Ha ma végignézünk a Kálvin téren, nem találunk tűzfalakat. A Mercure Budapest Korona Hotel, a Z. Halmágyi-féle irodaházak és a 4-es metró építkezéseinek következtében a megújult tér elrejti az épülethiányos időszakok tűzfalainak rajzait és múltját. A megtalált fényképeken keresztül pillantunk bele a tér múltjába.

Kálvin tér – Kecskeméti utca sarok, üres foghíjtelek, 1952 

A képen látható foghíjtelekre 1860 és 1945 között Békés vármegye tehetős gyertyagyárosa és mangalicakereskedője, ifjabb Geist Gáspár egy Ybl Miklós által tervezett házat építtetett. A ház alsó szintjén 1871-től a pesti közélet egyik legfontosabb kávéháza, a Bátorka – a híres Báthory kávéház –üzemelt 1912-ig. Az 1945. január 14–17. között a budapesti ostromban a Geist-ház súlyosan megsérült. A lebontott ház helyére 1987-ben építették a Kálvin tér építészeti emlékeihez egyáltalán nem illő Mercure Korona szálloda keleti szárnyát.

Kálvin tér, szemben a Múzeum körút 41. tűzfala

A fenti tűzfal 1978-ban.

Kálvin tér – Kecskeméti utca sarok, zenés terasz, 1953

A kerítéssel körbekerített helyen állt a pesti városfal egyik kapujához, a Kecskeméti kapuhoz tartozó őrház. A házban a városkapu 1794-es lebontásáig az őrök laktak. Ezt követően 1868-ig Weisz Péter fehér- és cukorsütőmester élt itt.

Az egyszintes klasszicista ház lebontása után, 1912-ben adták át Pintér Gyula nagyvállalkozó megbízására a Hültl Dezső tervezte hatemeletes, szecessziós stílusú Pintér-bérpalotát. A palota földszintjén és első emeletén 1944-ig a Stern József Áruház ruha és fehérneműboltja üzemelt. Budapest ostromakor a bérház leégett, a lebontása után az 1960-as években egy sörkert üzemelt az üressé vált telken (a 60-as évek romkocsmája?). A képen a szemközti tűzfalon látható az 1794–96 között elbontott Kecskeméti kapu emlékére készített dombormű. A később ide épített Korona szállóval a dombormű eltűnt. Helyette 1983-ban avatták fel Illés Gyula vörös mészkőből készített domborművét a föld alatt (amit a köznyelv mellesleg a Kálvin tér pinájának is nevez), az alkotáson látható a művész Maci nevű macskája, ami a megújuló életet szimbolizálja.

A sörkertet fejmagasságig érő kőkerítés vette körül. A foghíjtelekre 1987-ben építették fel a Korona szálloda nyugati szárnyát.

Kálvin tér a Nemzeti Múzeum tetejéről fényképezve, 1970

A tér a Nemzeti Múzeum tetejéről fényképezve, még a beépítetlen foghíjtelekkel és a Kecskeméti kapu domborművével.

Kálvin tér: a Múzeum utca – Baross utca és Baross utca – Üllői út közötti tűzfalak

A Kálvin tér, a Múzeum és Baross (egykori Stáció) utcák határolta épületben működött a Marczibányi család által üzemeltetett Két Pisztoly fogadó és szálloda. 1874-ben ezen a helyen épült meg az Ybl Miklós által tervezett Pesti Hazai Első Takarékpénztár eklektikus stílusú épülete. Ybl maga is élt itt egy darabig egy harmadik emeleti, Kálvin térre néző saroklakásban. A II. világháborúban félig lerombolt épületet 1947-ben lebontották. Majd 2002-ben építették fel a Z. Halmágyi Judit és Virág Csaba jegyezte Kálvin Center elnevezésű irodaházat, ami hasonlóképpen sok ellenérzést váltott ki, mint a Korona szálló épülete.
A Baross utca és az Üllői út végi keskeny trapéz alaprajzú telekre épült 1869–1870 között Németh Samu háromszintes bérháza, amelyet Bergh Károly tervezett. Az eklektikus stílusú épület földszintjét üzletek foglalták el. 1911-ben az egész épületet eladták a Magyar–Hollandi Biztosító Rt.-nek. Az 1930-as gazdasági világválság következtében a biztosító elveszítette az épületet, ami félig-meddig üressé vált. Ekkor kapott helyet benne a Vörösmarty filmszínház. Jelenleg a telken a Kálvin Center ikerépülete található.

Váli Dezső blogjában található fotó még a tűzfalon lévő vörös csillaggal

Kálvin tér, tűzfal a Baross utca és a Múzeum utca között, 1956

A tűzfal már a vörös csillagtól megtisztítva, „Ruszkik haza” felirattal. A ház aljában egy (nem nemzeti) dohánybolttal.

Kálvin tér, szemben a Nemzeti Múzeum, a református templom tornyából nézve 1974-ben.

A Baross utca–Üllői út közötti tűzfalon OTP-reklámmal.

Kálvin tér, 1977

A térről készített fényképen a Baross utca–Üllői út és a Baross utca–Múzeum utca közötti tűzfalon a 70-es évek jellemző vállalati reklámjai láthatók, Lehel hűtő, Casco, Totó-lottó… stb. A keleti oldalon még a rendezett, Korona szálló nélküli foghíjtelkek parkosított változatát láthatjuk.

Kálvin tér, tűzfal az Üllői út és Baross utca között. Fabulon-mozaikkép, 1985

Pataki Ági, mint a Fabulon arca közel 25 éven keresztül tekintett le a Kálvin térre. Erdély Miklós, avantgárd képzőművész alkotása a Fabulon-reklámmozaik, amelyet az Elefántcsonttorony Irodaház építkezése miatt kellett eltávolítani a tűzfalról. A reklámmozaik egy különleges technikával készült kerámiaalkotás, ami a fotó és a mozaik különleges ötvözete. A művész a kép minden kerámiadarabkáját egyenként válogatta ki, s ezeket a "sejteket" illesztette egymás mellé a falon. A kép fagyálló, tisztítható és soha nem kell "újrafesteni". A fotómozaik eszmei értéke 30 millió forint. A falról való eltávolítás után a műalkotás az egykori Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) III. kerületi, Dugovics téri raktárába került. Az ÁMRK ma már nem létezik, az épületben jelenleg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum működik. Vélhetőleg az egykori ÁMRK (később KÖSZ) Nemzeti Múzeumhoz került raktárának anyagai a Forster Gyula Központhoz tartoznak most.

Mosóporreklám a Kálvin téri tűzfalon, 1988

A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat reklámja – amelyen a fa gyümölcsei a hazai mosószer és növényipar termékei, vagyis mosóporok, AMO szappan, Liga margarin – biztos, hogy nem a környezeti fenntarthatóság jegyében készült. 1988-ban így reklámozta magát az ország „többszörös élüzeme” a Kálvin téri tűzfalon.

Fotók: fortepan.hu; grofjordanhazy.tumblr.com; origo.hu

Még február 27-éig megtekinthető Horváth M. Judit fotóművész Néma párbeszéd című kiállítása az Artphoto galériában. A kiállításon a művész „Más világ” és „Csalóka látszat” című albumaiban megjelent szociofotóit és néhány eddig be nem mutatott alkotásait lehet látni. A művésznő így vall az alkotásairól: „származásomból, lelki alkatomból, nem utolsósorban női mivoltomból adódik, hogy számomra a valóság és a mese szorosan összefonódik, a köztük levő szűk mezsgye átjárható. Könnyedén lépek át egyikből a másikba, és e kettős létállapotból fakadó bizonytalanságomból születnek képeim… Lehetőséget teremtek az idegenség megismerésére, betekintést az általam kreált, rám jellemző világba, azt remélve, hogy érzelmi asszociációkat, meglepetést és felismerést váltok ki azokból, akik kapcsolatba kerülnek a képeimmel.”

A Tobe Galériában március 20-ig tekinthető meg Claudia Kraus, Amalia Pereira és Carla Tabora „Lélekvirágok” című csoportos kiállítása. A kiállításon Claudia Kraus az ember belülről fakadó szépségét próbálja megeleveníteni képein keresztül. 

A tumblrezők nagy kedvence, a caracasi Amalia Pereira alkotásai a bölcs nők iránt érzett tiszteletről beszélnek. Nőkről, mint virágzó pillérekről, akik az életért küzdenek: barátnők, anyák, szerelmesek és amazonok, olyanok, akikkel a világ bármely részén találkozhatunk.

A brazil származású Carla Tabora legfontosabb szándéka az érzékek természeti térképének megalkotása, az emberi lét kérdéseinek újraértelmezése, amelyek nyomán egybeolvadunk a természetes közegünkkel és azon belül az élettel.

Az Országos Széchényi Könyvtár nyitvatartási idejében, az Ars Librorumban tekinthető meg a szíriai származású Bahget Iskander „Egy marék világ – Iskander világa” című kiállítása. A kiállítás a művész Magyarországon ismert alkotásaiból, főként fekete-fehér szociofotóiból, portréiból, a sivatagi világgal kapcsolatos tájképeiből és a magyar irodalom és képzőművészet több jeles képviselőjéről készült fotográfiáiról, mint például Illyés Gyuláról, Faludy Györgyről és Kányádi Sándorról készült képekből áll.

Gera Mihály fotótörténész emlékére nyílt „Az én fotógalériám” című fotókiállítás, amely március 15-ig látogatható a Mai Manó házban. Gera Mihály nem volt gyűjtő, viszont rengeteg kép volt a házában a falakon. Ezekből a fotográfiákból válogatott egy kiállítási anyagot Kincses Károly. A kiállításon olyan alkotók képeit láthatjuk, mint Frankl Aliona, Hemző Károly, Hervé, Rodolph, Kemenesi Zsuzsanna és Korniss Péter. A kiállítás megtekintése ingyenes.

A Mai Manó ház másik említésre méltó gyűjteményes anyaga Sylvia Plachy ’Mikor Lesz Holnap” című kiállítása, ami április 19-ig áll az érdeklődők rendelkezésére. A különleges, mintegy 110 fotográfiát tartalmazó, a fotográfus sokszínű munkásságát és világjárásait bemutató tárlatot Csizek Gabriella kurátor válogatta össze. Az alkotások egy része még nem jelent meg kötetben és nem volt látható a közönség számára sem. A tárlat része két videó: egy kis filmetűd, „Anyu a szélben”, amelyet Adrien Brody készített édesanyjáról, Sylvia Plachyról és Rebecca Dreyfus 2007-ben készült „Önarckép hazatérő tehenekkel és más munkák Sylvia Plachytól” című díjnyertes rövidfilmje is.

A Capa Központban a „Kép és képtelenség” kiállítás mellett betekintést nyerhetünk Tihanyi Anna „Berlin bhf.” című tárlatába. A „Berlin bhf.”, avagy a „Berlin pályaudvar” egy megrendezett fotósorozat, amit magyar írók Berlin-élménye inspirált. A kiállítás koncepciója olyan szépirodalmi szövegekre alapozódott, melyek hangsúlyozzák Berlin átjárhatóságát, az átutazók tranzitérzését, és közben a művész szorongásaival kapcsolatos kérdéseket is feszegetik.

5 + 2 rajzfilm Budapesti részletekkel. Olyan rajzfilmválogatás, ahol a sztorik Budapesten játszódnak. Figyelem, vasárnap délelőtti matiné következik!

A Vili, a veréb egész estés rajzfilm a Klauzál téren játszódik. A film Paraj Vilmos a verébbé változott kisfiú megjavulásáról szól. Ugyanis Vilmos előszeretettel lövöldözte az ablakából a verebeket. Addig, amíg Verbéna, a verebek tündére jobb híján verébbé varázsolja.

A szomszédos kerületben, Józsefvárosban játszódik a Nyócker című legendás rajzfilm, ami 2005-ben Európa legjobb animációs filmje címet kapott. A filmben különböző etnikumú gyerekek gyorsan szeretnének pénzt szerezni. Ezért kihasználják a lehetőségek széles tárházát, mindent, amit a városnak ez a szegény kerülete ad, kurvákat, striciket, teret és időt. Egy ötlet segítségével visszarepülnek az időben, és a földtörténet őskorában olajat fakasztanak a leölt mamutok hulláiból. Így aztán lesz a nyolcadik kerületben hirtelen jött olaj és gazdagság és nagy zavar a világgazdaság gépezetében.

Igor Lazin „Az egy nap a szabadság" című 4 perces animációs filmjében elindul a Szabadság-szobor, hogy randevúzzon József Attilával.

A Budapest airport safety nem a szórakoztató rajzfilmek közé tartozik, ám grafikai ábrázolását lehet szeretni, és mindemellett bepillanthatunk a Budapest repülőtér napi dolgaiba.

Végső Ágota Monster City című animációs filmjében egy plakátfigura életre kell, hogy szembeszálljon a várost fenyegető szörnnyel. A nagy hajsza közben pedig megmutatja a nézőnek a város különböző részeit.

S végül a „Szegény Peti nagymamája" című rajzfilmben a nagyi elindul a Szigetre, hogy megkeresse az unokáját, hogy elvigye neki az otthon felejtett uzsonnát, kalácsot, kolbászt és ivólevet… aki aztán az unokája mellett, a detoxsátorban ébred.

Elena Rogova és Zsenya Pavlenko "Látszat és valóság" című animációs filmje Budapesten készült. A filmben jól látszódik a Parlament, a Lánchíd és a Margit-híd is.

És tényleg. Olyan Valentin-napi programokat találtam, amiről el sem tudtam volna képzelni, hogy ehhez a naphoz kössek egy-egy eseményt.

Íme, a legmeghatóbbak, Valentin-napi Országos Kisállat- és Növényvásár a Petőfi Csarnokban, a Valentin-napi magbörze - 2015 a zuglói Civil Házban, ahol minden magokról és – gondolom - Valentinról fog szólni, például lehet majd egzotikus magokat válogatni. Ha egyik program sem jött be, akkor lehetőség van szombat délutáni Valentin-napi akro (páros) jógával próbálkozni épp azzal, akit szeretünk. Valentin-napi csokoládénapot is tarthatunk a Csokoládémúzeumban, vagy kifejezetten páros élményekre specializálódó bűvészmutatványokba is bekapcsolódhatunk a Bűvész színházban.

Persze az estére ott marad a számos Valentin-napi parti. Ezek közül szemelgettem. 

It’s a Match - Be my valentine címmel, harmadik alkalommal rendeznek Tinder-partit a Fogasházban. Tehát akinek még nincs matche, itt nagy valószínűséggel rátalálhat. A zenét Dr. Tinder és matche, Tinder Tündér szolgáltatja. Az Ötkert Make love, not Valentine! partija úgy harangozza be magát, mintha azt sugallná, hogy ez az este a választás éjszakája lesz. Az óránként visszatérő dal felcsendülésekor szabad a csók a szimpatikusabb szomszéddal.  A Kiosk nem marad le a trendtől, az 50 Shades of Love @KIOSK című tematikus partiját rögtön A szürke ötven árnyalata című könyvhöz és az ahhoz kapcsolódó film bemutatójához köti. Lesz többek között extrém táncshow és Pirner Alma Fetish Show. A Darshan udvar áttolja a bált vasárnapra. Valentin-napi Kelet-Nyugatshow-ján, hastáncosokkal, folkmuzsikával, keleti pop-folkkal ismerkedhetünk meg.

És akinek mindez nem elég, az nyugodtan olvassa el az elmúlt hétvégi farsangi ajánlónkat, ahol az e hétvégi karneválokról is lehet olvasni, mint például Szépművészeti búcsúparti és a PIM Valentin-napi mulaCcsága.

Újabb köztéri „dizájn”-pályázatot hirdetett meg a főváros. A még javában zajló köztér-bebútorozási pályázat mellett most arra buzdítja a lakosságot, hogy találják ki a Vörösmarty tér vásári pavilonrendszerének egységes, egyedi arculatát.

A 7 millió forint összdíjazású pályázatra szakmai háttértől függetlenül – természetes, jogi személy, alkotócsoport – egyaránt bárki pályázhat. A bírálóbizottság  tagjai: Szalay-Bobrovniczky Alexandra, dr. Finta József, Lánszki Regő, Böszörményi Nagy Gergely és Deák Krisztina. A pályázat nyertesei 500 000 Ft és 1 500 000 Ft értékű díjazásban részesülnek.

A pályázatra olyan pavilon- és pavilonrendszer-tervező programokat várnak, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a Vörösmarty tér különböző típusú rendezvényeihez és ebből fakadóan az árusok és vendéglátósok eltérő igényeihez is. Ugyanakkor elsődleges szempont marad az előbbiek mellett az is, hogy a pavilonrendszer egységes arculata összefogja és egyedi karakterűvé tegye a Vörösmarty téri vásárokat.

A pályázatokat 2015. március 30. éjfélig lehet benyújtani. Bővebb, részletes információk a pályázatról a „Budapest Box” című oldalon találhatók.

Vajon megállja a helyét egy olyan közösségi befogadóhely a belvárosban, a bulinegyedben, ami elsődlegesen nem a turistákra, hanem a gyerekekre és szüleikre, a gyesen, gyeden lévő anyukákra, apukákra, azok hasznos, tartalmas időtöltésére koncentrál?

A HellóAnyu! arca és kitalálója, Lipták Orsi több éve dédelgeti ezt az ötletet, hogy létrehozzon egy baba- és szülőbarát helyet. A megvalósítás számtalan nehézséggel járt. Meg kellett találni a megfelelő működési formát, a megfelelő helyszínt, azt újraéleszteni, most a nyitás után pedig tartalommal megtölteni.

A szociális szövetkezeti formában működő társadalmi vállalkozás többek között a Norvég Civil Támogatási Alap, a NESsT vállalkozásfejlesztési tréning és díj, az önkormányzat támogatásával és rengeteg önerővel jött létre. A sok keresés után a szervezet a Csányi utcában, egy 10 éve üresen álló egykori kétszintes üzlethelyiségbe költözött be.

A HellóAnyu! elnevezés még egy előzőleg kinézett helyhez kötődik, ahol egy vasajtóra ez volt felírva, hogy Helló Anyu, amiről Orsi úgy gondolta, hogy nagyon is tükrözi azt a koncepciót, amit meg szeretne a valósítani. Így ez lett a nyertes norvég pályázat címe.

A befogadótér az elmúlt héten nyitotta meg kapuit, úgy tűnik, igen nagy sikerrel, ugyanis a nyitás óta gyakran van telt ház. A lenti nyitott részben van a kávézó és a közösségi tér, míg az emeleti kistermek leginkább foglalkoztatóhelyiségekként funkcionálnak.

Az eddig eltelt röpke időszak alatt a helyiség keresettségét és népszerűségét tekintve hiányszolgáltatást pótol Orsi ötlete, aki megerősít abban, hogy nem csak kerületi, hanem városi szinten is.

Fontos tudni azt is, hogy a hely nemcsak rekreációs, közösségi tér, hanem befogadótérként folyamatosan lehetőség van mind magánszemélyek, mind közösségek számára órák, tanfolyamok, szakkörök stb. megtartására.

A működésük harmadik pillére pedig az, hogy képzéseket és szolgáltatásokat is szeretnének beindítani, amelyekkel a gyesről, gyedről visszatérő szülők munkába állását tudják segíteni, valamint otthon dolgozó anyukák kézműves termékeit szeretnék reklámozni, árulni.

2015. február 5-én ötödik alkalommal adták át „Az Év Irodája” verseny díjait. A díjátadó gálán a szakmai zsűri 8 kategóriában összesen 9 díjat osztott ki. 

A verseny címadó kategóriájában összesen 29 cég nevezte be új irodáját. „A versenyen igen erős volt a mezőny. Az épületek szinte mindegyikére igaz, hogy a fejlesztők nemcsak jól értékesíthető épületeket akartak létrehozni, hanem a fellépő igényekre komplex megoldást kerestek. Így a magas építészeti színvonal és a gazdaságos üzemeltetésre vonatkozó törekvés a benyújtott pályaművek döntő többségére jellemző volt, ami mindenféleképpen optimizmusra adhat okot. Pozitív volt azt is látni, hogy mennyire fontos volt az ergonomikus és kényelmes terek létrehozása, a közösségi funkciók kialakítása, a rugalmas térstruktúra megteremtése, valamint az épületek környezetének rendezése” – összegezte a tapasztalatait Finta Sándor, Budapest főépítésze, a szakmai zsűri elnöke.

Az erős, színvonalas mezőnyben 2015-ben „Az év irodája” a Dentsu Aegis Network Hungary munkahelye lett. A Dentsu Aegis Network Hungary Budán, a Kacsa utcai Residence irodaházban 1700 négyzetméteren rendezkedett be. Az egyedi ötleteken alapuló, egyszerű, kreatív munkavégzést inspiráló környezetben az adott hatalmas tér egységes és mégis mindenhol egyedi. Zöld „kertekkel” visszacsalták a zárt irodatérbe a természetet, grafikai és designelemként használták a szemközti bérház 50-es évek hangulatát megidéző gangos udvarát, és graffitiként hosszabbították meg az erkélyen. A designelemek mellett kiemelt szerepet kapott az, hogy az ötletelésekhez megfelelő terek legyenek kialakítva. Két-három és nagyobb, hat-nyolc fős, félig szeparált ún. huddle roomokat, a bizalmasabb megbeszélésekhez 5-10-20 fős, zárt tárgyalókat hoztak létre. A recepciót egy üvegfal választja el a társalgó tértől, ugyanakkor a kialakítás eleganciájával érzékeltetni lehet, a cég komoly értékrendjét. A komolyságba viszont belefér a játék is, van dicsőségfaluk és hintájuk, amely igen jól érzi magát a recepció kötelező „designer” bútorai között.

„Az év designirodája” kategória győztese a Viacom, míg a Nitrogénművek Zrt. irodája különdíjban részesült. A Viacom budapesti központja a világ harmadik legnagyobb irodája London és New York után. A 2910 négyzetméter alapterületű tágas irodában a médiacég 235 munkatársa dolgozik.

A különleges belsőépítészeti megoldásokkal rendelkező Viacom-központ az elegáns Dorottya-udvarban található. Az iroda modern és laza környezetet biztosít a dolgozók számára és a vendégeik számára egyaránt. Az egykori gyárépületben minden a szórakoztatóipar körül forog, hazai alkotók művei díszítik a falakat, a tágas pihenőterekben megelevenednek a South Park és a Bob burgerfalodája jelenetei, de még a tárgyalók is a „show-biznisz” világába kalauzolják a dolgozókat és a látogatókat.

 A közösségi munkahelyek kategóriában a Colabs, a CoWo, KoWerk, a KUBIK coworking, a LOFFICE Coworking és az R70 Business Center versenyeztek „Az év coworking irodája” címért. A nyertes a LOFFICE Coworking lett. A LOFFICE az első magyarországi közösségi iroda és rendezvény központ. A helyet 2009-ben nyitották a Zeneakadémia egykori kottanyomdájában. Az eredeti állapotában helyreállított, megújuló energiaforrásokkal működő gyárépület azóta a vállalkozók kedvelt bázisává vált.

„Az év új ingatlanfejlesztése” és „Az év legzöldebb projektje” az Eiffel Palace ingatlanfejlesztése lett, amely korábban már mind a BREEAM, mind a LEED rendszerben kiemelkedő minősítést kapott, és a műemléki felújítás egyik példamutató megvalósításaként vált ismertté.

A környezettudatosság azonban nemcsak az elkészült épületet, hanem az odáig vezető út szemléletét is alapvetően meghatározta. A fejlesztés és kivitelezés során a hulladékgazdálkodást, az anyagválasztást, az anyagkezelést, de a munkagépek esetleges környezeti hatásának minimalizálását, a por- és zajvédelmet is a fenntarthatóság szempontjait egyszerre figyelembe véve szervezték és valósították meg.

Elkezdődött a farsangi szezon. A belvárosban egyik farsangról a másikba lehet menni, egyik jelmezből a másikba öltözni. Senki se lepődjön meg majd azon, ha az elkövetkező 2 hétvégén furcsán felöltözött alakokkal találkozik az utcákon. Összegyűjtöttük azokat a farsangokat, amikről már most is tudunk.

Szombaton a Mika Tivadar mulatóban Nagy Farsangi Ciki Buli lesz V/DJ Delgado & Disc Bobbyval. A cél az, hogy minél ízléstelenebbül kell felöltözni. A minimum öltözet a 70-es évek pamut mackónadrágja sportzokni-magassarkú-blúz kombinációval. Lehetőség szerint tömegközlekedéssel vagy gyalog kell érkezni. A ruhaköltemények mellé pedig garantáltan ciki zenéket kever DJ Delgado és Disc Bobby. 

A G3, az új Gödör kicsit hasonló ízű Retró jelmezbállal jelentkezik, ahol minden a retró jegyében zajlik majd. Beöltözni nem kötelező, de érdemes, mert a legjobb jelmezes jutalma egy havi bérlet a G3-ba. A bál alatt a 80-as és 90-es évek legjobb és legrosszabb zenéit DJ Donald Rágó és DJ E. T. biztosítja. A tombolán olyan retrótárgyakat lehet nyerni, mint a Commodore 64 gépek. A gasztrovonalon zsíros deszka, Traubi, Márka, Kőbányai Világos és Jaffa várja a fogyasztani vágyókat.

A következő héten a Mika Tivadar újráz, és Szesztilalompartit rendez Vissza a 20-as évekbe címmel. A farsangon a 20-as évek jegyében kell ruhát választani, nem lesz sikk a rojtruha, a revolver, elengedhetetlen kellékek a gyöngysorok, kalapok és tollak a hajban! Ezen az estén mindenki lehet a végzet asszonya vagy maga Al Capone.  A cipők alá valót DJ Mezősimán simán keveri.

14-én bekapcsolódik a bálozási idénybe a Petőfi Irodalmi múzeum is, ahol „farsanGI mulaCCSág Valentin-napon címmel, rózsaszín szívekkel és titkos üzenetekkel lehet elkápráztatni a partnereket. A farsangi programban lesznek apró színpadi jelenetek kortárs írók, Karafiáth Orsolya, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Kemény István, Krusovszky Dénes és Dragomán György szerelmes szösszeneteire. A zenei programok közül a Szombat esti láz és a Slágermúzeum (karaokeshow) közül lehet választani. Lehetőség lesz irodalmi rapid randira, horoszkópelemzésre és minden másra, ami egy farsanghoz szükséges, tombola, kukkolda, rózsaszín jövő, avagy szerelmi jósda tuti tippekkel, és természetesen jelmezverseny is. 

Várhatólag a jövő heti legígéretesebb farsangi partit a Szépművészeti fogja megrendezni, ami egyben a múzeum zárópartija is lesz. Ez egy utolsó lehetőség arra, hogy egy bohém éjszakát tölthessen bárki a Szépművészetiben. A zenét Žagar DJ Set, Headshotboyz és Crimson szolgáltatja. A partihoz absolut Warhol koktélok járnak. És kötelező dress code van. Mindenki maga választhat a reneszánsz, a pop art, az impresszionizmus és a barokk ikonikus alakjai közül. A legkreatívabb jelmezben érkezőket zsűrizik és díjazzák!

Kihirdették az Archdaily "2015 Building of the Year Awards" kategória győzteseit. A több mint 31 000 jelöltből 3000 projektet választottak ki a legjobb, válogatott projektek közé. Magyarországról egyetlen projektként a 4-es metró két állomása, a Gellért téri és a Fővám téri állomáspár került be a "Public Architecture" kategóriában. A Sporaarchitects által tervezett állomáspár olyan projektek között lett első, mint a Grimshaw Architects vagy a SOM. 

A négyes metró egyik legizgalmasabb részletének tervezőjével a pont!budapest egy korábbi postjában olvasható interjú.

(Ide kattints, ha követni szeretnéd a blogunkat!)

Szeptemberben átadták a felújított Horváth Mihály teret. Kinyílt a tér a Fazekas Mihály általános iskolára és gimnáziumra, lett pihenőpark, kutyafuttató, játszótér és még a fák nagy része is megmaradt. Kétség kívül egy rendezett, jól belátható tér fogadja a térre érkezőket. Ugyanakkor a tér északi oldalán a Józsefvárosi templom mögött, a Baross utcától északra maradt egy alulhasznosított városszövet, ahol kellemes helyekre, szép házakra lehet rátalálni.

Nem hagynám ki a sorból, a tér közvetlen szomszédságában, de már a Baross utcában, a 76. szám alatt álló 1895-ben épült, 3 emeletes lakóházat, melynek díszes, horganylemezzel borított homlokzatát, Fried Zsigmond bádogosmester, egykori tulajdonosa készítette. A házban jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság működik.  

A tér rendezetlenebb északi oldalán, a felújított Tavaszmező utca és a Horváth Mihály tér sarkán egy gyönyörűen felújított 1904-ben épült házat találunk. 

A ház földszintjén a Józsefvárosi templom hátuljára néz, a kerület egyik meglehet legrégibb cukrászdája, a Hámori cukrászda. Persze, ez is egy olyan hely, hogy úgy néz ki kívülről, hogy csak annak jut eszébe bemenni, aki ismeri.

A több mint 50 éve családi vállalkozásként üzemeltetett cukrászda mindenféle modern, újszerű, túldizájnolt sallangtól mentes.

A kiszolgáló térből átlátni a cukrászüzembe, megbizonyosodva arról, hogy a süteményeket itt készítik, és nem máshonnan hozzák, nem holmiféle tucat süteményekkel van dolgunk.

Ezt a tényt később aztán megalapozza a megkóstolt krémes és káposztás hasé. Mindkettőről merem azt gondolni, hogy a legjobbak közé tartozik a városban.

Átellenben a Horváth Mihály 14 szám alatt található 2 szintes ház aljában találjuk a 8. kerület legkutyabarátabb "tacskó" bárját, a Zsiga bárt.

Az apró, hangulatos helyen mindennapi menü, kávé és egyéb finomságok fogadnak bennünket.

A teret a József telefonközpont „palotája” zárja, ami sajnos évek óta, mintegy üres fantom épületként nehezedik a térre.