Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ez ilyen megemlékezés valakikről

Vajon minek gondolja a nemzetiszín bézbolsapkás férfi a Duna-parti holokauszt-emlékművet és mit gondol a kedves öreg hölgy a Kossuth téri metró kutyás szobráról? Kísérletünkben azt vizsgáltuk, milyen arányban ismerik fel a járókelők a legismertebb budapesti szobrokat, amiből vicces / aranyos / nem vicces tippelgetés lett. Az eredmény nagyon szórakoztató, érdemes kitenni nagyba!

Korábbi hasonló találgatós videónk a homlokzatokról itt látható.

(Ide kattints, ha a jövőben követni szeretnéd blogunkat!)

Tovább


Tessék, Valentin-nap!

Ez a flashmob volt ma a Március 15. téren, plusz egy koordinátor hangosbeszélővel. Az egész összesen úgy háromnegyed órát tartott egy közeli iroda dolgozói szerint, akik az erkélyről figyelték az esernyős emberekből készülő szív kialakulását. Volt zene, többször elpróbálták, aztán jött élesben a flashmob. Nagyjából ezt látta helyszíni emberünk, aki a hangosbeszélős hangzavarra figyelt fel két utcával odébb, azért ment oda, hogy lefotózza. Íme:

valentin

Reméljük, mindenki tudja, hogy a képen egy krokodil felnagyított szíve látható! Fotó: Tuba Zoltán

Tovább


Technózöld lesz a Bubi, most csinálják

Sisteregnek a gépek, készülnek a Bubik Csepelen. A tavasztól üzemelő első budapesti közbringarendszer kerékpárjait, vagyis a MOL Bubikat már szerelik Csepelen, az MTI fotósa jól le is fényképezte őket a Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Zrt. gyárában. Technózöld lesz, gondolom azért, hogy a legdurvább éjszakai csapatásban is ki lehessen szúrni őket.

Bubi Kattints a sok Bubira, és még több Bubi jön elő! Fotó: MTI

Ennek örömére hallgassuk meg a híres izlandi énekes-gitáros dalnok, Bubbi Morthens egyik balladisztikus-himnikus számát!

Tovább


Tíz szuper építkezéses kép Budapestről

„Gyakorlatilag nem tudtam úgy eljutni A-ból B-be, hogy ne jöjjön szembe legalább egy földtúrás, végtelennek tűnő munkálatok. Ez indított el a sorozat elkészítésében” – írja Gosztom Gergő BP – Under construction című képsorozatáról. Ő az a MOMÉ-s, fotószakos srác, akinek karácsony után jelent meg a szuper karácsonyfás sorozata a 444-en.

Az építkezéses fotók 2013 nyarán születtek, és elkészítésükért sehová sem kellett bemásznia. (Nem fogok itt esztétáskodni, de milyen klassz már, hogy alig van rajtuk ember, noha több közülük forgalmas csomópont.) Tervezi egyébként, hogy folytatja az építkezéses sorozatot, amint az időjárás engedi. Addig is érdemes körülnézni a honlapján is.

Fotók: Gosztom Gergő

Gosztom Gergő
Gosztom Gergő

Gosztom Gergő
Gosztom Gergő
Gosztom Gergő
Gosztom Gergő
Gosztom Gergő
Gosztom Gergő
Gosztom Gergő

Itt lehet követni blogunkat a Facebookon!

Tovább


Ilyen panorámákat még nem láthattál Budapestről

Bámultad már a Citadella felett lebegve a Szabadság-szobrot? Egy drónra rögzített speciális kamerával egyedülálló, 500 megapixeles interaktív panorámafotókat készített a fővárosról egy magyar cég.

A http://www.budapest.skyviewair.com/ című szájton 360 fokban mozogva, az egérrel zoomolva lehet megnézni hat látványos budapesti helyszínt, illetve a mogyoródi Hungaroringet. A felvételek egyediségét az adja, hogy nem egy földön lévő állványról, hanem a magasból, egy drónról készítette őket Szabó Péter és Pethe Attila.

Ilyen közelről Gábriel arkangyal szobra. Ide kattints, ha a szájton te magad szeretnél nézelődni a panorámán!

A felül és alul egyaránt négy-négy rotorral szerelt, egy töltéssel negyedórát a levegőben tölteni képes, saját építésű oktokopter alkalmazásával több látványos panoráma is készült, ezek egyikén a Szabadság-szoborral szemben lebegve, egy másikon a Hősök terén, a Milleniumi emlékmű 36 méter magas oszlopán lévő Gábriel arkangyal szobrával egy síkban lehet belátni a környéket.

E két helyszín mellett a SkyViewAir csapata megörökítette még a Deák téren tavaly nyáron felállított óriáskereket, illetve a Széchenyi-fürdőt és környékét is: ez utóbbi légi panorámán még jól láthatók a Vidámpark bezárás előtt teljes üzemben működő játékai is. Ugyancsak megörökítették a Batthyány teret és környékét, valamint a Hajógyári sziget mellett lehorgonyzott hajókat, illetve a Hungaroring teljes pályáját is.

Itt még megvolt a Vidámpark

Mindegyik panoráma 500 megapixeles felbontású, ezért az oldalon mélyen bele lehet zoomolni a házak és utcák rengetegébe. A fotók elkészítéséhez egy 18 megapixeles Canon 7D fényképezőgépet használtak, amelyen egy giroszkópos stabilizátor segített a drón saját rezgése, és a széllökések hatására való bemozdulások ellensúlyozásában.

Pethe Attilától megtudtuk, hogy a légi panorámák elkészítése során ő maga vezeti a drónt, Szabó Péter pedig a fényképezőgépet vezérli lentről: az objektív képét egy monitoron látja a kezében lévő vezérlőn. A teljes felszerelés nagyjából hárommillió forintba került.

Láttad már így a Szabadság-szobrot?

A drón egy helyben lebeg, a fotós pedig körbefotózza a teljes tájat. Egy helyszínen nagyjából száz fotót készítettek a levegőből, amelyeket utólag, panorámafotós szoftverekkel illesztenek össze. Mindegyik kép nagy dinamikatartománnyal (HDR) készült, vagyis három különböző expozíciójú részfotóból áll: így lehetséges, hogy a sötét és világos tájrészletek is egyenlő részletességgel láthatók a kész panorámán.

Ezzel a drónra szerelt fényképezőgéppel készült a panoráma

A napokig, de akár hetekig is eltartó utómunka során tüntették el a drón képbe belógó részeit, illetve saját magukat is a készítők: hiába keresnénk őket a föld felé zoomolva, távirányítóval a kézben ácsorogva a járókelők között az oldalon. A SkyViewAir csapata azért készítette el a panorámákat, hogy demonstrálni tudják a drónra szerelt panorámafotós felszerelés képességeit, és az utómunkával kapcsolatos ismereteiket - árulta el nekünk Pethe Attila.

Foroghatunk és zoomolhatunk, amerre akarunk

A panorámafotósok a jövőben automatizálni szeretnék a drón fotózási képességeit, és elsősorban turisztikai célra szánt felvételek készítéséből szeretnének megélni. A SkyViewAir szájton azonban földrajzi koordináták alapján pontosan meg is lehet jelölni, ki lehet emelni érdekes helyszíneket, amelyből hirdetési bevételeket remélnek.

(Ide kattints, ha követni szeretnéd blogunkat!)

Tovább


Szánkódomb vagy piac épüljön a Nyugati mellé?

Nyilvános bejárásra és ötletelésre hívták a budapestieket szerdán a Nyugati pályaudvar melletti területre. A pályaudvarnak a Podmaniczky utcával párhuzamos, a Teréz körút és a Ferdinánd híd közötti területe évek óta kihasználatlanul áll. Eredetileg a kormányzati negyed részének szánták, a projektet azonban 2008-ban lefújták. A MÁV az itt álló raktárakat lebontatta, felszedték a vágányokat, néhány épület – igaz már bontásra ítélve -, de még áll.

Az Adaptív város workshop, a Kortárs Építészeti Központ, a Fővárosi Önkormányzat és a Rögtön jövök! program szervezésében összesen három épületet lehetett bejárni. A szervezők az elején mindenkinek a lelkére kötötték, hogy csak a saját felelősségükre barangoljanak, mert könnyen előfordulhat, hogy lefedetlen aknába zuhannak.

Ami biztos, hogy 2020-ig semmilyen nagy ívű beruházásra nem lehet számítani, a területet átmenetileg - legfeljebb hat évre - kell hasznosítani.  A terézvárosi önkormányzat tavaly év végen tett pár javaslatot arra, hogy mit látna itt szívesen:

- egy 15 ezer négyzetméteres új közparkot, ami szervesen kapcsolódna a szomszédos Eiffel-térhez, és gyalogosok, kerékpárosok előtt új közlekedési útvonalak nyílnának a Ferdinánd híd irányába. 

- vagy a motorszín épületének felújítása után egy látványos csarnokot, ami hangszigeteléssel ideális rendezvénytér lehetne.

A terület korábban a MÁV tulajdonában volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé. Mivel a szomszédos Nyugati-pályaudvarhoz kapcsolódó fejlesztések, így a Zuglóba tervezett új vasúti megállóhely és a vágányok helyzetének rendezése legkorábban csak 2020 után kezdődhet meg, addig ki kell találni valamit a jelenleg romos épületekkel, és a hajléktalanok nyomaival tarkított nagy területtel.

Budapest tele van barnamezős beruházásokkal, a Nyugati Grund pedig az egyik legjobb helyen fekszik ezek közül –ezt már Finta Sándor, Budapest főépítésze mondta, aki szintén bejárta szerda délután a területet. 

A résztvevők ötletei között volt:

- játszótér

- gördeszka és BMX-pálya

- bringaút és bringapark

- futópálya

- szánkódomb

- piac

- stresszoldó dühöngő

- illetve télen fedett, nyáron nyitott zöldház.

A szervezők arra is kíváncsiak voltak, hogy ki, milyen nevet adna a területnek. Itt jött a nem túl fantáziadús Nyugati Grund, de felmerült a Kormányzati Kultúrdepó, a Pálya-udvar, a City Park és a Playstation is.

Tovább


Ha nincs forradalmi hangulat, értelmetlen utcatáblákat leverni

"Feltehetően világelsők vagyunk az utcák át- meg átkeresztelgetésében. Talán soha nem lesz vége! - írja a budapesti utcanevek változásáról szóló kézikönyvének elején Ráday Mihály városvédő. A könyvet Budapest egyesítésének 140. évfordulóján, tavaly novemberben adták ki. A szerzővel az átkeresztelési láz okait kerestük, de kiderül az is, hogy miért jó Sirály utcában lakni, hogy helytelenül cselekszik, aki a házszáma fölött nem tünteti föl az utcanevet és nekünk árulja el először, mit talált ki az ellen, hogy Kádárról a halála után sebtiben utcát nevezzenek el.

Fotók: Bácsi Róbert

Ráday Mihály

Örök vita, hogy mi a fontosabb: egy hagyományt őrző utcaelnevezés vagy az, hogy egy jelentős személyiségről nevezzenek el a közterületet.

Ez elég fontos kérdés. Nem tudom megmagyarázni, miért van az, hogy az emberek emlékezetének megőrzéséhez az egyedüli üdvös út az, ha utcát nevezünk el róluk. Kapásból föl tudnék sorolni négyezer nevet Ádám Ottótól Zsurzs Éváig, akiket még a Demszky-korszakban javasoltak, hogy nevezzünk el róluk utcákat. Nem lehet! Egy, nincs ennyi utca, kettő, nincs értelme: a Hajós utcáról például fölmerült, hogy legyen Pilinszky vagy Latinovits utca; miközben ez az egyetlen olyan utca, ami megőrizte úgy a nevét, hogy az Andrássy út kettészeli.

Létezik a védett utcanevek listája, amit hála istennek ez az önkormányzat is elfogadott. Csak nem tartja be. Egy városnak utcaelnevezési hagyományai is vannak, nem lehet mindig az aktuális barátságainkhoz vagy épp frissen megbecsült emberekhez igazítani az utcaneveket.

Vannak most olyan utcanévtáblák Budapesten, amelyeket, ha tehetné, most rögtön leszerelne egy csavarhúzóval?

Nincs ilyen. A Tormay Cécile-táblát nem kell leverni, mert nem lett végül ilyen.

Mi bolygatja meg aktuálisan a nyugalmát?

1990-től lehetővé volt téve az utcák visszakeresztelése. A jogszabály úgy szólt, hogy a visszakereszteléseket kivéve nem lehet az utcáknak olyan új nevet adni, ami már létezik Budapesten. Ezt, a már 1873 óta jól működő jogszabályt nemrég megváltoztatták, és a rendelet ma úgy szól, hogy csak kerületen belül nem lehet duplázni. Nekem például nincs semmi bajom az ifjú Mansfeld Péterrel, de ha már elneveztünk róla egy utcát a második kerületben, tök fölösleges még egyet elnevezni róla Csepelen. Elég, ha egy városban egy van belőle. Most viszont ott tartunk, mint a legdivatosabb kommunista időszakban, hogy akár minden kerületben lehetne egy Tanácsköztársaság útja, egy Lenin-szobor. Egyébként is túl nagy a kerületek önállóssága, lassan vámhatárok lesznek közöttük, és útlevelet kell használni. Egy világvárosban ez nem ésszerű.

Ráday Mihály

A könyvéhez írt tanulmányában hat korszakra osztotta a budapesti utcanévadási hagyományokat. Furcsa módon a második korszakból csak egyetlen pontosan azonosítható utca neve ismert: a Színház utca az, aminek Bizánci utca volt a neve, míg az első korszakból több utcanévről is tudunk. Hogy lehetséges ez?

Ennek az oka, hogy az első korszak a török kort megelőző korszak volt, ahonnan sok minden nem maradt fönn. Az egész csak azon múlik, hogy vannak-e források. Van, amiről találunk adatot az első, e témában írt könyvben, Schmall Lajosnál, vagy egy-egy régi térképen esetleg. A várbéli utcák a legrégebbiek, de néha ezeknél is találunk többféle értelmezést. A középkorban Keresztelő Szent János utcájának is, de egyszerűbben Szent János utcának is nevezték a mai Színház utcát. Olyan forrás is van, ami szerint Lakatos utcának hívták, mert a német utcanevet, a Schlossert lehet a Schloss szóból lakatosnak is fordítani, de akár várnak, várinak is.

Akad olyan utcanév és névváltoztatás, melynek története kész regény. Mi a kedvence?

Kétségkívül az Andrássy út. Andrássy Gyula egyrészt az egyik kedvenc történelmi személyiségem, hiszen – ami számomra borzasztó fontos – ő egyesítette a fővárost, amit már Széchenyi is elképzelt. Másrészt annyi esze volt, hogy már az egyesítés előtt három évvel létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, ami lehetővé tette az együttes fejlődést.

És mivel az érdem az övé volt, az FKT az új Sugár utat róla nevezte el. Aztán mivel ez Budapest főutcája, a háború után rögtön Sztálin út lett belőle, majd a forradalom idején senkinek nem jutott eszébe, hogy visszaadják az eredeti nevét, ezért elnevezték Magyar Ifjúság útjának, aztán a Kádárék elnevezték Népköztársaság útjának, végül 1989-ben sikerült visszakeresztelni Andrássy útnak.

Nemrégiben 25-ről öt évre csökkentette a főváros azt az időszakot, amennyi időszaknak el kell telnie addig, amíg egy elhunyt emberről utcát neveznek el. Mit gondol erről?

Eddig ezt nem publikáltam, de ezt a 25 éves határt annak idején azért találtam ki, mert megijedtem, hogy ha Kádár János meghal, rögtön róla nevezik át a Váci utat. Ki kellett valamit találni, hogy ezt megakadályozzuk. Az egy marhaság, hogy ez az időszak most öt évre csökkent. Az öt év nagyon rövid idő. Mondok egy példát: a Gyáli út rajta van a védett utcanevek listáján, de a leghosszabb szakaszát kíméletlenül átkeresztelték Albert Flórián útra. Ez egyrészt sérti a védett utcanevek szabályát, másrészt miért ne lehetne kivárni? Állítsanak neki szobrot, vagy nevezzenek el róla stadiont. A jelenlegi kormányzat a másik szabályt ráadásul a fordítottjára változtatta: az eddigi 10 helyett 15 éven belül nem lehet megváltoztatni az utcaneveket. Igyekszenek mindent bebiztosítani. Persze, majd ha jön egy más felállású önkormányzat, megint jönnek jogszabálycserék.

Ráday Mihály

Ez Ráday Mihály fotója

Miért van ez a nagy vonzódás a magyarokban a személyneves utcák iránt?

Nemcsak nálunk, más városokban is vannak személyekről elnevezett utcák, Londonban, Párizsban is; csak úgy tűnik, hogy itt Kelet-Európában és ezen belül Magyarországon túl gyakori. És ez természetesen újabb és újabb átkereszteléseket von maga után. Az egyik hatalomnak ez a szimpatikus, a másiknak az. Szerintem az a jó, ha egy utcát Váci utcának, Párizsi utcának meg Gyömrői útnak neveznek. Az utcabokrokat is nagyon szeretem: ahol korábban laktam, ott az utcák egy család gyerekeiről vannak elnevezve: Aladár, Dezső és Piroska utca. Ez jópofa. Vagy ott a Badacsony utca környéke: csupa borvidék. És vannak madarakról elnevezett utcanévbokrok is. Jó dolog egy Sirály utcában lakni, nincs az embernek vele politikai problémája.

A számokkal jelölt utcabokrok viszont megmaradtak, és nem kaptak személynevet. Rákoskeresztúron például sok ilyen van.

Mert érdekesnek találták, megtartották, és én sem bánom, mivel az is egy hagyomány. Vannak római számos utcák, és vannak arab számos utcák is. Különlegesnek is számított korábban, hogy mielőtt Eper köznek átkeresztelték, nemcsak New Yorkban volt lehetősége valakinek a 64. utcában megbeszélni egy találkozót, hanem Budapesten is. Ez egy speciális dolog, ahogy az is, hogy a rákosmezei repülősök társasága olyan erősen tudott lobbizni, hogy ott minden utca valami repüléssel kapcsolatos dolognak a nevét viseli. Vannak dolgok, amiket sikerül a hagyománynak túlélnie, van, ami meg nem működik. Ma szerintem nem talál olyan embert Budapesten, akit, ha provokálni kezdene, hogy mondjon egy-két nevet, aki bosszantja, hogy nincs róla utcanév elkeresztelve, ne tudna mondani párat. Ha mindenki kérésének eleget akarnánk tenni, rengeteg lakótelepet kellene építeni, mert nincs annyi utca, amit el lehetne keresztelni.

Ráday Mihály

És az magyar specifikum, hogy a közterületek átkeresztelései ennyire szorosan követik a politikai változásokat?

Ez összefügg azzal, hogy az európai országok egy jelentős hányadának a történelme sokkal folyamatosabb, mint a mienk. Egy olyan országban, ahol történelmi folytonosság van, fel sem merül az igény, hogy átkeresztelgessék az utcákat. Nálunk, ha elkezdünk számolgatni Ferenc József hatalomra kerülésének időszakától, azt látjuk, hogy 30-40 évente átkeresztelik az utcákat, ami egy őrület.

Az elmúlt tíz évben 579 névváltoztatást rögzítettek, amiről a könyvében azt írja, hogy több mint a rendszerváltás körül lezajlott átnevezések. Sokallja?

Ahhoz képest, hogy most egy civilizált korban élünk, azt hiszem, hogy ez sok. Ha forradalmi hangulat van, és Robespierre-ről neveznek el utcákat, az más. Ha nincs forradalmi hangulat, akkor értelmetlen utcatáblákat leverni.

Azt jósolja a könyvében, hogy az átkeresztelések most egy ideig szünetelni fognak. Mire alapozza ezt a kijelentést?

Én ezt 1998-ban gondoltam, amikor a főváros egyesítésének 125. évfordulójára először próbáltunk készíteni egy teljes utcanév-lexikont (a jelenlegi könyv annak a jelentősen átdolgozott és 80 oldalnyi térképpel kiegészített kiadása). Ezért nem is az már a neve ennek a könyvnek, hogy Teljes utcanév lexikon, hanem Budapesti utcanevek A-Z. Azt szerencsére elértem a fővárosnál, hogy a nyár óta nem keresztelnek át Budapesten utcákat, ezért augusztus 31-gyel zárul a könyv. Úgy tűnik, hogy az őszi önkormányzati választásokig lesz egy kis nyugalom ezen a téren.

Ráday Mihály

Ír a be nem tartott szabályokról is, melyek közül az egyik leggyakoribb, hogy a házszámtáblákon a szám fölött az utca nevének is szerepelnie kell, de sok helyen ennek nem tesznek eleget. Milyen arányú ez a hanyagság Budapesten?

Ez a szabály már az egyesítés óta érvényben van, vagy volt. Nem tudom miért, de sok helyen nincs ott, és ezért senki nem büntet senkit. Egy másik érdekesség: már 1870 táján született egy olyan döntés, hogy minden utcatáblán ott kell, hogy legyen a városrész neve, és a rendszerváltáskor sikerült kiharcolni, hogy megint fölkerüljenek. Ebben most a VIII. kerület elkövetett egy nagy hibát: a Józsefvárost 1777 óta – Mária Terézia óta – Józsefvárosnak hívják, de most egy befektetői érdek nyomán átkeresztelték tizenegy különböző negyedre. Így került például a Német utca a Csarnok negyedbe. Miért van Orczy negyed, Losonci negyed, Népszínház negyed, Csarnok negyed? Valószínűleg azért, mert máskülönben a Corvin negyed elnevezését nem lehetne indokolni.

Az egyik legrégebbi névadástípus, amikor egy utcára egyszerűen ráragad egy ott álló jellegzetes épület neve. A Király utca neve kifejezetten érdekes, mivel az utcában álló egyik fogadóról nevezték el.

Rengeteg olyan utca van, ami az ott lévő fogadóról vagy boltról kapta a nevét. Sok közülük számnevet is viselt, ha a kocsmának számnév is volt a nevében. A kocsmákról elnevezett utcák története mind nagyon jópofa: volt Két Nyúl utca, Két Oroszlán utca a Ferencvárosban, Három Koronából lett a Korona utca (most Hercegprímás), Három Dobból a Dob utca. Három Szív utca Budán és Óbudán is volt, Két Szív utca pedig Pesten, ez, mint Szív utca, ma is él. Az utcában lévő étteremről kapta a nevét a Két Szerecsen utca is, aminek később Szerecsen utca, majd Paulay Ede utca lett a neve.

Ráday Mihály

A Király utca nevéhez egyébként különböző történetek fűződnek: az egyik legenda az, hogy azért hívják Király utcának, mert itt járt az angol király még trónörökös korában. Különösen meg voltam sértődve, hogy a Király utca 26. szám alatt, a Jálics-pincében – ami most a VAM Design Center –, elbontották azt a lépcsőt, amin a király is lépkedhetett. Teljesen mindegy, hogy ebben mennyi az igazság: legendák kellenek.


Tovább


Budapest leghangulatosabb helye hóban

Kánya Tom-tom Tamás ősszel kezde el építeni kőrakásait a Római-parton, nem messze a vasúti hídtól. Azóta folyamatosan építgeti a szabadtéri kertet, leginkább kőből, kavicsból és uszadékfából, és egyre több formát alakít ki a halmok köré (pl. sárkányt és ingát ismertünk fel). Megnéztük, hogy hóban is hangulatos-e? Hangulatos.

Fotók: Bácsi Róbert

kőkert Római

Kattints a fotóra és jön a téli kőkert!

Teljesen ingyenes - mivel Kánya Tom-tom Tamás puszta kedvtelésből építgeti - és ilyen szempontból örvendetes, hogy az emberek nem hulligánkodták szét. Ezt az is indokolhatja, hogy figyelmesen elolvasták a kert két végén elhelyezett, nejlonba csomagolt, házilag készített táblákat, melyeken az alkotó egyebek mellett azt kéri, hogy a nézelődők ne menjenek be a kövek közé, ne engedjék be kutyáikat és gyerekeiket sem, mert az veszélyes. Azt is kéri, hogy ne rongálják meg a kertet, ellenben szívesen látja a róla készített fotókat.

kőkert római
Kattints a sárkányra a föbbi fotóért!

Utoljára októberben jártunk ott, lefotóztuk, plusz kicsit elmélkedtünk a kőrakások eredetéről. A téli, havas képeket a két fotóra kattintva lehet megnézni.

A helyszín egyébként a vasúti hídtól kb. 250 méterre északra, nem messze a Móló étteremtől. A sárga épületnél érdemes lemenni a partra.  Kb. itt:


(Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

Tovább


Budapest is becsatlakozott a Pharrell Williams-mémbe

Van Pharrell Williams-nek a Happy című száma, amihez 24 órás klip készült. Az eszméletlenül hosszú és boldog klipben gyerekektől idősekig mindenféle emberek táncolnak ragadós vidámsággal, a mozgó kamera felé fordulva, és feltűnik benne néhány híres ember is. A novemberben debütált klipből időközben jó nagy mém lett, miután lelkes amatőrök/profik megcsinálták a mutációit különböző városokban. A helyszínek között pl. Párizs, Nabeul (Tunézia), Lodz, Krakkó, Barcelona (innen kettőt is találtam), Moszkva, Amszterdam,  Boulogne nevű párizsi külkerület vagy Jajca (Bosznia-Hercegovina).

Amellett, hogy a telet egy kicsit elviselhetőbbé teszi a hidegben táncoló emberek látványa, a videósorozat 2013/14 telének remek street fashion lenyomata is.

És itt a s z e n z á c i ó, ma felkerült a youtube-ra a budapesti változat is! Íme:

Ide kattints, ha követni szeretnéd a posztjainkat!

Tovább


Ne menjetek bringával az Alagútba!

Nem menjetek bringával az Alagútba (hivatalos nevén Várhegy-alagút vagy budai Váralagút), legalábbis mindaddig, amíg nem fordul melegebbre az idő! Az Alagútban ugyanis lefagyott az úttest, ami miatt biciklivel hatalmasat lehet zakózni az autósok között. Ez pedig nyilvánvalóan életveszély.

Fotók: Tuba Zoltán

alagút

Önkéntesek ragasztották ki a veszélyt jelző táblát hétfőn

Helyszíni tudósítónk apokaliptikus szavakkal írja le a kialakult helyzetet: „Tényleg durva a jég, és kurva jó lenne, ha bárki is az illetékes, tenne valamit az ott folyó vízzel, mert most nagyon veszélyes, a járda teljes szélességében fel van fagyva, melegebb időben meg csak simán undorító a vízen átbringázni. És én még attól is félek, mivel nem tudom, honnan folyik, hogy idővel annyira kimos valamit, hogy beomlik az alagút.”

alagút

Az esti helyzet az volt, hogy betonkeményre fagyott a jég, ami nap közben kicsit megkásásodhatott. "Akkor felnyomvályúzták a bringák, estére meg visszafagytak a nyomvályúk, úgyhogy extrapara lett. Szerintem simán nyerhető a per, ha valaki itt kitöri a nyakát" - állapította meg tudósítónk.

alagút

Ott lenne mentőövként még ugye a túloldali járda (ami inkább egy szegély, mint járda), de Pestről Budára haladva azzal sem ér semmit az ember, mivel nem lehet szabályosan megközelíteni. További nehezítő tényező a szellőzőventillátor, ami befúhatja a bringást az autók közé. 

alagút

Köszönjük a figyelmet, ez volt januári szolgáltató posztunk, ide kattintva nem marad le a jövőben sem!

Tovább


Reblog