50 éve adták át a felújított Erzsébet hidat. 5 pillanat a híd életéből.

Az első egy kombókép az Erzsébet hídról. Balra Szigetváry Zoltán 1964-ben készült felvétele az épülő hídról, jobbra fia, Szigetváry Zsolt fotója, amely 2014. november 20-án készült. Ötven éve, 1964. november 21-én adták át a II. világháború alatt megsemmisült, majd újjáépített hidat a közforgalomnak.
Fotó: MTI/Szigetváry Zoltán, Szigetváry Zsolt

 
Fotó: MTI/Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az 1990. október 26-án tetőződött taxisblokád a magyarországi benzináremelés elleni tüntetés volt. A tüntetés alatt három napra teljesen megbénították Budapestet a fuvarozók és taxisok.
Fotó: MTI/Kleb Attila

24 évvel később szinte majdnem ugyanazon a napon ismét forrong Budapest. Az internetadó bevezetése ellen meghirdetett budapesti demonstráció résztvevői mobiltelefonjukkal világítanak az Erzsébet hídon 2014. október 28-án. 

Fotó:MTI/Marjai János

…ha kiállítás 

…akkor Hello Your name is a Palomában. A kiállítás a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának új tagjainak bemutatkozó kiállítása. Az FFS újoncainak hagyományos kiállítása minden évben egy (minimum) kétszintes ismerkedési helyzetet teremt: a kiállítók egyrészt saját munkáikon keresztül önmagukat mint alkotókat ismertetik meg a közönséggel, másrészt ez a szituáció a felkészülés során elsőként ad alkalmat a csoporton belüli interakciókra és a kapcsolatok kiépítésére is.

A mostani kiállításon a közösség tagjai véletlenszerűen párokat alkotva, figyelmüket a társukra fókuszálva ismerték meg egymást annyira, hogy az önreprezentáció biztos és bevett formája helyett rábízhatták egy másik alkotóra első saját stúdiós bemutatkozásukat. 

Az FFS oldala itt, az esemény itt érhető el.

 ….és ha még egy kiállítás

…akkor új generációs valóságok. A Kép és képtelenség a Capa Központ és a Kitchen Budapest közös interaktív kiállítása, amely a látáshoz és megfigyeléshez kapcsolódó új, innovatív technológiákat egyedi nézőpontból vizsgálja meg. Az interaktív tárlat párhuzamosan mutatja be a piacvezető technológiákat és a hackerek, művészek technológiai vízióit. A kiállításon kipróbálhatóak az „advanced userek”, művészek és gamerek körében már jól ismert innovációs termékek, mint az Android operációs rendszert futtató szemüveg a Google Glass vagy az Oculus Rift virtuális szemüveg. 

A Kép és képtelenség című kiállítás kurátorai az „early adopterek” kreatív szemléletére épülő eszközöket és alkalmazásokat is bemutatnak, a piacvezető technológiákkal párhuzamosan. A Robert Capa központban ez az első, olyan kiállítás, amely kifejezetten a kortárs technológiákra fókuszál. A kiállítás célja, hogy játékos és szórakoztató formában mutassa be mindenkinek, hogy milyen, a látást és megfigyelést segítő eszközök fogják meghatározni a következő évtizedet. Továbbá az is,  hogy a látogatókat az eszközök kipróbálására és kreatív felhasználására ösztönözze. A kiállításon sci-fi filmekben megjelenő eszközvíziók gyűjteménye, vírusmarketing-kampányokat idéző videók és hackerek, gamerek videói is láthatók. Az installációk mindegyike kipróbálható, így a látogatók egyszerre lehetnek interaktív felhasználók és a technológiai újítások nyitott szemlélői.

A kiállításról bővebben itt találtok információt.

….ha koncert

Akkor nem lehet kellemesebb, mint a Vasárnapi Gyerekek és a Puszi együttes koncertjei egy helyen, egymás után, szépen sorban.

A Vasárnapi Gyerekek a kortárs zenei élet egyik meghatározó figurájához Darvas Benedek nevéhez fűződik. A sokak szerint sikergyanús zenekar a régi hazai legendás underground együttesek hangulatát idézi, mindezt átgyúrva a mai kor szellemében.

A Puszi Együttes az egykori Csókolom zenekar tagjaiból verbuválódott zenekar. A Puszi zenészei a Hajtás Pajtás alapítói, Spenót és Lackó gitárokon, Neményi Zsolt dobon, Tóth Marci szintetizátoron játszik. A koncert alatt Dj TG Lupin forgatja a lemezeket. Az együttes egyik sikerdala a sok közül a Peer Krisztián által írt dal a Mit loptál ma, Kolbász Viktor? című szám, A klipet a webes Photoshop-művész, Lazacz készítette.

Az eseményről bővebben itt találsz információkat. 

…ha mozi 

…akkor nem lehet más, mint az Anilogue nemzetközi animációs filmfesztivál. Aki eddig nem volt, az már lemaradt a Noam Chomskyval való beszélgetés animált változatáról. De az talán jó hír, hogy még sok jó dolgot tartogat a fesztivál a maradék napokon.

A fiú és a világ című brazil animációs film egy gyermek szemével láttatja a modern világ problémáit. A fiú és a világ a globalizáció veszélyeire hívja fel a figyelmet, és főleg a gazdaság, az elme és a lélek tömegcikké válásának veszélyére. Egy apa nélkül felnövő fiú elhagyja a faluját, és felfedez egy fantasztikus világot, amelyben gépek, állatok és különös lények az urak. 

A Lisa Limone és a Maroc Orange gyors szerelmi története egy lehetetlen szerelemről szól az éneklő hajóról menekült narancsfiú, Maroc és a citromlány Lisa között, aki zenélő kagylókat gyűjt, és szerelemről álmodozik. Maroc igazi bátor hőstípus az előítéletek és a szegénység fogságában. Lisa egy gazdag ketchupültetvényes üzletember lánya. De vajon mi történik, ha egy narancs és egy citrom egymásba szeret? 

A filmeken kívül ingyenes mesterkurzust tart a világhírű argentin animációs rendező, Juan Pablo Zaramella. November végéig lesz látható Priit és Olga Pärn kiállítása.

Az alkotópáros személyesen 23-án (vasárnap) 17.00 órakor tárlatvezetést is tart!

A fesztivál esemény oldala itt érhető el.

 …ha valami más

…akkor TEDxYouth@Budapest 2014. A TEDxYouth a TED-del szoros kapcsolatot ápoló, mégis különálló új platform, amely a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. Olyan fiatalokat, akiknek különleges látásmódjuk, érzékenységük, nyitottságuk segíthet más szemszögből látni a világot és magunkat. A TEDxYouth események színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké volt, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársaik közül, és mondanivalójuk van a világ számára.

Az idei konferencia a káosz megismerésével foglalkozik, mint ahogy azt a címe is sugallja: a Tökéletes káosz! (A káosz: lehetőség. A káosz: alkotás. A káosz: egység. A káosz: átváltozás.) A rendezvény célja felfedezni és bemutatni egy fiatal, erős alkotó szellemi közösséget és integrálni a fiatalokat egy inspiráló, hazai gondolkodó közösségbe, amelyben lehetőséget kapnak további fejlődésre, kutatásra, alkotásra.

A program itt érhető el.

 …és ha szociálisan érzékeny vagy, vagy fontosnak tartod AIDS elleni küzdelmet vagy érintett vagy akkor bekapcsolódhatsz a Nagy Nyáltesztbe.
Az EHTW egy olyan nemzetközi akció-hét, amely az AIDS elleni küzdelem december elsejei világnapja előtt kívánja felhívni a figyelmet a HIV-szűrés fontosságára, lehetőséget teremtve arra is, hogy Európában a lehető legtöbb módon és színtéren tájékozódhassanak az emberek a vírusfertőzés jellemzőiről és a kockázatokról. Tavaly több mint 470 európai szervezet csatlakozott az eseménysorozathoz és több ezer ember vett részt szűrésen. Budapesten a Kék Pont csatlakozott a programhoz, biztosítva ezáltal, hogy az Európai HIV (AIDS)-szűrés hét ideje alatt tanácsadást és anonim szűrést biztosítson a jelentkezők számára.  

A szűrésekre a Kék Pont Ferencvárosi bázisán november 21-28. között lehet jelentkezni. 

Bővebb információ a programról itt található. 

Valószínűleg kevés embert hoz lázba az, ha valahol ezt olvassa: Lechner-év 2014. Tulajdonképpen engem sem. Viszont amikor rátaláltam a szecessziós épületeket bemutató térképre, a Lechner-épületekről gyönyörű fotókat összegyűjtő weboldalra, innentől kezdve már a konferencia is érdekelni kezdett. Igen, Lechner-év van, Lechner Ödön halálának 100. évfordulója alkalmából. És ebből az alkalomból, úgy néz ki, úgy mozdultak meg a szakmai szervezetek, múzeumok, hogy túllépték a hagyományos múzeumi bemutatás és konferencia kereteit. Legalábbis erre utal a virtuális világ mint bemutató és információt szolgáltató eszköz használata. Aminek csak örülni lehet.

Vegyük sorba, mit kapunk a Lechner Ödön-évtől!
 

Már kaptunk egy virtuálisan nézegethető térképet, amelyen Budapest szecessziós házait mutatják be, illetve azt, hogy hol találhatóak a városban. Például ha a Stefánia út 14. szám alatt található Földtani Intézet épületéhez tartozó ikonra kattintunk, az átvezet bennünket egy olyan oldalra, ahol az épületről még több információt és képet találunk. Az Iparművészeti Múzeum a Partage Plus projekt keretében valósíthatta meg a múzeum szecessziós műtárgyainak digitalizálása mellett a magyarországi szecessziós építészet mintegy 60 kiemelkedő jelentőségű épületének digitalizálását.

A másik örömteli projekt az MTA BTK Művészettörténeti Intézet honlapján található, Lechner épületekről készített fotók közzététele, felhasználásra is! Az itt látható fotókat Hámori Péter készítette.

A harmadik program, az immáron nem a virtuális térben, hanem az Iparművészeti Múzeumban 2014. november 20-tól megtekinthető, Lechner műveit bemutató,Lechner, az alkotó géniusz című kiállítás.

A kiállításon bemutatott életművel szeretnék megerősíteni Lechner Ödön munkásságának jelentőségét, akinek a megítélése az elmúlt években jelentősen átértékelődött: a lechneri formák gazdagsága, fantáziavilága, művészetének újító megoldásai, egyéni stílusa a 19. század végének halhatatlan, világszínvonalú mestereinek élvonalába sorolják, többek közt a katalán Antoni Gaudí, a belga Victor Horta, a skót Charles Rennie Mackintosh és az osztrák Otto Wagner mellé. Talán ez a kiállítás és ez a címzett év is segíthet abban, hogy Lechner az UNESCO várományosi világörökségi listájára 2008-ban felkerült független, premodern építészete a kulturális világörökség részévé váljon. A kiállítás Lechner Ödön építész (1845–1914) munkásságának teljességét kívánja bemutatni, kiemelt figyelmet szentelve a kecskeméti városházának, az Iparművészeti Múzeumnak, a kőbányai templomnak, a Földtani Intézetnek és a Posta-takarékpénztárnak. Az egyik terem felidézi Lechner második otthonának számító, a nem régen átmenetileg újra megnyitott Japán Kávéház világát. Az építész főbb alkotásait interaktív panorámafelvételeken jeleníti meg.

És Lechner Ödön munkásságáról szóló megemlékezéshez tartozik a 2014. november 19-én elkezdődött Lechner Ödön konferencia is, amelynek a célja Lechner építészeti elveinek, valamint tervezői munkásságának elhelyezése a kortárs európai skálán, az összehasonlítás lehetőségével, amely az ő és az őt követő magyar építészek tevékenységét tág horizonttal vizsgálva teret ad a legújabb kutatásoknak.

És lesznek még más csemegék is a Lechner-életműből, bővebb információt az alábbi linken lehet találni.

A jó ötletek ellenére érthetetlen, hogy a Lechner-év 2014 vajon miért nem érdemelt meg egy önálló honlapot - mint ahogyan az YBL 2014 projektnek volt -, ahol egy helyen megtalálhatóak lettek volna a projektek, programok, leírások, szervezők. Lehet, hogy egy ilyen összefogó honlappal könnyebben lehetett volna az érdeklődőket egyik információtól a másikig áramoltatni.

Fotók

Földtani Intézet kép forrása: Földtani Intézet (Fotó: Hámori Péter, MTA BTK MI)

Thonet ház (Fotó: Hámori Péter)

Postatakarékpénztár (Fotó: Hámori Péter)

Lechner Ödön bérháza (Fotó: Hámori Péter)

Sipeki Balás-villa (Fotó: Hámori Péter)

Most, hogy megalakult a Hauszmann Bizottság, és nyilvánosan is bejelentették, hogy a miniszterelnök a Várba költözik, aktuálissá teszi, hogy szubjektív megközelítéseken keresztül megnézzük, hogy milyen volt és milyen lett a Budavári Palota.

Három videofilmet és egy animált gifet válogattam össze a vizuális kalandozáshoz.

A 3Dpast Mátyás király várát megidéző új generációs 3D filmje történelmi utazást kínál a nézőnek. 2012 márciusában a Budapesti Műszaki Egyetemen és a vajdasági Szabadkai Főiskolán tanuló diákok kezdték el megtervezni, hogy miként lehetne megvalósítani egy polarizációs 3D technológián alapuló mozifilmet. Tervük az volt, hogy megmutassák, hogy Mátyás király halálakor, 1490-ben hogyan nézhetett ki a budai vár. A filmet 2013 augusztusáig a Nemzeti Táncszínházban lehetett megnézni, amikor is felbontották a 3Dpast bérleti szerződését. A filmet azóta nem vetítik.

A budai vár múltja és jelene című kisfilm az Ybl Miklós és Hauszmann Alajos által tervezett palotát, kordokumentumainak pillanatait és a II. világháború okozta pusztítást követő átépítés eredményét mutatja be. A film által jól leképezhető a vár épületeinek funkcióváltása és az idomult terek egyszerűsödése.  

A harmadik kép egy animált gif, amely az Urbanista.blog.hu-n debütált. Vígh András a mai vár állapotát fejtette vissza a XVIII. század első feléig.

A negyedik film a magyar királyi várról összegyűjtött fotókat, régi képeslapokat fűzi össze egy filmbe. A videó aláfestő sanzonját az Egy szerelem három éjszakája című első magyar musicalből és a belőle készített filmből ismerhetjük. A Vas István és Ránki György által írt Isten veled, Budapest, te édes sanzon Melitta búcsúdala.

Az elmúlt hetekben, a múzeumi negyed megépítését megerősítve, a Szépművészeti Múzeum elkezdett csomagolni, előkészíteni a múzeum bezárási folyamatait. Az Új Nemzeti Galéria megépülése után ebbe az épületben helyezik a Szépművészeti Múzeumot.

A múzeum viszont ebben az időszakban sem hagyja cserben a látogatóit, és egy olyan videoklip-sorozatot indított, amely exkluzív belépő azokra a múzeumi helyekre, ahová a látogatóknak eddig szigorúan tilos volt a betekintés.

A sorozat első filmje a Román Csarnok kiürítési munkálatairól szól, majd a gyűjtemény számára kialakított raktárak építésének bemutatásával kezdődik. A filmben a Szépművészeti egykori főigazgatója, Garas Klára művészettörténész mesél a Román Csarnok eddig a közönség számára fel nem tárt titkairól, a döglött ló esetéről, az aranyvonatról, Courbet a Rózsadombon talált, Birkózók című festményéről és Tiepolo Kőszeg határában talált képéről.

A Román Csarnokról egy régebbi írás itt olvasható, Magócsi Márton fotói pedig ezen a linken érhetőek el.  

Az A.E. Bizottság fenti kifejezéseivel nem találkoztam, egyéb más nagyszerű kifejezésekkel viszont igen, a Scipiades Erzsébet ötletén alapuló jótékonysági-szolidaritási akció nyitórendezvényén. Írók, költők, művészek kézírásos szavait, mondatait, rajzait vagy más alkotói munkafolyamat részleteit lehet megvásárolni pénzért vagy élelmiszerért az Írók boltjában.  Az így összegyűlt élelmiszereket, ennivalót. Magyarország egyik legnagyobb szegényiskolája, az Abaújkéri Wesley Többcélú Intézmény óvodásai és iskolásai kapják.
 

A Scipiades Erzsébet által indított kezdeményezés – kezdetben még árverés – 14 évvel ezelőtt indult útnak és 5 évente rendezik meg újra, ma már inkább jótékonysági vagy szolidaritási akciónak nevezve.

Az első akció szépséghibával indult. Az írók, költők által felajánlott kéziratokért 1 mázsa krumplival lehetett fizetni. Az így összegyűlt 6,5 tonna krumplit a szomolyai barlanglakások lakóinak szerették volna adományozni. Ezt az adományozási akciót a település akkori polgármestere oly mértékben ellenezte, hogy tájékoztatta az árverés szervezőit, hogy abban az esetben, ha megérkeznek a teherautók, felboríttatja őket – mesélte Scipiades Erzsébet. Így aztán a 6,5 tonna burgonya a Gilvánfai Általános Iskola diákjaihoz került. Ahol szintén helye volt.

A Wesley Többcélú Intézmény Magyarország egyik legnagyobb szegényiskolája, amely az ország hátrányos helyzetű térségében több száz mélyszegénységben élő kisgyermek számára nyújt segítséget oktatással, iskolába járási lehetőség biztosításával, étkeztetéssel, családi napközi biztosításával, bentlakásos kollégiumi lehetőséggel.

A jótékonysági akción olyan művészektől, íróktól, költőktől vásárolhatunk szavakat, mint Tóth Kriszta, Závada Pál, Cserna-Szabó András, Kemény Lili, Erdős Virág, Parti Nagy Lajos.

De a megvásárolható értékek között találjuk Hajdú Szabolcs és Török-Illés Orsolya közös filmnegatívjának egy részletét is.

A szavak, mondatok, skiccek különböző árfekvésben mozognak. Egy kézírásos szó ára 10 kiló rizsbe vagy 10 kg száraztésztába vagy az árába kerül. Egy kézírásos hosszabb mondat 30 kg rizs áránál kezdődik, ha rajz is tartozik a mondathoz, 60 kg rizs vagy tészta az ára, de például Hajdu Szabolcsék negatív filmrészlete 100 kg liszt vagy rizs árába is belekerül.

Kell egy jó szó?...az másnak egy falat kenyér!

Az esemény oldala elérhető itt.

Ha gasztro…

Mindenféle ízek és szagok lepik el szombaton a belvárost a Restaurant Daynek köszönhetően. A Helsinkiből indult kezdeményezés lényege, hogy ezen a napon bárki nyithat éttermet! És élnek is a lehetőséggel a bátor vállalkozók. A Klauzál tér szomszédságában a Lumen zöldségesnél a Collective Plant közösség a Herb Bárjában, mindenféle gyűjtött vadnövényekből és gyógynövényekből, fűszerekből készülő bitterrel, old-fashioned amerikai italokkal, vadnövény/gyógynövény shrubbal várja az ínyenceket. De, hogy értsük is, mit lehet majd iszogatni a Lumenben, a bitter alkoholos-gyógynövényes-fűszeres koktél, amely amerikai telepesek találmánya, és újra virágkorát éli az amerikai kontinensen. A legmenőbb bárokban 10-20 féle “kézműves” tinktúrával és bitterrel ízesítik a koktélokat. Bitter például az unikum és a jéger is. 

A shrub pedig ecetben kiáztatott (vad)gyümölcsökből és fűszerekből készülő cukros szirup/sűrítmény. Mivel főzés nélkül készül, minden megmarad benne, ami a (vad) gyümölcsökben jó, az ecet és a cukor pedig a tartósítást biztosítják. Ezt az old-fashioned amerikai italt eredetileg szódával és például rummal, bitterrel megküldve fogyasztották. A menüben ilyeneket lehet majd találni, mint zsálya-vadalma, bazsalikom-vadalma, rebarbara-citromfű shrub és rebarbara-citromfű vodka, zsálya-birs vodka bitter.

Az aperitifet követően érdemes lesz átsétálni az Almássy térre, ahol két nem mindennapi csapat ált össze, hogy ételszobrászkodásra invitálja az érdeklődőket. A Saslikműhelyt a Service Civil International magyar tagszervezete az önkéntes projektek szervezésével foglalkozó Útilapú hálózat, a B-terv alkotócsoport találta ki. A program lényege, hogy ezen a napon mindenki elkészítheti megálmodott dizájnsaslikját. Amiket végül meg lehet sütni és enni, vagy akár haza is lehet vinni.

Ha kiállítás…

25 napig ingyen látogatható a tegnap megnyitott „Ludwig 25” kiállítás. A Ludwig Múzeum ezzel az új állandó kiállítással ünnepli megalapításának 25. évfordulóját. A múzeum története, az elmúlt negyedszázad krónikája is, amely sajátos nézőpontjából vázolja fel Magyarország és Kelet-Közép-Európa 1989 utáni történetét a kortárs művészeten keresztül. A kiállításon elsősorban 1989 után készült műveket és megszerzett műtárgyakat állítanak ki,  olyan kortárs művészek munkáiból, mint Benczúr Emese, Hajas Tibor, Birkás Ákos, El-Hassan Róza, Gyenis Tibor, Imre Mariann vagy Maurer Dóra.

Ha mozi…

Ha moziba mennétek, akkor meg egyértelműen a Verzió Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált kell választani. A fesztivál lényege, hogy a filmek segítségével igyekszik előmozdítani a népek és kultúrák egymás kölcsönös megértését, illetve ráirányítani a nyilvánosság figyelmét az emberi jogi problémákra. A Verzió legfőbb célja, hogy olyan dokumentumfilmeket mutasson be az érdeklődőknek, melyek a nyitott társadalom, a demokrácia, a jogállamiság, tolerancia, a politikai és a kulturális pluralizmus eszméit képviselik. 

A fesztivál programja itt böngészhető

Szombaton délelőtt vetítik a Pink banda című indiai filmet. Közép-India ezen részén a por, elkeseredettség uralja a terepet. A térség legismertebb nevezetessége, hogy az egykori lázadók ma fegyveres bűnözőkként keresik kenyerüket. Másrészt itt élnek a pink banda rózsaszín szárit viselő asszonyai, akiknek a fegyvere a szó: jogokat követelnek, petíciókat fogalmaznak meg, felelősségre vonják a helyi korrupt kormánytisztviselőket. Furkósbotot lóbálva látogatnak el azokba a falvakba, ahol nőkkel különösen felháborítóan bánnak. Nem félnek szembeszállni férjekkel, apákkal, fivérekkel, a falu öregjeivel, nem rettennek meg a gúnyolódó rendőröktől és a leereszkedő hivatalnokokból, vizsgálatot és igazságszolgáltatást követelnek. A film ezeknek a fortyogó konfliktusoknak a közepébe kalauzol el minket, és mutatja meg az egyszerre felkavaró és reményekre feljogosító történetet.

Ugyanezen a napon vetítik az afrikai témakörök és a foci iránt érdeklődők számára a Ruanda FC című filmet. A tuszi–hutu népirtás után 20 évvel a ruandai kormány szerint nincsenek már etnikai kérdések az országban. Ugyanakkor kiengesztelhetetlen ellenfelek az APR, a hadsereg csapata és a Rayon Sport nevű civil klub. A két csapat közötti futballmeccs hátterében traumatikus emlékek és elfojtott feszültségek törnek felszínre. Az APR szurkolói főleg tuszik, míg a Rayon a hutuk körében népszerű. Ez a megoszlás nem kizárólagos, de elárulja, hogyan tanult meg a ruandai lakosság hallgatni számos dologról, amelyek két évtized múltán is megoldatlanok.

A Helsinki 25 blokk keretében megnézhető Veszedelmes játékok jelenleg Magyarországon is aktuális kérdéseket boncolgat. Mit csinál a zsarnoki hatalom a civilekkel? Hogyan tiporja el a szabadságot és félemlíti meg a szabad embereket? Eltiporja, megfélemlíti? Fehérorosz példát mutat be a film. A vetítés után beszélgetés Móra Veronikával (Ökotárs) és Tóth Balázzsal (Magyar Helsinki Bizottság).

Nyilvános vécékről jót írni, azt gondoltam, nem lehet könnyű mostanság. De már fejembe vettem, hogy körbejárom és megnézem, hogy milyen nyilvános illemhelyekkel fogadja lakóit és turistáit a belváros. Nyilván azért kezdett el foglalkoztatni ez a kérdés, mert a városrész, ahol élek, igen mostohán bánik a nyilvános illemhelyek üzemeltetésével. Pedig fontos lenne, hisz egy fővárosban intenzívebben élnek, mozognak az utcákon, a köztereken a helyi lakosok, diákok és turisták, mint a vidéki településeken. Érdemes például elgondolkodni a Belső-Erzsébetvárosi közvécé-kínálaton, vagy azon, hogy a növekvő turistaforgalom és a szabad, bárhova vizelés mit okoz a bulinegyed lakóinak.
De én most nem feltétlenül a hiányosságokról szeretnék írni, inkább a téma szebbik oldalát domborítanám ki. Amikor elindultam fényképezni, nem kis félelem volt bennem, hogy mit találok ezen a területen. Meglepődtem. 

Az ötlet abból fakadt, hogy a Nagymező utcában van egy század eleji, esztétikus kis zöld épület, az egyik oldalán urak, a másik oldalán hölgyek felirattal, egyértelműen utalva valamikori hasznos funkciójára. Ez a zöld épület szerintem már azóta, amióta a környéken járok, nem üzemel. Az épület környezetében iskolák, vendéglők, kocsmák, kulturális intézmények, színház található. Az évről évre fokozódó éjszakai élet és az egyre több turista is ok lehetne arra, hogy üzembe helyezzék ezt az egykori illemhelyet. Főleg azért, mert ez még ott van.
Budapesten az első nyilvános vécét 1870-ben állították fel a mai Deák Ferenc téren. A még fedetlen, fémből készült, kör alakú helyiség, közepén szifonos medencével az egyetlen volt a Nagykörút kiépüléséig. A nyilvános vécék hiányának pótlására rendelettel kötelezték a házmestereket arra, hogy fizetség ellenében tegyék lehetővé a „szükség” elvégzését a város polgárai számára. A közvécék „tömeges” létesítését 1895-ben rendelte el az akkori belügyminiszter. Az illemhelyek létesítésének koncessziós joga Beetz Vilmoshoz került. Neki köszönhetjük ezeket a zöld házakat vagy Beetz-féle épületeket. A világszabadalmat kapott illemhelyek „olajjal szagtalanított vizelde” néven lettek ismertek a világban. A millennium évében már 15 ház, 1930-ban pedig több mint száz üzemelt a fővárosban. A második világháború idején a zöld házak jó része megsemmisült, és szinte mind megrongálódott.

Budapest ostroma után a nyilvános illemhelyek a fővároshoz, majd az államosítás 

után a Fővárosi Csatornázási Művekhez kerültek. Az intézményrendszer és a használók változásának, eligénytelenedésének következtében a megmaradt épületek amortizációja felgyorsult. Okrutay Miklós 1994-ben hat megmaradt zöld házról ír, amelyeket az üzemeltető jobbára megóvott. Ma már sajnos abból a hatból sem működik mind. A belső-ferencvárosi megsemmisült, a Nagymező utcai nem működik. A többi négy (Rózsák tere, János kórház előtti, az I. kerületben a Lovas úti és a Hunyadi-szobor melletti) eddigi információim szerint üzemelnek.

A nyilvános illemhelyek üzemeltetése 2010-ben került vissza a Fővárosi Csatornázási Művekhez, 74 volt nagyon rossz, 38 teljesen használhatatlan, romos állapotban.

A mai állapotokra jellemző, hogy a szolgáltatások minősége jó. A belváros turisták által frekventált részein többnyire van nyilvános vécé. A városligetben többnyire a környezetbe illeszkedő, föld alá süllyesztett, általában többfunkciós, babapelenkázóval, tusolóval ellátott illemhelyek találhatók.

A Margitszigeten négy kis kőépület látja el az igény szerinti szükségletet.

Közeledve a belvárosi maghoz a Beetz-féle házakon kívül az automata, modern vécékkel és a föld alá vitt megoldásokkal találkozhatunk.

Az FCSM vécéit a kerületek a közterekhez tartozó vécékkel egészítik ki, illetve kulturális intézmények, mint például az Országház látogatóközpontja, ahol akár ingyen is lehet használni az illemhelyeket.
 

Arra vonatkozólag, hogy szám szerint hány nyilvános illemhely üzemeltetése lenne praktikus egy adott terület nagyságához, lakosságszámához, a turisták számához képest, semmilyen statisztikai adatot nem találtam. A város mindenkié blog szerint Párizsban 400 ingyenesen üzemeltetett közvécé található. Budapesten közel 80, és azok többsége sem ingyenes. A WC-használat ára 150 és 180 Ft között mozog. Az önkormányzatok és intézményeik gondoskodásának hiányát leginkább a Belső-Erzsébetvárosban (1 közvécé) és az Oktogon környékén (1 WC, de nem üzemel) észleltem.

Ami mindenképpen pozitív, hogy az üzemeltetett vécék többsége tisztán tartott, igényes illemhely – valóban jó érzés betérni. Ha a megmaradt Beetz-féle épületek közül azokat is be lehetne kapcsolni a vérkeringésbe, amelyeket parkolópályára állítottak, csak növelné ezt az érzést! 

A margitszigeti Szikla- és Japánkertet szeptemberben felújítva adta át a főpolgármester a közönségnek. A kert így november közepén is pompázik. De vajon mi a szépséghibája? 

A Japánkert kialakítása és a vízesés felépítése Magyar György nevéhez, a sziget egykori főkertészéhez fűződik.

A Zsigmondy-forrás által táplált vízesés elé épített japánkertet egzotikus vízinövényekkel, aranyhalakkal, különböző vízi élőlényekkel telepítette be. A sziklakerti hőforrásban elhelyezett, Normafának nevezett bükkfa megkövesedett maradványait ma is megtaláljuk a tóban. 

A vízesést tápláló melegvíz-forrásra Zsigmondy Vilmos talált rá 1866-ban. A sziklafal mögötti szivattyúházon van is egy emléktábla Zsigmondy tevékenységéről.

Fúrásainak köszönhetően ismerhettük meg a Margitsziget talajának rétegviszonyait. A homok- és iszap-, kavics-, kékes tengeri eredetű agyag- és agyagos mészkőrétegekből álló talajából, 119 méterről feltörő gyógyvíz kalciumot, magnéziumot és szénsavat tartalmaz.  

Magyar és Zsigmondy munkájának köszönhetően a kert, a tó és a sziklafal a vízeséssel együtt a sziget egyik közkedvelt pihenő- és találkozóhelyévé vált.A mostani rekonstrukciós munka során megújult a tájépítészeti elemek faburkolata. Az őszi környezethez mindenképpen illeszkedő piros fémpadokat helyeztek el a régi fapadok helyett.

Az utak burkolata műgyantával ragasztott, vízáteresztő kavicsburkolatot kapott, és új napelemes lámpák is kerültek a kertbe, amelyek egyelőre nem világítanak.

Az autentikus japánkerti hangulatot elsősorban a már meglévő növényállomány formájának átalakításával, a cserjék, fák ágainak, koronáinak felnyírásával, és új, tematikus növényszigetek - hunyorfélék, hortenziák, bazsarózsák - ültetésével alakították ki.

Megmaradtak a japánkertekre jellemző gömb bukszusok, a nagy levelű, árnyékkedvelő évelők és páfrányok, amelyek igazi ázsiai hangulatot teremtenek.

A tó is megújult, feltöltötték vízzel, és tavirózsákkal díszítették. Aranyhalakat ugyan most nem láttam, de annál nagyobb baj, hogy a vízesést sem. Ellenben azt láttam, hogy több helyen homokzsákokkal zárják el a víz útját.

Remélhetőleg megtalálják a víz elszivárgásának okát, és hamarosan teljes egészében élvezhetjük a Japánkertet.

A vízeséses kép forrása: http://tajepiteszek.hu/megujult-a-margitszigeti-japankert

Valamikor 2014 júliusában, jóval a Kossuth tér átadását követően adták át a Parlament új látogatóközpontját. Az újonnan kialakított felszín alatti fogadótér inkább kellemes meglepetéssel fogad, mint rossz érzéssel.
 

A Dunához is átvezetést engedő, a parlament körbejárásához hozzájáruló épület fogadótérből, ajándékboltból, kávézóból, ruhatárból és az épületen kívül elhelyezett ingyenesen használható mellékhelyiségekből áll.

A fogyatékkal élők és a nehezen közlekedő emberek számára az akadálymentesítést lifttel oldották meg, míg a kerékpárosokra felszíni biciklitárolók elhelyezésével figyeltek.
A látogató központba levezető lépcső parlament felőli oldalát az országházat ábrázoló festménnyel tették színesebbé.
 

A magyar és külföldi turistákkal teli fogadó tér egyetlen hibája az volt, hogy a múzeumba várakozók és a belépőjegyeket vásárlók sora leblokkolta a térben való közlekedés könnyedségét.

A szabad légterű (nem zárt ablakok mögötti) jegyárusító és információs pult modern kialakítása, a pult mögötti interaktív falfelület másodpercek alatt elfeledteti a turistával a múzeumok poros, lelassult világát.
 

A belépőjegy áraknál némi visszásságot okozott bennem (miközben tudom, hogy ez a múzeumi gyakorlat), hogy az európai állampolgár kevesebbet fizet a jegyért, mint egy ázsiai vagy egy amerikai. A teljes árú belépőjegy ára 4000 Ft, az európaiak számára ugyanez a jegy 2000 forintba kerül. A látogató csoportokat nyelvi besorolás szerint különböző időpontokban indítják.
 

A központ kávézójában szellősen elhelyezett design bútorok kellemes, várakozó, pihenő helységét hoznak létre. Van egy–két ikeás hangulatot árasztó elem is a térben, mint porcelán kávéscsészéket és kávédarálókat gyűjtő polcrendszer vagy a kávézó közepén elhelyezett mozgó pult, amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni egy ilyen több milliós kialakítású belső építészeti térben.

Az árak eléggé széles skálán mozognak a 800 forintos szendvicstől a 350 forintos fánkig, többféle árfekvésen mozgó terméket lehet vásárolni. A kávézó mellett egy mellékhelyiséget találunk, amit akár a jegyárakra való tekintettel, nagyvonalúan ingyenesen is lehetne üzemeltetni, de úgy látszik, ez nem fér bele az üzemeltetési költségekbe. A kávézó falára állított emléktáblán, Wein Jánosnak a budapesti vízműrendszer tervezőjének állítanak emléket.
 

A kávézóval szemben az épület másik oldalán ajándék-, souvenir boltot alakítottak ki, ahol magyar design vagy inkább dizájnolt nem egyszer, hungarikum gyanús ajándéktárgyakat lehet vásárolni például porcelán „ólomkatonát”, matyó babákat, őseink népszokásait idéző íjakat és kézműves termékeket, de lehet kapni Zsolnay porcelánokat is vagy budapesti képekkel díszített füzeteket, noteszeket satöbbi. 

A látogató központot és az országházat földalatti téglafolyosóval kötötték össze. A jegy áráért a turista 50 perces program keretében megnézheti a 28 lépcsőház közül a díszesen aranyozott XVII-es lépcsőházat, a felsőházi üléstermet, a felsőházi társalgót, a kupolacsarnokot és díszlépcsőházat.