Ilyesmi érzése támad a járókelőnek, ha belép a Bókai János utcába, és szembesül a kicsi és nagy pofán vágós esetével. 

A józsefvárosi Corvin- Szigony-projekt rendületlenül halad, a nyócker kijelölt területén az önkormányzatilag ütemezett dzsentrifikáció megállíthatatlan. Épülnek az irodaházak, a többszintes társasházak, és a növekedéssel egyenes arányban szép lassan eltűnnek az érdekes homlokzati elemeket hordozó, leromlott állapotú lakóépületek.

Ha megállunk egy percre, látható, amint úgy tűnik el a város egy meghatározó arculata, hogy nemcsak átalakul, hanem nyoma sem marad. 

Fotók: Szerkesztő

A minap feltették nekem a kérdést, hogy vajon mi a hír: az, hogy egy budapesti kerületben egy civil szervezet felforgatja a világot, vagy az, hogy a postás nem harapta meg a kutyát? Valószínűleg az utóbbi.  
Pedig a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány úgy forgatja egymás felé a ferencvárosi forrásokat és lakosokat, hogy annak mindenképpen egy harmadik hordozója lesz valamilyen, a kerületre pozitív erőkarként ható közösségi kezdeményezés, fejlesztés formájában. 

A Ferencvárosi Gyermekalap "Majd adok én neked!" idei pályázatán 5 civil kezdeményezés nyert összesen 1 millió forintot. 

Így lesz Ferencvárosban az, ami egyelőre nincs más kerületekben. 

A támogatottak közül a kerületi Hangképző, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, vagyis a Kisképző csapata, kicsit emlékeztetve a Krétakör iskolai programjára Purcell „Dido és Aenas” című operaelőadását állíthatja "színpadra" a kerületi középiskolákban. 

A Magyar Zsonglőregyesület egy Ferencvárosra célzott programjával "tömegsportközelbe" hozza a kerület lakói számára a zsonglőrködést. 

A Déméter Alapítvány kórházpedagógusok pályázatát karolta fel. A kórházpedagógusok azok, akik a hosszabb ideig kórházban tartózkodó gyerekeket segítik abban, hogy ne maradjanak le a tanulásban. A Ferencvárosi Gyermekalap pályázatán elnyert támogatással a kerületi Szent László Kórházban és a II. számú Gyermekklinikán fekvő, daganatos és csontvelőtranszplantált gyerekeknek kínálnak olyan korszerű Kórházsuli programot, amely megkönnyíti számukra is a tanulást. 

Az Örökségközösség Alapítvány a Fenntartható Örökségvédelemért a József Attila Emlékházról is ismert Gát utcában a Kaníziusz Szent Péter-templomhoz kötődő, a cigánypasztorációval kapcsolatba került helyi és igen nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek és családjuk számára kínál kreatív élményt. Az alapítvány művészeti és nevelési programja a gyerekek helyi identitásának és önértékelésének erősítését tűzte ki célul. 

A nem rangsorolt díjazottak közül a Periszkóp Egyesület a kerületi újszülöttek fogadását szeretné a különböző társadalmi szerkezetű, heterogén népességű, kerületi családokkal megünnepelni.

Mire jók a nyolckeres, leginkább vízlepergető tulajdonsággal bíró űrlényeknek megálmodott buszmegállók? A kijelölt funkcióra valószínűleg nem. A józsefvárosi Magdolna negyedbe tervezett, buszmegállónak nevezett, derékszögben tört palacsintasütő formájú esőbeállók körülbelül csak arra jók, hogy ha süt a nap, némi árnyékot nyújtsanak a várakozóknak.

Eső esetén valószínűleg nincs sok esélyünk elbújni az eső elől, hisz a fejünk fölé applikált kb. KRESZ-tábla nagyságú, kör alakú fémlemezek nem védenek meg a bármely szögben ránk hulló eső ellen.

A buszmegállót a Rév8 Zrt. megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének oktatói és hallgatói a lakosság bevonásával találták ki és tervezték meg.

Az utcai műtárgyak megtervezésénél elsődleges szempont volt, hogy a keskeny járdafelület miatt hagyományos megállókat nem lehet kialakítani. Így aztán a pontszerű megoldást alkalmazva eső elleni védelemre alkalmatlan, egy főre szabott public art képzőművészeti alkotások várják a 99-es buszra várakozókat.

De lehet, hogy csak én gondolkodom furcsán Santa Monica-ban is terveztek hasonlót. 

Fotók: 8ker facebook ; Metropolismag

Díszkivilágítást kapott az ősanya és gyermekének lábnyoma a budai Corvin téren.

A paleolitikumból, azaz az őskőkorból származik annak a gyermeknek és nőnek a lábnyoma, akik a Duna egyik, a mai Corvin tér helyén kanyargó ágának árterében, egy szigeten éltek. A területen a régészeti munkálatok a kilencvenes években a Nemzeti Színház Budai Vigadóba költöztetésének ötletéhez és az ahhoz kapcsolódó mélygarázs építéséhez kötődnek.

A régészek az ásatások során meglepően gazdag régészeti anyagra bukkantak. A leletek között korabeli, oszlopokon álló ház részeire, használati tárgyakra, valamint egy nő és egy gyermek lábnyomára bukkantak. Az ősanya lábnyomának nevezett leletet a Budavári Önkormányzat valamilyen formában a lakosság számára is láthatóvá akarta tenni. Így készült el a lábnyomok gipszöntvényeit megmutató vitrin, amely sötétedéskor díszkivilágítást kap.

Ha Budapest emblematikus épületei nem is, néhány épület mégis felölti a francia zászló színeit Budapesten is. Tegnap színesbe öltözött a XII. kerületi önkormányzat és a designterminál épületének egyik oldala. 

Ma a francia trikolór színesíti az Erzsébet téri óriáskereket és az Akváriumot, megemlékezve a péntek éjszakai párizsi támadássorozat áldozatairól.

Fotók: Szerkesztő

Nem tűnik életszerűnek, hogy olyan helyzetbe keveredünk, ahol lehetőségünk van arra, hogy Fischer Ivánt kihagyva a buliból mi vezényeljük a Budapest Fesztiválzenekart. Pedig most megtehetjük. 
A Magyar Telekom az Erzsébet téren állította fel azt a city light installációt, amely egy új innovatív zenei játék része. Az interaktív monitorral felszerelt táblán vidáman várakozik a Budapest Fesztiválzenekar a lelkes önjelölt karnagyokra, karmesterekre.

Ottjártamkor épp nem volt nagy tolongás a térnek ebben a szegletében, így kedvemre szórakozhattam – és szórakoztathattam a zenekart –, persze azután, hogy megértettem, hogy kerülünk én mint a karmester és ők mint zenekar kapcsolatba Budapest egyik legnépszerűbb közterén.

Néhány perces bénázás után, amire egyébként senki nem figyelt fel, hamar a világmegváltó emelvény főszereplője lehettem, és a zenekar tagjai követték az ütemet, amit diktáltam nekik.
Abba meg nem gondolok bele, hogy nézhetett ki, ahogy egy nő a mobiljával hadonászik egy reklámtábla előtt. Ezen a gondolaton túllépve igen jó érzéssel töltött el, hogy értette a zenekar, hogy mit akarok.

A program nem bonyolult: csatlakozni kell a felkínált wifihálózathoz, fellépni a program weboldalára, és a megadott kóddal aktiválni állapotunkat. Az aktiválást követően a telefonunkkal tudjuk gyorsabb és lassúbb ütemek felé irányítani a zenekart, akik rögtön leteszik a lantot, ha nem jól csináljuk a dolgunkat. 

A város fiatalok által legkedveltebb helyén felállított installáció tökéletes választás a Midnight Music eseménysorozat beharangozásához és népszerűsítéséhez.

Bár, meglátásom szerint, ha a tábla nem némán várakozna az őt felismerő karmesterjelöltre, hanem szólna belőle valamilyen hívogató muzsika, többen felfigyelnének erre a remek lehetőségre.

A bulinegyed egy vasárnap is nyitva tartó vásárcsarnokkal gazdagodott.

Több mint egy éve vártak a Klauzál tér környéki, belső-erzsébetvárosi lakók, hogy újra használhassák a felújítás alatt lévő vásárcsarnokot. Úgy tűnik, mindenképp jól jártak: nemcsak egy gondosan, szépen kivitelezett műemléket kaptak vissza, hanem az országban mostanság igen ritka, vasárnap is nyitva tartó bevásárlóközpontot.

Erzsébetváros az új vásárcsarnokával lassan elmondhatja magáról, hogy az egy főre eső vásári helyek számával az élen jár a kerületek között.

Az 1897-ben átadott épület 1987-ig működött hagyományos vásárcsarnokként, majd 1987-től hipermarketté alakították. Az így kialakított rossz elrendezésű terek jobban emlékeztettek egy török bazár hangulatára (ami végső soron nem is rossz), mint egy vásárcsarnokéra.

2014 végén zárták be a csarnokot. A market, a kis üzletek, a még jóval korábban megszüntetett szombati Klauzál téri piac az itt élő lakók számára nagy érvágást jelentett.

A most átadott épületben a hétvégén olyan békebeli boldogsággal sétáltak az emberek, hogy ez egyértelműen igazolta a vásárcsarnok szükségességét.

Az igényesen felújított épületben jól kihasznált, funkcionálisan jól osztott tereket találunk. A szupermarket átköltözött az épület déli oldalára, az északi oldalon pedig különböző standok, pékség, húsbolt, sajtos kapott helyet. A csarnok közepén esztétikusan kialakított fa árusító standok várják  a piaci eladókat.

 A felújított csarnok egyik legnagyobb nyeresége lett, hogy az épület felső szintje is a lakosság használatába került. Ide költözött a lángossütő, a Békési kolbászos, a csarnok órája alá egy kávézó, cukrászda és több egyelőre még ki nem nyílt üzlet.

Funkcióidegen, mégis népszerű lehet az önkormányzat által működtetett ügyfélszolgálati fiók, ahová akár hatósági, akár kerületfejlesztési kérdésekkel is bemehetnek az emberek. A meglepően dizájnos berendezés mellett gyereksarokkal várják az ügyeiket intézni vágyó szülőket.

Ugyanitt a első szinten kaptak helyet a lakosság számára is használható nyilvános WC-k.

A két szintet mozgólépcső köti egymással. A felújítás része volt a csarnoképülettel összekötött lakóház felújítása is, aminek a belső részét üvegtetővel választották el az átmenő forgalom zajától. 

A csarnok úgy tűnik, nem csatlakozik a kutyabarát intézmények sorához, mert az üvegtető alatt két szomorú öleb várakozott bent lévő gazdájára.

Fotók: Szerkesztő

Egy budapesti cég térképen mutatja meg, hogy melyek a város legpoloskásabb területei. 

Nagyjából sejthető, hogy a társasházak és panelövezetek sokkal veszélyeztetettebbek, mint a kertes házi övezetek, de ettől még nem lesz kellemes élmény a szembesülés, hogy benne ülünk a poloskákban. A poloska gyorsan szaporodik, és különösen a sötét, szellőzetlen, túlzsúfolt lakásokat kedveli. Csípése viszketést vagy allergiás reakciókat okozhat. 

A belvárosra vonatkozó adatok szerint a nyolcadik kerület Körúton kívüli része az egyik legfertőzöttebb terület. A pesti belváros többi része valamennyivel finomabb eloszlást mutat, de a VI., VII., és IX. kerületnek is megvan a veszélyeztetett zónája. 

Egy másik térinformatikával foglalkozó vállalkozás tovább finomította a rovarírtó cég térképét, és saját adataikkal - mint a város beépítettségi állapota és a jövedelmi viszonyok mutatóinak összevetésével - teszik láthatóvá Budapest poloskafertőzöttségét. 

A vizsgált adatok alapján a poloskák többnyire a zárt, tömbös beépítést kedvelik. Az albérletezésből származó gondatlanabb ingatlankezelés, a régi, használt bútorok és a szegénység pedig még kedvezőbb életteret nyújt a poloskák megtelepedéséhez. Felmérésük szerint az elpoloskásodás leginkább a lakássűrűségtől és az anyagi helyzettől függ. 

Jelenleg Budapesten a poloskaveszély 86%-ban a lakótelepek és a zárt beépítésű lakóövezetek problémája. 

Lecserélték a Kőleves tűzfalán a még az ellentétpárok programsorozat részeként megfestett Buda vagy Pest? című festményt.

A közel 600 négyzetméteres falfelületen egy subába öltöztetett hatalmas szürke marha falatozik vidáman.

A festmény Far Heat és Trans One művészek alkotása.

Mindketten nemzetközileg elismert alkotók, akik már több budapesti tűzfalat varázsoltak újjá.

Far Heat és társai festették a falra a Baudelaire ihlette Romlás virágait a Kertész utcában.

Trans One-ról pedig itt egy szuper kis Vimeo-videó, mondjuk úgy, hogy a Volt egyszer vadnyugat című film után szabadon.

Megtaláltuk Budapest talán egyetlen rovarhoteljét. Ha bárki tud másikról, kérjük, küldje be nekünk!

Ez a kis épület a Green House irodaház tetőteraszán várja az odatévedő rovarokat, bogarakat.

Elsőre viccesen hangzik, de ha kicsit közelebbről vesszük szemügyre a témát, rájövünk, hogy nem is olyan tréfás ez a dolog, hanem hasznos és fontos.

Legtöbbünknek eszébe sem jut, hogy a körülöttünk élő rovaroknak szükségük lehet segítségre, védelemre. Pedig ezek az időnként idegesítő állatok is részei az élővilágnak, és ráadásul több fajuk áldozatául esik az embernek, aki rendületlenül mindent megtesz azért, hogy saját szükségleteinek kielégítése érdekében akár az ökológiai élőhelyeket is tönkre tegye.

A rovarhotelek a rovarok számára mesterségesen épített élőhelyek. A természetes alapanyagokból épített otthonok egy része a rovarok búvó- és táplálkozóhelye, míg más részük szaporodóhelyekké válnak.

Építésükhöz igazándiból nem kell sem nagy kreativitás, sem extra anyagigény. Mindenféle kidobott, használaton kívüli tárgyból készíthetjük a "kommunális rovaralbérleteket".  Talán az egyik legfontosabb követelmény, hogy tető alatt legyenek ezek a kis építmények, hogy a csapadékos időjárás ne tegye tönkre őket.

A kölcsönszállásért cserébe tavasszal majd ezek a hasznos állatok kertjeinkben, teraszainkon tevékenykednek.

A rovarhotelekre Magyarországon kevés példa akad, ezért is példaértékű Magyarország egyik legzöldebb irodaházának rovarok iránt tanúsított figyelmessége.

 Fotók: Szerkesztő