A képzőművészet, a zene és a távhővezeték furcsa találkozásának eredménye, hogy újpesti térképrészlet került egy távhővezetékre.
 

Egy hónapon keresztül kereste a Főtáv a Pimp My Pipe pályázaton keresztül azt a legkreatívabb városszínesítő ötletet, amelynek alapján megújulhatott a IV. kerületi Elem utcában található, föld fölött futó távhővezeték.

A csövek lefestéséhez 100 liter festéket használt fel a tűzfalfestményeiről ismert Színes Város Mozgalom. A pályázat eredményeként egy 200 méter hosszú csőszakaszra egy újpesti térképrészlet került.

A csőszínesítő pályázat során nemcsak a lokális életérzés erősítése, hanem két művészeti ágazat bekapcsolása is fontos volt a pályázat lebonyolítása alatt.

A hiphopszcéna elismert képviselői, Busa Pista (Irie Maffia, Zuboly) és Zsolaa (Teebag, Faktorlabor) rímekbe szedve hívták fel a városlakók figyelmét a városszínesítés lehetőségére. A két rapper a cső eredeti állapotánál videoklipet is forgatott, és megerősítette, hogy a hiphop mint társadalmi kérdésekre érzékeny zenei műfaj egyik feladata, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a legális graffitifelületre, hogy bemutathassák kreativitásukat.

A napokban több megjelent cikk kapcsán is eléggé egyértelműsíthető, hogy ha az adott kerületi önkormányzat képtelen vagy nem áll szándékában a helyi közösségi szerveződésekkel együttműködni, akkor a civil szervezetek nem fognak ragaszkodni ahhoz, hogy az eredetileg tervezett helyen valósítsák meg elképzeléseiket.

Jól látható ez a folyamat Budapest VI. és VII. kerületében is, ahol az önkormányzatok a közösségi, nem egy esetben ellenzéki gondolatokat is megfogalmazó civil kezdeményezéseket a torkuknál fogva fullasztották meg. Ilyen volt a VI. kerületben a Marom Egyesület által szervezett Sirály Klub a Király utca 50.-ben, az egykori Budapest Székesfőváros Könyvesháza és Kávéháza vagy a Tűzraktér bezárása is. A Könyvesház épülete a klub bezárása óta üresen áll. A VII. kerületi önkormányzat a megszüntetett Boulevard és Brezsnyev bázis helyére ígért önkormányzati közösségi, kulturális teret, ami a bezárás óta nem született meg, ellenben kiadták cipőüzletnek a helyiséget. De talán ide sorolható a Gödör kijjebb rugdalása is az Erzsébet térről. És, bár ezek a helyek megszűntek, a szervezőik, az alulról szerveződő közösségek viszont nem, ők azok, akik új lehetőségeket keresnek és találnak máshol, más kerületekben. Így talált magának új helyet az egykori Sirályt működtető Marom Egyesület a VIII. kerületben.

De mi a helyzet a VII. és a VIII. kerületen túl?

A IX. kerületben ütötte fel a fejét a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (ami szerveződési formáját tekintve egyelőre egyedüli az országban), amely úgy épült be az elmúlt évek során a ferencvárosi közhangulatba, hogy jókedvet, pozitív gondolkodást hozott létre maga körül.  Az FKA több szempontból is különbözik a fentebb említett szerveződésektől, egyrészt nem tartozik hozzájuk valamilyen kocsma vagy valamilyen kereskedelmi egység, emiatt más módon formálják a közösségi teret, mint az erzsébetvárosi vagy józsefvárosi egyébként szimpatikus, hasznos dolgokat működtető kezdeményezések. Másrészt nem az önkormányzati és állami büdzsé pénzforrásaiból építi fel a szétosztandó forrásait – talán leginkább ebben fogalmazható meg az alapítvány más alapítványoktól való különbözősége –, hanem olyan forrásszerzési akciókra, adománygyűjtési programokra épít, amelyek elsősorban a helyi vállalkozásokat és civil lakosokat veszik számításba. Az alapítvány „megszilárdulási” fázisa ugyan még egy épp az állami vezetés által „ledózerolni” célzott norvég kisprojekt pályázatnak volt köszönhető több mint négy éve, de ezt követően a szervezet már a saját modellértékű útját járja.

A helyi értéknek tekintett helyi vállalkozások forrásaira, ötleteire építenek, az összegyűjtött „adományokat” helyi terület- és közösségfejlesztési célok megvalósítására használják fel. Avagy helyből, helyben, helyi fejlesztési kezdeményezések megvalósítása a cél. Az összegyűjtött forrásokból lehetőség nyílik arra, hogy emberszabásúbb, élhetőbb, a helyi igényekből építkező lakóhelyet teremtsenek. Arra, hogy civilek által megoldható ügyekkel foglalkozzanak, hogy azonosítsák a fejlesztendő területeket, és erőforrásokat teremtsenek. Az összegyűlt összegeket olyan támogatási alapokba gyűjtik, mint a Ferencvárosi Gyermekalap, a Ferencvárosi Közterek Alap vagy a Belső-Ferencváros Alap, és a József Attila lakótelep alap. Az alapokban összegyűjtött forrásokból pedig olyan programokat finanszíroznak, amelyek a kerületben élők, kiemelten a fiatalok hasznos és nem kevésbé kellemes időtöltését segítik elő. Olyan kulturális kerületfejlesztési eszközöket keresnek és támogatnak, amelyek a MINDENKI számára kitalált és hasznos köztereket nem mint építészeti (területfejlesztési), hanem mint kulturális, szociális közösségépítő elemet fejlesztik.

Az FKA tavaly debütált első „Majd adok én Neked” című pályázatával, amely jól tükrözi az alapítvány működésének mechanizmusát. A már korábban a Ferencvárosi Gyermekalap javára összegyűjtött pénzből négy programot támogattak és valósítottak meg. Miután ez egy gyermekalap, ezért elsősorban a gyerekek, fiatalok számára fontos programokat támogatták, mint a Talpraesők slammelő és focizó klubját, egy nyári kreatív táborprogramot, egy helytörténeti nevelési vetélkedőt és a Varázsoljuk el az Ecseri úti aluljárót! programot.

Az alapítvány november 4-én újabb adománygyűjtési akciót szervez, ezúttal a Ferencvárosi Közterek Alap növelésére. Az adományozási akció jelenlegi támogatója a Trafó mellett a kézműves sörkultúra képviselője, az Élesztőház. Az Élesztő önmagát egykoron punknak, ma már öntudatos polgárnak nevező tulajdonosa, Tóth Imre régóta hisz a közösség kezdeményező erejében. Az ő ötlete az új városközpontprogram, amelyhez szemléletében is tökéletesen illeszkedő kezdeményezésnek látja az FKA támogatási programját, ahol a helyi vállalkozók, magánemberek és civil erők együttműködésével közösen fejleszthetik Ferencvárost! És hogy hol van ebben az egészben önkormányzat? Majd biztos azt is meg tudjuk! De addig is Ferencváros, élesztő fel!

A programról bővebben az eseményfalon és az Ferencvárosi Közösségi Alapítványoldalán olvashattok.

Lajhárt, pingvineket, gorillát és vízilovat festettek a szürke, elhasználódott betonfelületre. A Fővárosi Állat- és Növénykert már a régi, 1911-ben készített vaskerítésnél is figyelt arra, hogy a kerítés kívülről ne mint a létesítményből kizáró elem jelenjen meg, ezért már az akkori kerítésen is voltak állatminták.

A jelenlegi projekt célja, hogy a már lekopott, szürke falfelület megszépüljön. Az állatkert és a Let’s Colour Településszépítő Egyesület közös koncepciójának az a lényege, hogy az utca irányába néző képek az állatkert közösségi szerepére hívják fel a figyelmet.

A képeken látható játék állatok és az állatkerti nagy állatok együttes megjelenítése arra utal, hogy amíg a kis játék állatokat otthon lehet tartani, addig ezeket a nagyméretű állatokat, mint a gorilla, a lajhár és a víziló Magyarországon csak az állatkert kínálta közösségi térben lehet megnézni. De ettől függetlenül a játék és az élő állat jól megférnek egymással a gyermekek lelkében.

A falak kifestéséhez művészeket, a Hegedűs Babett vezette Color Brigade csapatát - Zocskár Andrea szobrászművészt, Varga György festőművészt és Végi Pétert kérték fel.

Pár hónappal ezelőtt hunyt el Jay Adams, a gördeszkázás nagy alakja, aki Dogtown és a Z-Boys című filmjével, technikájával, vakmerő életével valószínűleg nagyon sok gördeszkázót ihletett meg. És az is valószínű, hogy szomorúan konstatálná, hogy egy főváros belvárosában olyan kevés ingyenesen használható gördeszkapark van, mint Budapesten.

A skaterek, longboardosok, street dancesek, városi akrobaták, parkourok azok a csoportok, akik nagy intenzitással a városi tér szinte bármely zegzugában képesek hódolni szenvedélyüknek. A gördeszkásoké azért különbözik a többi szubkultúrától, mert abban az esetben, ha nincs gyakorlásra alkalmas pálya számukra kialakítva, akkor a város térelemeit használják, éspedig olyan mértékben, hogy a rendszeres használat miatt a térelemek rongálódnak, így az eredeti funkciójuknak már nem tudnak eleget tenni például a padok, szobrok, padkák stb.

Az V. kerületi önkormányzat 2010-ben kihasználta az akkor még számos problémát mutató Erzsébet téri rendezetlenséget. A lassú pusztulásnak induló Gödör és Dizájn Terminál környezetében olyan mértékben vették birtokba a teret a gördeszkások, hogy a Hercegprímás utca Erzsébet téren keresztül haladó részét a sétálók lassan nem is tudták használni. Erre reflektált Lipótváros önkormányzata a mintegy 800 m² alapterületű, 7 görpályaelemes ingyenes park megépítésével. A létrehozott pályára jól reagáltak a skaterrajongók, és teljes mértékig birtokukba vették a görpályaelemeket.  

Hasonló időben adták át a másik belvárosi gördeszkaparkot a Városligetben. A PeCsa mögött, leszedált labdapályák szomszédságában építettek ki a 950 m²alapterületű, több görpályaelemes helyet. A pálya megépítésének nem titkolt célja volt az, hogy a Hősök terén gördeszkázó fiatalokat ide csábítsák, ez egyelőre nem sikerült. Egyes vélemények szerint kicsit önkormányzati kirakat íze van a pályának, nem elég nagy, és kevés az játékelem, ennek ellenére a deszkások használják, és örülnek neki. Hogy mi lesz majd a megépített gördeszkaparkkal és ezzel a területtel a Városliget új beépítését követően, azt még nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy a PeCsa helyére mélygarázst terveznek, és a PeCsához nagyon közel van ez a hely, így csak sejtjük, hogy nem marad sérülésmentes a terület!

És körülbelül ennyi a legálisan, ingyenesen használható pálya a gördeszkások számára.

A Ghetto workout posztban említett Goldmann György téren van még egy skaterek által létrehozott és gondozott pálya, ami az önkormányzat jóváhagyásával működik. Az alulról jövő kezdeményezés jó példa, de még jobb lenne, ha az önkormányzat orvosolta volna ezt a problémát, például a szintén nem önkormányzati finanszírozású workout park kiépítésével párhuzamosan.

És ennyi. Nincs több ingyenesen használható, önkormányzat által kiépített belvárosi gördeszkapálya. Pedig azt gondolnám, hogy a belvárosi kerületek sem szűkölködnek kihasználatlan, esetleg pusztulásnak indult szabad terekkel. És azt is gondolnám, hogy a gördeszkapályák kialakítása ugyanúgy lehet okos gondolat az önkormányzatok részéről, mint a fitnesz vagy street workout parkok kialakítása. Elébe lehet menni a nem célzott, hanem a szenvedély és hiány teremtette köztérrombolásnak.

Így a gördeszkások számára maradnak vagy a jól megépített, szépen kivitelezett, nem erre a célra épült köztéri elemek, mint például az MTA terét és a rakpartot összekötő lépcső, Egyetem tér, Hősök tere, Fővám tér, Jászai Mari tér stb. vagy a fizetős, és télen is használható gördeszkaparkok, mint a Görzenál, a The Lab Skatepark Csepelen vagy KAC pálya.

Petőfi híd lábánál készült kép forrása: http://11.kerulet.ittlakunk.hu/

Már egy előző bejegyzésben írtam a belvárosi termelői, közösségi piacokról. Azokról a nem hagyományos vásárokról, amelyek átlépik a mindennapi, megszokott vásárcsarnok, nagy bevásárlópiac kereteit, és a piaci áruk mellett kulturális, szociális, gasztronómiai vagy valamilyen más vizuális élményt is kínálnak a vásárlók számára. Ezek közé a piacok közé sorolható a bulinegyedben a Szimpla őstermelői piac a Szimpla kertben vagy a Gozsdu udvarban a bazárhangulatú Gouba.

Október 30-tól Erzsébetvárosban új piac nyílik, aminek a különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy egy passzázsban rendezik meg, hanem a hétvégi piaci időpontoktól eltérően csütörtökönként, délutántól késő estig, 13 és 21 óra között lesz nyitva. 

A Central Passage-ban a termelői és kézműves piac különleges termékekkel, ételkóstolókkal, házi finomságokkal, ajándékokkal, mindenféle csecsebecsével, de a hétvégi ebédhez szükséges hozzávalókkal is várja a hazai és külföldi érdeklődőket. A gasztroélményt élő zenével teszik teljessé a szervezők. A helyszín fedett így a zord időjárástól sem kell tartani.

Bővebben a piacról a Facebook-oldalukon lehet tájékozódni. 

Vajon lesz-e annyira hatékony a Teréz körúti portálprogram, mint az Andrássy úton, ahol már szinte minden üzletportál ízlésesen, a városképet gazdagítva kínálja szolgáltatásait?

A nyáron elindított Teréz körúti portálprogram abból a célból jött létre, hogy a lakosság, a tulajdonosok és az önkormányzatok együttműködésével vonzóbbá tegye a körúti üzletsorok megjelenését. A program lendületes, tetszetős honlapja az üzlettulajdonosok számára nyújt segítséget a Teréz körúti homlokzatok feltárt problémáinak bemutatásával. Iránymutató javaslatokat nyújt az üzlettulajdonosok számára abban, hogy a Terézvárosi Építészeti szabályzat figyelembe vételével hogyan tudnának hozzájárulni a Nagykörút egységes és elegáns portálsorának kialakításához.

A terézvárosi honlapon lehetőség van megnézni az épületekre vonatkozó legfontosabb adatokat (építés éve, építész/építtető neve, helyrajzi szám). Megmutatja a kerületi főépítészeti iroda által feltárt problémákat, és példát mutat arra, hogy milyen megoldással igazodhatna a üzlettulajdonos az építészeti szabályozás betartásával egy szebb, elegánsabb nagykörúti arculat kialakításához.

Meglévő állapot

Feltárt problémák

Példa javasolt megjelenésre

A körúti tolakodó, vizuális káosz persze nem szüntethető meg könnyen. A virtuális városi kalandozásra, konzultációra lehetőséget adó honlap nem feltétlen ér célba a tulajdonosoknál. Az áprilisban életbe lépő önkormányzati rendelet, a településképi bejelentési és kötelezési eljárás alapján az önkormányzat kötelezheti a tulajdonosokat arra, hogy az utcaképbe nem illő üzletrészeket elbontsák, sőt bírságot is kiszabhat ellenszegülés esetén. Bagi Borbála, a főépítészi iroda munkatársa elmondta, a portál elindítása óta még nem valósult meg egy olyan kirakat- vagy portálátalakítás sem, amit ez a program hívott volna életre. Mindemellett nem is lenne életszerű, mert a vonatkozó rendeletek szigorú eljárásrendjében még egy program lebonyolításához, megvalósításához is kevés volt az idő.

A program sikerességében bízva pozitív elmozdulásnak tekinti, hogy a portál működése óta már jött létre olyan együttműködés, amelyben az önkormányzat és az üzlettulajdonos közös gondolkodással alakítja ki az üzlethelyiségeihez tartozó utcai portáljait.

Képek forrása:

http://www.terezvaros.hu/Terez_koruti_portalprogram/weboldal/

IWC üzlet, 15 rue de la Paix, Párizs (2012) - Forrás: http://www.watchpro.com/13588-iwc-opens-boutique-in-paris/ 

Budapest VI., Oktogon, Teréz körút a Nyugati pályaudvar felé nézve 1900-ban. Forrás: http://www.fortepan.hu/

A belváros egyre gyakoribb közösségi terévé válnak a belvárosi piacok. Az alábbiakban több olyan belvárosi háztáji kispiacot és közösségi piacot gyűjtöttünk össze, amelyek nem egy esetben többek, mint a vásárlás színterei.

VI. kerület, Hunyadi téri kispiac

A Hunyadi téri kispiac a Vásárcsarnok kínálatát háztáji termelőkkel kiegészítő vására általában csütörtöki napoktól szombatig kínálja széles választékban a vidékről érkező eladók portékáit.

VII. kerület, Klauzál tér

A Klauzál téri kis piac még két évvel ezelőtt egy igen prosperáló kispiac volt, ami elsősorban háztáji termelők zöldség- és gyümölcs, hús- és sajt- és virágkínálatával látta el a környék lakóit és a növekedő számú turisták igényeit is. Az önkormányzat újabb és újabb rendeletei és a lakossági nemtetszés miatt egy időre megszűnt a piac, de ha gyenge lábakon is, most újra él. Szombatonként általában 14 óráig vannak kinn az árusok, időjárástól függően.

VII. kerület, Rózsák tere

A Rózsák terén, szombat délelőttökön nagy a sürgés-forgás. Érdemes megkóstolni a sajtos termékeit, és ha valaki háznál nevelt csirkét, kacsát, gyöngyös tyúkot szeretne, ide jöjjön!

VII. kerület, Szimpla őstermelői piac

A hagyományos piacos keretekből kilépő Szimpla piac vasárnaponként várja a vásárlóit. Nem olcsó, de nagyon közösségi piac. Az élő zenével hangulatossá tett vásárlás mellett kényelmes kávézásra, az árusítók termékeiből készített szendvicsezésre, ételkóstolásra is lehetőség van. Hetente más és más civil szervezet a Közös Lábos program keretein belül közösségi főzést vállal, és a kezdeményezésből származó bevételt valamilyen jótékony célra adományozza.

VII. kerület, Gouba- Gozsdu Bazaar

A külföldiek számára is népszerű Gouba szombatonként a Gozsdu udvarba szervezett bazár, ahol mindenféle kreatív és dizájntárgyakat, ruhákat és kisebb mértékben élelmiszereket lehet vásárolni.

A hétvégi programajánlónkban elég lenne csak a designhétről írni, és már azzal kimerítenénk mindenki hétvégi kapacitását. A Magyar Formatervezési Tanács angol nyelvű térképpel rukkolt elő a design világnapján. A térkép és mobilalkalmazás Budapest designértékei között navigál. Közel 150, tematikus csoportokba rendezett budapesti designboltról, galériáról és múzeumról nyújt alapinformációkat.

Az Erzsébet téren mindenkit várnak az Art Market kiállítói. Idén Berlinre és az Art Photo Budapestre fókuszáló piacon 500 művész mutatkozik be. Október 9. és 12. között magyar és angol nyelvű tárlatvezetés kapcsolódik a programhoz.

A Wamp vasárnap a Millenárison a Wamp exluzívval várja az érdeklődőket. A bemutatón a Wamp történetének legtehetségesebb tervezői mutatkoznak be vadonatúj kollekcióikkal. Olyan alkotóké a főszerep, akik a korábbi években elnyerték a rangos Hónap Designere díjat, illetve résztvevői voltak a kizárólag pályázati úton elnyerhető Wamp+ megjelenéseknek.

A Café Budapest rendezvényei közül én leginkább az irodalmi kínálatban fürdőznék.Versek szódával sorozatban Kiss Judit Ágnes versel, zenél és játszik.  Az Irodalmi vándorcirkuszban ma este Keresztury Tibor és Víg Mihály együtt „boldogítja” a hallgató közönséget a Kisüzemben, míg holnap Dr. Máriás és Grecsó Krisztán a Kék Lóban.

A Fotóutca október 12-ig várja a fényképezés iránt érdeklődőket a Nagymező utcában, a Capa Központban és a Mai Manó Házban ingyenes programjaival. Láthatjuk Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado The Salt of the Earth című filmjének bemutatóját.

Lesz fényfestés, égi vetítés, filmvetítések, a 120 éves Mai Manó Ház kiállításai, archaikus technikák, kétóránként cserélődő kiállítások, performanszok, koncertek és tárlatvezetések, utcai jelmezes fényképezkedések, családi nap, múzeumpedagógiai programok, Vírus Est, művészeti vásár, képnéző show, kortárs fotósok és fotók minden mennyiségben.

A filmesek sem maradnak filmek nélkül. Az Urániában már hömpölyög a spanyol filmhét. Széles kínálatból lehet válogatni, többek között a torreádor Hófehérke (Hófehérke) drámai hangulatú, érzelmeit elnyomó, majd önmagára ébredő fiatal lány (Ne félj!) és a portugál-spanyol határ mentén játszódó, a nihilizmus, a fantasztikum és miszticizmus határait feszegető (Arraianos) filmek közül.

Bulizni egész hétvégén lehet a Kőleves kertben, ahol kerti nyárbúcsúztató bulit tartanak három napon át, és ahol Mezősímán simán zenél. A Mika Tivadar beöltözve vár a gengszterpartin. A terézvárosi búcsún a kétnapos programkínálat mellett, szombaton este a Magashegyi Underground ad  ingyenes koncertet.

Tegnap Tarlós István és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség átadta a Dohány utcában a budapesti gettónak emléket állító falat. A Sugár Péter által tervezett emlékfalon egy interaktív térkép mutatja be a városrész történetét. 

A környék múltjának és jelenének legfontosabb helyeit tünteti fel, és ismerteti a városrész történetének főbb eseményeit is. 

Érdekelt volna, hogy mit tud ez az interaktív térkép, de ma reggelre az emlékfalat egy fekete lepel mögé rejtették. A biztonsági őrtől egyelőre annyit tudtunk meg, hogy még nem készült el teljesen az alkotás. Az igazi leleplezés még várat magára.

Most, hogy a Margitsziget „futásilag” „csökkentett üzemmódban” várja a futókat, körbenéztünk, hogy hol lehet futni a belvárosban és egy kicsit a belvároson túl.

Margitsziget

Azért, mert a rekortánpályát épp felújítják, még nem igaz, hogy nem lehet futni a szigeten. Egyrészt futhatunk egy ajánlott és kijelölt útvonal mentén, a Margitsziget közepén és a még le nem zárt északi oldali futópályán. Másrészt, ha hajlandó vagy fizetni a sportolásért, akkor használhatod a MAC atlétikai pályáját is (1000 Ft/alkalom). 

Városmajor

Az idén felújított Városmajor park új 585 m hosszú, 140 cm széles rekortán futópályája este is bátran használható. Van közvilágítás és új térfigyelő rendszer. A Városmajor lett az a park, ahol figyelmet szenteltek a szabadfutás (free running) híveinek, ugyanis itt található Magyarország első parkourpályája. A free running tulajdonképpen egy szépen kivitelezett, a mozgás szépségét és dinamikáját hangsúlyozó akadályfutás – mondom ezt azoknak, akik nem tudnák. A futópályák mellett szabadtéri fitneszgépek, pingpongasztalok, felújított teniszfal és focipályák is várják a sportolni vágyókat.

Vérmező

A Budai vár és a Déli pályaudvar szomszédságában található Vérmezőn kb. 3000 métert tudunk egy hosszra lefutni. Nem ez a park a legszebb, a legzöldebb, legoxigéndúsabb parkunk, és nem ez a park a legkedvesebb futóterepünk, de futóknak túlélésre nem rossz ajánlat.

Gellért-hegy

A Gellért-hegy nem a legkönnyebb futóterep, így inkább azoknak ajánlom, akik bírják a hegymenetet és a terepfutást. Ebben az esetben, jó kondícióval akár 4,5 kilométert is futhatsz, mint ahogy azt a Salamon futónapra kijelölt útvonal is mutatja.

Vérhalom tér

Nem hosszú, de az ott lakó budai polgárok biztos örültek annak, hogy a Vérhalom téren kiépült egy 400 méteres rekortán futópálya. Esti levezetőnek tökéletes.

Kopaszi-gát

Az általam igen kedvelt Kopaszi-gáton patkó alakban kb. 3 km távolságot lehet egy hosszra lefutni. A futószakasz északi oldalán egy kb. 500 m hosszúságú rekortán futópálya található kellemes környezetben. Akinek meg kajakozni, kenuzni támad kedve, az tegye ezt az  LSE kajak-kenu szakosztályában.

Orczy-Kert (Park)

Nos, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Bárka Színház szomszédságában található, madárbarát Orczy-kertben nincs rekortánpálya. Van viszont nagy park, nagy tó, 400 méteres salakos atlétikai pálya és kb. 1000 méter hosszú „erdei”futóösvény.

Városliget

A Városliget – mindenki ligete – most még biztosan futható. Egyre jobban a liget nyakára ül a Múzeumi Negyed megvalósítása, így nem lehet tudni, meddig lehet élvezni ezt a nyugodt városi zöldszigetet. De futni még lehet, magabiztosan, kb. 3000 méter hosszú parki ösvényeken.

Népliget

Budapest egyik legnagyobb közparkjában, több parki futóösvényen, 2-10 km közötti távokat lehet futni. A liget szélén található sporttelepeken lehetőség van más sportágak, például tenisz és foci gyakorlására is.

Rákos-patak partja (Zugló)

Igazságtalan lennék a zuglóiakkal szemben, ha nem említeném meg kedvenc futóhelyüket, a Rákos-patak partját. Az ún. patakkör kb. 10 km hosszúságú a Kerepesi út és az M3-as közötti szakaszon.