A budai Várba érkeznek a török autóbuszok, a Rózsadombon található Gül Baba türbéjét pedig közös török-magyar finanszírozással újítja meg a magyar kormány. A 2,5 milliárd forintos beruházásban a magyar állam a park és a függőkertek helyreállítását vállalta, míg a törökök a türbe teljes rekonstrukciójáért lesznek felelősek.

A Mányi Stúdió által készített tervek szerint az emlékhely új kerámialap-burkolatot kap, a sírt körülvevő kerengő oszlopait faragott terméskőből készítik el, és Zsolnay-oszlopfővel díszítik majd. A türbét körbevevő néhai Wagner-villa alagsorában múzeumot és hangulatos kávézót alakítanak ki. A környezeti, kertészeti rendezés során megszépül a függőkert, amelyben az örökzöldek kertje és az illatkert egymást követően lépcsőzetesen helyezkedik el, padokkal, díszkúttal és esti kivilágítással.

A rekonstrukció során akadálymentesítve, liften és megújult sétaúton lehet majd feljutni a szent helyhez. Egyelőre ennyit lehet tudni, és a sajtóvideó anyagából több-kevesebb részletet is láthatunk a Gül Baba türbéje 3D-s látványterveiből.

A türbe szultánoknak, hadvezéreknek, vallási vezetőknek állított török sírboltot jelent. A török hódoltság ideje alatt Magyarországon több türbe is épült, ma is látogatható még a rózsadombin kívül a pécsi Idrisz Baba türbéje.

Gül Baba harcos muszlim szerzetes volt, aki Szulejmán szultán kíséretével érkezett Budára. Az egyik feltételezés szerint nevét „Rózsák atyja”, Gül Bab, arról kapta, hogy idejének nagy részében rózsatermesztéssel foglalkozott, a másik valószínűbbnek tűnő állítás szerint pedig azért, mert mint dervis rendházfőnök a sapkája búbján házfőnöki jelvényt, sapkarózsát, „gült” viselt. Gül Baba 1541-ben halt meg, nagyszabású temetésén állítólag maga I. Szulejmán is beállt a koporsóvivők közé. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette a 3. budai pasa. Buda visszafoglalása után, 1690-től a türbe 100 évig jezsuita kápolnaként szolgált, majd magánház lett belőle. 1822-ben már török zarándokhelyként működik. A II. világháború előtt akkori tulajdonosa, Wagner János körbeépíttette. A II. világháborúban több bombatalálatot kapott a Wagner-villa, de falai megóvták a sírt a pusztulástól.

Ma látható alakját 1962-ben nyerte el. A hely ma a török turisták közkedvelt zarándokhelye. Utoljára 1996-ban újították fel.

Eredményesen zárult az M3-as metró egyes állomásaira vonatkozó felújítási tervpályázat. A pályázat célja az volt, hogy az M3-as útvonalaihoz tartozó felszíni épületeket a mai kor esztétikai és funkcionális követelményeinek megfelelően alakítsák át. Az építészeti koncepcióknak tartalmazniuk kellett az M3-as metró egyes állomásainak rekonstrukciós terveit, a vonal esetleges északi meghosszabbításához az új felszíni állomások típusépületét, valamint a meglévő lépcsők lefedését.

A pályázati kiírásban meghatározott határidőre 4 pályamű érkezett. A bírálóbizottság értékelése alapján a nyertes az Építész Stúdió Kft. pályaműve lett. Az Építész Stúdió Kft. három állomásra: a Pöttyös utcaira, a Klinikákra, az Arany János utcaira és a IV. kerületi Óceánárok utcaira készített terveket.

Az Óceánárok utcai leendő állomás az M3-as metró vonalának északi meghosszabbításával az új felszíni megállóhelyek típusépülete lesz.

Március 4-én Ongjerth Richárd urbanista, városkutató tart előadást Városfejlesztés = díszkövezés? címmel a Belvárosi Szabadegyetemen. Az előadáson Ongjerth Richárd többek között olyan kérdésekre próbál válaszolni, hogy mit lehet kezdeni az üresen álló belvárosi üzletekkel, milyen hatással lehet a dugódíj és a vasárnapi zárva tartás az V. kerületre, kinek a dolga finanszírozni a városfejlesztést, és beszél a Városligetről is. A 45-50 perces előadás ingyenes.

 2015. március 5-8-ig tart a 7. Budapesti Építészeti Filmnapok. Az idei fesztiválon több mint 30 új nemzetközi dokumentumfilmet, rövidfilmet és kísérleti filmet láthatunk majd a Toldi moziban. A szervezők a filmek kiválasztásánál nagy súlyt fektettek azokra a filmekre, amelyek a városi helyszíneken szerveződő lakóközösségekre, a vidámparkok sajátos világára, az építészeti eredetiségre, a kelet-európai politikai átalakulások építészeti nyomainak és a városi közösségek önszervező erejének bemutatására helyezik a hangsúlyt.

Az idei filmnapok vendége két sztárépítész, a holland Herman Hertzberger és a brazil Isay Weinfeld, akik március 7-én és 8-án tartanak előadást a Toldi moziban. A nyitónapon érdemes lesz figyelni a zenére, ugyanis a DJ-pult mögött a város főépítésze, Dj Főépítész, Finta Sándor fog állni.

A fesztivált március 9-én Wim Wenders Cathedrals of Culture című filmjével zárják. A film elkészítését olyan híres filmes szakemberek támogatták, mint Robert Redford, Michael Madsen vagy Karim Aïnouz.

A film hat különböző emblematikus épületet mutat be, mint a Berlini Filharmónia, az Orosz Nemzeti Könyvtár, a Halden börtön, a kaliforniai Salk Intézet, az Oslói Operaház és a Pompidou Központ hat elismert rendező vizuális és művészeti megközelítésében.

100 évvel ezelőtt, március 1-jén indult az első buszjárat Budapesten. Ebből az alkalomból megnyitották a centenáriumi emlékévet. Az egész éves rendezvénysorozat alatt lehetőség lesz megnézni a BKV buszgarázsait, a kelenföldi, óbudai, dél-pesti és cinkotai autóbuszgarázsokat és a kőbányai trolibusz-divíziót. Több alkalommal rendeznek nosztalgiafelvonulásokat, és pályázatokkal, játékokkal kívánják bevonni a lakosságot az ünneplésbe. Már most is virtuális túrákat tehetünk a Földalatti Vasúti Múzeum és a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum oldalain. Akit részletesebben érdekel Budapest közlekedése, annak ajánlom Legát Tibor–Zsigmond Gábor Közlekedik a székesfőváros című könyvét, amiről már egy korábbi posztban írtam.

A centenáriumi emlékév alkalmából a Fortepan gyűjteményéből válogattam.

A Nyugati (Berlini) tér lipótvárosi házai, előtérben a Budapest-Újpesti Személyszállítási Rt. (BUSZ Rt.) autóbusza 1920-ban.

A Busz Rt. kisbusza 1925-ben a Váci út–Katona József utca sarkánál

Az Oktogonra a Városliget felől érkező busz 1927-ben

A Székesfővárosi Autóbuszüzem garázsa, az Erzsébet királyné útja 55. szám alatt 1927-ben

A Dreher Sörgyárban látogatnak a nemzetközi orvostörténeti kongresszus résztvevői 1929-ben

A Magyar Államvasutak Autóközlekedési vállalata Rt. (Mávaut) székhelyéről kikanyarodó N-2 MÁVAG Mercédesz típusú autóbusz 1930-ban, a Lőportár utcában

Petz Mihályné autóbusz-vállalatának autóbusza a Liliom utca 3/b ház előtt 1932-ben

Buszmegálló az Andrássy úton, háttérben a Hősök tere (1938)

A Rákoshegyi Autóbusz-közlekedési Vállalat MÁVAG-Mercedes-Benz N típusú autóbusza 1939-ben. A MÁVAG gyártotta licenc alapján

 A Pasaréti téri autóbusz-pályaudvar 1940-ben

A Budapesti Cecilia Kórus fellépésre indul 1941-ben a Csaba utcai Jézus szíve templom elől 1941-ben

Széll Kálmán téren várakozó autóbuszok 1941-ben, Jobbra hajts felirattal

Kiégett autóbuszok 1945-ben a Deák térnél

Egy MÁVAG N26-36-os autóbusz a Bajcsy-Zsilinszky út–Podmaniczky utca kereszteződésénél 1948-ban

A Gyermekvasút (Úttörővasút) végállomásánál 1948-ban

Az újjáépített Lánchíd terhelési próbája 1949-ben

A Fasori Evangélikus Gimnázium, a Vasas élsportolóit szállító busz az 1949. májusi választások előtt, a sportolók elköteleződését demonstráló felirattal

Nullszériás Ikarus 55 típusú távolsági busz az Astoria szálloda előtt 1955-ben

A Semmelweis utcánál, az Úttörő Áruház előtt pihenő autóbusz 1955-ben

1956-ban elsősegély-autóként működő autóbusz a Szent István körúton

Az Astoria–Kossuth Lajos utcai kereszteződés 1958-ban, még a mai irodaház helyén egy kétszintes épület és a 7-es busz látható

 Ikarus 66 a Boráros téren 1959-ben

1960. július 16-án a Ferihegyi gyorsforgalmi úti felüljáróról a vasúti pályára lezuhant busz. Az összetört busz a Gyömrői úti Fővárosi Autóbuszüzem Sallai Imre Főműhelyébe került

Az Erzsébet híd terheléspróbája 620/630-as Ikarusokkal 1964-ben

Az Erzsébet tér Mávaut autóbusz-pályaudvara 1965-ben

Átalakított Ikarus 620-as típusú városnéző busz 1965-ben a Városligeti-tó hídján

A Kosztolányi Dezső téri autóbusz-pályaudvar a Bukarest utcában 1969-ben

Ikarus 663 típusú autóbusz a Pesti alsó rakparton

Fotók: fortepan

Ígéretes, érdekesnek hangzó programok kínálata sorakozik a budapesti „levegőben”. A mozikban épp befejeződik a Cseh és szlovák filmfesztivál, és elkezdődik a Frankofón hét. A Cseh és szlovák filmfesztiválon még elcsíphetjük Molnár Csaba „A rendes ember” című szlovák magyar koprodukcióban készült filmjét.

A film egy határ menti kisváros lakóinak történetét meséli el, egy szlovák-magyar mese a gyökerek kereséséről, a sérelmek feldolgozásáról, az elvágyódásról és a boldogulásról. A héten nyitó Frankofón filmnapokon 30 film – ebből 23 premier előtti vetítés – került a programba. A francia mozi legújabb és legjobb alkotásain kívül többek között algériai, belga, görög, kanadai, román és svájci filmek lesznek láthatók egy héten keresztül. Bővebben a programról az Origo egy másik cikkében bővebben lehet olvasni.

A Gólyában szombaton lesz az éves CSNK (Csak Neked Kislány) farsang. Beöltözni ér! A Kuplungban megunták a telet, és elhívták a Siketfajdmínusz, a Puhító és a Gutenberg Halott zenekarokat. A Rácskertben a Szilvási Gipsy Folk Band hagyományos roma népzenét keveri össze balkáni dallamokkal, latin hatásokkal, sőt időnként némi rappel is. A belépés ingyenes! Szombaton este búcsúzik az Auróra is a 2/3-tól, ezért egy beszélgetős, játékos táncos búcsúpartit rendez, miközben Papp Réka Kinga (újságíró), Varga András (politológus) és Misetics Bálint (szociálpolitikus, aktivista) beszélget arról, hogy vajon mi van a  kétharmadon túl - mit hozott és mit vitt az abszolút Fidesz?

Aki nem farsangol és mulat, de fut, az most használja ki, hogy rajthoz állhat a kőbányai pincerendszerben, és futhat egy kicsit, félmaratont vagy maratont is. A programról bővebben egy régebbi posztunkban lehet olvasni.

A Petőfi Irodalmi Múzeum kellemes vasárnapi sétát és koncertet kínál a Károlyi-palotában, ahol a vendégek megismerhetik a klasszicista palota és az egyik legnagyobb magyar főúri család évszázadokon átívelő történetét. A sétát Maia Cabeza, Rohmann Ditta és Fassang László koncertje kíséri.

70 év unokái címmel fotókiállítás látható a Madách téren. A nemzetközi holokauszt-emlékév alkalmából rendezett köztéri kiállításon 24 fényképen mutatnak be holokauszttúlélőket legfiatalabb családtagjaikkal. Az unokákkal és a dédunokákkal készült portrék a generációk egymás mellett élését, a túlélést, a továbbélést és a generációk közti szoros lelki köteléket szimbolizálják.

Több fotón egy-egy mondat is olvasható arról, hogy a képen látható holokauszttúlélő hogyan élte túl ezt az időszakot. Én még most is gondolok arra a fotón látható nénire, akiről azt tudtam meg, hogy az auschwitzi táborban született, túlélte, és még mindig nagyon élénk a tekintete.

A hátulról megvilágított kiállítódobozokban kivitelezett fotóanyag elvileg április 16-ig látható.

Van még köztér Budapesten, ahol szeretik József Attilát! Ferencvárosban, a Remete parkban, ami a Sobieski és a Tűzoltó utca sarkán van, találtam rá erre a kis, egyébként jellegtelen térre az új építésű házak ölelésében.

A Remete park valószínűleg a Sobieski utca előző nevéről a német Einsiedlergasséról, vagyis Remete utcáról kapta a nevét. Belső- és Közép-Ferencvárosban a német nyelvű utcanevek nem voltak idegenek. Ferencvárosnak ezt a részét, amit egykoron Szentfalvának hívtak, 1696-ban csatolták Pesthez. Három évvel később a gyéren lakott helyre betelepülőket engedtek, akik többnyire német ajkúak voltak. A mai Sobieski János utca 1805-ben még az Einsiedlergasse, 1848-tól a Remete utca nevet viselte, és csak 1933-tól nevezik Sobieski utcának.

„Szól a szellő, szól a víz,
elpirulsz, ha megérted.”

Ezen a kis téren egy márványkútra figyeltem fel, ami előtt a burkolatba ágyazott József Attila-idézetek fogadtak.

Semmi nem ad arra magyarázatot, hogy a IX. kerületnek ebben a félreeső részébe miért írtak József Attila-idézeteket. Arra viszont nagyon jók, hogy aki erre jár, az megáll egy kis időre, elolvassa az idézeteket, és körbenéz, hogy mi is veszi körül.

Van a Magyar utca 1. és a Kossuth Lajos utca 17. szám alatt egy épület, amire leginkább lekoszlott kirakatai és a homlokzat felső részében található szobrok hívják fel a figyelmet.

Illetve az, hogy a ház Kossuth utca felőli oldalán egy "bújtatott parkoló" található. A HVG szerint azért, mert itt van a miniszterelnöki fodrászat. A ház jelenleg helyi védelem alatt áll.

A Czompó-féle épület előtti épületnek a tulajdonosai Magyar (Unger) Henrik, Erkel Józsefné és Erkel Rezsőné férje voltak. A házban élt, valószínűleg a rokoni kapcsolatoknak köszönhetően egy darabig Erkel Ferenc is. Az épület alsó szintjén különböző üzletek sorakoztak.

A ma is látható szecessziós jellegű házat Czompó Ede építtette, valószínűleg Flamm Miksa és Zenner Gyula építészek tervei alapján. A homlokzatra a 12 színezett szoboralakot Ney Simon szobrász készítette.

1904-ben Flamm Miksa tervei szerint a ház tetőszerkezetének sarkára került a díszes betonív, amelyet 1969-ben el is távolítottak. 1907-ben a háznak Wagner János lett az új tulajdonosa. 1933-ban a ház a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének háza lett. A tulajdonosváltás következménye az lett, hogy az épületet fokozatosan irodaházzá alakították.

Az alsó szinten megmaradt az üzletsor. 1938 körül itt volt a Seiner és Klinger áruház, amelynek impozáns portálját már 1979-ben sehol sem lehetett találni. Ma Martha May és az Astor üzletháza van az előbbiek helyén.

A New York-i Dane Shitagi balerina projektjéhez hasonlóan Budapesten is elindult az azonos gondolati síkon nyugvó Ballerina Project Hungary.

A magyarországi projektet megvalósító Tünde Dóra, aki maga is táncos volt, az Operettszínház és az Operaház táncosait, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatóit fényképezi le Budapest emblematikus terein, mint például az 56-osok terén, a Lánchídon vagy a 4-es metró állomásán. Gyakorlatilag kiemeli a kőszínházak balerináit a mindennapokba. A projekt több mint szimpla fotódokumentáció, célja, hogy a táncot közelebb hozza az utca emberéhez, ezzel is törlesztve a magyar balettélet egyik adósságát a lakosság felé.

A projekt követhető a Tumblr-en, az Instagramon és a Facebookon is.

Nagyon erős zenei és koncertkínálat ígérkezik a hétvégére. Nehéz nem odafigyelni rá, még nehezebb lesz nem elmenni valamelyikre.

…ha koncert

Péntek este elkezdődik a zenekarok felvonulása. Ma este a Corvin-tetőn a klipek legfelkapottabb, legbotrányosabb és leggusztustalanabb kelet-európai mestere, a két törpe nőből és szétvarrt orosz férfiakból álló szentpétervári rave-formáció, a Little BIG zenekar lép fel.

Az Aquariumban a Firkin, Maszkura és a Tücsökraj zenekar. Holnap ugyanitt az Intim Torna Illegál ünnepli az 5. születésnapját. A Bem moziban Ujj Zsuzsit kíséri Darvas Kristóf, jól ismert Csókolom-dalok, igazi keserédes fatál-sanzonokkal.

Vasárnap délelőtti kávé mellé csábít az Argo együttes a Lumen kávézóba.
A nemrég alakult Stanković-Sahpazis-Márkos trio összekeveri a punkot a transszal, a rockot az urbánus folkkal, a rebetiko alapú repertoárjukat szabad improvizatív zenével ötvözik. Este pedig érkezik a hétvége szerintem legnagyobb és Magyarországon ritkán látható triója a Fred Frith Trió, Hauschkával. Fred Frith angol gitáros, zeneszerző, a hatvanas évek aktív avantgárd zenésze, aki  bő négy évtizeddel pályakezdése után sem fogyott még ki a zenei ötletekből. A szabad improvizáció megszállottja a rock, a jazz és a klasszikus zene összekeverésének nagy kísérletezője.

A koncert második felében Hauschka, polgári nevén Volker Bertelmann zongorázik. Hauschka müpabeli koncertjén legújabb, Abandoned City című lemezét mutatja be.  

….még mindig farsang

A BAGázs Közhasznú Egyesület az idén 4 éves, ennek örömére az Aurorában nagy születésnapi farsangot rendeznek. A rendezvényen a mulatságon túl lehetőség lesz megismerni az egyesület bagi telepen végzett munkáit, amit a bagi és budapesti munkavállalókkal és önkéntesekkel végeznek. Lesznek beszélgetések, előadások és ígéretes party DJ Selector Ráffal és DJ Dórival.

…ha kiállítás

A Knoll galériában már 12-étől látható Nemes Csaba Nem művészeti közeg című kiállítása. Nemes Csaba legújabb - az Apja neve sorozat befejezése után készült - munkái részben rijekai kiállítása és New York-i tartózkodása kapcsán készültek, részben pedig a helyi közegre reagálnak. Képeinek főszereplői a hétköznapok működését biztosító, kiszolgáltatottá vált figurák.

…ha mozi

…akkor a Szabad az Á-ban egy filmklub lesz szombaton, ami a Hősnők rejtélyét feszegeti…