December 16-án elindult a Hanuka avagy a Negyed7/Negyed8 fesztivál új helyekkel, új közegben, új központtal, mégis a megszokott, otthonos hangulatban.

A tavaly még Negyed6Negyed7 néven futó fesztivál az idén Negyed7Negyed8 fesztiválként indította programjait. Az előző fesztiválok ideje alatt a programokat a szervezők még egykori központjuk a Sirály klub köré szervezték. Miután a VI. kerületi önkormányzat megszüntette a Klubot, és bezárta az épületet, a fesztivál új helyet keresett és talált magának, igaz azt már Józsefvárosban. Így 2014-től a nyolcadik kerületben található Aurora klub ad helyet a fesztiválnak. Így az idén innen indulnak a városi séták és az esti gyertyagyújtások is.

A szervezők az idén sem szeretnének a hagyományokkal szakítani, így a bejáratott programokat a nyolcadik kerület lehetőségeivel, hangulatával vegyítik.
A fesztivál legfőbb kérdése, hogyan viszonyulnak egymáshoz a hasonló történelemmel, mégis nagyon eltérő jelenkori történetekkel bíró városrészek. Mennyire lehet összekötni, vagy mennyiben távolodik el egymástól a 2014-re Kelet-Közép Európa első számú bulinegyedévé és ezzel egy időben kulturálisan egyszínűvé vált VI. és VII. kerület és a jóval kevésbé „kommerszializálódott” VIII. kerület? Miért láthatóak jobban az egyik negyedben ugyanazok a társadalmi problémák, mint a másikban? Miért kínál az egyik negyed több megoldást a problémákra, mint a másik?
A fesztivál ezekre a kérdésekre keresve a választ, a történelmi zsidónegyed különböző árnyalatait, rétegeit, szubkultúráit igyekszik bemutatni. Évről-évre új helyek, klubok, kávézók, éttermek, kiállítóterek csatlakoznak a programhoz. Az idén a két kerületben a Fekete Kutya, a Gólya, a Massolit, a Csiga és az Auróra ikerhelyekként csereprogramokat szerveznek: érteni lehet ezalatt, hogy lesz olyan, hogy programot szervez a Massolit a Csigában, vagy a Gólya a Kutyában.

Az idei rendezvények között is lesznek városi séták, mint például csütörtökön a Helytörténeti séta, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a VIII. kerület 1944-es eseményeivel, a csillagos házak, a védlevél-hamisítások és a Kis Varsó néven elhíresült zsidó ellenállás történetével. A "Séta a lányok nyomában" című tematikus bejárás célja, hogy a kezdetektől csaknem napjainkig bemutassák a prostitúció tereit és ezek változásait,  felkeressék a még látható „emlékeit” a Magyar utcától a régi Kender utcáig. Lesz zenés Szombatfogadás borral, kaláccsal és finomságokkal és persze David Lazar rabbival.  És természetesen lesznek kiállítások, filmek és zene.

Az együttesek között fellép a klezmer és balkáni dallamokat a reggae, hip hop és a funk elemeivel összegyúró Hagesher együttes. A jamaikai soundsystem hangulatot idéző Love Alliance és a közép-kelet-európai zsidó zenei hangzásokat hordozó Nigun Trió jazz-zenekarokat is megtalálhatjuk a programok között.

Az Aurora klub minden este ünnepi gyertyagyújtással várja az érdeklődőket.

Bővebben a programokról a fesztivál honlapjáról lehet tájékozódni

Vannak még olyan egyszerű ötletek, amelyekkel másodpercek alatt mosolyt lehet fakasztani az emberek arcára. Pont ilyen kezdeményezésre bukkantam. Pontosabban egy biciklis lányra. Vagy egy kék madárra? A Boldogság kék madarára? Úgy tűnik, igen. 

Az ötlet az, hogy ferencvárosi anyukák süteményeket sütnek. Majd a finom süteményeket egy élményfutár, az a bizonyos Boldogság kék madara mindennap különböző ferencvárosi dolgozók, munkások és lakók között osztja szét.

Az Élménykalendárium című programot harmadszor rendezi meg a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány. A programhoz egy játék is kapcsolódik. Karácsonyig mindennap kinyílik az Élménykalendárium egy ablaka, azaz minden napra egy-egy videó jut. Meg lehet nézni a videókat, és aki beszáll a játékba, az a Púder Bárszínház és Galéria és az FKA közös ajándékát, egy 20 ezer forintos vacsorameghívást is nyerhet.
De azt gondolom, itt valójában mindenki nyertes lesz, aki megnézi ezeket a szeretettel, kedvességgel, őszinteséggel teli videókat!
Ön látta már 2014-ben a Boldogság kék madarát?

A Műcsarnok Nemzeti Szalon néven 2014-ben új kiállítássorozatot indított azzal a céllal, hogy időről időre megbízható körképet nyújtson a vizuális művészetek legkülönbözőbb területén született főbb hazai teljesítményekről. Felhívásukkal ide várják a portfóliójuk bemutatásával a 21 évesnél idősebb művészek jelentkezését 2015. február 12-ig. A felhívásról bővebben a Műcsarnok oldalán, itt lehet olvasni. Több mint 10 éve, hogy egyszer én is részt vettem egy Nemzeti Szalonnak nevezett esemény létrehozásában, amit a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Károlyi-palotában rendeztek meg. De ez egy másik Nemzeti Szalon volt. Sőt 2014. március 15-én megalakult az Új Nemzeti Szalon, de ez is valami más. Látható, hogy a Nemzeti Szalon fogalma valamilyen formában ugyan megmaradt a köztudatban, csak azt másként és másra használják épp aktuális képviselőik.

A Nemzeti Szalont 1894. március 12-én gróf Zichy Jenő elnökletével a Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete alapította „abból a célból, hogy a magyar képzőművészet erkölcsi, anyagi és kulturális érdekeinek fölkarolását, a testületi szellem fejlődését előmozdítsa, a művészek és a közönség közti érintkezést élénkebbé tegye”. A Nemzeti Szalon a Magyar Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének kiállítóhelysége.

A Nemzeti Szalon első épülete a József körút 45. számú épület első emeletén volt. 

Majd 1897-től az egykori Újvilág utca 2. számú, a mai Semmelweis utca és Kossuth utca sarkán található épületben működött tovább. Az átköltözésig eltelt időszakig a Nemzeti Szalont képviselő egyesület nem igazán váltotta be küldetésével azonos céljait. A rendezvényeiket jobban jellemezte a mulatozás, mint a műpártolás vagy műtárgyeladás. 1898 tavaszától a Nemzeti Szalon vezetője gróf Andrássy Gyula, alelnöke pedig Hock János. Hock János lelkes munkájának ellenére sem sikerült a művészeket a Nemzeti Szalon oldalára állítani, így egyre inkább művészek nélküli egyesületként működött.  Hock János vidéken is gyűjtögető, a Szalont propagáló alelnököt 1900-ban buktatják meg, és Ernszt Lajos (aki később 1912-ben megalapítja az Ernst Múzeumot) veszi át Hock helyét. A Nemzeti Szalon innentől kezdve, ha nem is makulátlan ügyrendezéssel, de elkezdett megerősödni, aminek a működését tovább lendítette, hogy új, önálló épületet kaptak az Erzsébet téren.
  

Az 1907-től működő új művásárcsarnokban az egyesület tagjai eladandó művészeti termékeiket, festményeiket, szobraikat állították ki. Az épületet az eredetileg Hauszmann Alajos által tervezett Kioszk épületéből alakították át a Vágó testvérek tervei alapján. Az új művészeti központ, a művészeti élet új szemléletét az épület átalakításával is képviselte. Az átépítés során a Kioszk Erzsébet térre néző eredeti, neoreneszánsz homlokzata lett az épület hátoldala. S így a hagyományokkal radikálisan szakító új formavilágot képviselő bejárat a másik oldalra került.

A bejárat feletti falszakaszon Nagy Sándor tervezte és Róth Miksa kivitelezte üvegablakok voltak. Az épület első emeletén kiállításokat és táncos mulatságokat is rendeztek. A Nemzeti Szalon öt üvegtetős, négyzetes alaprajzú terme önmagában korszerű kiállításrendezési feltételekkel (természetes fény, nagy falfelületek) biztosította olyan nagy kiállítások megrendezését, mint például a Gauguin-kiállítás és a francia impresszionisták (1907), a Nyolcak két kiállítása (1911, 1912) és 1957-ben a Tavaszi tárlat, ahol hosszú évek után először avantgárd és nonfiguratív művek is láthatóak voltak.

A Kioszk rendeltetése továbbra is megmaradt az épület immáron hátsó részében is, ahová még hozzáépítették az úgynevezett Marokkó-udvart, amely tulajdonképpen egy ikerbérkaszárnya és átjáróház, másként „durchház” volt. A Marokkó-udvarban sokáig apró kis üzletek működtek, majd az ötvenes években munkások költöztek az üzlethelyiségekbe.

A Nemzeti Szalont 1953-ban a Kiállítási Intézményekhez, a mai Műcsarnokhoz csatolták, a második világháborúban megrongálódott homlokzatú, ám belül sértetlen épületet pedig 1960-ban városszépítési indokkal lebontották, és az egyesület munkája is véget ért. Vagy mégsem?

Te melyiket választanád? Az elmúlt héten, sőt már korábban ellepték a fővárost a különböző díszítésű karácsonyfák. Majdnem minden adventi vásárnak, bevásárlóközpontnak van egy önálló, sokszor a giccs felső határát súroló módon feldíszített fája, nézz meg pár példát itt!
 

Úgy tűnik, mégis a legnagyobb szenzáció minden évben az ország karácsonyfája. Többek között talán azért mert, ez a legnagyobb feldíszített fa az országban, persze ezt bátran végig lehet gondolni úgy is, hogy az ország egyik legnagyobb kivágott fája, amely az összes feldíszített karácsonyfa közül a legtöbb dísszel pompázik a Kossuth téren. Az idén a 19 méter magas, 45 centiméter törzsátmérőjű fenyőt a LED-sorok és fényfüzérek között 650 bordó, fehér, óarany díszgömb, 200 óarany fadísz ékesíti, a fa csúcsán pedig egy 130 centiméteres, 30 kilogrammos, csillag alakú, óarany világítású csúcsdísz ül.

Tehát nagy valószínűséggel az ország karácsonyfája nemcsak a legnagyobb, legdíszesebb, hanem a legdrágább fa is. Az ország karácsonyfájának felállítását ebben a videóban érdemes megnézni.

De van élet az ország karácsonyfáján túl is. Van valami más azok számára, akik ebben a karácsonyfa jelképshow-ban – ha már úgyis van – olyan fát állítanak, amelyik más, mint a többi fa, és nagyon más, mint az ország karácsonyfája.

Több kommentben, újságcikkben olvasható, hogy lehetne akár ez is az ország karácsonyfája. De nem az. Hanem a Hello Wood, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Design Terminál adományfája.

A 150 mázsa fából felhúzott karácsonyfa „világítását” kívülről a random választott, fehérre festett végű rönkök biztosítják. A karácsonyfába be lehet menni, le lehet ülni, megpihenni egy kicsit. Belül szakrális térre emlékeztető kupola alatt és a padok előtt egy kék színű fénnyel világító lámpa (legalábbis este, amikor én voltam) lélekemelő, „mintha kandalló meleg” hangulatot áraszt.

Itt elolvasható az is, hogy kinek és hogyan lehet adományozni. A farönkök a bontás után hátrányos helyzetű, rászoruló családokhoz kerülnek. 

Az is jó, hogy az idén a forgalmasabb, mindenki számára könnyebben elérhető Erzsébet téren állították fel a fát, nem úgy, mint tavaly a szintén zseniális szánkófát a MÜPA elé.

A tavalyi legtutibb karácsonyfáról a pont!budapest elődjének cikkében olvashatsz, és szemelgethetsz is a szuper képek közül. Szóval, folytasd csak, HelloWood, és legyen egyszer a te fád az ország karácsonyfája!

Elkezdődött az adventi időszak. Végignézve a kínálatot, a választék az idén még nagyobb az elmúlt évekhez képest a belvárosban. Ami jó, és mindenféleképpen kellemes meglepetés, hogy kezd az az érzésem támadni, hogy tényleg kezdünk kinőni a bóvlikultúrából, és a minőségi választék is kezd egyre változatosabb lenni. Az árakról meg egyszerűen annyit mondanék, hogy nincsenek határok.

A felsoroltakon kívül számos kisebb vásárt is rejt a belváros, amiről az alábbiakban nem esik szó. Se vége, se hossza az adventi vásároknak. 

Karácsonyi vásár - Vörösmarty tér, 2014. november 28. – december 31.

Európa egyik legkedveltebb turisztikai attrakciójaként emlegetett belvárosi karácsonyi vásár, a Vörösmarty téren egy hónapon keresztül biztosítja a vásári forgatagot. Az idén is az elmúlt évekhez hasonló tematikával gazdag kulináris kínálat, kulturális események mellett kínál minősített kézművestermékeket a vásárlóknak. Az idén százhúsz kézműves munkáiból lehet válogatni a legkülönbözőbb termékekből a mézeskalácstól az ékszereken, kerámiatárgyakon át szűcs- és bőrmunkákig. 

A gyerekeket muzeális értékű körhintával, játszóházzal és híres mesékkel várják.

Adventi ünnep - Szent István tér, 2014. november 30. – december 31.

A Bazilika előtt, a Szent István téri adventi ünnep hasonló tematikára épít, mint a Vörösmarty téri vásár: kulináris élmények, kézművestermékek és kulturális programok gazdag kínálatával kapcsolódik a karácsonyi vásárok köréhez, immáron másodjára. A vásározók egységes megjelenésű faházakban kínálják a portékájukat. A gyerekeknek ingyenes korcsolyapályát állítottak fel egy középen elhelyezkedő, óriási karácsonyfával. A hangulat a Bazilikára vetített, karácsonyi fényvetítéssel fokozzák. Idén a rendezvénysorozat helyszíne a Zrínyi utcával bővül, ahová kedvezményes áron van lehetőség a kitelepülésre.

Gresham Palace Karácsonyi Vásár, 2014. november 25. - december 30. 

Idén először rendezik meg a Four Seasons Gresham-palota Karácsonyi Vásárt. A magyar konyha különlegességeire, a helyi kézműves és egyedi designdarabokra koncentráló vásár legnagyobb különlegessége mégiscsak az, hogy a Gresham-palotában van.

Adventi vásár és téli fesztivál a Városháza parkban

Második alkalommal rendezi meg a főváros a Városháza parkban az Advent Budapesten téli fesztivált. A fesztivál látogatói idén is, az elmúlt évihez hasonlóan a legjobb magyar kézműves- és gasztronómiai termékek közül válogathatnak. A tér közepén felállított, fűtött üvegházban karácsonyi meseszalont rendeztek be, ahol művészeti iskolák, zeneiskolák és amatőr együttesek adnak elő karácsonyi műsorokat.

Ugyanitt gyerekprogramok, kézműves-foglalkozások, bábszínház, jazz- és világzenei koncertek is várják az érdeklődőket. A tavalyi vásárhoz képest újdonság, hogy a gyerekek számára egy 200 négyzetméteres, ingyen igénybe vehető korcsolyapályát is építettek. A vásár közepén egy nagyon szép adventi koszorú van, míg a háttérben eredeti süttői mészkőből építettek templommakettet.

Ünnepvárás a Corvin téren - Hagyományok Háza, Corvin tér, 2014. december 6-14.

Még a hétvégén van lehetőség ellátogatni a Hagyományok Háza Corvin téren megrendezett karácsonyi vásárára. A vásárban nemcsak a népi iparművészek által készített, szakmailag ellenőrzött termékeket lehet megvásárolni, hanem kézműves szakiskolák szebbnél szebb portékáit és fogyatékkal élők által készített kézművestermékeket. A vásár célja többek között az is, hogy a hely és az árusítási lehetőség biztosításával támogatni tudjanak olyan szervezeteket, amelyek kézművességünk jövőjét és/vagy a hátrányos helyzetben lévők munkapiaci elhelyezkedését, megélhetését biztosítja. Így a résztvevők között olyan szervezeteket találunk, mint a Munka-Kör Alapítvány, a vakokat és gyengén látókat foglalkoztató Világ Világossága Kézműves Műhelyházat, vagy a több mint 20 értelmi fogyatékos felnőttet szövő, gyertyaöntő, gyöngyfűző, papír- és bábszövő műhelyrészlegekben foglalkoztató Bárka Műhelyt.

Az Ózd környéki falvak hagyományait, a barkóság kultúráját fellendítő mintaprojekt során elkészült termékek is a vásár kínálatát gazdagítják. A jó hangulatról szabadtéri színpadunkon népzenei koncertek, betlehemesek, művészeti iskolák bemutatóival gondoskodunk. December 12-13-án értékes és egyedülálló néprajzi kiadványokat, tánc-DVD-ket és hangzóanyagokat lehet vásárolni nagy kedvezménnyel. A vásár mellet a téren az „Adventi ablakok” című kiállítást lehet megnézni.

Ajándékterminál 2014. december 5-24. 10-21 óra

Az Ajándékterminál a magyar design egyik legfontosabb seregszemléje. Az idei karácsonyi tárlaton közel 150 magyar tervező munkája kerül terítékre exkluzív kiállítás és vásár keretében, ahol számos alkotó kifejezetten erre az alkalomra készült egyedi munkákkal debütál. Az idén először az érdeklődőket az Erzsébet téri Designterminálon túl Budapest több pontján – Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, WestEnd City Center – is várják az Ajándékterminál pop-up üzletei. Az esemény egyik kiemelt kísérőrendezvénye a Jótékonysági Designaukció. A licitből befolyó bevételt a Designterminál az idén is az Ökumenikus Segélyszervezet munkájának segítésére fordítja.

Karácsonyi vásár Central Passage

A tavalyi évben először volt karácsonyi vásár a Király utca 8. szám alatt található Central Passage-ban. Az idei vásár még nagyobb, hosszabb ideig tart, és még nagyobb a kínálata, mint a tavalyinak. A vásár fiókrendezvényei a Gardrób Közösségi Vásár, a Közös Piac, a Design Passage  (DIP) és a Best of Stilblog is.  December 20-án termelői piac is várja majd az érdeklődőket a Paulay Ede utca felőli átriumban. A piacon nemcsak vásárolni lehet, hanem minden alkalommal különleges napi menü és gasztrofinomságok várják az érdeklődőket az Új Gödör Klub előtti Central Passage-ban.

III. Advent a Palotanegyedben – 2014. november 29. - december 20.
 

Természetesen a Palotanegyed sem marad ki a vásározásból. Az adventi hétvégéken gyerekprogramok, családi kulturális programok, koncertek, betlehemes találkozó, templomi hangversenyek, századelős múltidéző karácsonyi hangulat és vásári barangolás várja a közönséget a Kálvin tér – Szabó Ervin téri vásárutcába és a Horváth Mihály téri színpadi programokra. A Horváth Mihály tér és a Vásárutca a Kálvin tértől a Szabó Ervin térig különleges fénydekorációba öltözik november végétől januárig.

Terézvárosi karácsonyi vásár, Liszt Ferenc tér - 2014. december 1-24.

Az elmúlt év hagyományaira épít a Liszt Ferenc téri vásár. Az idén lesznek színvonalas kézművestermékek, házi készítésű ételek és italok a vásárban. Az idén fontos szerepet kapnak a természetes anyagokból készült natúr termékek is és az adventi időszakot jelképező fényfüzérek, karácsonyi díszek, gyertyák, koszorúk mellett kerámia-, üveg-, fa- és bőrtermékek. A vásár egyik látványossága a kerületben élő nemzetiségek saját hagyományaiknak megfelelően feldíszített karácsonyfái, amit az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér fenyőfája egészít ki.

Akár a Budapest fürdőinek szaunáit bemutató poszt folytatása is lehetne… Megnyílt Budapest első mobil szaunája a Duna-, vagyis a Valyo parton, ahol egy kis panorámás fatüzelésű szaunából nézheted szaunázás közben a Lánchidat, a Dunát, a budai várat, vagy ahogy épp elsiklik előtted a karácsonyi díszekkel ékesített 2-es villamos. A buszban van öltöző, hideg zuhany és természetesen jól befűtött szauna. A mobil szauna több helyen is megáll a Duna-parton és Budapest belvárosában 2015. januárban és februárban. Egy szaunabelépővel 6 hozzád tartozóval, baráttal élvezheted ezt a különleges élményt.
 

A mobil szauna nem a valyósok találmánya! Itt van pár példa, hogy miként csinálják ezt máshol.
 

A szaunázásra szánt összeggel pedig a part fejlődéséért dolgozó Valyo Egyesületet támogatod. 

A Valyo Egyesület olyan civil szervezet, amelynek az a célja, hogy összekapcsolják Budapest belvárosát a Dunával. A folyót és partját a kikapcsolódás és a sport területeként képzelik el, ezért rendszeresen Duna-parti eseményeket szerveznek. Ők szervezik a népszerű nyári Valyo !Part programot, a Duna-tanösvényt és számos kisebb rendezvényt.

Péntek délután rendezi meg az Artemisszió Alapítvány, az Európai Integrációs Alap finanszírozásával a migráns nők beilleszkedését támogató programjának záró rendezvényét. A program Budapesten élő, Európán kívüli országokból származó bevándorló és magyar nők közös részvételével szeretné közelebb hozni hozzánk a migráns nők helyzetét és beilleszkedésüket.

A program fókuszába azért a migráns nőket állították – és nem a férfiakat –, mert kutatásokra alapozva a program szervezőinek meggyőződése, hogy migránsként élni egy másik kultúrában nehéz ugyan mind a férfiak, mind a nők számára, a nők mégis többszörösen hátrányos helyzetbe kerülnek. Ennek oka lehet az országváltás, az egyén szakmai identitásában okozott törés (például elvesztette a munkáját, nem tud a saját szakmájában, a végzettségével elhelyezkedni, váltania kell), vagy azért, mert a családon belüli szerepe változott meg, elvesztette a személyes közösséget, kapcsolati hálóját, családi hálózatait. Ilyen szempontból a nők sérülékenyebb csoportot alkotnak. Arról nem is beszélve, hogy sok nő esetében az is meghatározott kulturálisan, hogy lehetnek-e férfiakkal egy térben, egy munkahelyen, egy munkacsoportban, vagy sem.

           Amikor a barátaid megkérdezik, hol is van Magyarország....

Az alapítvány azért hozott létre egy olyan csoportot, ami csak nők számára volt elérhető, hogy ezáltal is  biztosítsák számukra a biztonságos közeget, egy olyan közeget, amelyben meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat, élményeiket, veszteségeiket, és amelyben közösen, egymást elfogadva és támogatva tudnak azon dolgozni, hogy sikerüljön újra felépíteniük, megerősíteniük önképüket, stabilitást hozni az életükbe, segíteni értelmet, belső motivációt, erőt találni a külföldön élés nehézségeihez.

            Amikor megkapod a tartózkodási engedélyt....

Az est során különböző művészeti projektek részesei lehetünk. A Rania Mleihi által rendezett „Buda-Pest and more!” című filmben Budapest ismert és kevésbé ismert tereinek bemutatásán keresztül válaszolnak a film szereplői az „És mennyire érzed otthon magad?” kérdésre.

A Hollét című színházi bemutató Somfai Barbara (színjátszó rendező) és Végh Panni (kulturális antropológus és tréner) rendezésében színpadra állított performansz során konkrét és szimbolikus formákban jelennek meg olyan témák, helyzetek, gondolatok és érzelmek, amelyekkel a résztvevők a mindennapjaikban találkoznak. Olyan témakörök bontakoznak ki, mint például a „ki vagyok én”, „távol otthontól”, „hogyan lehet elrontani egy beszélgetést egy bevándorlóval” – mindez elemelve, egy mesén keresztül jelenik majd meg a darabban. Az előadás nem egy történeten alapuló előadás, mivel a fókusz nem a művészeti termék előállítására koncentrál, hanem a csoport létrehozására, a közös megélésre, megosztásra.

A szereplők különböző hátterű, korú, származású nők, akiket Budapest és az ittlét köt össze. Van, aki már évek óta Magyarországon él, van, akit a gyereke tanulása hozott ide, van, akit a kaland vagy a szerelem.

A workshopok – mint például a Video workshop (GIF-készítés), a Living library és a MOMAP egyéni tanácsadást bemutató workshop – a projektben használt szolgáltatásokat és módszereket mutatják be.

A rendezvényről bővebben itt található információ.

Összegyűjtöttem 10 Budapestről szóló nagyon szép könyvet, amelyeket bátran lehet ajándékozni (nem csak karácsonykor).
 

A kedvencem (több is van) Klement Judit „Gőzmalmok a Duna partján” című könyve. A szerző egy nagyon szépen illusztrált kötetben idézi fel a gőzmalmok világán keresztül Budapest és a városlakók történeteit. A kapitalizmus hírnökeinek is számító, női és férfineveket, és persze cégneveket is, felsorakoztató gőzmalmok a dualizmus koráig meghatározó látványelemei voltak a budapesti Duna-partnak. Azok a malmok, amelyek nem lettek a háború, majd a rendszerváltás áldozatai, nemcsak mint ipari műemlékek számítanak különlegességnek, hanem revitalizált állapotukban exkluzív loft lakásokként, irodaházakként kiemelkedő építészeti alkotások.  

A „Zsebkönyv a zsidónegyedről – fiataloknak” című könyvben fiatalok szólnak fiatalokhoz. A zsebkönyv a „régi pesti zsidónegyedet” mutatja be újszerű, szépen illusztrált útikönyv formájában. A könyv bemutatja a régi zsidónegyed építészeti emlékeit, az itt élt hírességeket. Külön fejezetben olvashatunk kultúráról, a kevés zöldterületről, iparos műhelyekről, helyi fesztiválokról, kocsma- és gasztronómiai életről és mindenről, ami érdekes lehet egy érdeklődő fiatal számára a pesti zsidónegyedben. Még egy kis szótár is található a kötetben. A könyv nem a történelmi elmélyülésről szól, hanem információt kínál és egy szerethető segítséget a fiatalok számára a városnegyedhez. A pont!budapest elődje már egy korábbi írásban bemutatta a könyvet, így akit érdekel a funky zsidónegyed annak érdemes ide lapoznia.
 

És egy másik könyv a zsidónegyedről. Nem csak fiataloknak. Perczel Anna „Védtelen örökség – Lakóházak a zsidó negyedben” című angol és magyar nyelvű, végtelenül precíz könyve rövid történeti bevezetés utcáról utcára, épületről épületre. A Lábass Endre színes fotóihoz tartozó rövid fülszövegeken keresztül ismerhetjük meg belső-Erzsébetváros házait, lakóit és közös történetüket.
 

A Holnap kiadó gondozásában három budapesti témát feldolgozó könyvet ajánlanék. Kapronczay Károly Gyógyító Budapest című könyvében egy olyan budapesti történelmi sétára hívja az olvasót, amelyben bemutatja a város kórházait, gyógyító helyeit és történeti fejlődésüket egészen a római korig visszamenőleg.

Így betekintést kapunk a középkori kolostorházak és gyógyító rendek, a felvilágosult abszolutizmus, majd a reformkoron és a dualizmus korszakán át az orvosi karok és a kórházrendszer kialakulásába. Mesél a katonai vagy tábori, mentő- és magánkórházakról, szanatóriumokról, a sebészcéhről és híres gyógyító emberekről.A könyv jó ajánló lehet a kórházrendszer újragondolásán munkálkodóknak is! 

A másik "gyógyító", szintén a Holnap Kiadó gondozásában megjelent könyv a Borozó Budapest. A szépen illusztrált könyv apró szépséghibája, hogy a címében kicsit mást sejtet, mint amit a tartalomban kapunk. Legalábbis én azt gondoltam, hogy Budapest legendás borozóiról lesz szó a könyvben. Tehát ha valaki erre kíváncsi, az egy másik könyvet keressen. Szóval Búza Péter könyve Buda és Pest szőlőtermesztéséről szól, akkor, amikor még szőlők koszorúja vette körül Budapestet, egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig. Beszél budapesti borkultúráról, a bor hazai és külföldi forgalmazásáról, a pezsgőgyártásról és persze a fröccsről. 

A Mesél a város sorozat harmadik könyvében, Kelecsényi László „Mozizó Budapest”-jében a szerző a fővárosi filmszínházak elmúlt 111 esztendejéről beszél. Olyan művelődéstörténeti esszé, amely a folytonos technikai változásokkal is együtt élő mozgóképkultúra naprakész krónikáját mutatja meg nekünk, a kispiszkosoktól a filmszínházakig, a csőmozitól a soktermes multiplexig, korabeli fényképekkel gazdagon illusztrálva.  
 

A Legát Tibor–Zsigmond Gábor szerzőpárosnak a Libri Kiadó gondozásában megjelent „Közlekedik a székesfőváros” című könyve a hat évvel ezelőtt megjelent Közlekedik a főváros című könyv folytatása. Míg a Közlekedik a főváros Budapest tömegközlekedésének elmúlt hatvan évét mutatta be, a Közlekedik a székesfőváros a budapesti közlekedés meghatározott, 1914–1949 közötti időszakáról szól.

Semmiképp sem tipikus közlekedés- és járműtörténet, nem is társadalomtörténet, ugyanakkor mindenből találunk egy keveset. Rengeteg fotó, karikatúra, plakát, jegyek, bérletek, karszalagok, képeslapok, részvények, bélyegek, újságcikkek, a cég belső rendeletei, igazgatósági üléseinek iratai, levéltárakba került utasítások illusztrálják a könyvet.
 

Ami eddig még nem volt. Tíz Budapesten élő építész írt könyvet Budapestről, Budapest építészetéről. A Terc Kiadó gondozásában megjelent „Építészeti kalauz. Budapest” című könyv 250 budapesti épületet hoz közel hozzánk. A színes, gazdag képi világgal rendelkező könyv 200 az utolsó húsz évben épült kortárs épületet és 50 a szocializmus, a Bauhaus és a szecesszió időszakában épült házat mutat be. 

Nagyon szép ajándék album lehet Somlai Tibor belsőépítész „Fent és lent – Pest-budai lépcsőházak 1835–1945” legújabb kötete. Az első három könyv a XX. századi belsőépítészet különböző irányzatait ismertette.

Az album a legreprezentatívabb budapesti lépcsőházakat és előcsarnokokat válogatja össze, az egyszerű bérházakétól a pompás palotákéig. Bepillantást nyújt a bérházak gyönyörű belső tereinek világába. A kötetet Székely Péter fotóművész gyönyörű fotói és a fényképekhez fűzött elemezések színesítik, megismertetve bennünket csaknem száz budapesti lakóház lépcsőházával.
 

És végül a másik kedvencem a Szubjektív telefonkönyv 1966. "Tényleg az. (...) Ez a könyv egy szubjektív kivonata az akkori telefonkönyvnek. Azokat a mára többnyire megszűnt címszavakat tartalmazza, amely hordoztak valamiféle jellegzetességet a korból, amivel kapcsolatban van személyes élményem, vagy amelyek önmagukban is mulatságosak, de legalábbis furcsák lehetnek egy mai, ifjabb olvasónak. Reklámok, plakátok egészítik ki az anyagot, és néhány mini történet a korból, itt persze +/- 10 évvel kell a kort értelmezni. Csak remélni tudom, hogy az emlékek közt van minél több közös az olvasóval." (a Szerző) 

A könyv az 1966-os budapesti közületi telefonkönyv segítségével idézi fel a  kor emlékeit. Fényképekkel, szövegekkel, plakátok, hirdetések, színhelyek fotóival, a saját emlékein keresztül juttatja eszünkbe – ha emlékszünk rá –, hogy mi is történt akkoriban... Lehet folytatni, bárki hozzáírhatja, beírhatja a könyvbe saját emlékélményeit, szubjektív történeteit.

Mint ahogy az Origo is írja, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) megvásárolta a Hunyadi János út 26. szám alatti egykori Lónyay-Hatvany-villát.

Utánanéztünk, milyen érdekességek lehetnek az épület történetében. 

Amikor még nem a török…

A villa területének a története a 12-13. századig követhető vissza, a régészeti ásatások során előkerült leletek (IV. Béla kori ezüstpénzek, kínai porcelántöredékek, perzsa díszkerámiák, középkori edények) azt sejtetik, hogy török hódoltság idejéig kézművesházak álltak itt, és vízhordóút haladt keresztül.

A török hódóltság idején.... 

Gerő Győző régész 1959–1960-ban a villa helyén talált rá az 1685-ben épült török kori védműre, az Aranybástyára. A szabálytalan sokszög alakú bástya, a Vízikaputól a Dunáig nyúló védmű része volt.

A falból még ma is jól láthatók részletek. Az épület újraépítését követően a feltárt emlékeket az épület pincéjében tervezte bemutatni a Budapanoráma Kft.

A miniszter villája…

A villát 1872-ben Ybl Miklós gróf Lónyay Menyhértnek, az Andrássy-kabinet pénzügyminiszterének, későbbi miniszterelnöknek építette.  Az építkezést a Városszépítő Bizottmány hagyta jóvá, a munkákat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ellenőrizte. Nemcsak Kerényi és Bordás építészek terveit támadták, hanem már 1872-ben az Ybl által megálmodott építészeti terveket is.

Ybl a villa megépítésével 42 méteres szintkülönbséget hidalt át a mai Hunyadi János utcai fönti bejárat és az alsó szint között. Két támfalat építtetett, és ezzel lehetővé tette az alsóbb részek (a mai Magas utca és a Hunyadi János utca lenti része) utcasoros beépítését.

A világ eredete és a Hatvany-magángyűjtemény otthona

Az épületet a húszas években báró Hatvany Ferenc, az ország egyik legvagyonosabb cukoriparos kereskedőcsaládjának a leszármazottja, a neves festőművész és műgyűjtő vásárolta meg. Hatvany célja az volt az épülettel, hogy a birtokában lévő, a két világháború közötti időszakban világszerte páratlan kollekciónak tartott 800 darabos magángyűjteményének ebben az épületben adjon helyet. Így a Hatvany-villában El Greco, Ingres, Delacroix, Manet, Renoir, Pissarro és Courbet festményei leltek otthonra. A festményeken kívül a kollekcióban régi kerámiák, ezüstök, porcelánok, bútorok és értékes szőnyegek is voltak. Hatvany gyűjteményének értékes darabjait 1942-ben, alkalmazottainak a nevén, három budapesti nagy bank páncéltermében helyezte letétbe megőrzésre, a többit pedig a villában hagyta. 1944-ben a gyűjtemény darabjait más gyűjteményekkel Németországba, majd a Szovjetunióba szállították. Az elkallódott darabok pedig magánygyűjteményekbe kerültek. A háború után a család leszármazottai leltárakat készítettek, hogy felmérhessék a gyűjtemény széthordásával járó károkat.

A család 1962-ben kárpótlási igényt nyújtott be a német hatóságoknak. Az évszázad jóvátételi pere végül 17,5 millió márka kárpótlással záródott, miközben a széthullott kollekciót több műértő egymástól függetlenül 400 millió márkára becsülte.

Nem tartozott az elzabrált képek közé a Hatvany által 1913-ban megvásárolt Gustave Courbet „A világ eredete” című pornografikus alkotása, ami ma a D’Orsay múzeumban látható.  Mivel a német tisztek nem tartották értékesnek az alkotást, Hatvany Ferenc külföldre távozásakor engedélyezve volt neki, hogy magával vihet egy jelentéktelen művet. Hatvany Ferenc ezt a Courbet-festményt választotta. A festményt Párizsban értékesítette 1,5 millió frankért, ami aztán magángyűjteménybe, majd a Paris D’Orsay múzeumba került.

A műgyűjtemény másik nagy port kavart alkotása a szintén Courbet Fekvő női aktja, ami 2008-ban megrendezett retrospektív Courbet-kiállításon bukkant elő. Az egy női testet nyitott combbal és felkínált ágyékkal ábrázoló képpel, „A világ eredete” című alkotással egy időben került Hatvany Ferenc gyűjteményébe. A képről azt lehetett tudni, hogy Hatvany banki letétbe helyezte a háború alatt, de a háború után nem került elő, egészen az ezredfordulóig, amikor is egy szlovák magánember gyűjteményében akadt rá Daniella Luxembourg galériatulajdonos és képszakértő, aki Hatvany örököseinek érdekeit képviseli. A kép New York-i közvetítéssel 2005-ben került vissza a Londonban élő Hatvany családhoz. Jelenleg magángyűjtemény része.

A Hatvany-villa nem csak műgyűjteményéről volt híres, hanem arról is, hogy számtalan híres ember megfordult a villában, mint például Thomas Mann, aki 1937-ben, magyarországi tartózkodásakor, így írt naplójában Hatvany Ferenc házáról: „Látogatás Hatvany fivérénél, a festőnél, nagy luxussal berendezett ház, értékes képek.”

Az elfelejtett közpark játszótere

 Budapest ostroma alatt a Hatvany-villát bombatalálat érte, kiégett, majd 1946-ban az állam lebontotta, az üres telken pedig játszóteret alakítottak ki. A játszótérrel beépített, gyakorlatban közparkként funkcionáló területet valamiért hivatalosan nem minősítették közparkká. Így miután Bognár Botond megvásárolta az „üres” telket az örökösöktől 1996-ban, a terület beépíthető területként volt nyilvántartva, amit Budapest I. kerületi önkormányzata jóváhagyott.
 

Az új tulajdonos és az építészeti tervek

A Budapanoráma Kft. által megálmodott újjáépítendő palota terve több ponton is indulatokat váltott ki a műemlékvédelmi hatóságok és a városvédők szemében is. A Bognár Botond nevével fémjelzett, egy tulajdonosú kft. nemzetközi építészcsapattal készítette el az újraépítendő villa terveit. Az épület belső terei a világhírű japán építész, Tadao Ando és az angol hangulattervező, Ilse Crawford tervei szerint készült el.

Mindettől függetlenül a Kerényi József DLA vezette építész csoport high-tech elemeket tartalmazó terveit sem a szakma, sem a városvédők nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Az egyik legproblémásabb építészeti megoldás az volt, hogy a csúcspanorámával rendelkező helyen az épület első és második emeletének Dunára néző falait - az ablakkeretek és a kődíszítések meghagyásával – korszerű, antireflexiós, nem tükröződő üvegből építette volna meg.

A városvédők szerint a megépített villa megbontja egyrészt a várból látható panorámát és a Pestről látható várfal vonulatának egységes látványát.  A Kerényi-féle terveket az építési hatóság végül is nem engedélyezte. A szerkezetkész épületet végül mintegy másfél évtized alatt építették meg a jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelően. Az MNB alapítványa ezt a szerkezetkész palotát vásárolta meg.

A palota terei

Az újjáépített villa funkcionális tervei is változtak a másfél évtized alatt. Az első tervek szerint a villa funkciója diplomáciai képviselet és rezidencia lett volna. Az építkezés végére a megépített szerkezetkész épület öt szintből és egy 700 négyzetméteres teraszból áll, amely elsősorban közösségi célú rendezvények megtartására lesz alkalmas. 

A PADA oktatási és rendezvényközpontként, közgazdasági, pénzügyi képzésekkel, kapcsolatos rendezvényekkel és a kor követelményeinek megfelelő szakmai könyvtárral szeretné megtölteni az épületet.Kérdés persze az, hogy egy ilyen egyedülálló, 180 fokos panorámaélményt kínáló, akár 150 fős események befogadására is alkalmas szalonnal rendelkező épületet a budai vár oldalában hogyan tud egy alapítvány rentábilisan fenntartani.

Kihirdették az Év Önkéntes programja 2014 nyerteseit, amelynek budapesti vonatkozású nyertese a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány (KÉK) és az OSA Archívum szervezésében  elindított Budapest 100, vagyis Budapest 100 éves épületeit bemutató rendezvény.

A KÉK-et 2005-ben hozták létre építészek, urbanisták a városról aktívan gondolkodó civilek, abból a célból, hogy az építészetről, illetve a városi kultúráról folyó diskurzust a figyelem központjába helyezzék. Rendezvényeikkel - mint a Pecha Kucha Night, a Budapesti Építészeti Filmnapok, vagy a Budapest 100 - lehetőséget teremtenek arra, hogy az építészetet, a település- és területfejlesztést közelebb vigyék az épített környezet lehetőségeit és korlátait ismerő aktív állampolgárokhoz. Programjaikkal, eseményeikkel kiemelik a városról való gondolkodást a szűk szakmai környezet és a döntéshozók környezetéből. Bekapcsolódási pontokat teremtenek civilek, közösségek, innovatívan gondolkodó vállalkozások számára a városi terek (újra)hasznosítására, például a Nyitva fesztivál, vagy a Közösségi kertek programokkal.

2014. év egyik nyertes önkéntes programja lett a Budapest 100, más néven a 100 éves házak ünnepe. A Budapest 100 két kutató, Tamási Miklós és Lénárt András ötlete volt, hogy az akkor, 2011-ben 100 éves Goldberger házat (most OSA Archívum épülete) valahogy méltón meg kellene ünnepelni és ezt továbbgondolva kiterjesztették a programot a budapesti 100 éves házakra. Ettől az évtől kezdve minden évben újabb és újabb 100 éves épületek nyitják meg kapuikat. A program nem csak a házak bejárására korlátozódik, számos programot, mi több a helyi lakóközösségek lelkes csapatát hívja elő. 2013-ban már nosztalgiavillamos, kedvezményes taxizás és egy okostelefon-alkalmazás is segítette a rendezvényt.

Már most lehet jelentkezni a jövő évi programra. Minden olyan ház csatlakozhat, amelynek az építése kapcsolódik 1915-hez: ekkor kaptak építési engedélyt, ekkor volt az alapkőletétel, ekkor adták át stb. Például a Wekerle telep építése 1909-től 1925-ig tartott, így eddig minden évben részt vettek a programban. Egyaránt csatlakozhatnak lakóházak és intézmények is. Az intézmények évről-évre egyre színvonalasabb programmal jelennek meg, például 2012-ben a Külügyminisztérium Térey János és Bálint András részvételével szervezett beszélgetést, a minisztérium munkatársai adtak koncertet, a Kolibri Színház azokat az időket idézte fel, amikor a házban kétes hírű mulató működött. A lakóházak kisebb programokkal, fotótárlattal, pince- és padláslátogatással, piknikkel, bolhapiaccal készülhetnek.