Ma nyílik Vass Gergely fotókiállítása az ArtBázis Összművészeti Műhelyben. Elküldött nekünk pár fotót a kiállítás anyagából. Ő így látja Budapestet. 
Gergely, avagy Gregory Iron négy-öt évvel ezelőtt kezdett neki a most látható budapesti kísérleti anyag összeállításának. A kiállítás ötletét egy már meglévő fotója adta, amit egyszerűen csak továbbgondolt, majd ehhez készítette a többi képet, melyek véleménye szerint úgy mutatják be a várost, ahogy más képei nem.

Újabb, a budapesti közterek megújítására hívogató pályázatot írtak ki. A pályázóknak lehetőségük van arra, hogy maguk tervezzék meg a főváros parkjainak és köztereinek padjait, kukáit, parkberendezési tárgyait. A 3,5 millió összdíjazású pályázatra a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében várják az általános és középiskolások, egyetemisták és a profi formatervezők és belsőépítészek ötleteit.

Elsősorban olyan parkberendezési tárgyakat várnak, amelyek egyszerűek, szépek, ötletesek, korszerű technológiával elkészíthetőek és könnyen sokszorosíthatóak.
A precízen és mindenre kiterjedően megfogalmazott pályázat szerint a tervezés során mindent figyelembe kell venni, ami egy közparkban érheti a köztéri tárgyat. A pályázaton várhatóan a legkapósabb tervek a vandálbiztos, újrahasznosított alapanyagú, olcsón fenntartható, környezetbarát, lehetőség szerint egymásra építhető, bővíthető funkciókkal fejleszthető tárgyak lesznek.

A nyertesek közül az iskolások, egyetemisták és profik között is 3-3 díjat sorsolnak ki. A diákok kategóriájában az első díj 240 000 Ft, az egyetemistáknál 600 000 Ft, míg a profi kategóriában, 1,1 millió forintot kap a nyertes. A pénzdíjak mellett a nyertes pályamunka prototípusát kiemelt zöldterületen fogják kiállítani 3 hónapon keresztül, egy kiállítás keretén belül valamikor 2015 nyarán. Pályázni 2015. március 6-ig lehet.  A pályázatról bővebb információ itt található.

Ha koncert,

…akkor Tudósok Kamikaze Parti  szombat este a Trafóban. A jövőre 30 éves zenekar a kelet-európai poszt-punk avantgárd egyik legszívósabb túlélője. A Tudósok zenekart drMáriás alapította Újvidéken 1986-ban. Zenei világukat a szabad jazz, a morbid költészet, a zajzene és a punk-funk-diszkó elemei hatják át. A szombati koncert vagy Kamikaze Parti, hosszú idők óta az egyik legnagyobb szabású Tudósok-koncertnek ígérkezik. A parti vendége lesz a Taiko Dobolda, amely japán dobjaival fogja táncra perdíteni a népet! 

Ha vásár,

….akkor Krétakör-garázsvásár. A Krétakör január végével elhagyja eddigi székhelyét, a Bázist, ezenkívül átalakul, van, aki elmegy, van, aki marad. A változások apropóján megválnak dolgaik jelentős részétől. Ezeket a menő krétakörös cuccokat lehet megvásárolni szombaton 10-16 óráig a Krétakör-garázsvásáron!

Ha mozi,

…akkor még a hétvégén tart a Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál a Kolor, Hátsó kapuban. A fesztivál kiemelt célja az LMBTQ emberek reprezentációjának és láthatóságának növelése Magyarországon. A filmfesztivált több kísérőrendezvény, beszélgetések és kiállítások gazdagítják.

Így például szombaton este a Fogasházban rendeznek egy, a fesztiválhoz kapcsolódó bulit, ahol a legmeghatóbb, legviccesebb, legizgalmasabb LMBTQ témájú filmeket lehet majd megnézni, ha lemaradt volna bárki is a héten vetített filmekről. A mozizás után pedig a Deck Attack és a Szkafander DJ pörgeti a lemezeket. 

 Ha tánc,
…akkor a SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztivál. Az idén több mint 120 pályázatból 27 versenyprodukciót válogattak be a 2015. január 15-17. között megrendezendő versenyprogramba a MU Színházban.

Szombaton megnyitja kapuit a Szimpla kertben a Kazinczy Élő Könyvtár. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden úgy történik, mint egy hagyományos könyvtárban, csak nem könyveket, hanem embereket lehet kikölcsönözni egy-egy őszinte beszélgetés erejéig. Az élő könyvtár munkáját, a regisztrációt és az olvasók számára a „könyvek” kiválasztását egy 15 fős csapat segíti. Az „élő könyvek”, olyan csoportok képviselői lesznek, akik etnikai, vallási hovatartozásuk, szexuális orientációjuk, egészségügyi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt nap mint nap előítéletekkel és diszkriminációval szembesülnek.

Ezen a délutánon arra van lehetőségünk, hogy beszélgethessünk és meghallgathassuk egy-egy hajléktalan-, közmunkás vagy volt drogos történetét és a kirekesztéssel kapcsolatos tapasztalataikat. Január 17-én az élő könyvtár témája, "Budapest utcái" lesz, ahol közmunkásokról, hajléktalanokról és volt drogosokról lehet majd „könyveket olvasni”.  A külföldi olvasókat önkéntes tolmácsok segítik.

Azok számára pedig, akik hezitálnak, itt van egy történet a sok közül a Homeless of Budapest történetei közül.

Gábor (47)

– Még kezdő vagyok, július óta vagyok kint. Itt laktam a közelben, nemrég még a fiammal jártam ide a térre frizbizni, és néztem a sok embert, ahogy sorba állnak a kajáért. Nem gondoltam volna, hogy nemsokára én is itt leszek a sorban.

– Mi történt?

– Válás. Utána teljesen egyedül maradtam, plusz egyre nehezebb volt munkát találni, mindig késve vagy egyáltalán nem fizettek. Először csak a közös költséggel maradtam el, aztán kórházba kerültem. Amikor a műtét meg a kezelés után kijöttem, már végképp nem találtam melót, viszont elcsúsztam a villanyszámlával is. Lekötötték a villanyt, aztán a villanyórát is leszerelték, a közös költséggel meg már több mint egy évvel el voltam maradva. Végül elárverezték a lakást, és mivel a volt élettársam volt a haszonélvező, és a gyerek is közös, a pénzből megmaradt részt ők kapták meg. Amíg tudtam dolgozni, körülbelül másfél havi fizetésből ki tudtam volna fizetni az egész tartozást, de munkanélküliként még részletfizetési lehetőséget sem kaptam. Rajtam kívül nem egy szakács van az utcán, aki elmúlt negyvenéves, és nem tud elhelyezkedni. Még mesterszakácsok is vannak ugyanígy!

– Ez durva.

– Naponta több helyre el van küldve az önéletrajzom, legtöbbször választ sem kapok. Néha egy próbanap, de még azt se akarják fizetni. Ez rafinált dolog, mert egy héten öt-hat szakácsot behív próbanapra, fizetni nem fizet, de ugyanúgy lefőznek neki, sőt, talán még jobban, mert igyekeznek bizonyítani.

– Hogyan tovább?

– Most talán lesz egy munka, mondjuk közétkeztetés, de nem baj. Egy időben még érdekelt a szakma, akkor eleve úgy is kerestem munkát, hogy amiben még nem dolgoztam: olasz konyha, görög konyha, amikor a halak érdekeltek, akkor például olyan étterembe mentem. Most már mindegy. Megtanultam, hogy napi ezer forintból ki lehet jönni, jó, hát nem kell bagózni, nem kell piálni. Kezd egy kéreg kialakulni rajtam, már nem érdekel, mi lesz. Először például borzasztó érzés volt beállni kajáért, most már nem zavar. Már az sem zavar, ha a fiam meglát. Nem érdekel.

A báli idényre időzítve, 150 évvel ezelőtt 1865. január 15-én táncos mulatsággal nyitották meg a Pesti Vigadó épületét, amit egyébként csak egy hónappal később, február 20-án adtak át hivatalosan is a városnak.

Az 1800-as évek közepén egyre nagyobb igény mutatkozott egy pesti táncterem megépítésére. Az első ilyen épületre Pollack Mihály kapott megbízást, aki 1829-ben kezdett hozzá a Vigadó elődjének, a Redoute-nak a kivitelezéséhez.

A Redoute nemcsak a klasszicista építészet egyik legfontosabb pesti épületévé, hanem a vigasságok és koncertek mellett a magas kultúra egyik legfontosabb helyszínévé vált. Az első bált 1833 januárjában rendezték, és mivel az épületben volt Pest egyedüli koncertterme, így itt koncertezett Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is. A Redoute-t 1849-ben osztrák várvédők szétlőtték.

Feisztl Frigyes 1859-ben kapott megbízást az új palota megépítésre, amit 1864-ben adtak át.
 

A Vigadó megnyitása után bált bál követett. Az épületben megrendezett bálok közül talán a legfontosabb az 1867-ben megrendezett Széchenyi-bál, ahol a királykoronázás tiszteletére még Ferencz József is megjelent.

1873. október 25-én a Pesti Vigadó termében tartották az első közgyűlést, és itt választották meg az egyesített (Pest, Óbuda, Buda) Budapest első főpolgármesterét, Ráth Károlyt.

A Vigadóban debütáltak Magyarország leghíresebb zeneszerzői, mint  Liszt Ferenc, Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Fischer Annie.

1913. június 15. és 20. között Budapesten tartották a Nők Választójogi Világszövetségének VII. kongresszusát, háromezer résztvevővel. A Világkongresszus központi helyszíne a Vigadó volt, amelyet a főváros 1913. június 1-től 25-ig ingyen bocsátott rendelkezésre. Az amerikai és európai feministák programjaiban fontos célként fogalmazták meg a gazdasági egyenlőség, a házasság és a szexuális kapcsolatok alapvető megváltoztatását és a nők közéleti egyenjogúságának kivívását. 

A II. világháborúban az épület megsérült. A megmaradt épületet 1954-ben vették fel a műemlékjegyzékbe, majd 1968-ban kezdték el az épület újjáépítését, az eredeti épület számos részének átalakításával Tiry György építész és Potyondi Margit belsőépítész tervei alapján. Az újjáépített „második” Vigadó 1980. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
 

A második Vigadó épülete 1960-ban, a Nemzeti Szalon lebontásával a kortárs művészek új kiállítóhelye lett, és bár már nem a Vigadó maradt az egyetlen koncertterem a városban, így is megőrizte zenei rendezvények szempontjából a jelentőségét.

A Pesti Vigadót 2004-ben újra bezárták, és elkezdődött az épület felújítása. A felújított épületet 2014 márciusában adták át, ahol jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia működik.

Az MMA február 20-ig tartó programsorozattal ünnepli a 150 éves évfordulót.

Felújították a Mágnásfertályban található Degenfeld-Schomburg-palotát, Tisza Kálmán egykori miniszterelnök házát. Mágnásfertálynak a palotanegyed Nemzeti Múzeum mögötti részét nevezik, a Bródy Sándor utca–Ötpacsirta utca–Pollack Mihály tér–Múzeum utca határolja.

A Puskin és a Bródy Sándor utca találkozásánál álló Degenfeld-Schomburg-palota Odescalchi Gyula feleségéről, Degenfeld Annáról kapta a nevét. A kettős funkciójú épületet – egyrészt főúri palota, másrészt bérház – 1872–74-ben, Ybl Miklós tervei alapján emelték. A két házrész külön lépcsőházzal és külön bejárattal rendelkezik most is. A bérházi rész ma is lakóházként funkcionál, a főúri részben is megmaradt a lakófunkció, de egyes helyiségeket irodák, cégek bérelnek.

A főurak a Bródy Sándor utcai impozáns kapubejárat és kocsifelhajtó oldalán, míg a Puskin utcai szerényebb kivitelezésű kapun keresztül a bérház lakói közlekedtek. A két épületet két átjárható udvar köti össze, a bérházi részen voltak a kocsibeállók és az istállók is.

A társadalmi viszonyokat tükröző különbségeket a ház tereiben mindenhol jól érzékelhetjük. A homlokzat meghatározó elemei a földszint és az első emelet rusztikái. Kiemelkedően szépek a palota öntöttvas oszlopai, a lépcsőházi korlátok.

A házban élte le életének nagy részét Tisza Kálmán egykori miniszterelnök, aki Degenfeld Anna testvérének, Degenfeld-Schomburg Ilonának volt a férje.

A szépirodalom zamata és ízei! Most már meg is kóstolhatja! Budapesten egyre több olyan kávézó, kocsma található, ahol a fogyasztás mellett lehetőség van arra, hogy „helyben kínált” polcos könyveket, folyóiratokat és napilapokat olvasgassunk. Ilyen helyek a Café ponyvaregény a Kopaszi-gáton és a Bercsényi utcában, a Nagydiófa utcában található Massolit kávézó, vagy Budán a Margitutcakilenc, a Gdansk könyvesbolt és kávézó, de egy kicsit talán ide sorolhatjuk a Kisüzemet is, illetve az egy hete nyílt Könyvbárt, ami azért egy kicsit más, mint a többi.  

A Café Ponyvaregényben a Kopaszi-gáton külön olvasósarok áll a vendégek rendelkezésére.

A sokkal intimebb, számomra a tizenöt évvel ezelőtti krakkói kávézók hangulatát idéző Bercsényi utcai Café ponyvaregényben a polcokról lehet válogatni a megfelelő olvasmányt vagy akár egy társasjátékot az időtöltéshez.

Ahogy egy barátom mondaná, a „hiánypótló Margitutcakilenc”, ahol a szabadtéri közösségi hely mellett magyar kézművesterményeket, -termékeket áruló boltot is találunk. A télen zárt terű büfében különleges szendvicskombinációk mellett szabadpolcos olvasórészlegben olvasgathatunk is a helyi könyvkínálatból. 

A Nagydiófa utcában, a külföldiek körében is igen népszerű Massolit könyvesbolt és kávézóban saját készítésű sütemények mellett lehet válogatni az angol és lengyel nyelvű könyvkínálatból. A tavasztól használatos belső erzsébetvárosi majdnem titkos kertre nyíló terasz talán a belváros egyik legnyugodtabb helye. 

Ugyancsak a lengyel könyvekre specializálódott a Gdansk könyvesbolt és kávézó, ahol a lengyel gasztronómiai finomságok mellett merülhetünk el a kortárs lengyel irodalom remekeiben.
 

És megérkeztünk a belváros új gyöngyszeméhez, a Dob utcai KönyBárhoz. Ha kintről, az ablakon keresztül pillantunk be a helyiségbe, elsőre az a gondolatunk támad, hogy ez valami könyvtárféleség vagy könyvesbolt. A furcsa érzetet az kelti leginkább, hogy a könyvespolcok között megterített asztalok, ételkínálat és bárpult van. Nos, van olyan, aki emlékszik még arra, hogy milyen ételeket esznek Bendegúzék az Indul a bakterházban?  Van sejtésünk arról, hogy milyen lehet az ebenguba vagy a ténsasszony levese "cipőpertlivel"? El tudjuk azt képzelni, hogy milyen ízűek lehetnek, és hogy nézhetnek ki ezek az ételek?  Akár igen, akár nem, a KönyBárban megtudhatjuk.

Az éttermet üzemeltető házaspár, Béky Ildikó és Szalay Gábor egy mérhetetlenül finom panna cotta mellett mesélték el, hogy az étterem születésének a valós oka mindkettőjük részéről a gasztronómia és Ildikó könyvszeretete.

Eme két dolog összegyúrásából született meg az a gondolat, hogy egy olyan éttermet hozzanak létre, ahol egy-egy könyv által ihletett ételek közül lehet válogatni. Így például ezen a héten az Indul a bakterház című regényből átfantáziált ételek, mint például a lókupec kolbászválogatása, a ténsasszony levese "cipőpertlivel”, sűrű burgonya babérlevéllel, gombócok és az ebenguba közül lehet választani.

A minőségi alapanyagokból készült menü mellett természetesen van általános étlap is azoknak, akik mégsem merik bevállalni a sokszor furcsa hangzású ételeket. 

A "polcos helyekről" készült rajzokat Berei Zoltán képzőművész rajzolta.

Ha film…

Akkor fantasztikus archív és új filmekből lehet válogatni a hétvégén kezdődő orosz filmhéten az Örökmozgóban. Lesz a Jégmezők lovagja Szergej Eizensteintől, Tarkovszkijtól az Áldozathozatal, Alekszandr Szokurovtól az Orosz bárka című film. Az új filmek között köszönthetjük Andrej Zvjagincev 2014-es cannes-i filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját elnyert Leviatán című filmjét. Andrej Zvjagincev alkotása egyszerre humorosan, költőien és kőkeményen mutatja be azt a világot, amelyben a politikus mindenható: ura életnek és halálnak. A történet a putyini Oroszországban játszódik, de nekünk is ismerős lehet, írják az origo.hu oldalán.

Ha filmklub...

…akkor vasárnap a Friscóban Mijazaki-filmklub, ahol most a Nauszika – A szél harcosai és a Totoro – A varázserdő titka című filmeket lehet megnézni.

Ha színház…

…akkor, aki még nem látta, válassza bátran Bodzsár Márk W. úr üzen című darabját az Átrium Színházban, mert ez az utolsó előadás. A W. úr üzen a Chandler-krimik és a film noirok világát idézi meg, de nem a harmincas évek fülledten elegáns Los Angelesében játszódik, hanem napjaink Budapestjén. A figurák a képzelet szülöttei, és mindannyiunk nagy szerencséje, hogy csak az előadás világában léteznek. És vajon ki játssza W. úr szerepét? Börcsök Enikő.

Ha kiállítás...

…akkor a hamarosan bezáró Szépművészeti Múzeum kamarakiállítását érdemes nem kihagyni. Alan Sonfist New York-i képzőművészt a land art, az earth art, illetve az environmental art (környezeti művészet) nevű irányzat ma élő legismertebb alakjaként tartja számon a művészettörténet. A művész 1965-ben Manhattanbe tervezett, és 1978-ban a legkorábbi köztéren álló land art-műként felavatott Time Landscape (Időtájkép)című munkájával vált ismertté.

Ebben az alkotásban egy mesterségesen létrehozott prekoloniális erdő, az újkori telepesek odaérkezése előtti vegetáció rehabilitációján keresztül mutatja be a metropolis őshonos élővilágát.

Ha buli….

...akkor szombat este az Aurórában Butterfly Effect. A Butterfly Effect a dzsessz, a népzene, a hiphop és a klasszikus zene elemeit ötvözi.  A zenekarban jól ismert zenészek – Kardos Dániel, Vázsonyi János, Dömötör Tamás – zenélnek, és Magyar Bori énekel. A koncert után posztklezmer diszkó lesz!

Véget ért a hatóságok, önkormányzatok, befektetők által meghurcolt Király utca 40-es számú ház története. Ma reggelre, az épület földszinti homlokzatának egy részét meghagyva, a föld felszínével lett egyenlő az egykori épület. A jobb időket megélt, Hild József által tervezett épületet Rabicsek József építtette 1844-ben. Az épület eredeti formájában maradt meg a 2005-ben elkezdődő pusztulási időszakig.

Az épületnek több tulajdonosa volt, 1869-től Muráthy Szilárd, 1910-től Klein Miksa és 1935-ben Sauerteig Henrik. Az utolsó magántulajdonos komfortosította az összes lakást, és modernizálta az előző tulajdonosok tervei alapján a homlokzatot is.

Az épület művészettörténeti értéke elsősorban a Hild-életműben betöltött helye alapján értékelhető. Hild József irodája az 1838-as árvíz utáni pesti építkezésekben játszott igen fontos szerepet. A Hild-házak erősen meghatározták a korszak pesti városképét. Mára a Hild-iroda által jegyzett több mint 1000 épületből csak néhány tucat maradt meg, és ezeknek a házaknak a többsége valamilyen átépítés áldozatává válik. Így az épület jelentőségét már nemcsak feltétlenül az épület művészet- és építészettörténeti értéke, hanem az is meghatározza, hogy egyáltalán megmarad-e az épület. Ez az épület nem maradhatott meg.

Az épület történetének fénykorában itt volt Krúdy Gyula kedvenc sörözője, a Bécs városához címzett sörház, amit a Boldogult úrfi koromban című regényében meg is örökített. Két sörházas időszak között itt működött 1869-től az első pesti Gundel étterem is, ahol a legnépszerűbb ételek a bécsi tányérhús, a bécsi szelet és a szalontüdő volt. Gundel János ez után több éttermet is nyitott Pesten, amelyek sokkal népszerűbbek voltak, mint ez. Körülbelül 2000-től 2006-ig egy Gulyás csárda folytatta a vendéglátós szerepkört az egykori vendéglátóegységek helyén.

Miután a terézvárosi önkormányzat eladta a házat, a befektető belekezdett az épület bontásába, amit 2006-ban az Óvás Egyesület, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal közösen megakadályozott. A tulajdonos válaszként hagyta elpusztulni az épületet, annyira, hogy ház födémje 2014. augusztus 20-án beszakadt. És míg a Varga Kálmán vezette KÖH azt mondta, hogy a Hild-ház nem bontható le, addig a jelenlegi hivatal a Foster Központ a kerületi tervtanács támogatásával és Budapest Főváros Kormányhivatala idén szeptemberben jóváhagyta, a már igencsak veszélyeztetett állapotú épület bontását, azzal a kitétellel, hogy háromemeletnyi homlokzatot Hild eredeti tervei szerint kell visszaépíteni.

Január 17-ig látható KoPé, alias Kovács Péter Alternatív Budapest kiállítása a Palomában. Kovács Péter fotómanipulációin keresztül úgy rendeződnek át jól ismert budapesti terek és helyszínek, hogy leginkább valami futurisztikus, sci-fi Budapesten kezdjük magunkat érezni.

Az alkotó ufókat, zombikat, őslényeket vagy akár a Beatles együttest helyezi el a budapesti térben. Képein láthatunk a Szabadság hídról elfutó T. rexet, épp felrobbanó Hősök terét vagy mesebeli égig érő paszulyt a Vígszínház tetején. Még több képet egy korábbi posztunkban lehet nézegetni.

A Bori 37 című kiállítás Mester Bori alkotásaiból szemezget. Ebben a válogatásban számos Budapestről készített kép is látható lesz, a váci kedvenc és a Vivaldi-illusztrációk mellett.

Mester Bori különleges hangulatú képein megjelenik a belsőépítész épített terek iránti vonzalma is. A kiállítás január 10-től a Bormalac Bisztróban nézhető meg.

Nem kiállításra, hanem közös szabadkézi rajzolásra hív a FUGA és a Budapest Sketchers Group, Harka Ágnes képzőművész vezetésével lehet városi szkeccseket rajzolni.

A Budapest Sketchers Group tagjai városi tereket, a városi élet pillanatait rögzítik a füzetlapjaikra.