A BBK az új 3-as villamos népszerűsítése érdekében valószínűleg nagy sikert arató programmal állt elő.

De még mielőtt azt gondolnánk, hogy ténylegesen beülhetünk az új CAF villamos vezetőfülkéjébe, és egy villamosvezető irányításával megismerhetjük a villamos működését, aztán szépen bearaszolhatunk a remizbe, el kell árulnom, hogy ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó. El kell látogatni a BKK Facebook-oldalára, ahol a fejlécben a "Vezesd a villamost" címszó alatt egy adatainkat is begyűjtő piktogramjátékra akadunk. A villamost a síneken tartva és a remiz felé araszolva három kérdést kell megválaszolnunk. Ha ezután még a szerencse is mellénk áll, akkor meg lehet nyerni az éves Budapest-bérletet is.

A napfogyatkozás másnapján, amikor sokan dolgozni fognak, több olyan program is lesz napközben, amiért esetleg érdemes ellógni a szombati munkaidőt.

A Francia Intézet nyílt napot tart 10-től 15 óráig, ahol a francia nyelvórák mellett lehetőség lesz megismerni belülről a Francia Intézet épületét, a gyerekek kézműves foglalkozáson vehetnek részt a könyvesboltban, animációs filmeket nézhetnek az intézet digitalizált mozitermében, meséket hallgathatnak a könyvtárban, és elkészíthetik saját Tatin-tortájukat a Café Dumas szakácsaival.

A Pipa utcában a Medence csoport szombati workshopjain a gyerekek Parádi Orsival mesekaviscokat készíthetnek, a felnőttek pedig Re+concept táskákat a medence csoport tagjaival molinóanyagból.

Az Észt Intézet összművészeti fesztiváljából a filmes programok jutnak a hétvégére. A filmek között találjuk a tavalyi év legjobb észt filmjét, a szibériai deportálások okozta traumát feldolgozó Keresztszélben című filmet.

A Cseresznyés dohány főszereplője a kisvárosi tizenéves Laura, aki épp az anyja az idegeire megy. Egy napon elkeveredik egy mocsártúrára, ahol összetalálkozik Jooseppel, aki a családi problémái elől gyakran a természetbe menekül. Ilmar Raag Nem jövök vissza című drámájában két árva lány autóstoppal szeli át Oroszországot, hogy felkeressék egyikük Kazahsztánban élő nagymamáját.

Az észt animáció gyöngyszemei közül a Féreghizlaló nyomában egy antropológiai road movie, amelyben a film alkotója útnak indul Csukcsföldre, hogy kinyomozza a műve alapjául szolgáló szürreális csukcs népmese gyökereit és értelmét.

A bábszínházi világnapnak köszönhetően szombaton Budapest majdnem minden terén valamilyen bábos csoport fogja szórakoztatni az érdeklődőket. A Budapest Bábszínház nem csak a terekre vonul ki, hanem budapesti iskolákban és óvodákban olvasnak fel olyan meséket, amelyek a színház repertoárjához köthetők. A színházukban bábkészítés, papírszínház, diavetítés, kézműveskedés is lesz. A Hagymácská-t kiviszik a nagyvásárcsarnokba, és egy zöldség-gyümölcs standon mutatják be a darabot. A Kolibri Színház művészei szétszóródnak a fontosabb terekre, a Jászai Mari térre, a Szent István térre stb. A Spiritusz Egyesület nagy Tavaszköszöntő programmal várja a gyerekeket, akik bekukkanthatnak majd, és megnézhetik, mi történik a Guttenberg téren a Vízi világ fagyos palotájában.

Szombat este Kiadások(k) címmel lép fel a Müpában az Európa Kiadó, a Hodworks és a Pegazusok Nem Léteznek formációk és Karafiáth Orsolya. Gryllus Dorka moderál. Ezen a Bábel-esten a különféle művészeti ágak előadói olyan revüt mutatnak be, ahol egy tematikai vezérfonal mentén találkozik a zene és a tánc, az irodalom és a film, a hagyomány és a kísérlet.

Vasárnap a Müsziben vetítik a Mikroszülés című filmet, amely a szülést és a születést egy friss szemszögből, a mikroszkóp lencséjén keresztül vizsgálja. Górcső alá veszi a jelenlegi szülési protokollok gyermekeink egészségére gyakorolt hatását.

De lehet menni a Nyitott műhelybe is, ahol a Text & Jazz sorozaton belül Kőrösi Zoltán és Grencsó István várja az érdeklődőket irodalmi szövegeket vegyítve muzsikával, dzsesszel és kortárs zenével.

A MOME Tervezőgrafika Tanszék első éves mesterszakos hallgatói budapesti épületek ihlette betűtípusokat készítettek. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy Budapestype címen tervezzenek egy kiadványt és betűtípust egy várostörténeti különlegességeket bemutató projekthez. A hallgatók többnyire várostörténeti jelentőségű vagy Budapest építészetében meghatározó épületekből merítették az ihletet.

Elek Gita KÖKI betűtípusa még az 1978-1980-ban épített 3-as metró Kőbánya-Kispest végállomásának régi épületéhez köthető.

A KÖKI a maga idejében építészeti szempontból úttörő létesítménynek számított, élénk színezésével, formabontó anyagaival (például a homlokzati műanyag panelekkel) a magyar posztmodern építészet egyik meghatározó emléke volt.

Az épület nagy részét 2008-ban elbontották, helyére pedig Dél-Pest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja került. A KÖKI-panelek újrahasznosítására a D1618 műhely dobott be pár hasznos ötletet. Ilyen volt az Antal Balázs tervezte mobil pavilon, amely bizonyos mértékig a KÖKI régi épületének állított volna emléket, vagy a 2012-es velencei biennáléra tervezett, KÖKI-panelekből álló, Velencében jól hasznosítható vízibicikli-ötlete is.

Elek Gita a tervezés során nemcsak az épület formáját, színvilágát, hanem az intermodiális csomópont más fontos alkotóelemeit, a vasúti sínhálózat és a vonatok világát is felhasználta a vidám, végeredményben játékos, letisztult betűtípusának kialakításához.

Földi Viktor a Parisiana betűtípusával Lajta Béla egykori mulatójára, a felső tízezernek szánt táncos szórakozóhely, a Parisiana épületére reflektált.

Az Újszínház épülete a mai magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, de egyes motívumok, mint a vörösrézből domborított, aranyozott pártázat szárnyas angyalai vagy az alumíniummal borított ajtók szerint az art deco korai előfutárai közé is besorolható.

Az épületet később átépítették, homlokzatát lebontották, majd 1987-90-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter irányítása alatt teljesen rekonstruálták az épületet. A mai épület megmaradt legrégebbi része a neoklasszicista dekorációjú, 1921-ben készült színházterem, a rekonstrukciónak köszönhetően pedig a helyreállított homlokzattal fogad az épület.

Földi Viktor - azonosulva a Lajta-féle dekoratív formavilággal és a késő szecessziós, art deco hangulattal - geometrikus, cizellált betűtípust tervezett.

Láng Kristóf betűje a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villára, a mai Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének házára hangolódott.

A Hermina úton, a Városliget szomszédságában álló villát Lechner 1905-1906-ban tervezte a zalai főispán, Sipeki Balás Béla számára. A Lechner-épületek közül ezt tartják a legszebb szecessziós alkotásának, itt jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyítő díszítő elemek.

Láng Kristóf a betűk tervezésénél a homlokzat jellegzetes motívumainak grafikailag jól ábrázolható elemeit vette át, negatív formájú betűtípusként megjelenítve.

Illés Hajnalka a hatvanas évek építészeti világából a sokakszámára kedvelt városligeti Pántlika bisztró épületét választotta.  A mai bisztró a Budapesti Nemzetközi Vásár számára épült. Évtizedeken keresztül ez az épület volt a BNV egyetlen, az eredeti helyszínen és formájában fennmaradt emléke. Hajnalka betűtípusaiban az épület betoníveinek vonalait lehet felfedezni.

Képek forrása: d1618 ; Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ; MOME Alternatíve szakmai fórum
 

A 119 éves Mezőgazdasági Múzeum megnyitja a közönség számára két, eddig a látogatók elől elzárt tornyát, a Kaputornyot és az Apostolok tornyát. Megnéztük, mi várható!

Az eddig látogatók elől elzárt Kaputornyot, vagy ahogy az építő, Alpár Ignácz nevezte, a Kínzótornyot és a hozzátartozó gyilokjárót március 15-étől lehet a múzeum látogatási időrendjétől függetlenítve 9 órától 20 óráig látogatni.

A megújult kétemeletes, csak elnevezésében kínzótorony gyűjteményként, dolgozóegységként és könyvtárként funkcionált. A torony első helysége, a fogadótér egészen a II. világháború előtti pusztításig átjárható rész volt, ez után pedig egy muzeológus dolgozott benne.

A fogadótérből nyíló teremben kezdődik a Mezőgazdasági Múzeum történetének legfontosabb pillanatait megörökítő, dokumentáló történeti kiállítás.

Ugyanitt található az a fülke, amit az elmúlt az év elején találtak meg a múzeum munkatársai a felújítás során. A II. világháborút követő felújítások után a fülke elé egy padlótól mennyezetig tartó szekrény került, amit a mostani felújításkor mozdítottak el. Így akadtak rá a fülkére és annak tartalmára, Alpár Ignácz hagyatékára, amit még unokaöccse, Hóman Bálint ajándékozott a múzeumnak. A helyiségben több mint 100 éves tervdokumentációra, még Alpár Ignácz által tervezett 1:1 méretarányos térképekre és 72 tenyészállat teljesen dokumentált fotóira bukkantak.

A fülke jelenleg zárva van a publikum elől, de a nagy érdeklődés miatt a múzeum dolgozói keresik a megoldást, hogy valamilyen formában bemutatható legyen ez a csöppnyi terem is.

A torony első és második emeletén kapott helyett a Nemzetközi Szakoktatási Gyűjtemény, a könyvtár, az olvasó, a raktár, és ezeken a szinteken található még a múzeumi dolgozók számára kialakított pár helyiség. Az első emeleti gyűjtemény és könyvtár nem látogatható.

A második emeleti részben pedig folytatódik a történeti kiállítás. Innen lehet kimenni a felújított gyilokjáróra, ami a várkapu feletti rész, ahol - ellentétben a torony elnevezésével - itt ténylegesen is játszódtak véres jelenetek. A mai békés gyilokjáróról jelenleg a legszebb kilátás nyílik az egész épületegyüttesre és az április 6-án nyíló Apostolok tornyára, aminek az eredetije a segesvári vár egyik építménye volt.

A bejárás során lehetőségünk volt bemenni a jáki kápolnával összeépített kolostorudvarba, ami egész Vajdahunyadvárának legintimebb része.

A hétvégét ugyan begyűrűzi a márciusi ifjak szelleme és a Petőfi Tv indulása, azért található más, sokkal izgalmasabb program is a repertoárjában. Aki még a péntek tizenharmadikai hangulatra szeretne rákapcsolódni, az megnézheti Bojtor Verabella Csodálatos Bestia című kiállítását a Müsziben.

Ha a nyólckerben jár, mindenképp érdemes betérni a Gallery8 szervezésében nyíló, A roma test politikája I. - Nincs ártatlan kép című kiállításra.  A roma test politikája egy szerteágazó és interkulturális kiállítási és oktatási program, amelyet a Gallery8 roma művészek és értelmiségiek részvételével valósít meg. A háromrészes kiállítás a roma test politikájának feltárására vállalkozik a jelenkori Európában, a romák és főként a roma nők ábrázolását és részvételét kutatva a művészetekben, a médiában és a közéletben. A Nincs ártatlan kép című kiállítás ennek a programsorozatnak az első eseménye. Déri Miklós pszichoanalitikus fotóportréihoz roma tudósok, diplomaták, közszereplők és értelmiségiek álltak modellt, mint például Balogh Rodrigó, a Független Színház rendezője és igazgatója, Daróczi Ágnes kisebbségkutató, polgárjogi aktivista és dr. Izsák Rita, az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős független szakértője és még sokan.

Sőt arra is vállalkoztak, hogy életre keltsenek egy-egy közismert roma sztereotípiát Szakos Kriszta stylist és Kozári Zita sminkmester segítségével. A roma modellek így bújnak a „cigány lány”, „a gettólakó”, „a gengszter”, „a cigány zenész”, „a cigány madonna”, „a cigány király”, „a jósnő”, „a vajda” stb. bőrébe. A kiállítás április 3-ig tekinthető meg.

Már elkezdődött a Kőlevesben a Nagy sóletcsata, amiben többen versenyeznek a sólet királya 2015 címért. Szombat estig lehet kóstolni és szavazni. A királyi cím egy évre szól, és még 2/3-dal sem lehet megváltoztatni.

Az A38-on már pénteken kezdi dupla koncertjét a Kiscsillag, de vasárnap újrajátssza az egészet. Az Auróra a Tilos Rádióval szombaton felveszi a forradalmi hangulatot Tilos a forradalom című eseményével. Délután filmkészítő happening és transzparens-, kokárda- és zászlógyártó klubszerűség, este forradalmi kvíz, az elkészült filmek levetítése és Tilos-házibuli várja az alkotókedvű partizókat. Párhuzamosan az AnKertben Lick the Click! címmel elektronikai élményfürdőt tartanak a minimal-techno-elektro-house szelektorai. A Bëlga is ünnepel, és Nemzetközi Tebeléd Napot tart március 14-én az Akvárium Klubban.

Az észtek készülnek a jövő héten kezdődő észt napokra, ezért bemelegítésként kötni hívják az ügyes kezűeket a Kössünk észtül délután keretén belül. A sportolni, jótékonykodni, adományozni szeretők a Down-szindróma világnapjára készülve jótékonysági futás keretében támogathatják a Down Egyesületet.

Vasárnap reggel pedig elindul a Petőfi Tv, és akinek kedvébe telik, az már ezen a csatornán követheti a március 15-ei eseményeket, például az Új Magyar Köztársaságot! vonulást a Keleti pályaudvartól az Astoriáig. De lehet menni a BTM Vármúzeumba is, ahol egész nap az ünnepi hangulathoz kapcsolódó kézműves-foglalkozások és tárlatvezetések várják a látogatókat.

#JeSuisCharlie címmel nemzetközi karikatúrakiállítás nyílik ma a Francia Intézetben a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merényletben elhunyt újságírók és karikaturisták tiszteletére, valamint a szólásszabadság védelme érdekében. A francia, magyar, amerikai, belga, brit, indiai, iráni, kanadai, orosz és spanyol karikaturisták alkotásait a közönség először láthatja együtt, egy kiállítás keretében.

A kiállítás címe a szolidaritást és a szólásszabadság melletti elköteleződést kifejező Je Suis Charlie feliratból létrejött hashtag vagy címke, amely egybegyűjti a vele megjelölt összes bejegyzést a közösségi oldalakon. A tárlat a tragédia napján készített igényes képzőművészeti, grafikai alkotásokból nyújt válogatást. A tragédia napján keletkezett posztok többsége szöveges részvétnyilvánítást tartalmazott vagy fotót a feliratot maguk elé tartó vagy azt épp magukra rajzoló emberekkel. Ám a magazin dolgozóinak kollégái, a grafikusok világszerte saját fegyverükhöz nyúltak: ceruzát ragadtak, hogy rajzban fejezzék ki tiszteletüket. Azonos mottóra, ilyen gyorsan és ilyen nagy mennyiségben még sosem készültek karikatúrák, s így ez a régi képzőművészeti ábrázolási mód, amely a 21. századra veszített népszerűségéből, ironikus módon e tragédia kapcsán újra reflektorfénybe került. A támadás napjának estéjére a #JeSuisCharlie a Twitter történetének legtöbbet használt címkéjévé vált. Január 7. és 9. között több mint 5 millió bejegyzést jelölt. A „toll hatalmasabb, mint a kard”: tartja a közmondássá vált idézet, ám a fenti számadat igazolja, hogy a technika új, még hatékonyabb fegyvert ad az internetezők kezébe: a hashtaget.

A kiállítás kapcsolódik a Közép-európai Egyetemen május 19-ére tervezett Charlie után – szólásszabadság, vallás, biztonság című konferenciához és a március végéig tartó 15. Frankofón Fesztivál programsorozatához kapcsolódik.

A jobb idő érkezésével lassan-lassan kezdődik a munka a belvárosi és belváros közeli közösségi kertekben. A KÉK - Kortárs Építészeti Központ az idén több új városi kert megnyitását is tervezi a IX., a X., a XI. és a XX. kerület vonzáskörzetében.

A KÉK 2010 óta szervezi, segíti, támogatja a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő közösségi és városi kertészet magyarországi meghonosítását. Az új kertek megnyitásával olyan kis városi kertek kialakítását teszi elérhetővé a városi lakosság számára, ahol mindenki kedvére alakíthatja saját kis parcelláját, termelheti vegyszermentes zöldségeit, ültetheti virágait, akár a város közepén is.

Jelenleg budapesti működő kertek a III. kerületi Békássi-kert, a IV. kerületi reGarden – újraKert, a nyolcadik kerületben a Leonardo kert és a most kialakítás alatt lévő  Grund Kert 3. az Apáthy utcában, a IX. kerületben a Kerthatár K. kert, Kőbányán a Kékvirág kert, Újbudán pedig a Csárdáskert fogadja a kertészkedni vágyókat.

Egyes kertekben az új parcellák lefoglalásához a jelentkezéseket 2015. március 16-án délig lehet leadni.

A hétvégén nyílt a Mezőgazdasági Múzeumban a Kaland a dzsungelben című kiállítás.

Ahogy mindig is érthetetlenül nézem, hogy mit keres a Vajdahunyad várában a Mezőgazdasági Múzeum, ugyanúgy szemléltem ezt a kiállítást is, hogy mit keres ez a dzsungel kiállítás (ami nem is az) a Mezőgazdasági Múzeumban.

Az persze jól látható a múzeum programjain, hogy évek óta benne van a működési rendjében az, hogy a saját tereit nyitottá teszi nem feltétlenül a múzeum profiljához illő különböző kiállítások, vásárok és rendezvények számára. Nyilván biztosítani kell a fenntarthatóságot.

A jelenlegi, interaktivitásra épülő anyag messze elkerüli a dzsungel hangulatának belsőépítészeti megvalósítását. Nincsenek növények, hangosan rikácsoló állatok, ellenben vannak – mint ahogy a kiállítás meghívóján olvasható is – színesen világító interaktív táblák. A kiállítás koncepciója egy társasjáték szabályain alapul. A gyerekek és szüleik kapnak egy nagyítót, egy játékszabályt leíró kártyát, valamint kis léggömböket ábrázoló kártyákat. Nagyítóból kevés van, ezért több gyerek esetén is egy jár. A játék során az interaktív táblákra felírt kérdésekre kell megtalálni a választ. Minden helyes válaszért egy léggömb jár. A játék a kincs megtalálásával ér véget, amiért ajándékot lehet kapni.

Önmagában a játékos kiállításra való kalandba hívás egyáltalán nem rossz gondolat. Leginkább azzal nem számoltak a rendezők, hogy az interaktív tér már kisebb tömeg esetén is idegesítő, értelmezhetetlen, lökdösődő színtérré válik. Egy táblához körülbelül két család fér oda kényelmesen, ha már több is olvasni és használni szeretné a táblákat, a termek belseje felé haladva egyre nagyobb türelemre és fegyelmezettségre van szükség. Hétévesnél fiatalabb gyerekkel szerintem nem is nagyon érdemes menni, legalábbis hétvégén, mert a tömeg megeszi a látványt, és felőrli a játékot.

Az egyébként szépen kivitelezett és az interaktivitás számos formájára építő kiállítás – mint tapintható lábnyomok, tükörgömb, állatszobrok, logikai játékok, térhatású fényképek és izgalmas színvilág – mind elveszik ilyenkor, nagyobb tömeg esetén nem játszható a játék, így viszont nem értelmezhető a kiállítás sem.

A játék végén ráadásul a résztvevőket még átvezetik a múzeum állandó kiállításán, amire akkor már nem valószínű, hogy bárkinek is van ideje, energiája, a srácokat meg sokkal jobban érdekli az ajándék, ezért kb. futnak egy 300 méteres kört levezetőnek még a múzeumban, hogy utána megérdemelten megkapják méltó jutalmukat.

A nemzetközi nőnap már nem csak egy nap, országos programsorozat keretében számtalan program várja a férfiakat és nőket, hogy együtt töltsék a hétvégét. A Mindenütt Nő rendezvénysorozatot első alkalommal 2013-ban rendezték meg. A rendezvényeken női alkotókat, a női sorsokat és a nők gondjait bemutató alkotásokat lehet látni. Vasárnap a nők fél áron látogathatják a múzeumokat. 

Március 7-én a Néprajzi Múzeumban 17 órától Gebauer Hanga muzeológus tart tárlatvezetést a „Másra használt kövek” című fotókiállításban. 18 órakor pedig Szabó Enikő és Zenekara lép fel Szoknyák a porban című, nemrég debütált lemezével. A teljesen egyedi hangvételű, stílusteremtő anyag zenéjét és szövegeit Szabó Enikő maga szerezte. A dalokban a jazz-, népzenei, underground és világzenei motívumok is megtalálhatóak.

Az ART&ME Galériában a Nő – cím nélkül kiállítás és reggeli ébresztőprogram várja a látogatókat. A cím a nélküliségben rejlő erőt szeretné demonstrálni, megmutatni azt, hogy nőként milyen sokfélék lehetünk. A kiállításon Fábián Erika, Glázer Attila, Knopf Andrea, Lengl Orsolya, Malovecz Ildikó, Marton Ákos Barnabás, Parlag István, Schnedarek Réka, Szabó Ágnes, Szunyoghy Viktória és Vinkó Leó munkái lesznek láthatók.

A rendezvénysorozatba több színház is bekapcsolódott. A Kolibri színházban a Bors nénit, a Budapest Bábszínházban a Hókirálynőt lehet megnézni a nőnap alkalmából. Március 8-án a Rózsavölgyi szalonban Hindi Brooks Romance.com című színdarabját állítják színpadra. Az amerikai írónő Romance.com című vígjátéka az internetes ismerkedés világába vezeti be a nézőt, ahol mindenki annak adhatja ki magát, akinek csak akarja. Így történhet meg, hogy egy nagymama magát az unokájának kiadva keres párt a fiatal lánynak és eközben megismerkedik valakivel, aki szintén nem annak mutatja magát, aki. A Katona József Színházban Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei, a Pesti Színházban Heather Raffo Fátyol nélkül című drámája lesz látható.  A Fátyol nélkül című drámában kilenc iraki nő sorsán keresztül fájdalmas hitelességgel, megdöbbentő személyességgel elevenednek meg a háború borzalmai és a férfiak kegyetlenkedései. A Játékszínben három híres férfi, Benedek Tibor, Makk Károly, Ungvári Tamás beszélget könyvekről, filmekről, színházról, muzsikáról, utazásról, ételről-italról, nőkről, férfiakról – az életről.

Rendhagyó előadások lesznek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban vasárnap 17 órától, ahol Terhesség, testkép, nőgyógyászat. Tárgyak és tapasztalatok címmel beszélgetnek arról, hogy hogyan változik a női identitás a terhesség során, miként befolyásolja a közgondolkozás a terhesség alatt a női testképet, a nők saját magukról alkotott véleményét, hogyan látja az orvostudomány, az orvosi gyakorlat a magzatot hordozó női testet, hogyan követték a történelem során az orvosi eszközök a női testről való ismeretek gyarapodását, és az eszközök fejlődésével változott-e a terhes nőhöz való viszony. A beszélgetés résztvevői között lett volna Oltai Kata, aki közben világra hozta kisbabáját, ezért helyette más beszélgetőtárs vesz részt az eseményen. Az előadásokat így Lénárd Orsolya szülésfelkészítő, szüléskísérő dúla, Réz Anna filozófus és dr. Melczer Zsolt, egyetemi docens, szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus tartja.A Szépírók Társasága, mint tavaly újra maratoni felolvasást tart a Nyitott Műhelyben, ahol kortárs magyar írónők olvassák fel aktuális szövegeiket.

A Kiscelli Múzeumban két izgalmas előadással várják a női sorsok iránt érdeklődő látogatókat: A Rendhagyó női életutak című sorozatban Berzeviczy Gizella a női tanárképzés megteremtéséért fáradozó arisztokrata származású pedagógus és Mágnás Elzának, a kiscelli kastély egykori úrnőjének, a szegénysorból felemelkedett Turcsányi „Mágnás” Elzának élettörténetét mutatják be műtárgyakkal illusztrált előadáson keresztül. A „Női szerepek – Nőművészet” című tárlatvezetéssel egybekötött előadáson a nők alkotóművészként megélt szerepeinek változásáról lesz szó a Fővárosi Képtár állandó kiállításában.

Március 9-ei „after day”-en az Átrium Film-Színházban a Hanem Zenekart Molnár Piroska és Máthé Zsolt egészíti ki. Az Arnoldo galéria kávéházban pedig a Rokytka Műhely mutatja be büfészínházi estjét Az 1001 éjszaka meséi címmel. Az est folyamán Az 1001 éjszaka ismeretlen történeteit meséli el két budapesti, kortárs szilát, avagy női dzsinn. Az első estén a férfi-nő kapcsolatok és erotikus fantáziák korlátlan világára nyit kapukat Krasznahorkai Ágnes és Miklusicsák Alíz mint első és második dzsinnek.

A moziról az Örökmozgó Filmmúzeum gondoskodik, ahol igazi klasszikusokkal kedveskednek a nézőknek nőnap alkalmából. Március 7-én az Eszkimó asszony fázik, március 8-án a Szinbád és Déryné című filmeket lehet megnézni.

A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. egy új, hiánypótló közösségi térképet hozott létre. Az online térkép célja, hogy a sportolni vágyók maradéktalanul tájékozódhassanak a fővárosi sportlehetőségekről.

Ez egy olyan közösségi térkép, amely a felhasználók által szabadon szerkesztve mutatja meg Budapest szabadtéri mozgásra és sportolásra alkalmas területeit, helyeit. A térképen nemcsak a hagyományos sportágak, a futásra, kerékpározásra alkalmas helyszínek, hanem az új, nem egy esetben játszóterek környékéhez köthető mozgásformák, mint a parkour, slacklinet vagy a street workout gyakorlására alkalmas helyek is megtalálhatók. A felhasználóknak mindemellett lehetőségük van a sporttevékenységekhez köthető események jelölésére, sportklubok szervezésére is.