Szokatlan, de annál izgalmasabb programok lepik el a hétvégén a várost. A Negyed7/Negyed8 fesztiválról már egy előző posztban írtunk bővebben. Pénteken 21.00 órától a fesztiválhoz  kapcsolódóan az Egy Kiss Erzsi Zene együttes lép fel az Aurórában. Az Akváriumban Péterfy Bori & Love Band ünnepli a 8. születésnapját. A Mikában FrenchConnection est lesz, ahol Serge Gainsbourg dalaitól MC Solar, Zaz, a Massilla Sound System és sok más, „franciasággal” valamilyen formában kapcsolatba kerülő zenei világ elevenedik meg DJ Maadjet-vel és SelectorKAval.

Szombaton a költészet napján számos gerillaakció szerveződik, ehhez kapcsolódóan mindenki bátran posztolhatja kedvenc verseit a közfelületekre. A Tilos Rádió beköltözik az Aurórába, ahol Tilos a slam címszó alatt hajléktalanok és cigány költők verselnek, Beata Pozitiva Open Mic-et tart, lesz beszélgetés a fiatalon elhunyt költőzseniről, Párniczky Mihályról, és jönnek a JAK-kal a Vagány históriák is. A Gödör Klub össznépi népszavalásra invitál első emeleti teraszára. 

Az ELTE Füvészkertben évek óta megrendezik a Cseresznyevirágzás ünnepét Japán tradicionális ünnepéhez, a hanamihoz kapcsolódóan. A szombati pikniken a lazuláson túl a japán hagyományokhoz és kultúrához kapcsolódó programok és haiku-verseny is lesz.  

Szombatra időzítette vintage kerékpáros felvonulását a Tweed Run Budapest. A lényeg, hogy öltözzön minden kerekező a 20-30-as évek tweedzakójába, női rucijába, és kerekezzen együtt a társasággal a budapesti utcákon.

Az I. Ázsiai gőzbuci fesztivál szervezői, a Lumen zöldséges és a Babramegy blog írói már most izgulnak, hogy hol fér el az 1500 ember, akik bejelentkeztek a meghirdetett eseményükre. Vasárnapra pedig marad egy mese. Egy igazán mesés helyen az Arnoldo Galéria Kávéházban mutatja be a Rokytka társulat az 1001 éjszaka meséi című büfészínházi estjét. Az 1001 Éjszaka ismeretlen történetei elevenednek meg, két budapesti, kortárs szilát, avagy női dzsinn elmesélésében. Az esten szabad betekintést nyerhetünk a férfi-nő kapcsolatok és erotikus fantáziák korlátlan világába.

A József Telefonközpont Józsefváros szívében éktelenkedik. Ez szó szerint így van. Az évek óta üresen álló műemlék épület akár a nyolcadik kerület egyik ékköve is lehetne, de egyelőre kiüresedett fantomépületként terebélyesedik a Horváth Mihály tér oldalában.

A jobb korokat, jelentősebb időket megélt telefonközpontot 1913–1916 között építették, a vasvázas szerkezetű épületek tervezésében kiváló Ray Rezső tervei alapján. Az építkezés az akkori magyarországi viszonyok első nagy állami megrendelései közé tartozott.

A vasvázas szerkezetet szinte művészeti eszközként használó Ray egy palotára, már-már várkastélyra emlékeztető, az épület homlokzatán a modern, romantikus és barokk, neobarokk stílusjegyekre emlékeztető épületet tervezett az akkori Mária Terézia térre. A József-központot 1917-ben nyitották meg 5200 előfizetővel, akiket a Nagymező utcai Teréz-központtól vettek át. A korához és funkciójához képest modern épület tökéletes teret biztosított az akkori központi távbeszélő-állomásnak.

Az épület formája és tömege miatt a központot 1919-ben és 1956-ban erődítményként használták. Az épület mindkét háborút megsínylette, és a rombolások miatt többször is átépítették. Utoljára Magyar Telekom elődje, a T-Com használta, 1999-ig.

A kiüresedés óta az épület keresi gazdáját és funkcióját. 2008-as – az interneten máig fellelhető – információk szerint, az épületből Horváth Mihály Palace-t, hotelt terveztek építeni, de mára már ez az információ elévült. 2015 februárjáig még látható volt az „eladó” tábla az épületen, de a hónap végére ez is eltűnt. Az önkormányzat azt a szóbeli információt adta (a levelemre nem kaptam választ), hogy mivel nem önkormányzati tulajdon, a kerületben lévő, jelentős műemlék épületről nem tudnak többet. Nem tudják, ki a tulajdonos, és azt sem, hogy milyen hasznosítási tervek születhetnek az épületre.

Nem megerősített információk és egy magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a tulajdoni lapról annyit sikerült kideríteni, hogy az épület a Zenobia Hungary Kft. tulajdonába került. Az albertirsai székhelyű kft.-t a bisnode.hu információi szerint 2015. február 2-án alapították egyiptomi magánszemélyek 300 millió forint törzstőkével. Mivel a kft.-nek se honlapja, se telefonszáma vagy más elérhetősége, ezt az információt ők maguk sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, és az épület fejlesztésére vonatkozólag sem tudhattunk meg többet.  

Az épülettel egyébként maga a Józsefvárosi Önkormányzat sem büszkélkedik, nem lehet róla olvasni a „Józsefváros újjáépül” programban sem, de még ennél is jobban meglep, hogy az önkormányzati honlapon Józsefváros múltját feldolgozó részben sem írnak róla.

Több szervezet kisebb-nagyobb gerillaakcióval jelentkezik április 11-én, a költészet napján. Szerencsére nem a kormányablakról vagy kormányablak számára kell verset írni. Persze az is igaz, hogy nem jár egy versért több mint félmillió forint, hanem talán csak valami jó érzés. De az biztosan.

Az egyik ilyen akció a "Fuss és posztolj egy verset..." című felhívás lényege, hogy a futók április 11-én kedvenc magyar költőjük versével a kezükben induljanak futni, és a verset (nyilván papírra írt verset) tűzzék ki futásuk során valahová, fotózzák le, és posztolják az eseményoldalon, a megtett kilométerek számával együtt.

A gittegylet.com a tavalyi évhez hasonlóan ismét arra kéri a csatlakozni vágyókat, hogy posztoljanak verseket az utcák házfalaira, hirdetőoszlopaira, irodák üzenőfalára és minden legálisan "posztolható" felületre.

A DRÓT irodalmi, művészeti, társadalmi portál a street-art és más művészeti eszközök révén fiatal, kortárs költők napjainkról szóló verseivel árasztja el Budapest és Szentendre falait, fáit, a táj különböző műtárgyait. A kültéri posztolás mellett a felhasznált versekből lesz felolvasás, beszélgetés, a Café Zsivagóban szerkesztői est. Az est után pedig a Café Zsivágó 5. születésnapi partija.

A Hello Wood Verskockát épít, amit majd kiposztolt versek díszítenek, és minden önjelölt elmondhatja kedvenc versét egy GoPro kamerába április 11–12-én a Szabó Ervin téren.

A Szabadságszínpad 16 órás (32 félórás) versszavalást rendez a Szabadság téren, ahol József Attila verseket lehet majd szavalni.

A Tilos Rádió beköltözik az Aurórába, ahonnan élőben közvetítik műsorukat. Kora délutántól élő irodalmi műsorok, beszélgetések, interjúk "tömege" várható  igazi kávéházi hangulatban. Este koncert és Tilos Selection party!

Ötmillió forintból újítják fel a volt Polgári Serfőzde társasház homlokzati mozaikfrízét.  A Vidor Emil tervezte házban (kb. 1906)  Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. 1934-ben állította fel a központi sörlerakatát. A házat Sörös palotának és a Szódás-háznak is hívták, mert hátsó bejáratán szódáskocsik és lovak jártak  ki-be.

A ház homlokzatát díszítő, a „sörkészítés és sörivás dicséretét hirdető” mozaikfrízt Dudits Andor tervei alapján Róth Miksa készítette 1906-ban. A 60 négyzetméteres mozaikkép sörgyári lovakat ábrázol. Dudits a serfőzde által kiírt pályázatra készítette tervét, ahol az volt a megkötés, hogy az alkotás tükrözze a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek a dicséretét.

"Hatásosan válnak el a világos alakok az aranyalapról, a fríz természetének megfelelő menetben tódulnak a középpont felé, a vadászatról hazatérő király és fényes kísérete itt, a föld termékeit hozó munkáscsapat amott. A középső mezőben Gambrinus királyt látjuk sörösszekerén, mint valami diadalkocsin. Bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle, és még a szekér elé fogott lovak is megittasodva, csörömpölve egymásra dűlnek. Ötletes humor és mély művészi komolyság, a tömegek ritmikus mozgása és a színek erős dekoratív hatású összetétele pompás és kifejező díszt eredményeznek" - írja a Művészet című folyóirat 1911/10. számában.

A ház ismert lakója volt Kiss József költő, a Hét főszerkesztője, aki 1843-tól 1921-ig, haláláig élt a ház harmadik emeletén. Kosztolányi így írt a költőről és lakásáról: "A selyem-perzsáktól derengő szobában, párnáktól körültámasztva trónolt a rengeteg ágyon" (Nyugat, 1922). Egy darabig itt működött a Rózsahegyi  színitanoda is.

A téli Hanuka-fesztivál után másodszor jelentkezik a negyed7/negyed8 fesztivál a nyolcadik kerületből. Az előző fesztiválhoz hasonlóan a hetedik kerületet sem marad ki programból. A Pészah avagy a tavasz ünnepe és a két kerület zsidó múltja, jelenlegi társadalmi, kulturális sokszínűsége, más-más fejlődési iránya számos feldolgozandó témát nyújtott az egy hetes sokszínű program kialakításhoz. 

A fesztivál a számos program mellett, többek között leginkább arra keresi a választ, hogy, hogyan viszonyulnak egymáshoz a hasonló történelemmel, mégis nagyon eltérő jelenkori történetekkel bíró városrészek. Mennyire lehet összekötni – vagy mennyiben távolodik el egymástól a 2014-re Kelet-Közép Európa első számú bulinegyedévé és ezzel egy időben kulturálisan egyszínűvé vált 6. és 7. kerület és a jóval kevésbé kommercializálódott 8. kerület, amelyben sétálva sokszor az az érzése támad a járókelőnek, hogy kulturális sokszínűségében és a területén akupunktúra-szerűen megjelenő szociális-kulturális beavatkozásokkal eredetibb és izgalmasabb az előző kettőnél.  

A hatféle tematika köré szerveződő tavaszi fesztivál, húzó programjai közé tartozik a két kerületet összekötő és szétválasztó Blaha Lujza téri nap. A nap, amikor a tér élete valami teljesen másról fog szólni, mint arról az átmeneti állapotról, amit a mindennapjaiban megél. Április 4-én, a Blaha kikötő a művészetről és a szociális gondolkodásról fog szólni.  Ezen a napon lehorgonyoz a Blahán Vajdai Vilmos abszurd humorról, szókimondásról és rendhagyó előadásairól híres társulata a Táp színház, a Pneuma Szöv. 20 forintos pompával, élő rádió performanszokkal, karneválszerű felvonulásokkal, utcai közbeavatkozó közkórussal színesíti a tér hangulatát.Vadas Zsófia Tamara és Vass Imre művészei mintha táncolnának és 6 járókelő zenész jazz, klezmer és balkán zenei stílusok ötvözésével járja majd a környező utcákat. A heti betevő csapata egy napra  áthelyezi a székhelyét a Klauzál térről a Blahára, ahol elsősorban az ismerkedésre, a környék szociális problémáiról való beszélgetésre, ötletelésre és a Heti betevő 8. kerületi terveinek bemutatására helyeződik a hangsúly. Kitelepül a térre a MigSzol, a Migráns Szolidaritás Csoport is, akik egy társasjátékon keresztül szeretnék közelebb hozni a migrációval járó mindennapokat és problémákat. 

Vasárnap a "vasárnapi nyitva tartás" jegyében az UCCU alapítvány nyolcadik kerülethez kötődő roma önkéntesei mutatják be a Népszínház utcából a Teleki tér felé sétálva a kerület kulturális érdekességeit és annak multikulturális jellegét. 

A húsvét hétfői Monday Talk-on a Lumen kávézóan Szemerey Samu urbanista VIII. kerületi lakos és aktív közösségi kertművelő mesél történeteket magáról, de mégsem csak magáról. 

Kedden a Haver Alapítvány egy workshopot tart, ahol a résztvevők arra keresik a választ, hogy Hányféle identitás létezik? Az identitás személyes ügy vagy közösségi? Ki határoz meg minket: saját magunk vagy mások, vagy netán mindkettő egyszerre? Hol húzódik a határ? A workshop résztvevői képet kaphatnak arról, hogy hogyan próbálja megteremteni a Haver a kultúrák közötti párbeszéd lehetőségét, bevonva a hallgatóságot, egy közös játék keretében. 

Szerdán a Nemzetközi roma naphoz idomulva számos a kisebbséget érintő, és őket bevonó, bemutató program lesz. Egész nap roma konyha várja a résztvevőket a kerületek vendéglátóhelyein. Az Akváriumban a Rendhagyó Romani Design Divatbemutatón tradicionális roma motívumok ihlette egyedi kortárs kreációkban lép kifutóra többek között Gryllus Dorka, Hámori Gabriella, Für Anikó, Ónodi Eszter, Kerekes Éva, Bíró Kriszta és… Csuja Imre is!
Április 8-án a Telep galériában arra keresik a választ, hogy 2015-ben Magyarországon van vagy nincs Roma HIP-HOP?! 

Csütörtökön a Kettősmérce meghívott szakértői kisebbségpolitikai a kerületeket is érintő romaügyi kérdésekről tartanak beszélgetést az Aurórában. 

Pénteken lehetőség lesz vezetett sétán részt venni a Salgótarjáni úti zsidó temetőben. Szombaton mindenki részese lehet az I LOVE MAGDI térkép közösségi megrajzolásának.  Vasárnap pedig megrendezésre kerül az I. Ázsiai Gőzbuci Fesztivál a Lumen zöldségesnél. 

Egész héten változatos zenei programok, ismert zenekarok, zenészek kísérik az eseményeket. A fellépők között tudhatjuk Kiss Erzsi zenekarát, a Delalamm együttest, a Dep-art zenekart, Odessza Mama-t és sokminden mást.

Most, hogy óriási fennakadások vannak a városban, feltörve a 4-6-os villamos pályája, felújítás alatt több metrószakasz is, a BKK és a BKV egy frappáns elterelési „hadművelettel” áprilisi nosztalgiajáratokat indít.

Április két hétvégéjén és a húsvéti ünnepeken is lehet majd utazni a már parkolópályára állított egykori villamosokon, autóbuszokon és trolibuszokon.

Április első hétvégéjén, szombaton állítják újra pályára az „ezresként” ismert favázas villamost, ami 1984-ig közlekedett a fővárosban. A villamoskocsikat az 50-es években modernizálták, és a favázas szerkezetet leváltották acélvázra. Érdekessége ennek a villamosnak az is, hogy a kontrollerkarját a hagyományos kocsikéval szemben az óramutató járásával ellentétes irányban kellett forgatni.

Április 18-án és húsvéthétfőn  ismét közlekedni fog az első harmonikás Ikarus 180 nosztalgia-autóbusz, amely a Deák Ferenc tér M és Szentendre H között szállítja majd az utasokat. „A csuklós autóbusz nem az Ikarus találmánya, és nem is Mátyásföldön készült az első. Budapesten előbb jártak a Fővárosi Autóbuszüzem házilag átalakított, nagy befogadóképességű csuklósai, az Ikarus dupla hátrányból indult” - írja a 180-as buszt bemutató cikkében az Origo.  

A húsvéti ünnepeken vasárnap és hétfőn is más-más közlekedési eszközzel lehet nosztalgiázni. Húsvétvasárnap ki lehet próbálni a 492-es pályaszámú „Bengáli” csuklós villamost, ami a Széll Kálmán tér M és a Deák Ferenc tér M között fog közlekedni.

A Csáktornya park és a Kossuth Lajos tér M között a ZiU–9B trolibusz a 70-es, a 74-es és a 78-as trolik vonalán szórakoztatja majd az utasokat.

Húsvéthétfőn három villamos is segíti majd a főváros közlekedését: az 1074-es pályaszámú favázas nosztalgiavillamos a Móricz Zsigmond körtér M és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között, a 436-os és a 611-es favázas villamosok pedig a Közvágóhíd H és a Jászai Mari tér között közlekednek majd.

A Néprajzi Múzeumban pénteken nyílt az Ellenpedagógia című kiállítás, amely a bánki nyaraltatások bemutatását és feldolgozását tűzte ki célul.

A negyven éven keresztül folyamatosan működtetett bánki magánnyaraltatás az 1940-es évek derekán nőtte ki magát Leveleki Eszter vezetésével. A hat termet is elfoglaló kiállítás a kronológiát szem előtt tartva, de elsősorban nem arra építve mutatja be a háború előtti időszaktól a nyolcvanas évekig működő nyaraltatás legfontosabb szakaszait, legjellemzőbb témaköreit, kultikus figuráit, jellegzetes hagyományait. A kontinuitás, közösség, kultusz és konfliktus fogalmakra fókuszáló bemutatóanyag „tábori” hangulatát a pop-artra emlékeztető kivitelezés bolondítja meg. A színek és a tartalom – rózsaszínnel az agresszió, a nemi szerepek és érzelmi élet címszavak – érdekes találkozásokat eredményeznek.

A 60-as évektől aranykorát élő Pipecland életét olyan ma is ismert közéleti figurák határozták meg többek között, mint Ascher Tamás, Ráday Mihály, Sztankay Ádám, Eörsi Mátyás, Mácsai Pál és testvére, valamint a Fischer fivérek.

A Bánki-tó partján található, Vasút utca 1. szám alatti házban tartott nyaraltatásokra még a háború előtt a liberális pesti nagypolgári réteg teremtett vásárlóképes keresletet. Ebben az időben egyre nagyobb igény merült fel a „modern gyermekneveléssel” kapcsolatos privát piaci szolgáltatásokra, reformpedagógiai elveken (Waldorf, Montessori) működtetett óvodák, elemi iskolák, művészeti iskolák megalapítására és magánnyaraltatásokra.

Leveleki Eszter, aki megörökölte egy akkoriban magánnyaraltató személy kuncsaft körét, 1938-ban 21 évesen, Mérei Verával, tanítói oklevelének megszerzése után indította el az első tábort. A tábor negyvenéves fennállása alatt csak egy évig nem működött, 1944-ben, a rémuralom idején.

Sztankay Ádám Pipeclandről írt posztjában úgy fogalmazott, „Leveleki Eszter eszement rendszerekben az emberség, a polgári létezés ’mintaiskoláját’ működtette”.

A „hivatalos bánki időszámítás” avagy Pipecland kialakulása a II. világháború befejeződése utáni időszakra, 1945-re datálható. Ebben az etapban alakulnak ki a tábor és táborlakók jellegzetes, a későbbi évtizedekben a tábor védjegyévé váló sajátosságai, mint a hagyományok a „tradomány”, tradicionális játékok és a hősök születése, a kultusztárgyak, a medvesapka vagy a lúdtoll. A bánki nyarak többnyire 60 százalékos fiúarányához, Leveleki Eszter szándékosan ragaszkodott.

A kor nemi szerepelvárásainak ismeretében úgy gondolta, hogy a fiúk könnyebben, kreatívabban tudják kibontakoztatni a tábori játékokban az egyéniségüket, a lányok viszont könnyebben azonosulnak a „fiús” többség normáival. Így az ötvenes évek Bánkja a későbbi időszakokhoz képest egy fiús, vad, romantikus-mitologikus, ugyanakkor bizonyos értelemben demokratikus, a későbbi etapokhoz képest kevésbé elitista játéktér volt. Az időszak meghatározó alakja volt Medve; Leveleki Eszter unokaöccse, aki számos „tradománynak” volt a szerzője, megtestesítette a „bánki idolt”, az eredeti, kreatív, bátor, extrovertált, közösségben gondolkodó (fiú) kiskamaszt. Az 56-os forradalom leverése után sokan, többek között Medve is, disszidálni kényszerültek, ezzel lezárult a nyaraltatás második szakasza.

A bánki nyarak aranykora a hatvanas évekre tehető. ’56 után a táborban együtt nyaraltak az 56-os forradalom bebörtönzött vagy nyugalmi állapotra csendesített családjainak és a Kádár-korszak aktuális elitjének gyerekei. A jellemezően művész- és értelmiségi körökben népszerű bánki nyaraltatásoknak ezt a korszakát intenzív, szellemileg inspiráló légkör jellemezte. A 60-as években a táborlakók kilépnek az 50-es évek fiús cowboyromantikájából, Pipeclandnek nemzeti identitása lesz, államformája demokratikus monarchia, ahol olyan polgárok élnek, akik műveltségükre, tájékozottságukra alapozva egyre többször ironikusan reflektálnak a külvilág közéleti, politikai eseményeire.

A 70-es évekre a Pipecland fénykora múlóban. Az elcelebesedett, lieblinges, hatalmaskodó szobafőnököktől nyüzsgő tábor nagy kiábrándulásokat eredményez. 1978-ban Leveleki Eszter „nyugdíjba vonul”, és meghagyja „örököseinek”, hogy a nyaraltatást csak más színhelyen és új kerettörténetekkel folytathatják. A nyolcvanas évektől kezdve egyre szaporodnak az „utód-Bánkok”. A rendszerváltás után ezek a „bánki típusú” nyaraltatások elvesztik eredeti társadalmi-politikai jelentésüket, és másfajta színfoltjai lehetnek a gyerekszolgáltatások újra burjánzó piacának.

Kihirdették a Bútorozd be a városod! című pályázat nyerteseit. Még valamikor februárban írtunk a pályázatról, aminek az volt a lényege, hogy a kor igényeinek megfelelő és a kor viszontagságaival szemben ellenálló köztéri bútorok tervezésére van lehetőség. A pályázaton diákok, egyetemisták és profik külön kategóriában indulhattak.

A pályázatra beérkezett 300 pályaműből diák kategóriában megosztott első díjat osztottak ki. A Váci Utcai Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola második osztályos tanulói a Károly-kert játszóterét tervezték újra, míg a másik díjazott, Ürmössy Barbara gyümölcsformákat idéző bútorcsaládtervet készített. 

Az egyetemista kategóriában pályáztak a legtöbben. A nyertes alkotást Lévai Levente Tordu című alkotása nyerte, aki egy kényelmes, a környezethez idomuló, környezetbarát utcabútort tervezett. Az igen esztétikus, jó élményt közvetítő, a természeti formákhoz idomuló koncepcióban én leginkább a vandálbiztosság hiányát érzem. Leginkább azért, mert egy egyszerű fapad megőrzése, karbantartása, rendszeres megújítása olyan feladatot jelent a közterület-fenntartók számára, amit igen nehézkesen tudnak teljesíteni.

A második helyezett Sághegyi Adél Spin & Slide terve különböző fakockákból tetszőlegesen építhető utcabútorból áll. Adél koncepciójában figyelembe vette a mobilitást, a mozgathatóságot, a zsaluzás sűrűségének változtatásával reagál az időjárási viszonyokra. A kockák forgathatók úgy, hogy napozni lehessen bennük vagy akár elbújni az eső elől.

Borbás Renáta és Szigony János Hinta-palinta terve szerint négy lábon álló hintaszékekkel, fekvőalkalmatosságok lepnék el a parkokat.

A profi kategóriában a beérkezett 75 pályamű közül a nyertes Dányi Tibor Zoltán RÖNK+ című pályázata lett. A projekt a város parkjaiban újratermelődő fatömegek felhasználására épít. (Bennem csak az a kérdés, hogy hol vannak Budapesten azok a parkok, ahol a fa olyan mértékben termelődik újra, hogy azokból sok utcabútort készíthessünk.)

Nagy Dániel moduláris padcsaládja kiemelkedik az utcabútorok „statikus” világából. Kényelmes baráti társalgáshoz teret adó, környezetbarát anyagokból elállított utcabútort tervezett. A koncepcióban figyelembe vette a költséghatékony előállítást, a szállítási lehetőségeket, az anyaghasználatnál az újrahasználható anyagok felhasználási lehetőségeit és azt, hogy a konstrukció vandálbiztos és könnyen javítható legyen. 

Oravecz Juli beépített napelemmel működő tervével győzte meg a zsűrit.

A különdíjazottak, Papp Dóra Csilla és Almási Balázs multifunkcionális, kompozitból készülő bútorokat terveztek.

A nyertes pályázók pénzjutalomban részesültek, és elkezdhetik terveik megvalósítását a Hello Wood szakembereinek mentorálásával.

Képek forrása: Az Én városom

Tagadhatatlanul megérkezett a tavasz a belvárosba is. Aki nem hiszi, nézze meg az alábbi képeket.

A Városháza téren elkezdődött a húsvéti kirakodóvásár. Erre az ünnepre a Hello Wood csapata újabb, valószínűleg nagy népszerűségnek örvendő alkotással jelent meg. Két óriási fatojást állítottak fel a téren. A tojásokat majd diákok díszítik fel környezetbarát anyagokkal.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetően több ezer árvácskát árusítanak ki a hétvégén, a virágokból befolyt összeget pedig kárpátaljai rászorulóknak juttatják el.

A túlzsúfolt kocsmanegyed, a „jól öltöztetett” ötödik kerület, a csendesebb, de mégsem csendes Ráday utca és a Krúdy Gyula tér mellett egyre izgalmasabb kávézók, kocsmák és vendéglátóegységek jelennek meg a külső nyolcadik kerületben.

A kerület Erzsébetváros felőli részén, a „kétes hangulatú” Népszínház utcában nyílt a Részeg szabó, a Drunken tailor. A bulihelyként nagyszerűen funkcionáló pincéjével már szerethető. Akár van buli, akár nincs. Otthonos, eldőlős és kényelmes hely. Ha nincs esemény, akkor viszont van napi menü és kedves emberek és szerdánként táncház.

Külső-Józsefváros új kulthelye az Auróra, a negyed legsokszínűbb színfoltja. Az egykori sirályosok úgy vonzzák be a helyi és nem helyi fiatalokat mindenféle okos programra, hogy minden önkormányzati kulturális és művelődési ház (na jó, nem mind) study tourra mehetne hozzájuk. Számos, társadalmi és szociális kérdéseket feszegető program, gyerekfoglalkoztatók, ruhabörzék, heti menü és persze esti partik. Például van jazzaj, ahol a szabad improvizáció sokféle finomságáról hallhatunk, 27-én pedig beszélgetés lesz a roma testábrázolás politikájáról a Gallery8 képeinek kiállítása kapcsán.

A külső nyolckerben talán az első kedvelt, és különösen a környék kocsmáitól elütő hangulatú hely egyike volt a Rákóczi tér sarkán, a Vásár utcában található Csiga café.  A nemrég megújult, gyerekbarát kávézó ínyenc ételekkel, kávékülönlegességekkel, mindenféle „kocsmaízzel” és időnként megjelenő növénycserével várja az erre járókat.

A Tavaszmező utca elején, a Horváth Mihály tér nem felújított részén, a templom mögött húzódik meg csendesen a Zsiga bár. A gyerekem azt mondta róla, hogy ez egy szoba. És tényleg: a nippekkel, éjjeli lámpával, nyomtatott tapétával díszített bár mindenképp hozza az „ahol még fotelből gulyáslevest is lehet enni” szobahangulatú életérzést. Még az illemhelye is kreatív. Az épp jóleső napsütésben, forgalommentes övezetben már kint lehet kávézni.

A Tavaszmező utca másik végén, a Mátyás tér és a Pléh Krisztus közelében van a külső nyolcker szerintem legjobb kávézója, a MűTeReM Kávézó & Kávépörkölő Műhely. A színes, galériázott hely kétségkívül legvonzóbb elemei a fatüzelésű kandallója és a forgalommentes kiülős övezete. Jó árak, tényleg jók. Helyben pörkölt kávé, kiállítás és ökotudatosság. 3+1.

A Grund a felújított Corvin negyed derekán olyan szépen nőtte ki magát, hogy megalapítása óta ez a környék legkultikusabb szórakozóhelye. Úgy szórja a programokat itt a nyolcker külső kerületének déli oldalán, mint az Auróra teszi ezt az északi oldalon. Funkcionál oktatási központként, szervezi a grundkert nevű közösségi kertet. Játszótere van, és esti partik színhelye.