Budapesten már egyre több olyan helyszín van, amelyek a városi sportolásnak adnak teret. Most kapott például új snakeboardpályát a Nehru park, miközben terjednek a kültéri konditermek, a workout park-ok. Szombaton viszont nem a magányos sportolási forma, hanem a közösségi sportolás élménye kerül előtérbe.

Az első Budapest Urban Games szervezői a város szívébe, egyenesen a bulinegyed közepére szervezik a város első utcalimpiáját. A céljuk, hogy mozgásba hozzák a városrész nem sportolásra használt, de a városi sportok űzésére kitűnően alkalmas köztereit.

Persze a Klauzál térről nem mondható el, hogy nem használják ki a helyiek, hisz sokszor az időjárási viszonyokkal is dacolva lógnak workoutosok a szeren, vagy passzolják a labdát kosarasok és focizók. Szombaton itt az Urban Games nagyköveteivel 4+1 fős csapatokban lehet népszerűsíteni a grundfocit, és kipróbálni a pingpong egy újragondolt változatát, a TTX (Table Tennis X)-et.

A Madách téren jelenleg leginkább a térkövek és az ugrándozó szökőkút fel-feltörő vízsugarai között lehet szlalomozni, ellenben szombaton itt fitogtathatják tudásukat a kültéri kondizás szerelmesei, akik az Urban Games keretében szervezett freestyle és amatőr erőnléti megmérettetés mellett a Kenguru Pro Street Workout World Cup 2016 világkupa hivatalos magyarországi előselejtezőjén is részt vehetnek.

Belső-Erzsébetváros utcái és épületei adják a díszletet a kígyózó, rendhagyó pályára terelt Snake Run futóversenynek is.

Az egyetlen helyszín a vigalmi negyeden kívül a Citadella lesz, ahol kerékpáros versenyt rendeznek, és látványos longboardozás is lesz.

Nevezésről, eseményekről olvasgass bővebben itt, a Facebookon pedig itt.

Szombaton a Margitszigeten zárják adománygyűjtő kezdeményezésüket a Földönfutók. A Földönfutók elnevezésű akcióban amatőr futók vállalták, hogy legalább 1400 kilométer lefutásával hívják fel a figyelmet a világ egyik legkiszolgáltatottabb csoportjára, a menekült nőkre, akiknek adományt is gyűjtenek.
Az összegyűjtött adományokkal a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület női programját támogatják, amellyel a részt vevő menekült vagy oltalmazott státuszú nők hazai beilleszkedését, kulturális integrációját segítik. A női programban jelenleg 7-8 családanya és 3-4 fiatal, egyedülálló nő vesz részt.

A Földönfutók jótékonysági akciójáról bővebben a Facebook-oldalukon lehet olvasni.

Egy jó ideje egyre több helyen ízlésesen kivitelezett könyves szekerekre bukkanhatunk forgalmas köztereinken.

Mennyiben más egy, az emberek közé menő, használt könyveket áruló könyvárus, mint egy antikvárium, és miért jó (jobb) ez nekünk még könyvolvasóknak, mint egy boltban keresgélni.

A válasz valószínűleg a lakosság rohanó élettempójára és a technológiai fejlődés mellett a könyvek iránt lankadó érdeklődésére vezethető vissza. 300 forintért könyvet venni megéri, főleg még, ha az időt is rászánjuk, hogy elolvassuk őket. 

A program lényege, hogy olyan emberek is minőségi irodalmat kínáló könyvekhez juthassanak, akik nem tudnak elmenni az antikváriumba, vagy nincs erre lehetőségük. A mozgó könyvárusok polcain árult könyvek sok esetben megegyeznek az antikváriumokban árult könyvekkel, csupán áruk nem lesz több, mint 300 forint, miközben az antikváriumokban magasabb áron lehet megvenni ezeket a könyveket.

A Mozgó Árus kezdeményezés egy állami pályázatból támogatott kezdeményezésből, a Közkincs Egyesületet támogató programjából nőtte ki magát. A Közkincs Egyesület által létrehozott program egyik célja, hogy a 300 Ft/darab áron kínált könyvek ösztönzőleg hatnak a lakosság olvasási szokásaira.

Az eredeti cél az volt, hogy a könyveket munkanélküli pedagógusok, valamint egyetemi, főiskolai hallgatók árusítanák (olvasható az előterjesztésben), és – úgy tűnik – működik a vállalkozás.

Az egyébként pozitív kezdeményezés szomorúsága mindenképp tükröt mutat olvasási kultúránk és oktatási intézményi rendszerünk hanyatlásának, mindemellett pedig lehetőséget teremt azok számára, akik még szeretnének könyvet olvasni, de nem tudnának a jelenlegi antikváriusi és könyvesbolti árak mellett könyvhöz jutni.

Egy mozgó könyvárus reggelente 1000 könyvvel száll ki az adott közterületre, és este 10-ig van nyitva.

A várakozással idejüket töltők pedig, ha lemondanak okostelefonjaik böngészéséről, akkor az értelmiségi pályájukat elhagyó pedagógusok mozgó könyvespultjainál köthetnek ki, és legtöbb esetben nem üres kézzel távozhatnak.  

Jelenleg a mozgó könyvárusok Budapest több pontján működnek: a Bikás parkban, az Allee bevásárlóközpont mögött, a Szabó Ervin könyvtár előtt, a Corvin közben, Hűvösvölgyben, a Bánffy György Emlékparkban, a MOM Kulturális Központban és Kőbányán, a Kőrösi Csoma Sándor sétányon.

A Bulinegyed sűrűjében élő János a teraszán üldögélve gyakran nézegette a szemközti tűzfal sátortetős oromzatának falát. A lemenő vagy a felkelő nap fényében a piramisokhoz hasonlította, és már csak a tevéket hiányolta. Egy hosszabb kirándulás alkalmával a szomszéd építész házaspár, kapva az alkalmon, hogy János elutazott, felmászott a háztetőre, és megfestette János ábrándjait.

Az építész házaspár legóépítkezéshez hasonló, mini városképjavító kreatív tevékenysége nem egyedülálló a városban. Belső-Erzsébetváros és a város nagy része számos olyan épített felülettel rendelkezik, amit a fenntartó elhanyagol. Ilyenek az önkormányzati tulajdonban lévő, nem bérbe adott ingatlanok kirakatai, a parlagon hagyott, kiégett zöldfelületek, a bulinegyed összevizelt, másnap kiszáradt vízerekre hasonlító, bűzölgő, párolgó járdái vagy a Közútfenntartó által kijavítatlan kátyúk, töredezett útfelületek és járdák.

 Az elmúlt időszakban több ilyen gerillaakciószerű „városszépítő” tevékenység bukkant fel a városban.

Az akciók közül van, amelyik eléri a célját, és felébreszti a fenntartót Csipkerózsika-álmából. Ilyen volt a civilek elmúlt heti kezdeményezése, amikor is a Millenáris kerékpárpályán kezdték el befoltozni a betonfelület lyukait, aminek hatására a Nemzeti Sportközpontok intézménye átvette a javítás folytatását.

Nem jött ki jól városszépítő akciójából a Kétfarkú Kutya Párt, akik már egy éve szorgalmasan végzik kedves, kis színes városszépítő akcióikat. Ők voltak azok, akik használhatóvá tették a nyolcadik kerületi használhatatlan, dizájnos buszmegállókat, „alternatív útjelző táblákkal” segítik a Blaha Lujza téren kevergőket, és színesre festik az elhanyagolt járda- és útfelületeket. A színező „úttörők” ellen lakossági bejelentés alapján büntető eljárás indult.

 Egyelőre még szabadon színesíthetik a város közterületeit a gerillahorgolók, akik különböző felületeket támadnak le színes fonalaikkal. Horgolták már körbe a Móricz Zsigmond tér gombáját, a Széll Kálmán tér és a Madách tér oszlopait és a Klauzál tér fáit is.

 Az urbanizációs környezethez kapcsolódó szépítőjellegű lakossági akciók, általában a városvezetés, az önkormányzati szerepvállalás hiányosságaira reflektálnak, így többnyire az ott élők tetszését jobban elnyerik, mint a felelősökét, mint ahogy látjuk ezt a Kétfarkú Kutya Párt esetében is.

A 150. születésnapját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert 2 napos rendezvénnyel várja vendégeit. A programok között afro- és latin zenei, táncos programok, mesejátékok, és persze az állatkert lakói lesznek a fő attrakciók.

Mi most azt mutatjuk meg a Fortepan képei közül válogatva, milyen is volt az élet a fővárosi állatkertben a 150 év alatt.

Miközben Hosszú Katinka a Bálna előtti spriccteraszon (is) megússza a világcsúcsot, a szomszédban egyre többen próbálják birtokba venni a felújítás alatt lévő Nehru parkot.

A Ferencvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzat által kiírt 2013. évi TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton nyert támogatást a „Nehru-projekt I” című projekt megvalósítására.

A közel félmilliárd értékű beruházás keretén belül új rekreációs terek jönnek létre, illetve design bútorelemeket helyeznek el a Duna melletti területen, miközben a park jelenlegi faállományát megőrzik, közte egy gyönyörű öreg kocsányos tölggyel.

A park egyik leglátványosabb új eleme a Petőfi híd alatt kialakított skate-pálya, amelynek egyedi, meleg színekkel átitatott dizájnja jót tesz a Boráros tér lepattant, szürke hangulatának. A több térelemből álló pályát már lehet is tesztelni, átadás után biztosan népszerű színfoltja lesz a környéknek.

A kültéri sportlehetőségeket egészíti ki egy új focipálya és egy kisebb workoutpark.

Két külön játszóteret alakítottak ki a kisebb és nagyobb gyerekek számára, akik árnyas fák alatt, kellemes környezetben játszhatnak.

Zavarba ejtő elemei a parknak a kültéri pihenőbútorok: nagy részük ugyan még be van csomagolva, de – a sétálók által használatba véve – így is megmutatják a tervezésük hátrányait. A kék és narancssárga színű, műanyag, többféle formációba összeilleszthető padok láthatólag nem képesek a vízelvezetésre, így eső után nagy tócsákba ülhetünk bele – hacsak nem jár arra alkalomadtán egy-egy közmunkás, aki szépen áttörli a bútorokat.

Bár az is látható, a lakosság nem jön zavarba az ilyen hiányosságoktól: a magukkal hozott takarókkal a padokat leterítve élvezik az újonnan kínált kényelmi lehetőséget.

A park Bálna felőli része megmaradt füves területként, ugyanitt folyamatban van a város legnagyobb kutyafuttatójának kialakítása is.

A játszóterek mellett található, Szabó Tamás által tervezett romaholokauszt-emlékmű a park egyik különleges részlete. A krematórium izzó kemencéjét szimbolizáló szobrot megrongálták, és úgy tűnik, egyelőre a park rendezésébe nem fért bele az emlékmű kijavítása.

Eldőlt az Orczy-kertben található egykori vívóterem, közismertebb nevén Bárka színház sorsa. 

Míg 2013-ban volt némi esély arra, hogy a Bárka színház átmentődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartása alá, az évek során az ilyen és másfajta illúziók is elapadtak. Mostanra világossá vált, hogy Józsefváros önkormányzata szabadulni kívánt az épülettől, és az állami finanszírozású NKE szolgálatába állította az épületet. Az épület régi funkciójával újul meg, ismét vívóterem lesz az egy időre teátrummá változott belső térből.

Az egykori angol parkban, Pest akkori legszebb parkjában, 1829-ben építették meg a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiának első épületegyüttesét, amit a 30-as és a 80-as években még kibővítettek és átalakítottak. Ennek az épületegyüttesnek volt a része a vívóterem, amit Nagy Bálint és Arnóti Éva építészek és Magyari Éva belsőépítész tervei alapján alakították át színházzá.

A Józsefvárosi Önkormányzat által alapított Bárka színház 1997 őszén kezdte meg a műemlék épületben sikeres pályafutását, amire mostantól leginkább csak emlékezhetünk, mind az épületre mint színházra, mind a társulatára.

Miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a terjeszkedése közben lassan felfalja a város egykori legszebb parkját is. 

A Kétfarkú Kutya Párt szellemes, de leginkább hasznos akcióval rukkolt elő. Mint egy előző posztunkban is megírtuk, a Józsefvárosi Önkormányzat az elmúlt év nyarán a Műegyetem diákjaival közösen dizájnbuszmegállókat alakított ki a kerületben.

A dizájnbuszmegállók nem is hagytak kérdést a kreativitást illetően, sőt még az újrahasznosítás is kipipálható lett a projektben, mert méregdrága (már fel nem használható?!) közlekedési táblákból készítették a várakozó-pihenő-utcai tárgyakat. A buszra várók védelmét szolgáló új designelemeknél csak egy dolog nem sikerült, hogy a várakozókat megvédjék a környezet hosszú távú kellemetlenebb hatásaitól, az esőzéstől, vagy árnyékot nyújtsanak a tűző napon.

Ezt nem bírta tovább nézni a Kétfarkú Kutya Párt, és az önállóan álló palacsintaoszlopokat összekötötte egy-egy nagyobb fémtáblával, némileg nagyobb fedettséget nyújtva az eső és a tűző nap ellen. Közben a közlekedési táblákat is szemlélhetjük a fejünk felett. 

A teljesség kedvéért még kölcsönesernyőket is helyeztek az oszlopokra, hogy eső esetén teljesebb legyen a védelmi hatás.

A buszmegállók újrahasznosítása. A megújulás formái határtalanok. 

Fotók: Magyar Kétfarkú Kuyapárt

A várban több régi, kedvelt cukrászda üzemel. Ilyen a Várnegyed aljában található régi hangulatú, finom süteményei miatt kedvelt, apró Várfok cukrászda vagy a Várnegyed legjobb süteményező teraszát birtokló, Dísz téri Korona kávézó.

A Várnegyed legrégebbi cukrászdája a Ruszwurm, aminek fennmaradása az önkormányzat helységbérleti díjának emelése miatt, Szamos Miklós Facebook-oldalán közzétett kis videó szerint, veszélybe került.

A megszűnéssel nem egy unalmas, futószalagon készített süteményeket kínáló cukrászdától búcsúzhatunk, hanem egy legendától: például még mindig itt kapható a város egyik legfinomabb krémese.

A Ruszwurmot Schwabl Ferenc cukrász alapította 1827-ben. A cukrászdában mind a mai napig megtalálható az eredeti bútorzat, a Krautsieder által cseresznyefából készített pult, az I. Ferenc idejéből származó kerek óralap. A cukrászda 189 éve működik folyamatosan, csupán a második világháborút követő államosítás után zárt be néhány évre. A Ruszwurm a városnak az a cukrászdája, ami nemcsak a Várnegyed, hanem budapesti imázsfilmek látványossága is volt.

Bár nem cukrászda, de egyedi süteményei miatt nem hagyható ki a felsorolásból a Ruszwurm szomszédságában található Café Miró sem, illetve a Hess András tér. 4. számú házban működő Litea könyvesbolt és teázó, ahol naponta változó süteménykínálatból választhatunk.

Vegán E-könyv

A Terézvárosi Hunyadi tér pár évvel ezelőtt még nem tartozott a legkedveltebb terek közé. Elhanyagolt, lepusztult állapota, unalmas játszótere is inkább más játszóterekre irányította a családokat.

A pár éve felújított tér viszont most olyan, mintha eddigi "pályafutása" csúcsán lenne.

.Gondozott zöldfelületek, tisztán tartott terek, karbantartott padok és közösségi terek fogadják az ide érkezőket. 

A kisebbeket felújított játszótér várja, mellette fitneszpark, új, nem betonalapú pingpongasztalok és sportpálya szolgálja ki a nagyobbakat vagy épp a felnőtteket.

A tér közepén, a szökőkúttal átellenben található zenepavilonban koncerteket rendeznek. A tér egyik, csarnok felőli bejáratánál pedig egy kis pavilonban kávézni és szendvicset fogyasztani is lehet.

Egy város kerületeinek hangulatát, igazi történeteit csak akkor lehet valójában megismerni, ha a helyiek mesélik el a városrészek, épületek történeteit.

Erre ad lehetőséget Belső-Ferencvárosban 2016. május 7-én a Belső-Ferencváros​ Alap támogatásgyűjtő kampánynapja.

Ezen a napon lehetőség van bepillantani a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok kulisszái mögé. Az érdeklődőket  Gönczi Ambrus, a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület gyűjteményvezetője vezeti be  a csarnokot a rakparttal a felszín alatt összekötő alagútba, ahol a Dunáról érkező árút hordták be a csarnokba. A második világháborúban bombatámadás következtében az alagút részben beomlott. 1994-ben állították helyre, és új funkciót kapott. A séta a rámpán, azaz árufeltöltő részlegnél folytatódik, majd a szelektív hulladék feldolgozó és a Hungarikum utca következik, s végül a észre sem vesszük, hogy a manipulációs térben találjuk magunkat

.Az Iparművészeti Múzeum szó szerint tetőtől talpig levetkőzik az érdeklődők számára. Meg lehet nézni hol és hogyan dolgoznak a muzeológusok az épület pincéjében, vagy hogy milyen a kilátás a múzeum tetejéről.

A kerületben kilenc, a Belső-Ferencvároshoz kötődő ismert és elismert ember vagy intézmény az eseményhez tartozó adománylicithez saját személyes tárgyait ajánlja fel. Így lehetünk többek között tulajdonosai a 4 személyes közös pohárnak, egy igazi, háromdarabos pöttyöstárca-szettnek vagy Nádori Lídia-Kun Fruzsina mesekönyvéhez készült "Sárkány a lépcsőházban" képnyomatnak.

Az adománygyűjtő akcióhoz kapcsolódik Belső-Ferencváros lakóinak lokális hangulatú, kerületi civil netrádiója, a Rádió Ráday. A Tilos Rádió egy igazi kihelyezett pop-up stúdióból, a Púder Bárszínházból délután 15 és 18 óra között jelentkezik majd be. A műsorban az egykor Belső Ferencvárosban élt és jelenlegi lakók mesélik majd el a kerülethez kötődő történeteiket. 

A programról bővebben az esemény oldalán lehet olvasni.