Épp nagy erőkkel verik le a Dob utcában a vakolatot az egyik épületről – a város egyik legrégebbi tűzfalfestményével együtt.

Még mielőtt bárki megijedne, hogy hova tűnik szemünk elől a Lumen zöldséges Zsuzsija (legalábbis a falra festett változata), Jankovics Barnabás, a Neopaint képviselője elmondta, hogy mivel beázott a fal felülről, és egy része betokosodott, ezért most a teljes vakolatot eltávolítják, és majd márciusban újra megfestik a képet.

Avagy a tűzfalfestmény nem tűnik el, csak megújul.

Szuper, régi képekkel gazdagított videón mutatja be Jamrik Levente történész az egykori Kohlplatznak, Káposztás piacnak, Szénpiacnak, Zsidó térnek, Török térnek is hívott - és 1866 óta a haza bölcséről elnevezett - Deák teret. 

A kisfilmben beszél a mai Anker közről, ami 1945-ig magánutca volt. Az Anker-házról, amelynek elődje a Gyertyánffy-ház volt, amelyben az akkori házasságszerzők kedvenc helye is működött, a Herzl kávézó.

Ebben a házban vezették be először, hogy „a lakók tartoznak kapunyitás fejében a házmesternek kilenc órán túl rendes díjat fizetni” (Vasárnapi újság).  Nem esik szó a ház tulajdonosáról, az örmény származású Gyertyánffy Dávidról, akit Déryné a legállhatatosabb udvarlói közé sorolt.  Megtudhatjuk, hogy mi volt a kapocs az Anker-ház és Hofi Géza között.

Röviden elmeséli a Marokkó utca, a mai József Attila utca és a Marokkó-udvar jelentőségét, ahol 1840-ben megalakult a Zwack J. és Tsa. Megismerhetjük a Deák térre vonatkozó legfontosabb meghiúsult terveket, például az Erzsébet sugárútét, amely egészen a Klauzál térig nyúlt volna.

Bezárt, lelakatolt kapu fogadja a tavaly ősszel még működő Tébolykert rajongóit. Valamikor 2014 nyarán nyílt a műemlékké nyilvánított, Klauzál utca 15. szám alatti házban a Tébolykert nevű romkocsma. Ez a ház is azok közé az épületek közé tartozott, amelyeket az akkori műemléki hatóság az utolsó pillanatban, 2006-ban ideiglenes védelem alá helyezett. Az ideiglenes védelem azt jelentette, hogy építési és bontási engedélyt a házra csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adhatott ki. 2006 óta sok minden változott: a Kulturális Örökségi Hivatalból is Forster Központ lett, a szabályozási és hatósági feladatkörök is más-más helyekre kerültek.

A hosszú évek alatt a csillagos házak közé sorolt épült hűen megőrizte a kiegyezés utáni, kisvárosias beépítés formáit és a kor különleges hangulatát. A finom tagolású, volutás konzolokon nyugvó, erkéllyel díszített homlokzat mögött megmaradt az épületbelső értékes részlete, az öntöttvas korlátú, vörös mészkőből épült főlépcső, valamint a függőfolyosó korlátja.

A védettség után az épület sokáig üresen állt. 2014 nyarán beköltözött a negyed újabb romkocsmája, a Tébolykert, ami aztán hamar szerves része lett a belső-erzsébetvárosi  bulinegyed Klauzál utcai szakaszának. Működése alatt mindenesetre megvédte a műemléképületet a ledózerolástól vagy attól, hogy annyira lepusztuljon, mint a Király utca 40. szám alatti, hányattatott sorsú ház.

Valamikor október környékén még fenn volt a kocsma táblája az épületen. Mára úgy tűnt el a kocsma táblája, mint maga a Tébolykert és legénysége. Ki jön, vagy mi jön helyükbe? Egy újabb kérészéletű kocsma? Foghíjtelek vagy új befektető vagy a régi? Vajon mi lesz veled Klauzál utca 15? 

Több mindenért pufog a belső-erzsébetvárosi lakos. Dühös azért, mert a rengeteg kocsma miatt ordítozó hordák közlekednek éjszaka. Dühös azért mert, az önkormányzat részéről csak politikai kampányígéret volt a mindennapos takarítás, így egy-egy vasárnapi napon bokáig járva lehet járni a hányadékban, a törött üvegek és mindenféle partihulladék között. És dühös azért, mert az egyébként is szűk járdákat még a teraszok is terhelik. Van okuk a panaszra.

Az önkormányzat, a lakosság és a kocsmatulajdonosok régóta keresik a megoldást arra, hogy-hogy lehetne ezt a kényszerű, de virágzó – hasznot és veszteséget egyaránt hozó – állapotot a belső-erzsébetvárosi lakosok számára élhetővé tenni.

Helyi lakosként úgy gondolom, sehogy. Sok minden múlik az önkormányzaton, de nem minden. Nyilvánvalóan nem tudja az önkormányzat megváltoztatni az ideérkező, ordítani vágyó vendégeket. És nyilvánvalóan tudna mindennapos takarítást végeztetni, ahogy ez például Párizsban is működik – ezt itt is meg lehetne tenni.

Április 14-én kedden 17 órakor nyilvános egyeztető fórumot tart az Erzsébetvárosi önkormányzat az önkormányzati köztereken lévő vendéglátó teraszokról, a működésük következtében keletkező környezetterhelési, közbiztonsági, közlekedési (akadálymentesítési), egészségügyi és lakhatási problémákról.

A város olyan részén, ahol a vendéglátóhelyek adják meg egy terület arculatát, elengedhetetlenek a teraszok. Akár zavaróak, akár nem, akár el lehet menni mellettük, akár nem. Akár lehet pihenni a teraszon ülőktől, akár nem. Kevés olyan embert ismerek, aki ha tavasszal ki ülhet egy teraszra, nem oda ül, hanem a belső helyiségbe. Szeretünk teraszon üldögélni, ha az időjárás engedi.

Kérdés az, hogy miként lehet racionális megoldást találni a teraszok által keltett közlekedési problémákra, meri-e és akarja-e azt mondani az önkormányzat, hogy limitált ideig lehet nyitva tartani egy teraszt, stb.

A Belső-Erzsébetváros már most tele van  szerethető teraszokkal. Megmutatunk párat Önöknek. Melyik az Ön kedvenc belvárosi terasza? Küldjek el címünkre (pontbudapest@freemail.hu) a képeket, és megmutatjuk a legjobbakat!  

A József Telefonközpont Józsefváros szívében éktelenkedik. Ez szó szerint így van. Az évek óta üresen álló műemlék épület akár a nyolcadik kerület egyik ékköve is lehetne, de egyelőre kiüresedett fantomépületként terebélyesedik a Horváth Mihály tér oldalában.

A jobb korokat, jelentősebb időket megélt telefonközpontot 1913–1916 között építették, a vasvázas szerkezetű épületek tervezésében kiváló Ray Rezső tervei alapján. Az építkezés az akkori magyarországi viszonyok első nagy állami megrendelései közé tartozott.

A vasvázas szerkezetet szinte művészeti eszközként használó Ray egy palotára, már-már várkastélyra emlékeztető, az épület homlokzatán a modern, romantikus és barokk, neobarokk stílusjegyekre emlékeztető épületet tervezett az akkori Mária Terézia térre. A József-központot 1917-ben nyitották meg 5200 előfizetővel, akiket a Nagymező utcai Teréz-központtól vettek át. A korához és funkciójához képest modern épület tökéletes teret biztosított az akkori központi távbeszélő-állomásnak.

Az épület formája és tömege miatt a központot 1919-ben és 1956-ban erődítményként használták. Az épület mindkét háborút megsínylette, és a rombolások miatt többször is átépítették. Utoljára Magyar Telekom elődje, a T-Com használta, 1999-ig.

A kiüresedés óta az épület keresi gazdáját és funkcióját. 2008-as – az interneten máig fellelhető – információk szerint, az épületből Horváth Mihály Palace-t, hotelt terveztek építeni, de mára már ez az információ elévült. 2015 februárjáig még látható volt az „eladó” tábla az épületen, de a hónap végére ez is eltűnt. Az önkormányzat azt a szóbeli információt adta (a levelemre nem kaptam választ), hogy mivel nem önkormányzati tulajdon, a kerületben lévő, jelentős műemlék épületről nem tudnak többet. Nem tudják, ki a tulajdonos, és azt sem, hogy milyen hasznosítási tervek születhetnek az épületre.

Nem megerősített információk és egy magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a tulajdoni lapról annyit sikerült kideríteni, hogy az épület a Zenobia Hungary Kft. tulajdonába került. Az albertirsai székhelyű kft.-t a bisnode.hu információi szerint 2015. február 2-án alapították egyiptomi magánszemélyek 300 millió forint törzstőkével. Mivel a kft.-nek se honlapja, se telefonszáma vagy más elérhetősége, ezt az információt ők maguk sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, és az épület fejlesztésére vonatkozólag sem tudhattunk meg többet.  

Az épülettel egyébként maga a Józsefvárosi Önkormányzat sem büszkélkedik, nem lehet róla olvasni a „Józsefváros újjáépül” programban sem, de még ennél is jobban meglep, hogy az önkormányzati honlapon Józsefváros múltját feldolgozó részben sem írnak róla.

Ötmillió forintból újítják fel a volt Polgári Serfőzde társasház homlokzati mozaikfrízét.  A Vidor Emil tervezte házban (kb. 1906)  Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. 1934-ben állította fel a központi sörlerakatát. A házat Sörös palotának és a Szódás-háznak is hívták, mert hátsó bejáratán szódáskocsik és lovak jártak  ki-be.

A ház homlokzatát díszítő, a „sörkészítés és sörivás dicséretét hirdető” mozaikfrízt Dudits Andor tervei alapján Róth Miksa készítette 1906-ban. A 60 négyzetméteres mozaikkép sörgyári lovakat ábrázol. Dudits a serfőzde által kiírt pályázatra készítette tervét, ahol az volt a megkötés, hogy az alkotás tükrözze a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek a dicséretét.

"Hatásosan válnak el a világos alakok az aranyalapról, a fríz természetének megfelelő menetben tódulnak a középpont felé, a vadászatról hazatérő király és fényes kísérete itt, a föld termékeit hozó munkáscsapat amott. A középső mezőben Gambrinus királyt látjuk sörösszekerén, mint valami diadalkocsin. Bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle, és még a szekér elé fogott lovak is megittasodva, csörömpölve egymásra dűlnek. Ötletes humor és mély művészi komolyság, a tömegek ritmikus mozgása és a színek erős dekoratív hatású összetétele pompás és kifejező díszt eredményeznek" - írja a Művészet című folyóirat 1911/10. számában.

A ház ismert lakója volt Kiss József költő, a Hét főszerkesztője, aki 1843-tól 1921-ig, haláláig élt a ház harmadik emeletén. Kosztolányi így írt a költőről és lakásáról: "A selyem-perzsáktól derengő szobában, párnáktól körültámasztva trónolt a rengeteg ágyon" (Nyugat, 1922). Egy darabig itt működött a Rózsahegyi  színitanoda is.

Tagadhatatlanul megérkezett a tavasz a belvárosba is. Aki nem hiszi, nézze meg az alábbi képeket.

A Városháza téren elkezdődött a húsvéti kirakodóvásár. Erre az ünnepre a Hello Wood csapata újabb, valószínűleg nagy népszerűségnek örvendő alkotással jelent meg. Két óriási fatojást állítottak fel a téren. A tojásokat majd diákok díszítik fel környezetbarát anyagokkal.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően több ezer árvácskát árusítanak ki a hétvégén, a virágokból befolyt összeget pedig kárpátaljai rászorulóknak juttatják el.

A túlzsúfolt kocsmanegyed, a „jól öltöztetett” ötödik kerület, a csendesebb, de mégsem csendes Ráday utca és a Krúdy Gyula tér mellett egyre izgalmasabb kávézók, kocsmák és vendéglátóegységek jelennek meg a külső nyolcadik kerületben.

A kerület Erzsébetváros felőli részén, a „kétes hangulatú” Népszínház utcában nyílt a Részeg szabó, a Drunken tailor. A bulihelyként nagyszerűen funkcionáló pincéjével már szerethető. Akár van buli, akár nincs. Otthonos, eldőlős és kényelmes hely. Ha nincs esemény, akkor viszont van napi menü és kedves emberek és szerdánként táncház.

Külső-Józsefváros új kulthelye az Auróra, a negyed legsokszínűbb színfoltja. Az egykori sirályosok úgy vonzzák be a helyi és nem helyi fiatalokat mindenféle okos programra, hogy minden önkormányzati kulturális és művelődési ház (na jó, nem mind) study tourra mehetne hozzájuk. Számos, társadalmi és szociális kérdéseket feszegető program, gyerekfoglalkoztatók, ruhabörzék, heti menü és persze esti partik. Például van jazzaj, ahol a szabad improvizáció sokféle finomságáról hallhatunk, 27-én pedig beszélgetés lesz a roma testábrázolás politikájáról a Gallery8 képeinek kiállítása kapcsán.

A külső nyolckerben talán az első kedvelt, és különösen a környék kocsmáitól elütő hangulatú hely egyike volt a Rákóczi tér sarkán, a Vásár utcában található Csiga café.  A nemrég megújult, gyerekbarát kávézó ínyenc ételekkel, kávékülönlegességekkel, mindenféle „kocsmaízzel” és időnként megjelenő növénycserével várja az erre járókat.

A Tavaszmező utca elején, a Horváth Mihály tér nem felújított részén, a templom mögött húzódik meg csendesen a Zsiga bár. A gyerekem azt mondta róla, hogy ez egy szoba. És tényleg: a nippekkel, éjjeli lámpával, nyomtatott tapétával díszített bár mindenképp hozza az „ahol még fotelből gulyáslevest is lehet enni” szobahangulatú életérzést. Még az illemhelye is kreatív. Az épp jóleső napsütésben, forgalommentes övezetben már kint lehet kávézni.

A Tavaszmező utca másik végén, a Mátyás tér és a Pléh Krisztus közelében van a külső nyolcker szerintem legjobb kávézója, a MűTeReM Kávézó & Kávépörkölő Műhely. A színes, galériázott hely kétségkívül legvonzóbb elemei a fatüzelésű kandallója és a forgalommentes kiülős övezete. Jó árak, tényleg jók. Helyben pörkölt kávé, kiállítás és ökotudatosság. 3+1.

A Grund a felújított Corvin negyed derekán olyan szépen nőtte ki magát, hogy megalapítása óta ez a környék legkultikusabb szórakozóhelye. Úgy szórja a programokat itt a nyolcker külső kerületének déli oldalán, mint az Auróra teszi ezt az északi oldalon. Funkcionál oktatási központként, szervezi a grundkert nevű közösségi kertet. Játszótere van, és esti partik színhelye.

A 119 éves Mezőgazdasági Múzeum megnyitja a közönség számára két, eddig a látogatók elől elzárt tornyát, a Kaputornyot és az Apostolok tornyát. Megnéztük, mi várható!

Az eddig látogatók elől elzárt Kaputornyot, vagy ahogy az építő, Alpár Ignácz nevezte, a Kínzótornyot és a hozzátartozó gyilokjárót március 15-étől lehet a múzeum látogatási időrendjétől függetlenítve 9 órától 20 óráig látogatni.

A megújult kétemeletes, csak elnevezésében kínzótorony gyűjteményként, dolgozóegységként és könyvtárként funkcionált. A torony első helysége, a fogadótér egészen a II. világháború előtti pusztításig átjárható rész volt, ez után pedig egy muzeológus dolgozott benne.

A fogadótérből nyíló teremben kezdődik a Mezőgazdasági Múzeum történetének legfontosabb pillanatait megörökítő, dokumentáló történeti kiállítás.

Ugyanitt található az a fülke, amit az elmúlt az év elején találtak meg a múzeum munkatársai a felújítás során. A II. világháborút követő felújítások után a fülke elé egy padlótól mennyezetig tartó szekrény került, amit a mostani felújításkor mozdítottak el. Így akadtak rá a fülkére és annak tartalmára, Alpár Ignácz hagyatékára, amit még unokaöccse, Hóman Bálint ajándékozott a múzeumnak. A helyiségben több mint 100 éves tervdokumentációra, még Alpár Ignácz által tervezett 1:1 méretarányos térképekre és 72 tenyészállat teljesen dokumentált fotóira bukkantak.

A fülke jelenleg zárva van a publikum elől, de a nagy érdeklődés miatt a múzeum dolgozói keresik a megoldást, hogy valamilyen formában bemutatható legyen ez a csöppnyi terem is.

A torony első és második emeletén kapott helyett a Nemzetközi Szakoktatási Gyűjtemény, a könyvtár, az olvasó, a raktár, és ezeken a szinteken található még a múzeumi dolgozók számára kialakított pár helyiség. Az első emeleti gyűjtemény és könyvtár nem látogatható.

A második emeleti részben pedig folytatódik a történeti kiállítás. Innen lehet kimenni a felújított gyilokjáróra, ami a várkapu feletti rész, ahol - ellentétben a torony elnevezésével - itt ténylegesen is játszódtak véres jelenetek. A mai békés gyilokjáróról jelenleg a legszebb kilátás nyílik az egész épületegyüttesre és az április 6-án nyíló Apostolok tornyára, aminek az eredetije a segesvári vár egyik építménye volt.

A bejárás során lehetőségünk volt bemenni a jáki kápolnával összeépített kolostorudvarba, ami egész Vajdahunyadvárának legintimebb része.

A jobb idő érkezésével lassan-lassan kezdődik a munka a belvárosi és belváros közeli közösségi kertekben. A KÉK - Kortárs Építészeti Központ az idén több új városi kert megnyitását is tervezi a IX., a X., a XI. és a XX. kerület vonzáskörzetében.

A KÉK 2010 óta szervezi, segíti, támogatja a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő közösségi és városi kertészet magyarországi meghonosítását. Az új kertek megnyitásával olyan kis városi kertek kialakítását teszi elérhetővé a városi lakosság számára, ahol mindenki kedvére alakíthatja saját kis parcelláját, termelheti vegyszermentes zöldségeit, ültetheti virágait, akár a város közepén is.

Jelenleg budapesti működő kertek a III. kerületi Békássi-kert, a IV. kerületi reGarden – újraKert, a nyolcadik kerületben a Leonardo kert és a most kialakítás alatt lévő  Grund Kert 3. az Apáthy utcában, a IX. kerületben a Kerthatár K. kert, Kőbányán a Kékvirág kert, Újbudán pedig a Csárdáskert fogadja a kertészkedni vágyókat.

Egyes kertekben az új parcellák lefoglalásához a jelentkezéseket 2015. március 16-án délig lehet leadni.