprogramot csináló önjelöltek. Ígéretes programkínálatot takar a Gondnok projekt, aminek a keretében 30 nap alatt 30 elfelejtett, fiókban hagyott műalkotás lesz ismert Kádár László nyugdíjas, vagyis a teremőr közreműködésével. 

A fesztivál extra helyszíne az idén a Kazinczy utca lesz. A helyi vállalkozók összefogásával és az AZÉRT Egyesületnek és a Magyar Plakát Társaságnak köszönhetően egy hónapra kiállítótérré válik az egész utca, és egy hónapon át a művészi plakát visszanyeri eredeti funkcióját, és újra megszólítja az utca emberét.

Az április 6-án kezdődő Funding the Cooperative City–Budapest workshopján, beszélgetésein, a közösségi terek és szolgáltatások működtetéséhez szükséges kreatív, innovatív gazdasági modellekkel ismerkedhetünk meg. A háromnapos  program górcső alá veszi a közösségi finanszírozás, illetve a közösségi befektetés módszereinek alkalmazhatóságát a budapesti/magyarországi ingatlanpiacokon. 

A workshop célja rávilágítani Budapest sok ezer, kihasználatlanul álló ingatlanára és arra, hogy az ingatlanpiac és a társadalom változásával valószínűleg egyre több közösség fog jelentkezni ezeknek az üres ingatlanoknak a nonprofit vagy közösségi célú hasznosítására.

A rendezvényre érkező külföldi, különböző innovatív, közösségi városfejlesztéssel és közösségi célú ingatlanfejlesztéssel foglalkozó szakembereken keresztül közelíthetünk a magyar valóságos ingatlanvagyon helyzetének megmozdításához.  

A Budapest 100, a KÉK harmadik programján keresztül számos Budapesti ház lesz elérhető a lakosság számára. Az idei év témájához kapcsolódva a Nagykörút házai nyílnak meg április 16-17-én.  

Ezalatt a két nap alatt beszélgetéseken, kulturális programokon keresztül ismerhetjük meg a körúti kávéházak, színházak, mozik néhai és mai világát a Margit hídtól a Petőfi hídig. 

Az V. kerületben található József nádor térhez az elmúlt hetekben egyre több sajtóvisszhangot kiváltó esemény történt. Kezdődött a három hete kivágott fákkal, majd a volt Postabank-székház eladása, hasznosítása körüli hercehurcával, ma pedig arról döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy megszünteti a téren található női hajléktalanszállót.

A kis teret a 19. század elején még a Sóhivatal mögötti térnek, az 1820-as évektől Joseph Platznak, 1874-től József térnek hívták. Mai nevét 1938-ban kapta. 

A téren állt a József nádor-szobor is, amit a fák ledózerolása mellett elbontottak, remélhetőleg nem fekszik majd ismét közel egy évtizedet egy ládában, mint 1860–69 között. , 

Klösz György 1900-ban készült felvételén még nagyon sok fa van a téren. A tér arculata a második világháború után jelentősen megváltozott, már akkor kevesebb lett a fa, viszont maradt a füves-virágos placc.

A rendszerváltás után, sőt a dózerolás előtt már egyre szembetűnőbb volt a tér elhagyatottsága.

A Fortepan.hu gyűjtésében még meg lehet nézni, hogy voltak a térnek vígabb napjai is. 

Kevés esélyünk van arra, hogy a Rákóczi út egyhangú forgatagába beágyazódott épületek mögött megpillantsuk a Rákóczi út 57. számú ház belső kertjében található templomot. 

A Luther-ház udvarában található épület egykoron a népes pesti evangélikus közösség központja volt. A templomot az 1860-as években építették. A paplak, az iskola és az imahely kialakítása viszont meghaladta a gyülekezet pénzügyi hátterét, ezért a templomot először U alakban, majd teljesen körülzáró bérházat építettek. 

Az egyházi iskolához köthető Petőfi Sándor, a templomhoz Mikszáth Kálmán esküvője és mai kortárs írónk, Závada Pál keresztelője is. 

A történelmi események sorában hánykolódó pesti szlovák népesség száma fokozatosan csökkent, ezért a felekezet 1965-ben úgy döntött, hogy eladják a templomot.

Ettől az időponttól kezdve az államosított templom a kulturális hasznosítás egyik példatára lehetne. Volt már kutatóintézet, minisztérium, működött itt tudomány és technika háza, volt kaszinó és táncstúdió. Ma a háromszintes épület konditeremként funkcionál, edzőteremmel, öltözővel és a legfelső szinten kialakított, templomablakokkal ékesített cross-fitt teremmel.

A kívülről lehangoló látványt nyújtó, leromlott állapotú műemlék épületnek jelenleg az ingatlanpiacon keresnek gazdát.