A város emblematikus terét 35 év után újították fel. Az egykori Berlini, Marx majd Nyugati téren nagy változás nem történt, de láthatóan nagyobb lett a zöldfelület, nőtt a térszint, keskenyebb lett a lépcsősor. A Nyugati tér mostani változásairól az Origo cikkében olvashat bővebben, itt most a tér legérdekesebb, legfontosabb pillanatait gyűjtöttük össze 13 képen. 

1.) A Teréz körút építése 1877-ben.

2.) Amikor még volt zöld része is a térnek. A Nyugati pályaudvar indulási oldala a Teréz körút felől nézve, a mai Eiffel tér. A felvétel 1880-1890 között készült.

3.) A Nyugati tér, szemben a pályaudvarral.

4.) A nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt.

5.) Berlini tér, 1931, az akkori órával.

6.) A német óriásléghajó, Graf Zeppelin léghajója úszik el a Nyugati tér Szent István körúti részénél  1931. március 29-én, csepeli leszállása előtt.

8.) A szovjet csapatok ideiglenes kivonulása 1956-ban a Marx téren át az Ilkovics büfé előtt.

9.) 1952-ben, a későbbi buszpályaudvar helyén a Westend ház és felrobbantása.

10.) 1962-ben egy vasúti szerelvény tolatás közben elszabadult, és - áttörve az állomáscsarnok üvegfalát - a körútra sodródott.

11.) A Nyugati pályaudvar oldalában, a West End ház helyén épült rakodóterület, buszpályaudvar.

11.) A Marx téri felüljáró és a Skála Metró építése 1980-ban. A felüljáró építéséből legenda lett. A hidat két oldalról kezdték el építeni, és amikor közelített egymás felé a két oldal, egyre láthatóbbá vált, hogy a híd nem fog összeérni. A történetből közkedvelt médiahír lett. A híd tervezője, Wellner Péter tervezte Magyarország legnagyobb hídját is, a Kőröshegyi völgyhidat. 

12.) A West Balkán nyitás előtt, amelyet a három diáklány halálával végződő tragikus baleset után bezártak. 

13.) A frissen felújított tér.

Hasonlóan az Írók Boltja tavalyi Végy egy jó szót! adománygyűjtő akcióhoz a szervezők a Végy tíz deka irodalmat! akcióval is a rászorulóknak segítenek. Az akció közvetítő szervezete a Heti Betevő, már harmadik éve főz vasárnapi ebédet a rászorulók számára. 

A Petőfi Irodalmi múzeumban megrendezésre kerülő irodalmi aukción ismert költők, írók receptjeit, az étkezési kultúráról vagy ahhoz viszonyuló írásait lehet megvásárolni. 

Az árverést Karafiáth Orsolya vezeti, ahol többek között Bodor Ádám, Darvasi László, Dragomán György, Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Lackfi János, Nádas Péter,Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Tompa Andrea írásai lesznek a leüthető tárgyak.

Az őszi kirándulások kedvelt célpontjai a kilátótornyok, amelyek kiváló kilátást nyújtanak a városra, a környező tájra.

Budapest nem az épített kilátók városa. Jó hely, ahonnan kiváló panorámában gyönyörködhetünk, több is van, de kifejezetten nézelődésre, kilátásra épített torony kevés akad, és azok is mind Budán találhatók.

Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen épült az Erzsébet-kilátó. Elődje egy faépítmény volt, amit 1908-ban bontottak le. A népszerű Sissiről, Ferencz József császár feleségéről elnevezett és Schulek Frigyes tervezte tornyot 1910-ben adták át a közönségnek. A neoromán stílusú építmény 23,5 méter magas, 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. A tornyot a 100 éves "születésnapjára" felújították, így újra használható az egy időre lezárt felső szint is. A kilátóból tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is látszanak. 

454 méter magasan a Nagy-Hárshegy tetején található a Kaán Károly-kilátó. A Kaán Károly erdőmérnökről, később földművelésügyi államtitkárról elnevezett kilátó kb. 70 méterrel van alacsonyabban, mint az Erzsébet-kilátó. A másodjára megépített torony már kőalapzatot kapott, amit faszerkezettel fejeztek be.

A kis-hárshegyi, mintegy 6 méter magas Makovecz Imre-kilátót 1970-ben emelték, de az elavult, elkorhadt farönkök miatt újraépítették. A torony fémváza 30 akácrönkből épült csigalépcsőt tart meg. A kilátóból rálátunk Buda északi részére, a budapesti Belvárosra, a Várhegyre és a Citadella irányába.

 A futurisztikus üzleti negyedek toronyházaira emlékeztető Csergezán Pál-kilátót 2005-ben építették, a Budai-hegység legmagasabb pontjára, a Nagy-kopasz hegy tetejére. Névadója festményein a természetet és a vadászatokat örökítette meg. A betonalapú kilátó faborítását lucfenyőből készítették. A 18 méter magas kilátó felső szintjén, egyszerre akár 150 ember is gyönyörködhet a tágas kilátásban. 

A Széchenyi-hegyen eredetileg nem volt kilátó, csak pihenőhely és emlékoszlop. Az Ybl Miklós tervezte, eredetileg artézi kútnak épült kilátót 1898-ban helyezték át ide a Hősök teréről.

A Budapest II. kerületében található Árpád-kilátó Glück Frigyes kezdeményezésére épült 1929-ben. A 376 méter magas Látó-hegy tetején álló építményt 2001-ben újították fel. A fedett, teraszos, népies hangulatú kilátóból a Dunára és a Budai-hegység déli és nyugati oldalára lehet rálátni.

A kérdés az Origo híre kapcsán jutott eszembe, miszerint díjmentes internet-hozzáférés lesz a Kossuth téren. Az Országgyűlés hivatala által biztosított free wifi a barátságos közösségi terek létrejöttét és a könnyebb tájékozódást szeretné elősegíteni

 Az önkormányzatokhoz intézett telefonos körkérdés során kiderült, hogy Belváros-Lipótvárosban a Kossuth téren az Országgyűlési Hivatal jóvoltából lesz először ingyenes internetszolgáltatás közterületen. A Városszíve.blog.hu szerint Rogán Antal még polgármesterként az Egyetem térre tervezett ingyenes wifit, de a szolgáltatás nem működött.

Terézvárosban a felújított Hunyadi téren lehet ingyen netezni. Erzsébetvárosban három helyen, az Almássy téren, a Kéthly Anna téren és a Garay téren biztosítják az ingyenes hozzáférést. A Klauzál téren biztonsági okokból, a folyamatos rongálások miatt leszerelték a rendszert.

Józsefvárosban egyelőre még várat magára a rendszer kiépítése, de több térre is tervezik az ingyenes internet biztosítását.

Ferencvárosban a Bakáts térre mondták biztosan, hogy lehet ingyen netezni.

Egy hatalmas puzzle-installáció fogadja a Millenáris látogatóit. A mintegy 30 m2-es, 28 darabból álló óriáspuzzle-t diákok, egyetemisták készítették Németország újraegyesítésének 25. évfordulója alkalmából. 

A puzzle-darabokból összeállított kép a mai Németországot ábrázolja, míg a kirakós darabjait a németországi egyesítésre utaló szövegek, rajzok, fotók díszítik. A puzzle-t több magyarországi iskola és támogató partner készítette. 

Az installáció a Budapesti Art Market kísérőprogramjaként igazodva 2015. október 11-ig lesz látogatható.

A bulinegyed egy vasárnap is nyitva tartó vásárcsarnokkal gazdagodott.

Több mint egy éve vártak a Klauzál tér környéki, belső-erzsébetvárosi lakók, hogy újra használhassák a felújítás alatt lévő vásárcsarnokot. Úgy tűnik, mindenképp jól jártak: nemcsak egy gondosan, szépen kivitelezett műemléket kaptak vissza, hanem az országban mostanság igen ritka, vasárnap is nyitva tartó bevásárlóközpontot.

Erzsébetváros az új vásárcsarnokával lassan elmondhatja magáról, hogy az egy főre eső vásári helyek számával az élen jár a kerületek között.

Az 1897-ben átadott épület 1987-ig működött hagyományos vásárcsarnokként, majd 1987-től hipermarketté alakították. Az így kialakított rossz elrendezésű terek jobban emlékeztettek egy török bazár hangulatára (ami végső soron nem is rossz), mint egy vásárcsarnokéra.

2014 végén zárták be a csarnokot. A market, a kis üzletek, a még jóval korábban megszüntetett szombati Klauzál téri piac az itt élő lakók számára nagy érvágást jelentett.

A most átadott épületben a hétvégén olyan békebeli boldogsággal sétáltak az emberek, hogy ez egyértelműen igazolta a vásárcsarnok szükségességét.

Az igényesen felújított épületben jól kihasznált, funkcionálisan jól osztott tereket találunk. A szupermarket átköltözött az épület déli oldalára, az északi oldalon pedig különböző standok, pékség, húsbolt, sajtos kapott helyet. A csarnok közepén esztétikusan kialakított fa árusító standok várják  a piaci eladókat.

 A felújított csarnok egyik legnagyobb nyeresége lett, hogy az épület felső szintje is a lakosság használatába került. Ide költözött a lángossütő, a Békési kolbászos, a csarnok órája alá egy kávézó, cukrászda és több egyelőre még ki nem nyílt üzlet.

Funkcióidegen, mégis népszerű lehet az önkormányzat által működtetett ügyfélszolgálati fiók, ahová akár hatósági, akár kerületfejlesztési kérdésekkel is bemehetnek az emberek. A meglepően dizájnos berendezés mellett gyereksarokkal várják az ügyeiket intézni vágyó szülőket.

Ugyanitt a első szinten kaptak helyet a lakosság számára is használható nyilvános WC-k.

A két szintet mozgólépcső köti egymással. A felújítás része volt a csarnoképülettel összekötött lakóház felújítása is, aminek a belső részét üvegtetővel választották el az átmenő forgalom zajától. 

A csarnok úgy tűnik, nem csatlakozik a kutyabarát intézmények sorához, mert az üvegtető alatt két szomorú öleb várakozott bent lévő gazdájára.

Fotók: Szerkesztő

Megszületett a döntés Budapest legjobb teraszairól. A Városháza Városépítési Főosztálya és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által közösen meghirdetett Terasz Budapest 2015 verseny nyertese a Március 15.-e téren található Kiosk lett. A hely, ahol a belvárosban napágyon és babzsákon kávézhatsz, miközben szuper a kilátás Budára.

A legjobb kerthelyiség címet az Akácfa utcai Mazel Tov nyerte el. Eleganciát, franciás hangulatot árasztó belső kertje másról szól, mint a romkocsmák udvarai. Épp ezért jó.

A legjobb pop-up terasz a római-parti Fellini Kultúrbisztró lett. Lehet-e jobb, mint kellemes zene mellett a Duna-parton, napágyon múlatni az időt? Persze, hogy lehet. De ez is jó! Főleg egy olyan városban, ahol egy kezünkön számolhatjuk meg, hogy hány helyen lehet jó érzéssel használni a Duna-partot.

A közönségdíjat nem is kaphatta más, mint a bezárásra ítélt városligeti Kertem. A Kertemet szeretjük, mert pont jó helyen van, mert egy kis fröccsös, színes sziget a Városliget közepén. Vagyis volt.

A díjazottakon túlszóbeli elismerésben részesült a Gerlóczy kávéház, a Kazimir bisztró, a Liebling terasz és a Petit Café.

Az elbírálásnál figyelembe vették a teraszok városképbe való illeszkedését, a közösségi érdekek érvényesülését. Előtérbe került a minőségi bútorozás, az innovatív kialakítás, a biztonság és az akadálymentesség, valamint a kerékpáros-, kutya- és gyermekbarát megoldások alkalmazása.

Fotók: Szerkesztő

Egy budapesti cég térképen mutatja meg, hogy melyek a város legpoloskásabb területei. 

Nagyjából sejthető, hogy a társasházak és panelövezetek sokkal veszélyeztetettebbek, mint a kertes házi övezetek, de ettől még nem lesz kellemes élmény a szembesülés, hogy benne ülünk a poloskákban. A poloska gyorsan szaporodik, és különösen a sötét, szellőzetlen, túlzsúfolt lakásokat kedveli. Csípése viszketést vagy allergiás reakciókat okozhat. 

A belvárosra vonatkozó adatok szerint a nyolcadik kerület Körúton kívüli része az egyik legfertőzöttebb terület. A pesti belváros többi része valamennyivel finomabb eloszlást mutat, de a VI., VII., és IX. kerületnek is megvan a veszélyeztetett zónája. 

Egy másik térinformatikával foglalkozó vállalkozás tovább finomította a rovarírtó cég térképét, és saját adataikkal - mint a város beépítettségi állapota és a jövedelmi viszonyok mutatóinak összevetésével - teszik láthatóvá Budapest poloskafertőzöttségét. 

A vizsgált adatok alapján a poloskák többnyire a zárt, tömbös beépítést kedvelik. Az albérletezésből származó gondatlanabb ingatlankezelés, a régi, használt bútorok és a szegénység pedig még kedvezőbb életteret nyújt a poloskák megtelepedéséhez. Felmérésük szerint az elpoloskásodás leginkább a lakássűrűségtől és az anyagi helyzettől függ. 

Jelenleg Budapesten a poloskaveszély 86%-ban a lakótelepek és a zárt beépítésű lakóövezetek problémája. 

Lecserélték a Kőleves tűzfalán a még az ellentétpárok programsorozat részeként megfestett Buda vagy Pest? című festményt.

A közel 600 négyzetméteres falfelületen egy subába öltöztetett hatalmas szürke marha falatozik vidáman.

A festmény Far Heat és Trans One művészek alkotása.

Mindketten nemzetközileg elismert alkotók, akik már több budapesti tűzfalat varázsoltak újjá.

Far Heat és társai festették a falra a Baudelaire ihlette Romlás virágait a Kertész utcában.

Trans One-ról pedig itt egy szuper kis Vimeo-videó, mondjuk úgy, hogy a Volt egyszer vadnyugat című film után szabadon.

Megtaláltuk Budapest talán egyetlen rovarhoteljét. Ha bárki tud másikról, kérjük, küldje be nekünk!

Ez a kis épület a Green House irodaház tetőteraszán várja az odatévedő rovarokat, bogarakat.

Elsőre viccesen hangzik, de ha kicsit közelebbről vesszük szemügyre a témát, rájövünk, hogy nem is olyan tréfás ez a dolog, hanem hasznos és fontos.

Legtöbbünknek eszébe sem jut, hogy a körülöttünk élő rovaroknak szükségük lehet segítségre, védelemre. Pedig ezek az időnként idegesítő állatok is részei az élővilágnak, és ráadásul több fajuk áldozatául esik az embernek, aki rendületlenül mindent megtesz azért, hogy saját szükségleteinek kielégítése érdekében akár az ökológiai élőhelyeket is tönkre tegye.

A rovarhotelek a rovarok számára mesterségesen épített élőhelyek. A természetes alapanyagokból épített otthonok egy része a rovarok búvó- és táplálkozóhelye, míg más részük szaporodóhelyekké válnak.

Építésükhöz igazándiból nem kell sem nagy kreativitás, sem extra anyagigény. Mindenféle kidobott, használaton kívüli tárgyból készíthetjük a "kommunális rovaralbérleteket".  Talán az egyik legfontosabb követelmény, hogy tető alatt legyenek ezek a kis építmények, hogy a csapadékos időjárás ne tegye tönkre őket.

A kölcsönszállásért cserébe tavasszal majd ezek a hasznos állatok kertjeinkben, teraszainkon tevékenykednek.

A rovarhotelekre Magyarországon kevés példa akad, ezért is példaértékű Magyarország egyik legzöldebb irodaházának rovarok iránt tanúsított figyelmessége.

 Fotók: Szerkesztő